XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. június / 6. szám
Megkérdeztük a jegyzőt Már felkereshető a Gyöngyösi sétányi ügyfélszolgálati iroda Az önkormányzat zöld telefonszámán többen érdeklődtek: mikortól fordulhatnak a lakhelyükhöz közelebb eső, már beharangozott kihelyezett ügyfélszolgálati irodához és mely ügyekkel. Dr. Sinka József a következő felvilágosítást adta: Önkormányzatunk kiemelt fontosságú feladatának tartja a lakossággal tartott még szorosabb kapcsolatot, az ügyintézés kulturált feltételeinek megteremtését. Annak érdekében, hogy a kerület polgárai lehetőleg a lakóhelyükhöz legközelebb és a legkevesebb várakozással intézhessék hivatalos ügyeiket, két kihelyezett ügyfélszolgálati iroda egyidejű megnyitását terveztük. Az egyiket a kerület északi részén, a Gyöngyösi sétányon, a másikat az új lipótvárosi Katona József utcában. A Gyöngyösi sétány 4. szám alatt iroda a tervezett időpontban, ez év március 1-jén megkezdte működését, a Katona József utca 14. szám alatti iroda kialakítását azonban még nem tudtuk befejezni, mivel az üzemeltetéshez szükséges vízbekötési munkák elvégzését a társasház közös képviselője akadályozta, mint ahogy hosszú ideig késleltette a Katona József utca 14. szám alatti rendőrőrs megnyitását is. E szélesebb lakossági igények figyelmen kívül hagyása, a társasház képviselete részéről megnyilvánuló magatartás érthetetlen számunkra, és közel áll ahhoz, hogy joggal való visszaélésnek minősüljön. A már működő Gyöngyösi sétányi ügyfélszolgálati iroda telefonszáma: 329-6060. Az iroda munkatársai hétfőn 8-18 óráig, kedden, szerdán és csütörtökön 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig fogadják az őket felkereső polgárokat. A Gyöngyösi sétányi ügyfélszolgálat már javában a polgárok rendelkezésére áll • tolmács- és szakfordítói igazolvány elkészítése, kiadása, • mindennemű, a polgármesteri hivatalhoz és az önkormányzathoz címzett beadvány átvétele, • általános információszolgáltatás a polgármesteri hivatalban intézhető ügyekről, • tájékoztatás a tisztségviselők fogadóóráiról, illetve a képviselő-testület üléseiről. Az Angyalföld-Újlipótvá- ros-Vizafogó Vagyonkezelő Részvénytársaság részéről is várja Önöket munkatársunk. A környék lakóinak szolgálatára várhatóan a Radnóti Miklós utcai iroda is hamarosan megkezdheti munkáját. Hetek óta ott a tábla az újlipótvárosi iroda bejárata felett, de a bejárat még megnyitásra vár Az irodában intézhető ügyek: • lakásbejelentés, • útlevélkérelmek benyújtása, • hatósági bizonyítványok és igazolások elkészítése és kiadása, • talált tárgyakkal kapcsolatos ügyintézés, Függönyvásár Garantált árak Az Angyalföldi Szociális Egyesület boltjainak június hónapra garantált árai: Kristálycukor 121 Ft/kg Finomliszt 36 Ft/kg Rétesliszt 39 Ft/kg „B” rizs 135 Ft/kg Trappista sajt 790 Ft/kg Fehérkenyér 75 Ft/kg Tojás 10 Ft/db Zsemle 7 Ft/db Vénusz étolaj 250 Ft/1 Napraforgó étolaj 240 Ft/1 Hidegen sajtolt étolaj 219 Ft/1 Papírzsebkendő 100db-os 58 Ft/cs WC-papír 8 tek. 136 Ft/cs Szalvéta (nagy, dupla) 92 Ft/cs A többi forgalmazott termékünkre is az alacsony ár és a jó minőség jellemző. Kérjük, győződjön meg róla személyesen és lépjen be tagjaink sorába! Az ASZE vezetősége MEGHÍVÓ Tisztelt XIII. kerületi vállalkozó! A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKXK) XIII. kerületi tagcsoportja éves értekezletét 1999. június 23-án 17 órakor tartja a József Attila Színházban (Budapest XIII., Váci út 63.) Az értekezlet napirendjén szerepel a tagcsoport vezetőségének beszámolója az elmúlt egy éves időszakban végzett munkáról, tisztújítás, aktuális kerületi ügyek, különösen a Lehel piac korszerűsítése. A tagcsoport vezetősége ezúton az értekezletre és az azt követő fogadásra minden, a XIII. kerületben működő vállalkozót tisztelettel meghív. Van már írott törvényünk a kegyeletről és a temetésről Az elmúlt hónapban az Országgyűlés törvényt alkotott a temetőkről és a temetésről. A törvény olyan témát tartalmaz, mely mindenkit és mindennapjaiban érint, előle senki nem menekülhet, hiszen mindenki temet vagy temettet - és végül is - mindenkit eltemetnek. A törvény különleges azért is, mert közvetve azokat az elhunyt szeretteinket, barátainkat és ismerőseinket is érinti, akik már nem tudják észrevételeiket és kívánságaikat elmondani, valamint azért is, mivel a törvény kivételes helyzetet teremtett a szűkebb pártpolitikai szempontokon való túllépésre. (Ezért is jó üzenete van annak, hogy a törvényt a képviselők 96 százalékos többséggel fogadták el!) A törvény kulcsszavai: a halál - a gyász - a kegyelet - a temetés. A sorrend egyben az összefüggéseket is megadja: a meghatározó történés a halál; a halál feletti érzelem a gyász; a halott iránti érzelem a kegyelet; a gyász és a kegyelet indította az embert ezek kifejezésére, megformálására: a temetés gesztusára. A kegyelet szó manapság majdnem újként hangzik, mivel sokáig nem éltünk vele. Pedig a kegye, a kegyelet olyan mély múltból származik, hogy eredetét nem is tudják. Jelentését annál inkább: jóindulat, irgalom, könyörület értelemben használták („kegyüggyetek írómnak” - mondja az Ómagyar Mária siralom), de isten előtt való kedves dolog megnevezésére is. A kegyelet tehát a halottal szemben érzett jóindulatot, s körülötte az utolsó, irgalommal, könyörülettel végzett szolgáltatásokat jelenti, mely kedves az isten előtt. Természetes, hogy ennek az érzelemnek mindenek előtt a temetés alkalmával, a halottól vett végső búcsú alkalmával van meg a kiteljesedési lehetősége. A kegyelet tehát a méltó temetés biztosítását jelenti. Ez adja meg a törvényben használt kegyelet szó lényegét, s értelmezheti pontosan a „kegyeleti célok”, a „kegyeleti rendeltetés”, a „kegyeleti emlékhely”, a „kegyeleti szolgáltatás és szolgáltató” a „Nemzeti Kegyeleti Bizottság” szókapcsolatokat. Természetesen naivitás lenne azt hinni, hogy ha a szolgáltatás szó előtt a kegyeleti jelző megjelenik, akkor az a szolgáltatás irgalmat, könyörüle- tet tartalmaz, s kedves lesz isten és ember előtt. A kegyeleti szolgáltatók között verseny van, és az alapvető cél a pénz! De ha nem is mindig gyakorolják, legalább tudják, s töb- bé-kevésbé érvényesítik a szolgáltatásukat rangban megemelő „kegyelet”, „kegyeleti” szó jelentésének néhány elemét. A gyász és a kegyelet - a halál felett érzett kétség- beesés, a halott iránt érzett könyörület és tisztelet - indíthatta az embert a temetésre. Ezzel emléket állított az élőnek - és tiszteletet adott a holtnak. A temetés mély, a természet által nem közölt jelentőséget tulajdonított az élet halállal kapcsolatos mozzanatának, így lett a temetés az emberi élet egyik leggyakoribb vonatkozása, egyben az emberiség egyik legősibb eszmekomplexuma, melyben a kultúra rejtett folytonossága testesül meg. A temetés: tisztesség, jog, törvény és vallási parancs volt. A görögök hite szerint aki valaki temetését megtiltotta, életében súlyosan, szeretteinek halálával bűnhődött, holta után pedig az alvilági lelkek bosszúja várta. A holttest eltűnése, el nem temethetősége, sajnos, nem a távoli vagy a közelmúlt jellemzője. A XX. századi ember fájdalmának egyik legnehezebben leküzdhető, nem is leküzdhető, sőt, mind a mai napig élő élménye az eltűnt halottak tömege, a tömegsírokba temetettek személytelensége, a kihantolások, azonosítások borzalma, a test, vagy a tetem méltó temetésének és elsiratásának, az emlék megőrzésének lehetősége vagy lehetetlensége. Ez századunk eleven aktualitása, s nem csak a messzi tájakon, vagy a háború dúlta szomszédban, hanem itthon is. (Egy szomorú kerületi és mai történetről éppen e lapban olvashattunk a legutóbbi számban...) A temetési, a kegyeleti kultúra tehát élet és halál, egyén és közösség, racionalitás és irracionalitás, szokás és törvény, hagyomány és törvényi szabályozás integrált megjelenése. Ezért is az e kultúrával foglalkozó törvény megalkotása minden figyelmet és erőfeszítést megérdemelt. A rendszerváltozás előtti gyakorlattal szemben a törvényben új szemléletet jelez a vallások szertartásrendjének temetkezésbe való bevonása. De ugyancsak új szemlélet jelenik meg a temetkezés és a nemzet történelmének, a nemzettudat formálásának viszonyában, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság létrehozásának és feladatrendszerének igényében. Ily módon e törvénytervezettől mind az egyén, mind a nemzet közössége többet várhat, mint az eddigi szabályozástól. Nem véletlen az a szócsere, hogy az 1970-es dokumentum egyszerűen „temetői munkák”-ról beszél, most „kegyeleti közszolgáltatásokról” van szó, s csak remélhetjük, hogy ez más minőségű tartalmat és gyakorlatot jelenthet. Az említett elvi szempontokon túl a szabályozás konkrét indokául az szolgált, hogy a jelenleg érvényben lévő rendeletek elavultak. Miközben társadalmi szinten erről a kérdésről évtizedek óta nem volt szó, addig a megváltozott életviszonyok, új igények jelentkezése, valamint a kegyeleti jelleg hangsúlyosabb érvényesítési törekvése a kérdéskör átfogó, keretjellegű szabályozását igényelte. Az új törvény kinyilvánított célja az elhunyt emlékének méltó megőrzése és ápolása, a temetkezés közegészségügyi és kegyeleti funkciójának érvényesítése, és nem utolsósorban egységes és áttekinthetőbb, a jelenleginél szigorúbb szabályozás kialakítása. A jelzett indokok és célok érdekében a törvény kibővíti a temető tulajdonlásának a lehetőségét, ugyanakkor megtartja az önkormányzatok 51%-os többségének követelményét a tulajdonlásban. Tájegységként, településenként, vallásonként és felekezeten- ként eltérőek a temetkezési szokások. Ezen hagyományok őrzése, ápolása tulajdonosi feladat. A törvény tisztázza a tulajdonos a fenntartó és az üzemeltető feladatait. Szabályozza a temető létesítésének, lezárásának, megszüntetésének és újra használatbavételének eljárását. Rendelkezik arról, hogy a temetésről kik kötelesek gondoskodni. Tisztázza a sírhely, temetési hely feletti rendelkezési jogot. Az európai integrációs törekvésekkel teljes összhangban áll a temetkezés során környezet- barát, lebomló anyagok használatának megkövetelése. A bűnözés terjedése az elmúlt években a temetők világát sem hagyta érintetlenül. Sokaknak sajnos közvetlen tapasztalatuk is van az erőszak temetőkbe való „begyűrűzéséről”. Ezért fontos, hogy a törvény a temető rendjének betartatását az üzemeltető feladatává teszi. A törvény pontosítja a temetési szolgáltatásokat. Előírja a szolgáltatási tevékenység műszaki, közegészségügyi és kegyeleti feltételeit. Egészségügyi intézményben nem engedélyezi a temetkezési szolgáltatás létesítését és működtetését. A reklámtevékenységnek korlátokat állít az egészségügyi intézményekben. Összeférhetetlennek nyilvánítja az egészségügyi intézményekben, illetve a temetkezési szolgáltatásokban dolgozók rokoni kapcsolatait. A szolgáltatás engedélyezését szigorú személyi, szakmai és anyagi feltételekhez köti. Szabályozza a halottszállítás és halotthamvasztás kérdéseit. Előírja az önkormányzatok és a gazdálkodó szervezetek közötti szerződés tartalmát. Fontos eleme a törvénynek a szolgáltatók esélyegyenlőségének biztosítása. A törvény ezért kimondja, hogy az üzemeltető az azonos szakmai feltételekkel rendelkező temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat. A temetkezés és a nemzet történelmének, a nemzettudat formálásában kiemelkedő fontosságú a nemzeti sírkert létrehozása. Ebben központi szerepe lesz a most létrehozandó, nevéhez és funkciójához méltó testületnek: a Nemzeti Kegyeleti Bizottságnak, amelynek feladata a nemzeti sírkertek megteremtésére irányuló kezdeményezések véleményezése, a rendelkezési jog gyakorlása a temetési és kegyeleti emlékhelyek tekintetében, a megemlékezések módszertanának és gyakorlatának kialakítása, a „Nemzeti Gyásznap” meghatározása, a gyász nemzeti méretű kifejezése, megformálása. „A temetés után vesd le a fájdalmad - idézték az Ószövetséget a buszkatasztrófában meghalt fiatalok, gyerekek temetésén - mert örökös gyászban nem lehet élni.” Ám erre csak akkor van esélyünk, ha a temetés méltó volt a halotthoz, és az élőhöz is. A törvény ennek az esélynek teremti meg jogi feltételeit. Dr. Weszelovszky Zoltán országgyűlési képviselő öId ViErcvif: [eénybe c-L IígjaLv TeLciLeu ü|_:u.£LL LűteLeü A Paszomány Függöny- és Csipkegyártó Kft. a lakosság részére árubemutatóval egybekötött vásárt tart 1999. június 16-án és 17-én 12-18 óráig a Láng Művelődési Központban (XIII., Rozsnyai u. 3.) Kedvező' áron kínáljuk függönyeinket, sötétítőinket; varrószolgálatunkkal és tanácsadással állunk rendelkezésükre. Szeretettel látjuk Önt is vásárlóink között!
