XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000. június / 8. szám
Kerekasztal-beszélgetés a Budapesti Kereskedelmi es Ipar • Hogyan működnek az iparkamarai kerületi tagcsoportok? • Szükség van a kerületi kamarai irodákra? • Kik választják meg az új önkéntes kamara vezetőségét? • Mi lesz a budapesti négy és fél milliárd forintos iparkamarai vagyonnal? Lapunk áprilisi és májusi számában tájékoztattuk olvasóinkat azokról a változásokról, amelyeket a gazdasági kamarákról szóló törvény hozott magával. A Hírnök kerekasztal-beszélgetésen kérdezte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) XIII. kerületi tagcsoportjának vezetőségét a törvényben meghatározott önkéntes kamarai tagságról, a vállalkozások engedélyezési és működési körülményeiről, valamint az alakuló új iparkamarai rendszerről. A találkozón részt vettek: Boda E. György, a BKIK XIII. kerületi tagcsoport elnöke, Dallos Gyula és Schneider Péter alelnökök, Vámos Péter, a BKIK XIII. Kerületi Szolgáltató Iroda vezetője, File Miklós, a kerületi tagcsoport vezetőségi tagja, a Fémmunkás Rt. elnöke, Vörös István, a kerületi tagcsoport vezetőségi tagja, a kerületi kézműves tagozat vezetője.- Milyen változásokat hozott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara működésében, a kamarai törvény módosítása, amelynek értelmében megszűnik a kötelező kamarai tagság? Boda E. György:- Az 1999. évi CXXI. törvény értelmében a gazdasági kamaráknak át kell alakulniuk. Ennek a folyamatnak a végrehajtási módját, valamint idó'pontját kormányrendelet szabja meg. Az átalakulási folyamat egyik lépéseként az eddig önálló Budapesti Kézműves Kamarának ez év március 31-ével be kellett olvadnia a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarába, így létrejött egy új tagozat, a Kézműves Tagozat. A beolvadás országos szinten is megtörtént. A testületünk jövőbeni felállását, a tagozatok számát elsősorban az új tagok fogják eldönteni. 2000. november 1- jétől a kamarai tagság nem kötelező, mindenki maga dönthet arról, hogy kíván-e tag lenni vagy sem. Az önkéntes tagokból álló kamarának újra kell a választásokat lebonyolítani, és meghatároznia a törvényben foglalt feladatokon kívül a felvállaltakat. Ezért fontos, hogy a jelenlegi tagok és vállalkozók megértsék, az önkéntesség vállalásával a jövő kamarája arculatának kialakításában vesznek részt. Nem kívánom a múlttal kapcsolatban a negatívumokat vagy pozitívumokat felsorolni, de azt meg kell említenem, hogy 1994-ben, amikor a törvény a kamarák kötelező létrehozása felől rendelkezett, akkor ehhez állami finanszírozást ígért, amelyet mind a mai napig nem váltott valóra. Az elmúlt 5-6 év alatt komoly infrastruktúrát építettünk ki. Az új önkéntes kamara indulásának anyagi háttere biztosig tott, hiszen ma szervezetünk országos szinten tizennyolc milliárd forintos vagyonnal rendelkezik. A budapesti kamarának a vagyona megközelítőleg négy és fél milliárd forint. Ennek a vagyonnak a jogutódja természetesen az új megválasztott testület által irányított kamara lesz. Ez a kamara nem élte föl és nem herdálta el a befizetett tagdíjakat. Megvannak a pénzügyi alapok arra, hogy az új tagság egy olyan kamarát alakítson ki, amelyben azok a negatívumok és hibák, amelyek az elmúlt időszakban megmutatkoztak, ne fordulhassanak elő.- Hogyan befolyásolta testiiletiik működését az a tény, hogy ez év november 1-jét követően nem látnak el közigazgatási feladatokat? Boda E. György:- Elsősorban a vállalkozókat érinti az a döntés, amelynek értelmében a kereskedelmi és iparkamarák ez év november 1-jétől az eddigi köz- igazgatási feladatokat nem fogják ellátni. A vállalkozói igazolványok kiadása, visszavonása és módosítása nem a kamara feladata lesz, hanem ez a jogkör visszakerül a Belügyminisztérium hatáskörébe. Komoly szoftver- és hardver- rendszer kialakítása szükséges ezeknek a feladatoknak a korrekt ellátásához, ami az önkormányzatoknak, illetve a Belügyminisztériumnak jelentős pluszköltséget fog okozni. Az 5000 forintos új vállalkozás regisztrálási díja nem fedezi az eljárás költségeit. A 2000. november 1-jei végső határidőig a kerületi önkormányzatoknak fel kell készülniük erre a nem kis feladatra. Vámos Péter:- A kamara közigazgatási feladatai közül, a taxisengedélyek kiadása a közlekedés- felügyelethez kerül vissza. A másik körben, mint például az idegenforgalmi irodák nyilvántartásba vétele, idegen- vezetői igazolványok kiadása, egyes kereskedelmi tevékenységek nyilvántartásba vétele, pl. hulladékok kereskedelme, gépjármű-kereskedelem visz- szakerülnek a Gazdasági Minisztériumhoz. Az egyéni vállalkozói igazolványok kiadásával kapcsolatos teendők az önkormányzatok feladata lesz. Nagy változást jelentett 1998-ban, amikor a kamarák átvették az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását, három lényeges körülmény miatt, melyek által a vállalkozó mentesült egy jelentős terhet jelentő procedúra alól. Belépett az úgynevezett egyablakos rendszer. Ma már nem kell úgy bejönni az irodába, hogy előtte 6-7 helyről különböző nemleges igazolásokat szereznek be, csak egy erkölcsi bizonyítványra van szükség. Az összes többi azonosító adatokat a kamara szerzi be és továbbítja informatikai rendszerén belül. A vállalkozónak, amíg meg nem kapja postán a vállalkozói igazolványt, semmit nem kell tennie az egyablakos rendszerben. A másik változás az, hogy a kamarai irodák az adatszolgáltatásban, jogszabályok értelmezésében nagyon sok segítséget adnak a vállalkozónak. A vállalkozói tevékenységet az érvényes jogszabályok számos feltételhez kötik. A tanácsadás kiterjed az adózástól kezdve egészen odáig, hogy az adott tevékenységnek milyen egyéb jogszabályi feltételei vannak. A harmadik, hogy a kamara az egyes tevékenységek összes jogi feltételét összefogottan kezeli. A kamarai kerületi irodákban a vállalkozókkal való foglalkozásban gyakorlattal rendelkező önkormányzattól át- kérült kollégák dolgoznak, de vannak gazdasági irányú tapasztalatokkal rendelkező munkatársaink is. Arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatok a mostani felállásban hogyan fogják ellátni a november 1-jétől rájuk háruló feladatot, semmilyen támpontunk nincs. Ezt a feladatkört felvállaló önkormányzatoknak megfelelő jogi segédletek sorára van szükségük, olyan ismeretekre, amelyeknek gyakorlati alkalmazására időre van szükség. Dr. Schneider Péter:- Az átmeneti időszak is gondot fog okozni, hiszen az egyik legnagyobb problémát jelenti majd a kerületi kamarai irodák fenntartásának a finanszírozása. Az iroda legfontosabb feladatának a kerületi tagok tájékoztatását tekinti, kérdéses, hogy a vállalkozó novembertől hol kapja meg a kellő felvilágosítást a problémáit illetően.- A kerületi tagcsoportok szükségességét miben látják? Miért tartják fontosnak fennmaradásukat? Boda E. György:- Nagyon fontosnak tartjuk a kamarán belül a kerületi kamarai szervezetek működését a közvetlen környezetünkben felmerülő különböző problémák miatt is. A kerületi szervezeteknek fontos szerepük van, hiszen a törvény által adott lehetőségeknek megfelelően képviselőink a kerületi önkormányzatok bizottságaiban részt vesznek, és azok munkája során véleményt nyilváníthatnak. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a XIII. kerületi önkormányzat messzemenően támogatta az együttműködést. A kamara képviseletében ketten a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságban és egy tagunk a Pénzügyi Bizottságban kapott helyet. A döntéshozatalban véleményeikre odafigyelnek, így mi is tudjuk érvényesíteni a vállalkozói rétegnek a képviseletét, illetve érdekképviseletét, a kerületi határozatokat a vállalkozói érdekek irányában alakítani.- Arra gondoltak, hogy az önkormányzatot jobban bevonják a kamara munkájába, hiszen most a közigazgatási jogkör átadásával kapcsolatuk még szorosabb lesz. Boda E. György:- A vállalkozókat képviselő kamara és az önkormányzat között vannak nézetkülönbségek. Elképzeléseink nem mindig egyeznek. Például, ha csak a néhány hónapja bevezetett fizetőparkolásra gondolunk nem szabad elfelejteni, hogy azokon a területeken, ahol már életbe lépett a rendelet, számtalan olyan vállalkozás működik (például egy autójavító, gumiszerelő), amely idáig is úgy dolgozott, hogy közterület-használatért pénzeket fizetett. A vállalkozó ezt a nem kis parkolási költséget nem számolhatja a szolgáltatási díjhoz. Vannak ellentétek, de úgy érzem, a kamarának elsőrendű feladata az, hogy a különböző problémákban közvetítsen és közös utat találjon a megoldáshoz. A Lehel piac ügyében a kamara pontosan a küldetéséből adódó feladatot látta el, vagyis közvetített a vállalkozók és az önkormányzat között. Sikerült elérnünk, hogy a vállalkozók és az önkormányzat képviselői leüljenek tárgyalni, és a kisebb atrocitásoktól eltekintve, végül is megoldódjon ez a kérdés.- Milyen tapasztalatai vannak a kerületi tagcsoportnak? File Miklós:- A Fémmunkás Rt. az első helyen található a kamarai alapító tagok névsorában, és természetesen a továbbiakban is kérni fogja a tagságát. Magánemberként és a BKIK XIII. kerületi csoportjának vezetőségi tagjaként is azt tapasztaltam, hogy óriási a félreértés és a bizonytalanság a kamarai tagságot illetően. Vannak kisvállalkozók, akik elhatárolják magukat a kamarai tagság ügyében, mert úgy érzik, ez a nagyvállalkozók kiváltsága. A nagy cégek figyelme kiterjed a több száz kisvállalkozóra a magasabb tagdíjak befizetésekor. Mindenki elfelejti azt, hogy először egy koncepciót kell kialakítani, dönteni, belépni, és aztán alakítani a kamarát. Igaz, hogy a törvény kimondja, hogy az új vezetőséget 2000. október 31-ig meg kell választani, de utána a vezetésnek módjában áll kialakítani a tagok elképzeléseinek megfelelő működési rendszert. Azt szeretnénk elérni, hogy akinek van elképzelése működésünket illetően, az minél előbb nyilatkozzon úgy, hogy felvállalja a tagságot, él ezzel a lehetőséggel. Egy kerületi iroda fenntartása nekünk érdekünk. Dr. Schneider Péter:- Az önkéntes kamarai tagságot azok fogják vállalni, akik eddig is tisztességesen befizették a tagdíjat és megpróbáltak részt venni a kamarai munkában, illetve azok, akinek elég kiterjedt EU- kapcsolatai vannak. Anglián kívül az Európai Unióban fontosnak számít az, ha valaki elmondhatja, hogy ennek a kamarának a tagja. Az ott jelent valamit. A kamarai önkéntes tagság meg fogja szűrni azokat, akik komolyan gondolják, hogy valahova tartoznak. A kerületi irodák jövőjét illetően korábban is felmerült az elképzelés, hogy több kerületi irodát működtető regionális központok lesznek. Az irodák fenntartása, a közgyűlés által majd megszavazott tagdíjak nagyságától függ. Jelenleg kényelmetlen a helyzet annyiban, hogy már az érdek- egyeztetés terén sem veszik figyelembe a gazdasági szakembereknek, a munkavállalói szervezeteknek a tanácsait, sőt, nem is nagyon akarják meghallgatni. El kell érni, és ez a kamaráknak egyik feladata lesz, hogy úgy a gazdasági, mint a pénzügyi tárcáknál odafigyeljenek a problémáinkra.- Tulajdonképpen a kamara szerkezetében alulról kellene építkezni? Boda E. György:- A törvény erről szól, pontosan ezt fogalmazza meg a sorok között, de sajnos a valóságban nem ez történik. A törvényben jelzés van arra, hogy egy alulról építkező szervezetre van szükség. A kamara pontosan a törvény által följogosított hatáskörénél fogva minden egyes döntésnél véleményezési joggal bír, de ezt az elmúlt időszakban nem teljesen tudta kihasználni. Nem volt ebben elég aktív. Az új tagok el kell hogy érjék azt, hogy egy alulról építkező kamara jöjjön létre, ahol a napi élet problémáit viszik tovább, ha szükséges országos, ha kell kerületi szintre a Gazdasági Minisztérium vagy más hatóság felé. A jövőben az önkéntes tagságnak jogában áll megszavazni a kamarai irodák működtetési összegét, ameny- nyiben ezek szükségessége mellett döntenek. A kamarai tagok mindenkori megbecsülését, elismerését fontosnak tartjuk, most, amikor az EU felé lépünk tovább. Az új kamara célja ne az legyen, hogy most minden áron tagokat toborozzon, hanem a tagsága mindenképp megbecsülést jelentsen.- Említette az elismertséget. Ennek érdekében milyen kiemelt feladataik vannak a közeljövőben, hogyan szeretnék elérni a kamarai tagsággal járó elismertséget, megbecsülést? Dallos Gyula:- Igazán akkor fog jól működni a kamarai szervezet, amennyiben alulról építkezik kerületi vagy regionális szintről. A szervezet nem lesz működőképes, ha követi az öt évvel ezelőtti szisztémát, amikor az országos elnökség megválasztása után két évvel kezdtek megalakulni a kerületi tagcsoportok. Az, hogy a XIII. kerületi tagcsoport jó eredményeket mondhat magáénak, a kerületi vállalkozók és a tagcsoport vezetőségének összehangolt munkájának köszönhető. A tagdíjakból befolyó pénz elosztásánál az alulról építkezést kell maximálisan támogatni, mert ha a regionális vagy kerületi tagcsoportok nem fognak megfelelő támogatást kapni, akkor nem fog működni a rendszer. A multik belépése természetesnek tekinthető, a nyugati kapcsolatokkal és partnerekkel rendelkező közepes nagyságú cégek is vállalják a tagságot, mert tudják, Nyugaton súlya van ennek. De addig, ameddig a kisvállalkozó úgy érzi, nem kap megfelelő támogatást a kamara részéről, addig nem fog belépni. A támogatásukkal kapFile Miklós, Vámos Péter, Vörös István, Boda E. György Dr. Schneider Péter, Dallos Gyula, File Miklós, Vámos Péter őId (3IP LtiLésLitbcrlicL *- cs&LLíí-llí^íi LauiMeL clLclcsullv illlíllLú LÚskjjbiurLL^L
