XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. május / 5. szám

Hírnök 1999. május 3­Polgári védelmi ifjúsági verseny A győztes csapat a Paksi Atomerőműbe látogatott Ha április, akkor polgári védelmi ifjúsági verseny. Hasonlóan az elmúlt évekhez, így volt az idén is. Só't egyre népszerűbb a Nép-szigeten megrendezésre ke­rülő egésznapos programot és izgalmat kínáló játé­kos verseny, hiszen a kerületi általános és középisko­lák közül 15 nevezett be és jött el 6-6 fős csapatával. A diákok - előzetes felkészítés során - polgári védel­mi és egészségügyi ismeretekből, gátépítésből és tűzol­tási ismeretekből bizonyították tájékozottságukat, tudá­sukat. A versenyen szoros küzdelemben az általános is­kola kategóriában I. helyezést a Gyöngyösi Úti Számí­tástechnikai Általános Iskola csapata (felkészítő tanár: Oláhné Novák Andrea), II. helyezést a Dózsa György Úti Általános Iskola csapata (felkészítő tanár: Szabó Csaba), III. helyezést a Szivárvány Általános Iskola csa­pata (felkészítő tanár: Váczi Károly)-, a középiskolás ka­tegóriában I. helyezést a Berzsenyi Dániel Gimnázium csapata (felkészítő tanár: Szendefi Ferenc), II. helyezést a Verebély László Technikum csapata (felkészítő tanár: De me Henrik), III. helyezést az Ady Endre Gimnázium csapata (felkészítő tanár: Bérezi Istvánná) ért el. Az éremnek, a kupának és az ajándékoknak minden­ki örült. De az talán egy kis irigységet okozott, hogy az első helyezést elért két csapat a Paksi Atomerőműbe, annak látogatóközpontjába és a törzs vezetési pontjába nyert egy egésznapos autóbuszos kirándulást. Kísérőnk magyarázatát a gyerekek fegyelmezetten, szinte felnőt­tek komolyságával hallgatták. A legizgalmasabb kérdé­sekre - pl. a lakosságot érintő sugárzás mennyire káros és kell-e félni egy reaktorbalesettől - is kaptunk választ. A természetes eredetű sugárzás két forrása az űr és a földkéreg. A természetes radioaktív anyagok állandóan jelen vannak környezetünkben - a talajban, a levegőben, az élelmiszerekben, az építőanyagban és az ivóvízben -, valamint szervezetünkben is. A természetes sugárzás nem jelent veszélyt az emberek egészségére, sőt az élet elválaszthatatlan része, természetes velejárója. Ennél nagyobb veszélyt jelent a mesterséges, ezen belül is Wilhelm Conrad Röntgenről elnevezett röntgensugár­zás, mely a népesség sugárterhelésének mind a mai na­pig messze a legnagyobb részét okozza. Ennek ellenére a röntgenvizsgálat felbecsülhetetlen és pótolhatatlan in­formációt ad a kialakulóban lévő betegségekről és ezért ettől elzárkózni nem indokolt. Ami a katasztrófát illeti, az emberiség történetében működött erőművek tapasz­talatai azt mutatják, hogy az atomerőművek iránti túl­zott félelem és ellenszenv nem megalapozott. Különö­sen érvényes ez egy olyan egyéb energiaforrásokban szűkölködő országra, mint hazánk, ahol a Paksi Atom­erőmű a villamosenergia-termelésünk felét szolgáltatja, mérhető vagy kimutatható lakossági többletsugárzás- terhelés nélkül. Igaz, az atomerőművek balesetekor már lényegesen nagyobb a veszély (lásd Csernobil), de a biz­tonsági berendezéseket alapul véve 500 üzemelő reak­torban legfeljebb 2000 évente fordulhat elő egyetlen ilyen súlyosságú reaktorbaleset. Amíg a dohányzás 2000, a közúti balesetek 200, a ha­gyományos erőművek 20 nappal rövidítik meg az átlag- életkort, addig az atomerőművek csupán 0,04 nappal. Felmérések szerint a vízbefulladás átlagos kockázata ezerszer, a gépkocsibaleseteké ötszázszor, a túltápláltsá- gé húszezerszer, míg a dohányzásé ötvenezerszer na­gyobb, mint az atomerőműveké. Ebéd közben a győztes általános iskola csapatkapitá­nyát, Illyés Károlyt kérdeztem meg:- Mivel minden évben neveztek a versenyre, azt gon­dolom, hogy nagyon szívesen jöttök. Miért?- Csapattársaim nevében mondhatom, hogy a verse­nyek nagyon jó hangulatban folynak. Izgalmas, de nem csak azért, mert nyertünk, hanem azért is, mert tudunk. Tetszik érteni a különbséget? Jók voltak a kiegészítő programok is, falmászás és a KRESZ-teszt vetélkedő, ahol a jó megfejtésért csokit kaptunk. Lehetett focizni, labdázni, no és a babgulyás és a túrósbukta is jólesett. Ami pedig a legjobb, hogy találkozhattunk olyan bará­tokkal, akik másik iskolába járnak és csak ritkán, ilyen alkalmakkor találkozunk. Azonkívül közülünk soha sen­ki sem volt eddig az erőműben. Ami kis csalódást oko­zott, az az, hogy az erőmű látogatási központjában nem lehetett beöltözni az ott látható védőruhába. Mi nagyon szívesen megtettük volna. De ezenkívül minden jó volt. Most pedig készülünk a fővárosi versenyre, ahol vala­mennyi kerület legjobbjai mérik össze tudásukat. Széphalmi Ildikó A tiszta utcákért A XIII. kerületi önkormányzat képvi- selő-testülete április 8-i ülésén megtár­gyalta a kerület tisztaságának helyzetét. A kerületi képviselő-testület a lakossági panaszok figyelembevételével megálla­pította, hogy a járdák tisztántartását, a kutyaürülék eltávolítását záros határ­időn belül meg kell oldani. A járdák tisz­tántartása érdekében a kerületi önkor­mányzat három darab járdatisztítógépet vett és állít forgalomba 1999. május 3- tól. Ezen kívül kettő darab kutya-WC-t helyez ki kísérletképpen. Amennyiben a tapasztalatok pozitívak lesznek, úgy to­vábbi kutya-WC-k kihelyezésére kerül sor. Felhívás a gépkocsi-tulajdonosokhoz A KRESZ 40. §-ának (8) bekezdése szerint: „A járdán a gyalogosok közleke­désére legalább 1,5 métert szabadon kell hagyni.” Kérjük a gépkocsi-tulajdonoso­kat, hogy a fent jelzett KRESZ-előírást tartsák be, mert ellenkező esetben a ke­rületi kapitányság rendőrei és a közterü­let-felügyelők bírságolni fognak. A jár­datisztítógépek rendszeresen takarítják a kerület járdáit, de munkájukhoz szüksé­ges, hogy a járdákon az 1,5 méter széles­ség meglegyen. Ha a gépkocsi-tulajdo­nosok a KRESZ előírásait nem tartják be és ebből valamiféle kár keletkezik a gép­kocsiban, ezért az önkormányzat felelős­séget nem vállal. Kérem a tisztelt kerületi lakosság együttműködését a kerületi tisztaság ja­vítása érdekében. Érsek Ferenc szakreferens BŐVÍTETTÉK AZ IDŐSEK KLUBJÁT A GÖMB UTCÁBAN A XIII. kerületi szociális intézmény- hálózat a terület egészét lefedi, elsősor­ban az idősellátás intézményi formái - szociális szakemberek által elismerten - magas színvonalon működnek. Ugyan­akkor az időskorú népesség aránya fo­lyamatosan nő, ezért bővíteni kell az in­tézményeket és a szolgáltatások körét. Ennek a folyamatnak a keretében áp­rilis 22-én dr. Tóth József, a kerület pol­gármestere a Gömb utca 7-ben átadta az átalakított Idősek Klubját. A mintegy 3,5 millió forint költséggel elvégzett munkák lehetővé teszik, hogy az eddig 20 férőhely további 20-szal növekedjék, lehetőséget adva az elő­jegyzésben szereplők felvételére. ••••••••••••• ÉRDEMES REKLAMÁLNI. Panaszom­ra, amely a Hírnök legutóbbi számában je­lent meg, messzemenő elégtételt kaptam. A „bejelentés” késedelmessége miatt ugyan megállapíthatatlanná vált, ki és hol követ­te el a hibát (a tortára elmulasztották krémmel felírni a 90 forintért megrendelt - és kifizetett - 85-ös számjegyet), a pénzt azonban visszaadták, és a cukrászdaháló­zat tulajdonosa addig nem nyugodott, míg meg nem talált, hogy elnézésemet kérje. Engesztelés és jóvátételként még egy tortát is felajánlott, amit természetesen nem fo­gadtam el. A többszöri telefonváltással te­hát az ügyet a lovagiasság szabályai sze­rint elintézettnek tekintem. p. jyj. AZ ANGYALFÖLDI SZOCIÁLIS EGYESÜLET április 14-én megtartott közgyűlése három esztendőre újraválasztotta az egyesület el­nökét és vezetőségét. Az egyesület vezetése ezúton is köszöni a tagság támogatását és továbbra is várja észrevételeit és javaslatait. BORIS GÁBOR fogadóórája: minden hó­nap második szerdáján 17-19 között a Gárdonyi Géza Általános Iskolában, Rad­nóti Miklós u. 8-10. A MAGYAR VÖRÖSKERESZT XIII. kerületi szervezete szociális akciót szervez olcsó, jó minőségű használt ruhaneműkből a XIII., Váci út 67. sz. földszintjén május 18-án 9-17 óráig; 19-én 9-16 óráig. Min­den érdeklődőt szeretettel várunk! A MI ALAPÍTVÁNY május 29-én műsoros gyermeknapot tart a Pannónia u. 40-ben 10 órától 14 óráig. Az alapítvány kéri a lakosságot, hogy május bármelyik szerdáján 15-18 óra kö­zött hozzon be a Pannónia utca 40-be fe­lesleges használt ruhát, gyermekruhát, já­tékokat, könyveket, ajándéktárgyakat ké­sőbbi vásárokra. A március 23-25. között rendezett ru­havására eredményesen zárult. A bevétel felét az árvízkárosultak javára fizették be, másik felét jótékony célokra fordították. Körmendi Iván autótechnikus és gyűjtő „Régi különlegességek boltja” a Xlll. kerületben Ha számomra mérvadó forrásból olyan emberről hallok, akit így határoznak meg: „Ó, hát egy kicsit bolond”, rögtön felkel­ti az érdeklődésemet. Ez itt most nem sértés, hanem elismerés. Az egész életével kerületünkhöz kötődő Körmendi Iván min­den kétséget kizáróan ebbe a kategóriába tartozik. Abban a lakásban (múzeum­ban?) beszélgetünk, amelyik­ben született (zárójeles kétsé­gemre visszatérek). Olyan idős, mint a ház maga, persze hogy a legrégebbi lakója. A Sziget (ma Radnóti Miklós) utcai általános iskolában olyan „zenebolond” gyerekek voltak az osztálytár­sai, mint Móna István későbbi öttusa olimpiai bajnok, Franki Péter, Sólyom János zongora- művészek, Pauk György hege­dűművész (ők már akkor azok). E világhírűvé vált • pajtásoktól talán célirányosságot, kitartást kölcsönzött, no meg zeneszere- tetet. Később - lévén Liener Györgynek, korai autós köny­vek ismert szerzőjének unoka­öccse - autóipari technikumot végzett. Foglalkozása szerint technikusként autókkal foglal­kozott végig aktív korában. Mármint a munkahelyein. Amúgy az állítás pontatlan. Kö­rülbelül mai életkora felezőjén (huszonévei alkonyán) előbbi, még kissé gyermeteg miniautó- gyűjtő szokása új irányba for­dult és elképesztő szenvedéllyé növekedett. Normálkönyveken túl a könyvművészet kis csodá­inak, az úgynevezett miniköny­veknek a gyűjtése (12 centimé­tertől lefelé, a 2 négyzetmilli­méterig!, 1537-től a tegnapi és mai napig), különös tekintettel normálméretben még meg sem jelentekre. Szántó Tibor Kos- suth-díjas könyvművész nagy segítségét élvezte. A szenve­dély gyorsan átterjedt a nyom­datechnikai, könyvkötészeti, megjelenésbeli, ügyességi, gra­fikai, esztétikai alapon rokonít­ható, a múlt század felső körei leányainál nélkülözhetetlen táncrendjeire (akiében nincse­nek bejegyzések, vagy bocsána­tos bűnként esetleg csak vá­gyott, hamis bejegyzések akad­nak, azt szegénykét valamiért nemigen kérték fel a korabeli úrfiak); hajdani egyetemi hall­gatók indexeire, amelyekben olyan tanárok bejegyzései olvashatók, aláírásai lát­hatók, mint többek között Beöthy Zsolt, Cholnoky Jenő, Eötvös Loránd bá­ró, Gyulay Pál és hason­lók. A gyűjtőbetegség ön­fertőző, kutatás, keresés közben a „beteg” csodá­latos tárgyakkal találko­zik, érthető, ha nem tud nekik ellenállni. Csak né­hány érdekesebbet emlí­tek Körmendi Iván érté­kes gyűjteményeiből: pa­pírvágó kések, legyezők, asztali (úgynevezett cse­lédlány-) csengők, jeles kortárs festőink, grafiku­saink képei, művészi ki­vitelű fém sörnyitók, régi, különös háztartási tár­gyak, karikás ostorok. Az elképesztő gyűjte­mény-sokaság eluralko­dott a túlzsúfolt múzeum be­nyomását keltő háromszobás lakás teljes egészén, minden négyzetcentiméterén, vala­mennyi polcán, némely kilin­csén, túl ezen a múzeumok tar­talékoló pincéihez hasonlóan tárolóbőröndökben, dobozok­ban ágyak alatt, szekrények te­tején. Áz életemben látott vala­mik közül csakis a híres londo­ni üzlethez, az ottani belváros kicsiny házában elhelyezkedő „Old Curiosity Shop” (Régi Különlegességek Boltja) élmé­nyéhez hasonlítható. Csakhogy ez nem bolt, hanem lakás. Tel­jesen indokolt mélyen fejet haj­tani a ma is aktívan dolgozó fe­leség, Márta asszony előtt, aki nemcsak tudomásul veszi ezt a nem mindennapi helyzetet, ha­nem aktív napi munkája mellett külön is megbecsülést követelő katalógusok elkészítésével és precíz ismeretével még segíti is férje „bolondériáját” és a ritka látogatókat. Gondoljunk bele. Az eredeti­leg autószakértő napi hivatalos elfoglaltsága és jó ideig a Ma­gyarországi Miniatűr Könyvek Gyűjtői Egyesületének elnöki munkája mellett a huszonévei végétől eltelt mintegy harminc év (10 500 nap) eltelte óta gyűj­tötte - és gyűjti - össze mind­ezt. Mérhetetlen utánajárással, levelezéssel, szervezéssel, uta­zással. 11 600 könyvminiatűrt, 340 táncrendet, 1600 művészi kidolgozású papírvágó kést, 970 pazar legyezőt, 470 csen­gőt (nem folytatom) szerzett meg - itt csak legkedvesebb - könyvvel egy s másban össze­függésbe hozható tárgyaira kor­látozódva. Az 1878-ból szárma­zó fonalgombolyító (nem tud­tam róla, hogy létezik ilyen há­zi eszköz), a száznegyvenkilenc éves levéltárcába helyezhető naptár találomra került a ke­zembe. A tárgyak száma messze meghaladja a megszerzésükre fordított napok számát. Hogyan jutott idő mindennek meglátá­sára, lebonyolítására, szervezé­sére, vele kapcsolatos levezés- re? Es pénz?- Idő: éjjel-nappal - mondja a gyűjtő -, pontosabbat nem mondhatok. Ami a pénzt illeti: minden munkával, becsülettel szerzett pénzemet - egy időben jól kerestem - erre fordítottam, eredményét itt láthatja. Autóm nincs, nyaralóm sincs. Két öltö­nyöm van. Több minek? Engem ez boldogít. Különös életvitel, szokatlan, de megbecsülést érdemlő szen­vedély. Kezembe kapom Shakespeare teljes életművét 4x6 centiméteres fadobozkák­ban (236 kevésbé érdekes ma­gyar miniköny vet kellett érte ad­ni, ez a régi kiadvány viszont Magyarországon az egyetlen); és itt van az Amszterdamban 1537-ben (82 évvel Gutenberg híres Bibliája után!) készült első könyvminiatűr és a valaha létre­hozott legkisebb könyv (mintegy 3x3 milliméteres, külön a dobo­zában elhelyezett nagyítóval, amelynek segítségével meggyő­ződhetünk róla, hogy valóban nyomtatott könyv, amit a japán Toppan Kiadó révén a kezünk­ben tartunk; Jack London és Rabindranath Tagore normálmé­retben eddig soha ki nem adott művei; egy kicsi gyufaskatulyá­ba fektetett Irinyi János-sorozat, amelynek első kötete a gyufa feltalálójának az életéről szól.- Ha ennek a lakásnak min­den sajátos tárgyát (mint említet­tem, más alig van) részletezném, a mennyisége miatt csak több esztendő lappéldányaiban láthat­na napvilágot. Mi az elképzelése e nem mindennapi érték és érde­kesség jövendő sorsáról?- Egészen múzeumot a la­kásból nem csinálhatok, de ha esetleg kerületünk, vagy más kerület valamely lakójának fi­gyelmét felkelti a Hírnök írása és felhív, szívesen megmutatok mindent - mondja a gyűjtő. - Ha majd már egészségi vagy anyagi (esetleg mindkét) okból nem tudom továbbfejleszteni gyűjteményemet, szeretném, hogy valamely közgyűjtemény részévé váljék. Szolgálja csak­ugyan a közt.- Egyelőre holnap is kora reggel sietek a Petőfi Csarnok­hoz, ahol kialakult egy amolyan érdekesség-, régiség-börze. Legtöbbször találok valami gyűjteményembe illőt. Ha nem az egyikbe, hát a másikba. Másnap - még meg akartam kérdezni valamit - kora reggel felhívtam. Már nem találtam otthon, a Petőfi Csarnoknál volt. Csakugyan talált valamit. De hogy hová teszi a nem tu­dom, hányadik pompás üvegpo­harat (mert erről eddig nem szóltam: ilyeneket is gyűjt), azt még nem tudja. Márta asszony talán kitalálja. Rajk András ...és néhány legyezővel a 970 közül Körmendi Iván nagy és kis könyvei, üvegjei előtt... : . ■ " ; _______________ J,U.v^£CLl lirSLÜrblirt XIClLcL^^LCI vU-. Cl. L~~ LllCLU ű-LlLlV LLU óin Indulás előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom