XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. október / 11. szám

I18

■1

11

* / T

XIII. KI

n i

IRÜLEl

rí • •

' ZA ’

XT

1999. október

... m

ben lévő előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértő állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg.

Bejelentési kötelezettség és nyilvántartás

8. §

(1) Az ebtartó a három hónapos kort elért ebet köteles 30 napon belül, majd hat hónapon belül ismételten veszettség ellen az arra jogosult állatorvossal beoltatni.

(2) Az eb tartója köteles a három hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett az ebnyilvántartónak bejelenteni.

(3) Abban az esetben, ha az eb regisztrálása magánállatorvosnál történt, a magánállatorvos köteles erről a jegyző által megbízott ebnyilvántartót értesíteni.

(4) Az eb tartója köteles az eb elhullását, eltűnését vagy tartási helyének végleges megváltozását 48 órán belül az ebnyilvántartónak bejelenteni.

Állategészségügyi

kötelezettségek

9. §

(1) Az egy év feletti ebet, az ebtartó évente egyszer az arra jogosult állatorvossal köteles beoltatni veszettség ellen.

Az ebek veszettség elleni oltása hatósági feladat, ezért azt magánorvos csak hatósági kinevezés alapján végezheti.

(2) Az eb oltására jogosult állatorvos, az oltás megtörténtének igazolását, a szükséges adatokkal együtt 15 napon belül köteles jelenteni az ebnyilvántartónak.

(3) A kerület ebállományának egységesen védett állapota érdekében, az oltást szervezetten és meghatározott időszakban kell elvégezni. Az oltás területenkénti időpontját, az Állategészségügyi Állomás által meghatározott időn belül, az oltást végző állatorvossal egyeztetve a jegyző határozza meg.

(4) A kötelező védőoltásért az ebtartó külön jogszabályban megállapított díjat köteles fizetni.

(5) Amennyiben az ebtartó elmulasztja az eb kötelező oltását vagy ennek igazolását nem pótolja, az Áeü. szerint az ebet ki kell irtani, melynek költsége az ebtartót terheli.

(6) A tartó évente legalább egy alkalommal az eb féregtelenítését is köteles elvégezni, melynek megtörténtét az oltási igazolványban kell feltüntetni.

(7) Az embert mart eb tartója, a marás megtörténtéről - a megmart ember adataival - az ebtartás helye szerinti hatósági állatorvost és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kerületi Intézetét köteles haladéktalanul értesíteni.

Ebek eltávolítása, elkobzása

ío. §

(1) Amennyiben az ebtartó a rendeletben foglaltakat megszegi és írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani. Az eb eltávolításáról az ebtartó köteles gondoskodni. Ennek elmaradása esetén ezt a feladatot az ebtartó költségére a jegyző végezteti el. 2

(2) A befogadott ebet - a tartás költségeinek megtérítését követően - az ebtartó tizennégy napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebekkel a Fővárosi Közterület-felügyelet szabadon rendelkezhet a Fővárosi Közgyűlés rendeletében foglaltak szerint.

Állatvédelmi szabályok

íi.§

(1) Amennyiben az ebtartó nem szándékozik az ebet tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni. Az ebet eladhatja vagy elajándékozhatja, valamint a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telepének vagy bármely állatvédő szervezetnek átadhatja.

(2) Az ebek kínzásával, valamint a gazdátlan, kóbor ebekkel kapcsolatban a hatóság az állatok védelméről szóló jogszabály alapján intézkedik.

(3) Az ebtartó köteles az ebét gondozni és fajtájának megfelelő mozgásigénye kielégítéséről gondoskodni.

(4) Az ebek szabad mozgásának biztosítására, póráz nélküli futtatásukra, a kerületi önkormányzat az illetékes szervezetek bevonásával forgalommentes, elkülönített területet jelöl ki. Az eb futtatójának, a kutyafuttatás alkalmával is gondosan mérlegelni kell az összes körülmény figyelembevételével a szájkosár használatának szükségességét. A kerületben jelenleg kijelölt kutyafuttatók helyét a melléklet tartalmazza. A futtatók takarítása és időszakonkénti fertőtlenítése az önkormányzat által megbízott szervezet feladata.

Egyéb előírások

12. §

(1) Az ebtartó köteles az ebét úgy tartani, hogy az a házban, illetve a szomszédságban lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt, félelmet ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen, a köztisztasági előírásoknak eleget tegyen.

(2) Az ebet közterületen, lakóház udvarán, valamint az épületek közös használatú területein és helyiségeiben csak olyan hosszúságú pórázon szabad vezetni, amely megakadályozza, hogy az eb kárt, félelmet okozzon, illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyektől.. Harapós vagy támadó természetű ebet a marás lehetőségét kizáró zárt szájkosárral kell ellátni.

(3) Veszélyes vagy veszélyessé minősített ebeket csak külön engedély alapján szabad tartani.

A macskatartás szabályozása

13. §

(1) A macskatartásra az állattartás általános szabályai vonatkoznak. A tartásra vonatkozó szabályok megsértőivel szemben el kell járni. Amennyiben a macska tartója az előző bekezdésekben foglaltakat megszegi és előzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, a macska tartását meg kell tiltani.

(2) Macskamegőrző panzió, macskatenyészet létesítése engedélyköteles, engedély a 7. § (1) bekezdése alapján kérhető.

(3) Nem tartható macska a társasházi közösség beleegyezése nélkül a közös használatú helyiségekben.

(4) Nem szabad beengedni, bevinni, illetve tűrni a macskát:

a) élelmiszert árusító helyiségekben, vásárcsarnok, illetve piac területén,

b) egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területén, valamint kegyeleti helyeken,

c) ügyfélforgalmat bonyolító középületekben,

d) uszodában,

e) játszótereken.

(5) A társasházakban szabadon élő macskák utáni köztisztaságért a közös képviselő felelős.

(6) Az épületekben elszaporodott kóbor macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni, lehetőleg az állatvédő szervezetek bevonásával.

(7) Közterületen, közös helyiségekben macskát etetni tilos.

Egyéb állatok tartásának szabályozása

14. §

A rendeletben fel nem sorolt egyéb lakásban tartható állatokra vonatkozóan az Átv. és ennek végrehajtási rendeletéi, valamint a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Kormányrendelet, továbbá a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletének rendelkezései az irányadóak.

Szabálysértési előírások

15. §

(1) Szabálysértést követ el és 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet előírásait megszegi.

(2) A szabálysértési eljárás lefolytatására a kerületi önkormányzat jegyzője jogosult.

(3) A rendőrség és a közterület-felügyelők a szabálysértőkkel szemben 500 Ft-tól 10 000 Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhatnak ki.

Átmeneti rendelkezés

16. §

A haszonállat tartók a rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek az állattartást megszüntetni.

Záró rendelkezések

17. §

(1) E rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a szabálysértési törvény előírásait, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többszörösen módosított és kiegészített 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben:- az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény,- az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény,- a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény,- a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény,- a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) számú Kormányrendelet,- a védett állatfajok védelmére és tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) számú Kormányrendelet- az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet,- a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet,- az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet,- a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM- BM rendelete,

«- a lakóépületek, ingatlanok házirendjéről szóló 45/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelete,- a Fővárosi Közterület-felügyelet feladatáról szóló 79/1995. (XII. 13.) Főv. Kgy. rendelete

szabályait kell alkalmazni.

(3) E rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.

Budapest, 1999. szeptember 27.

Dr. Tóth József s. k. Dr. Sinka József s. k.

polgármester jegyző

Melléklet

A XIII. kerület kutyafuttatói

1. A Kárpát utcai lakótelep Duna-part felőli

füves területének 230x7 m-es szakasza a Kár0

pát utca 38-60. számú házak mögött.

2. A Szent István park Duna-part felőli 300x3 m-es szakasza.

3. A Lőportár utca 23-25. számú parkterület 65x9 m-es szakasza a Kassák Lajos és a Tüzér utca között.

4. Az Apály utca páros oldalán található az utcával párhuzamosan futó parkterület 130x6 m-es szakasza az Apály utca 2. számú ingatlan és a Kassák L. utca között.

5. A Lehel utca 22. számú épület előtti, Lehel utcával párhuzamos parkterületének 250x5 m-es szakasza.

6. A Lehel utca 24,-Hun utca 15. számú épületek előtt, a Lehel utcával párhuzamos parkterület 250x5 m-es szakasza.

7. A Népfürdő utca 15-17/F sz. épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 110x5 m-es füves terület.

8. A Népfürdő utca 17/F-19/F épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 140x6 m-es füves terület.

9. A Népfürdő utca 19/F-21. épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 70x4 m-es füves terület.

10. Az Árpád-hídi lakótelep pontházaival (Róbert K. krt. 20-24.) párhuzamos, az Árpád- hídi rézsű melletti 60x5 m-es terület.

11. A Dagály utca 20. számú közpark déli oldalán, a Jakab J. utcai gondozóházzal párhuzamos 47x5 m-es terület.

12. A Rákos-patak északi partján a Cserhalom utcától számított 100x4 m-es szakasz a Duna-part felé.

13. A Rákos-patak déli partján a Madarász utcai CSM sorompótól a Lövészklub bejáratáig tartó 150x6 m-es szakasz.

14. A Rákos-patak déli partjával párhuzamosan a Göncöl utcától a Béke utca felé vezető 250x4 m-es szakasz.

15. A Göncöl utca osztósávján a Fiastyúk utcából a Mosoly utcáig terjedő 110x5 m-es szakasz.

16. A Göncöl utca osztósávján a Mosoly utcától a Babér utca felé vezető 110x4 m-es szakasz.

17. A Göncöl utca osztósávján a Göncöl utca 77-89. számok között 100x5 m-es szakasz.

18. A Tatai utca 132-138. számú épületek előtti 63x5 m-es füves terület.

19. Az Országbíró lakótelepen az Ápisz áruház parkolója és az Üteg utca közötti füves terület 53x12 m-es szakasza.

i

4