XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. április / 4. szám
Hogy javuljanak a lakhatás és a helyiséggazdálkodás körülményei A XIII. kerület lakás- és helyiséggazdálkodási koncepciójáról Képviselő-testületünk a februári ülésén elfogadta a Vagyonkezelő Rt. által készített, 2002-ig érvényes lakás- és helyiséggazdálkodási koncepciót. Erről, a nagyon sokakat érintő anyagról szeretném megosztani gondolataimat a tisztelt olvasókkal. A beszámoló híven tükrözi a kialakult helyzetet és reális választ igyekszik adni a kihívásokra. A privatizáció következményeként jelentősen csökkent az önkormányzati tulajdonú lakások mennyisége, és mivel a komfortos, jobb műszaki adottságokkal bíró lakásokat vették meg, a megmaradók minőségi összetétele rendkívül kedvezőtlen lett. Azon társasházakban, amelyekben a magántulajdon van többségben, az önkormányzati tulajdonú lakások fenntartási költségei megegyeznek a közös költség összegével. A többségében önkormányzati tulajdonú társasházak kö-v zös képviseletét az Angyalföldi Vagyonkezelő Rt. látja el. Ezek az épületek általában rossz műszaki állapotban vannak, a mindennapos üzemeltetési és hibaelhárítási költségek pedig legtöbbször meghaladják a tulajdonosok fizető- képességét. Tartalékok hiányában az előbb-utóbb felmerülő szerkezeti rekonstrukciók" végrehajtása megoldatlan feladatot jelentenek.. A koncepció előterjesztője ezért tett javaslatot a képviselő-testületnek az 1995-ben 50 millió forinttal társasházi hitelkeret bővítésére. Itt kell megjegyezzem, hogy miután a házfelügyelői „intézmény” megszűnt, bizony nagy szükség lenne minden házban egy olyan személyre, aki kapcsolatot tartana a Vagyonkezelő Rt.-vei és segítené a lakóközösség ügyeinek intézését is. Az önkormányzati tulajdonú épületekre és a bennük lévő bérlakások komfortfokozatára sajnálatos módon az alacsony színvonal a jellemző. A Lakásgazdálkodási Bizottság tagjaként megdöbbentő élethelyzetekkel kell szembesülnöm. Az elmúlt években új lakások nem épültek, ezért általában csak kis alapterületű szükséglakások szociális alapú kiutalásaival tud a bizottság a legrászorultabbak esetében segíteni. A lakásgazdálkodás komplex problémahalmazként jelenik meg, melyben - az állatorvosi lóhoz hasonlóan - a társadalom szinte minden baja megjelenik. Néhány szóban kitérnék arra, hogy a lakbérek 1999-re érték el azt a szintet, mely arra elég, hogy a bérlakások üzemeltetési, fenntartási forrását biztosítsák. A lakbérek megállapítását ez az alapvető cél jellemzi a továbbiakban is. A törvényhozóknak érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az államháztartás szilárduló stabilitásával párhuzamosan a személyi jövedelemadón keresztül támogassa az állam a rászoruló családok lakáshoz jutását. Tapasztalataim szerint a rászorultság és a fizetőképesség között most széles szakadék húzódik. A régi kis alapterületű, komfort nélküli lakások korszerűsítésének lehetőségét - nyújtják a megkezdett tömbrehabilitációk. A felújított lakásokba azok költözhetnek vissza, akik vállalják a részletfizetéssel könnyített érték- különbözet megfizetését. A tömbrehabilitáció egyúttal a kerület vagyonát is gyarapítja, részben a felújított és ezzel értékesebbé vált lakásokkal, másrészt a megújult épület környezetre gyakorolt jótékony hatásaival. A jelenlegi helyzetből elmozdulást hozhat a lakáscsere mobilitásának gyorsítása. E helyen említem meg a Vagyonkezelő Rt. által működtetett lépcsőzetes lakáscsereprogramot, melynek keretében érvényesülhet az állami szociálpolitikai támogatás, illetve a lakáscserék biztonságosan bonyolódnak (ami a .lakásmaffia létezése miatt nem lebecsülendő szempont). Igen fontos szociálpolitikai elem a helyi támogatási rendszer is, melynek fontos feltétele, hogy a kérelmező kerületi lakos legyen, illetve azok is igénybe vehetik, akik a kerületben szándékoznak ingatlant vásárolni. A lakásgazdálkodás érzékeny pontjaként említi a koncepció a nem megfelelő törvényi szabályozást, mely ólomléptekkel kullog a rászorult embereket gátlástalanul kihasználó nyerészkedők után. Itt nagy szerepe van a tájékoztatásnak. A médiák is segíthetnek azzal, ha a már leleplezett esetek bemutatásával felhívják a figyelmet az alvilági módszerekre (amint azt lapunk is többször megtette, a szert). A koncepció az adott kereteken belül igyekszik megoldásokat keresni a törvényesség és a rászorultak védelmére. Természetesen az önkormányzati tulajdon is oltalomra szorul, gondolok itt az önkényes lakásfoglalókra. Fokozott és állandó bérleményellenőrzésre van szükség, mely a prevenció legfontosabb eleme. Hatékony eszköz az üres lakások őrzése, az igazgatási és szociális ágazat együttműködésével az önkényes lakás- foglalók egyéb bejelentett lakáscímének törlése, szociális támogatásuk megszüntetése, hogy csak néhány példát ragadjak ki a leírtakból. A társadalmi elvárásoknak megfelelően az együttélés normáit megsértőkkel szemben is a legszigorúbb eljárásokat helyezi kilátásba a koncepció, mint például a bérleti szerződés felmondása. Itt a tulajdon védelmén túl a tisztességes polgárok olyan elemi joga sérül, mint a biztonságos normális életvitelhez való jog. Adott esetben a ház és környékének hangulatát is megmérgezheti egy-két deviáns személy, vagy család jelenléte. Jelentős értékcsökkenést eredményez az elhanyagolt, szemetes udvar, környezet. Saját érdekünk ezeknek az anomáliáknak a megszüntetése. A koncepció a helyiséggazdálkodás tapasztalatait is elemzi. A privatizáció első lendülete ezer helyiséggel csökkentette az önkormányzat vagyonát. 1995-ben képviselő-testületünk rendelettel biztosította a Vagyonkezelő Rt. rendelkezési jogát, ezáltal megteremtődtek az igényesebb, eredményesebb gazdálkodás feltételei. Jelentősen sikerült a tartozásokat csökkenteni, az inflációkövető bérleti szerződésekkel a bevételeket növelni. A Vagyonkezelő Rt. a megüresedett helyiségeket pályázat útján ideiglenes jelleggel adja ki. A koncepció javasolja az elidegenítési moratórium fenntartását, gondolva a következő generációk cselekvési képességének megőrzésére. Kivételt a rossz helyen és műszaki állapotban lévő helyiségek jelentenek, melyek az állandóan felmerülő költségek miatt veszteséget „termelnek”. Ezeket a helyiségeket nyilvános licit útján szándékozunk elidegeníteni. Az érdeklődés igen flexibilis, hiszen a bevásárlóközpontok megjelenése, valamint a lakosság fizetőképességének alakulása nagymértékben befolyásolja a piaci helyzetet. Képviselő-testületünk annak tudatában határozta meg a következő évek lakás- és helyiséggazdálkodásának fő irányát, hogy tisztában van lehetőségeinek korlátjaival. Az önkormányzat tervszerű, tudatos munkával kívánja elérni, hogy kerületünkben az elkövetkező négy évben is javuljanak a lakhatás és a helyiséggazdálkodás feltételei. Cser Sándor önkormányzati képviselő, a Lakásgazdálkodási Bizottság tagja Pályázati felhívás kulturális intézmény igazgatói állására Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzatának képviselő-testülete (1139 Bp., Béke tér 1.) pályázatot hirdet az Újlipótvárosi Klub-Galéria (1136 Bp„ Tátra u. 20/B) igazgatói állására. Az igazgatói állást szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal lehet megpályázni. Kiállításrendezői gyakorlat előnyt jelent. A pályázat beadásának határideje: 1999. május 14. A pályázatnak tartalmaznia kell: a helyzet- elemzésen alapuló szakmai, vezetői elképzeléseket, részletes szakmai életrajzot, a végzettséget tanúsító diploma fénymásolatát és érvényes erkölcsi bizonyítványt. A megbízás 1999. október 1-jétől szól 5 évre. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzatának képviselő-testülete 1999. június 24-i ülésén dönt az igazgatói megbízásról. A pályázat iránt érdeklődni lehet a Polgár- mesteri Hivatal Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztályán (340-8952, 452-4163). A pályázatot a Bp. Főv. XIII. Kér. Polgármesteri Hivatal (1139 Bp., Béke tér 1.) Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztályán (III. emelet 48-as szoba) lehet leadni. Baksa Gábor osztályvezető Előnyös változások a Lakásért életjáradék - lakás előtakarékosságért rendszer szabályaiban Önkormányzatunk 1998 júliusában bevezette a Lakásért életjáradék - lakás előtakarékosságért elnevezésű rendszert. A döntés fő oka az volt, hogy a kerület nyugdíjas lakóinak, különösen a megfelelő családi támogatással nem rendelkező kisnyugdíjasoknak egyre nagyobb gondot okoz korábbi életszínvonaluk megőrzése. A modell jelentősen eltér a szokásos életjáradéki konstrukcióktól. Az életjáradékosok mellett szerepel benne a járadékfizetők, a várományosok csoportja is. A várományosok rendszeres befizetése az életjáradék alapba (más szóval előtakarékosságuk) jelenti az életjáradék-fizetés egyik fő forrását. A két csoport nincs kapcsolatban egymással. A várományosok nem konkrét lakásra, hanem lakáshoz jutási jogra szerződnek. Amennyiben a megüresedő életjáradékos-lakások megvásárlásával nem sikerül otthonhoz jutniuk, szerződésben meghatározott idő után az önkormányzat részletfizetés ellenében biztosít számukra lakást. Ezzel olyan átlagos jövedelmű lakáskeresőkön kívánnak segíteni, akik hajlandóak és képesek is lakásmegoldásuk érdekében erőfeszítéseket tenni, de a piaci árat nem tudják megfizetni. A bevezetés óta szerzett tapasztalatok figyelembevételével a rendszert továbbfejlesztettük, így az a résztvevők számára még előnyösebbé vált. A módosított részvételi szabályzat lényege az alábbiakban foglalható össze. Az önkormányzat életjáradéki szerződést kötő 62 éves vagy idősebb kerületi lakost (vagy lakosokat pl. házastársakat) - a járadékost - a lakás tulajdonjogának átruházása fejében, havonta fizetett életjáradék illeti meg. A szerződéskötés további feltétele, hogy a lakás megfelelő állapotú, legalább komfortos és minimálisan 30 négyzet- méter legyen. Követelmény a tehermentes, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog. (Kivétel az önkormányzattal szembeni vételártartozás, amit az életjáradék-alapból történő levonással rendezni lehet.) Egyedi elbírálás alapján 62 évesnél fiatalabb rokkantnyugdíjasokkal is köthető életjáradéki szerződés, amelyeket a szerződés- kötéstől az önkormányzat fizet. Az életjáradék összege évenként emelkedik, az előző évi inflációráta szerint. A járadékosnak élete végéig lakáshasználatijoga van, de - ha kívánja - nyugdíjasházba. illetve kisebb, alacsonyabb rezsijű lakásba is költözhet. A várományosokat a 6-12 éven keresztül teljesített előtakarékosság - 1998-ban minimálisan havi 10 ezer Ft - jogosítja fel a lakásvásárlásra. Az említett módosítás lehetővé tette a rövidített, 4 éves előtakarékosságot is. Ez esetben azonban legalább havi 20 000 Ft induló befizetést kell a jelentkezőnek vállalnia. Az előtakarékosság - hasonlóan az életjáradékhoz - az előző évi infláció- ráta szerint változik. A lekötési időt letöltött várományosoknak a kezelő szervezet megvásárolható lakást biztosít, kamatokkal növelt befizetésük 2-3-szorosát kitevő értékben. (A lakás legfontosabb jellemzőiről már a szerződéskötéskor megállapodik a várományos és a kezelő szervezet.) A vételár-különbözet a lekötési idő után részletekben fizethető. A törlesztés időtartama megegyezik a lekötési idővel. Önkormányzatunk a törlesztő részletek kamatának egy részét (a lekötési időtől függően 25-55%-át) átvállalja. Fedezi továbbá a rendszer kezelésének költségeit. A rendszer beindítására és támogatására létrehozta az életjáradék-alapot. A kezelői feladatokat az Angyalföldi Vagyonkezelő Rt. látja el, munkáját egy társadalmi bizottság is segíti. A jelentős önkormányzati támogatásnak és a korrekt számítási eljárásnak köszönhetően a fizethető életjáradék összege kedvező. Erre példa két tényleges szerződés adatai (melyek még a régi részvételi szabályzat alapján köttettek):- 73 éves férj és 70 éves feleség életjáradéka 3 500 000 Ft forgalmi értékű lakásra (1998-ban) 1 1 322 Ft/hó. Az életjáradék-alapot a jóváírt 377 000 Ft vételártartozás csökkentette. Az ön- kormányzat fizeti az 5 100 Ft-os közös költséget és a 600 Ft/hó lakásbiztosítási díjat is. Ha utóbbiakat, mint megtakarítást vesszük figyelembe, az élet- járadékosok háztartásának többlete 17 032 Ft/hó + a törlesztési kötelezettség megszűnése. Az idei életjáradék a tavalyi inflációrátával emelkedik majd. (A módosítás ebben az esetben nem érinti az életjáradékot, mert a 10% 350 000 Ft lenne, ami kisebb, mint az önkormányzattal szembeni 377 000 Ft tartozás, magyarán szólva, őket az egyösszegű kifizetés nem illeti meg.)- 72 éves hölgy 2 900 000 Ft értékű lakásra kap 14 632 Ft/hó életjáradékot. A közös költség 2 325 Ft, a lakásbiztosítás díja 883 Ft. A háztartás többlete 17 840 Ft/hó. (A módosított részvételi szabályzat alapján az egyösszegű kifizetés 290 000 Ft lenne, az életjáradék viszont 10%-kal, 13 169 Ft-ra csökkenne.) A Lakásért életjáradék - lakás előtakarékosságért rendszerről a 350-8013-as telefonszámon, az Angyalföldi Vagyonkezelő Rt.-nél kérhető tájékoztató. A részt venni szándékozó kerületi lakosok a polgármesteri hivatal és az AVK Rt. ügyfélszolgálati irodáin díjmentesen kapható ívek kitöltésével jelentkezhetnek. ft Baranyai László a Lakásért életjáradék - lakás előtakarékosságért Rendszerkezelő Bizottsága tagja I XIII. kerületi Pedagógiai Napok 1999 ) A Pedagógiai Kabinet szervezésében kilencedik alkalommal rendezték meg a XIII. kerületi Pedagógiai Napok programját, amely idén a minőség- biztosítás és a hatékonyság témáját járta körül. A témát az indokolta, hogy a közoktatáson belül megváltoztak az irányítási és szabályozási viszonyok. Az oktatási rendszer decentralizálása, a szakfelügyeleti rendszer megszűnése nélkülözhetetlenné tette egy olyan rendszer létrehozását, amely alkalmas a közoktatással szembeni igények, elvárások teljesítésére. Az oktatáskutatók megfogalmazták azokat a mechanizmusokat. amellyel biztosítható az oktatás hatékonysága és minősége. Ennek a célnak megfelelően állítottuk össze a Pedagógiai Napok és kiemelt rendezvényünk. a közoktatási konferencia programját. A rendezvénysorozatot Baksa Gábor, a Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztály vezetője nyitotta meg február 15-én a kerületi Zeneiskola tanári hangversenyén. A bohókás farsangi hangverseny kellemes szórakozást nyújtott a hallgatóság számára. A konferencia helyszíne február 25-én az idén az 50. évfordulóját ünneplő József Attila Művelődési Központ volt. Dr. Tóth József polgármester nyitó előadásában az önkormányzat szerepéről, feladatairól beszélt a minőségorientált iskola kialakításában. Ezután négy meghívott szakember többféle megközelítésben beszélt a minőség- biztosításról. Végül egy minőségközpontú iskolát mutatott be a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium igazgatónője. A konferencia szünetében az aulában az alkotó óvónők kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. , Az óvónők továbbképzését gyakorlati és elméleti programok tették színessé. A Pedagógiai Kabinet helyiségében az eurokonform óvodai alapprogram volt a kiemelt téma. Orömr mel hallgattuk az Európai Unió véleményét az óvodai programról, hiszen minden részletében megfelel az európai normáknak. Dr. Balogh Tibor szegedi professzor a játék jelentőségéről tartott érdekfeszítő előadást. A nagy sikerre való tekintettel a későbbiekben is tervezzük meghívását. Az óvónők az elméleti előadásokon kívül bemutató foglalkozásokon is részt vettek. A 4. Számú Óvodában test- nevelési foglalkozás keretében differenciált képességfejlesztést mutatott be Szekeres Erika óvónő. Ezt követte dr. Szécsiné, az FPI Gyakorló Óvodájának óvónője, aki az egészséges életmódra nevelésről tartott előadást. All. Számú Óvodában Pé- csiné Fazekas Ágnes a kisgyerekek környezetvédő magatartásának megalapozását tartott szükségesnek, és ezt mutatta be az érdeklődő kerületi óvónőknek. Mindkét téma időszerű és szükséges volt annak érdekében, hogy az óvónők ezek szellemében végezhessék munkájukat. A 10 éves Eötvös József Általános Iskola adott helyet a kerületi szakmai munkaközösségek tradicionális foglalkozásainak. Az? egész tantestület, az igazgató Csúzi István vezetésével jól szervezett és magas szakmai kvalitásról tanúságot tevő bemutatókat, előadásokat szervezett. Kedves vendéglátásuk maradandó élményt hagyott a résztvevők körében. Számos tanulmányi verseny is zajlott ebben az időszakban kerületünkben. Érdemes megemlíteni a számítástechnikafelhasználói versenyt, a Teleki Pál földrajzversenyt, a Zrínyi Ilona matematikaversenyt és a rajzversenyt. Ezeken a versenyeken a 10-14 éves tanulók vettek részt, akik az iskolai házi versenyeken már bizonyították felkészültségüket. Örvendetes, hogy a kerületi gimnáziumok (tavaly a Berzsenyi Dániel Gimnázium, az idén az Ady Endre Gimnázium) is egy-egy bemutató órával járultak hozzá az általános és középiskola kapcsolatának szorosabbá tételéhez. Az Ady Endre Gimnáziumban tartott földrajzóra is hasznos tanulságokkal szolgált. Külső programokon is részt vettek, vagyis ezen időszakban más kerületekbe is ellátogattak a tanítók, tanárok. Az alsósok a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskolában és a X. kerületi Szivárvány Alapítványi Iskolában vettek részt bemutató órákon. A kerületi ének-zene munka- közösség gyermekkari kórusművekről hallgatott bemutatóval kísért előadást a Dózsa György Úti Iskolában. A sikeresnek mondható Pedagógiai Napok a kerületi rajzverseny győzteseinek legszebb munkáiból való kiállítással zárult. Az Aulait Galériában megcsodálhattuk tanítványaink rajzaiban, festményeiben a mesék megelevenedését. Az átfogó rendezvénysorozat hű képet adott a XIII. kerület óvónőinek, tanítóinak, tanárainak tevékeny szakmai életéről. Dr. Dombrády Lorándné
