XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. április / 4. szám

i l 4 1999. április L XIII. KERÜLETI A polgármester válaszol $ A polgármester válaszol Még mélyebben kotorásznak az autósok zsebében? Tisztelt Polgármester úr! Újságjuk februári számának címoldalán polgármesterünk és Demszky úr gúnyos önelégült­séget sugárzó ábrázattal (hogy finom legyek) paroláinak abból az alkalomból, hogy újabb ala­pot agyaltak ki arra, hogy még mélyebben kotorászhassanak az autósok zsebében. Az egész parkolási kérdéssel kapcsolatban elhangzott nyilat­kozatokról csak annyit: az or­szág legjobban tejelő fejőstehe­ne, az autósok társadalma meg­érdemelne anpyit, hogy a sok félrevezető magyarázat helyett valakinek végre legyen gerince kimondani: Te hülye autós, ad­dig nyúzunk, sarcolunk, amed­dig egy garas marad a zsebed­ben és egy fikarcnyi bőr marad rajtad. Cikküknek - melyet szerzője érthető módon nem írt alá — csak néhány kitételére hadd tér­jek ki. A belső kerületek lakói sem nappal, sem este nem fognak könnyebben parkolni ezután sem. Autóiknak legalább há­romnegyed része ugyanis nap­hosszat, sőt heteken keresztül áll. Ez is legalább 20-30 ezer forintba kerül évente. A fenn­maradó helyeket ezután is el­foglalják az „idegen” kocsik, könnyebb ezért nem lesz a par­kolás, az igaz, hogy ez utóbbiak ezután fizetni lesznek kénytele­nek. Este az idegen kocsik nem maradnak, így a helyzet ugyan­az lesz, mint eddig. Igaz vi­szont, hogy a parkolási társa­ság bevétele gyarapodni fog. Erre szokták azt mondani: ügyes! Az „ ingyenes ” P+R parkoló­helyekről annyit, hogy már el­kezdték pedzegetni, hogy nap­pal 70 Ft-ért lehet parkolni. (Vajon meddig?) Hogy mi a szándékuk, ha valaki netán éj­szakára akar ilyen helyen par­kolni, arról szemérmesen hall­gatott a nyilatkozó. Illetékesék mérhetetlen pénzéhségét tekintve senkinek nem lehet illúziója. így néz ki nálunk az ingyenesség. Attól a nagylelkűségtől, hogy a helyi lakosok továbbra is in­gyen parkolhatnak, kis híján könnyek szöktek a szemembe, hiszen eszemben van még vala­kinek a nyilatkozata (valame­lyik Autóséletben jelent meg), mely szerint minden autós, aki egész évben közterületen tárolja a kocsiját, évente 300 ezer Ft- tal károsítja a meg a t. önkor­mányzatot. És ezt a rengeteg pénzt nagylelkűen a zsebünk­ben hagyják. Rendkívül meggyőző, de még inkább jellemző a tarifaemelés­re vonatkozó indoklásuk. Lé­nyege: ha a palimadár hajlan­dó kifizetni a díjat, akkor csa­varni kell egyet a srófon. A gya­korlat nem új, stejgerolás a ne- ve. így jobb lesz mindenkinek és persze ez az autósok érdeke is — állítják. Ezt minden kerületben külön-külön akarják beadni az autósoknak, de úgy látszik, annyira gyengeelméjűnek kép­zelik őket, hogy nem veszik ész­re: a végeredmény az, hogy ezu­tán mindenkinek pénzbe kerül az, ami eddig ingyen volt. Al- szent módon ígérgetik időnként, hogy a befolyt pénzt a parkolás­fejlesztésre fordítják. Végre, ez igaz: szaporítják a leselkedők, a gépüket csattogtató fotóművé­szek hadát, a parkolóau­tomatákat és a Demszky sárga csótányait, akik már így is csor­dákba verődve garázdálkodnak városszerte. Végül egy javaslat: ha kisded társulásuk netán nevet akarna választani, úgy azt okvetlenül Rózsa Sándorról nevezzék el. Utolsó előtti mondatukat pedig így egészíteném ki: „... tisztább lesz a levegő kevesebb a zaj” és több a lóvé. Zsuthy József Tátra utca 12/a Budapest belső utcáit tehermentesíteni kell Tisztelt Uram! Ha ön gúnyos önelégültséget olvasott le a képünkről, nyilván a válaszomat sem fogja a jóhi­szeműség szemüvegén keresz­tül olvasni. Mit tegyünk? Az optika az öné. Ami viszont a nyúzást és a sarcolást illeti, a Dagály utcai Szabó Ervin Könyvtárból kikérheti a költ­ségvetésünket, abból megálla­píthatná, hogy a gépjárműadó­ból befolyó teljes összeget út­hálózatunk karbantartására és fejlesztésére fordítjuk. Persze egyelőre több a kátyú, mint a forint... Ezek főként a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lé­vő tömegközlekedési utakat ék- telenítik, számuk azonban fo­gyatkozik. Mostanában kevesebbet jár­hat az V. kerületben, azt mond­ják, hogy ott a nap minden idő­szakában lehet már parkolni, de ez sajnos nem jelenti azt, hogy kevesebben járnak autóval dol­gozni, inkább azt tapasztaljuk, hogy minden Belvárosba igyekvő gépkocsi újlipótvárosi területünkön parkol. A tapasztalatok szerint a P+R parkolók azért nem ked­veltek, mert a gépkocsi-tulajdo­nosok nem ítélik biztonságos­nak, ezért szívesebben hagyják autóikat a zsúfolt belvárosi te­rületeken. Többek igénye, hogy a nagy tömegközlekedési cso­mópontokban őrzött parkolók létesüljenek, amit érdemes megfontolni, mert való igaz, hogy Budapest belső utcáit te­hermentesíteni kell. Kerületünk képviselő-testü- lete a parkolásszabályozásról szóló rendeletének elfogadása­kor nem azt mérlegelte, hogy mennyi veszteséget okoz az itt élők parkolása, hanem azt, hogy a lehetőségek határai kö­zött valóban ők tudjanak par­kolni. Nem kell, hogy könnyek szökjenek szemébe, ne kapkod­jon zsebkendőért, nem nagylel­kűségről van szó, hanem fele­lősségről, amivel a választóink­nak tartozunk. A XIII. kerület rendelete szerint a helyi lako­soknak, akik fizetik a gépjármű súlyadót, a parkolás ingyenes. Levelének talán egyetlen gondolata, amivel egyetértek, hogy a parkolásból befolyt pénzt a parkolás fejlesztésére kell fordítani. Egyébként sokan vagyunk, akik olyan városban szeretnénk élni, ahol az emberek a szabá­lyokat betartják. Nincs kétféle szabálysértés, csak szabálysér­tés van, aki ez ellen vét, való­ban számíthat rá, hogy elszállít­ják a gépkocsiját. A névválasztásra vonatkozó javaslatát ne hamarkodja el. Rózsa Sándor a nép emlékében, mint a szegények barátja és az urak ellensége él. Tisztelettel Dr. Tóth József Óvodabezárás — óvodát módszerekkel? Tisztelt Polgármester úr! Megdöbbenés, felháborodás. Ez volt látható azoknak az ar­cán, akik részt vettek a Vizafogó lakótelep 14. Számú Óvodájá­nak március elején tartott szü­lői és dolgozói fórumán. Baksa Gábor, a XIII. kerületi polgár- mesteri hivatal művelődési osz­tályának vezetője ugyanis azt jelentette be, hogy takarékossá­gi okokból össze akarják vonni az egymástól alig 200 méterre lévő két gyermekintézményt, a 14-es óvodát, ahová évek óta túljelentkezés van, azaz „telí­tett” és az évek óta „létszámhi­ányos” 15-ös óvodát. Az osz­tályvezető érvelése szerint a gyermekeket várhatóan nem érinti hátrányosan a költözkö­dés, hiszen óvónőik és dadusaik is velük mehetnek, ráadásul jobb körülmények közé kerül­nek, hiszen az új helyen na­gyobb az épület és az udvar is. A 102 gyermek szülei azonban nem tudják elfogadni a magya­rázatot, amelyet inkább magya­rázkodásnak tartanak. A szülők szerint téves pénzhi­ányra hivatkozni az óvodai in­tézményhálózat átalakításánál. Egyrészt azért, mert a fórumon kiderült, hogy a kerületben van­nak olyan óvodák, amelyek — egyes esetekben akár 50 száza­lékkal - nagyobb összegből fi­nanszírozzák egy-egy gyermek ellátását. Miért nem merült fel akkor, hogy a drágán dolgozó intézményekben alakítsák át a gazdálkodást, tegyék azokat ta­karékosabbá, vagy ha netán nincs erre mód, akkor azokat zárják be? Az előbbieken túl pénzügyi okokat emlegetni azért sem meggyőző érv, mert éppen a Hírnök márciusi száma dicsekedett el azzal, hogy az idén az inflációt meghaladó mértékben, 16 százalékkal emelkednek a kerület bevételei, miközben az oktatási, szociális és egészségügyi kiadások ennél kisebb mértékben, 14,3 száza­lékkal növekednek. Márpedig ebből az következik, hogy igen­is van pénz a jelenlegi óvoda­hálózat fenntartására. De ha valamilyen - eddig nyilvános­ságra nem került - okból még nincs, akkor miért nem készült olyan számítás, amely pontosan kimutatja, hogy a két óvoda összevonása pontosan mennyit hoz az önkormányzat „konyhá­jára”, vagyis mennyit takaríta­nak meg így az adófizetők pén­zéből? A szülők azért sem tudják el­fogadni a 14-es óvoda bezárá­sát, mert nagyon színvonalas­nak tartják az ottani pedagógi­ai munkát. Ezt a fórumon a mű­velődési osztály vezetője is elis­merte, ám ennél is nyilvánva­lóbb bizonyíték az intézmény jó munkájára az, hogy hosszú ide­je a lehetségesnél jóval többen jelentkeznek oda. Mindeközben a szomszédos óvoda évek óta nem tud annyi gyereket felven­ni, mint ahánynak helye lenne. A következtetés nyilvánvaló. A polgármesteri hivatal appará­tusának ebben a helyzetben az lenne a dolga, hogy az okokat elemezze és megtegye a szüksé­ges lépéseket. Miért maradt ez el eddig? Az is érthetetlen, hogy miért nem készült eddig pszichológu­si, nevelési tanácsadói és óvo­da-szaktanácsadói elemzés a két gyermekintézmény tervezett összevonásának következmé­nyeiről. A fórumon felszólaló óvodai pszichológus minden­esetre jelezte, hogy a gyerme­keknek nagyon fontos az állan­dóság, a biztonság, különösen ebben a korban. Hozzátette, hogy tapasztalatai szerint a 14- es óvodában idén is legalább 10 olyan gyermek lelki, beil­leszkedési problémáit kezelték sikeresen, akik máshol nem ta­láltak megnyugvást. Ez is ékes bizonyítéka annak, hogy a szín­vonalas pedagógiai munkát nem szabad egy tollvonással megszüntetni, de legalábbis egy hatástanulmánnyal fel kell mér­ni, hogy nem árt-e többet az óvo­dák összevonása, mint amennyit - úgymond - a „konyhára hoz". Miért maradt el ez a vizsgálat? A 14-es vizafogói óvoda megmaradására az is fontos érv, hogy az intézmény gyakor­latilag egy épületben működik a bölcsődével. Ez pedig mostaná­ig azt jelentette, hogy a gyerme­kek egy része közösen ment át a bölcsődéből az óvodába, és így életük, beilleszkedésük példát­lanul sikeres volt az új helyen. A „példátlan” szó olyannyira helyénvaló, hogy maga az ön- kormányzat is támogatta a két gyermekintézmény együttélését, mondván, hogy ez pedagógiai szempontból a lehető legjobb megoldás. Néhány éve a képvi­selő-testület egyetértett ezzel az érveléssel, de akkor miért kell most - következetlenül - hom­lokegyenest más döntést hozni? A demokrácia szempontjából is aggályos a terv, és ezt a szü­lők a fórumon egyértelműen je­lezték. Érdemi döntési szabad­ságról ugyanis csak akkor lehet beszélni, ha van választási le­hetőség. Am ebben az esetben nincs legalább két variáció, hi­szen a döntést előkészítő appa­rátus nem tett le az asztalra több változatot tartalmazó elő­terjesztést. „Bólogató Jáno­sok ” azonban nem akarnak len­ni a szülők, és remélhetőleg nem akarnak ilyen szerepbe kényszerülni a képviselők sem. Ugyancsak a demokráciát csú­folná meg, ha utóbb kiderülne, hogy az apparátus nyilvános­ságra hozott érvelése mögött valami egészen más érdek húzó­dik meg. Nevezetesen az, hogy a 14-es óvoda épületrésze „vala­kinek” nagyon kell. A szülőket eddig arról tájékoztatták, hogy nincs konkrét hasznosítási terv, ám ez legalábbis furcsa, hiszen az minden szempontból súlyos hiba lenne, ha az óvoda elköl- töztetése után a létesítmény üresen állna, miközben 102 gyermek, illetve család nyugal­mát feldúlják. Mire a Hírnök című lapnak ezt a számát kézbe veszik az ol­vasók, a döntés már várhatóan meg is született a képviselő-tes­tület április elejei ülésén az- óvodahálózat átszervezéséről, noha megválaszolatlan kérdés van bőven. Am mégsem hiába­való, ha a kerület lakói megis­merik ezt a nyílt levelet, a pol­gármester válaszát és a döntést is. Mert így minden választó- polgár maga foglalhat állást arról, hogy milyen az appará­tus döntés-előkészítő munkája, mit ér egy közösség érvelése, hogyan reagálnak erre a vá­lasztott képviselők és tisztségvi­selők, vagyis milyen a demok­rácia errefelé, a XIII. kerület­ben. László Péter Népfürdő utca 21/B Objektív tényezők, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni Tisztelt Uram! Nyílt levele lehetőséget ad nekem arra, hogy egy nehéz testületi döntés előtt önön ke­resztül is megosszam elképze­léseinket az óvoda-összevonás kérdéséről. A XIII. kerület lakosainak száma és közoktatási intézmé­nyeinek tekintetében is a fővá­ros egyik legnagyobb kerülete. Közismert, hogy az idősek szá­ma növekszik, egyre kevesebb gyermek születik, s ez érinti az óvodákat és általános iskolákat egyaránt. Sajnálatunkra az óvo­dai hálózatban az elmúlt 4 év­ben 215 gyermekkel csökkent a létszám. Annak érdekében, hogy önkormányzatunk a jövő­ben is eredményesen lássa el a közoktatási törvényből adódó ránk háruló feladatokat, vala­mint hogy meg tudja valósítani az oktatáspolitikai koncepció­ban megfogalmazott elképzelé­seket; elkerülhetetlen az intéz­ményhálózat áttekintése a kapa­citás és a kihasználtság tükré­ben. Többek között az óvodai hálózat szűkítését az épületek, a csoportok számához, a csökke­nő gyermeklétszámhoz kell iga­zítani. Olyan objektív tényezők ezek, melyeket nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, amikor a kerület oktatáspolitikáját fele­lősen kívánjuk továbbra is a la­kosság szolgálatába állítani. A minőség megtartása, a szolgál­tatások színvonalának emelése csak akkor lehetséges, ha éssze­rűen használjuk fel a rendelke­zésre álló pénzeszközöket. Az Oktatási. Kulturális és Sport Bizottság 1999. március 2-i ülésén adta elvi egyetértését a Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztály számára, hogy tájékoz­tassa az intézmények alkalma­zotti közösségét, szülői szerve­zetét és az iskolaszék tagjait a közoktatási intézményhálózat ésszerűsítésének lehetőségéről. Érthető, hogy felmerült ön­ben az a gondolat, hogy miért nem a drágábban működtetett óvodákat szüntetjük meg; nem pazarló gazdálkodásról van szó, hanem arról, hogy eltérőek az épületek adottságai. Az önkor­mányzat feladata, hogy a kerü­let minden részén a lakhely kö­zelében kielégítse az óvodai igényeket. Ott ahol egy-egy óvoda látja el a lakossági alap­szolgáltatást - még ha többe ke­rül is az átlagnál a fenntartása - az állampolgárok érdekében nem lehet megszüntetni. A 15. Számú Óvoda épülete a lakótelep járulékos beruházá­saként óvodának épült, 8 cso­portos, 200 férőhelyes, nagy­méretű játszóudvarral rendelke­zik. A 14. Számú Óvoda társ­bérletben működik egy bölcső­dével. Létrehozásánál pedagó­giai szempont játszott szerepet. Igaz, hogy az átmeneti megol­dásként kialakított óvoda a régi lakásóvodához képest jobb kö­rülményeket eredményezett, de ez ma már nem elég, mivel épü­letrészen belül a szükséges fej­lesztéseket nem lehet kialakíta­ni (pl.: tornaszoba, orvosi szoba stb.). A Vizafogó lakótelepen az igényeket egy óvoda is el tudja látni, ahol mindez a feltétel- rendszer biztosított. Megértem az önök átköltö­zés miatti aggodalmait, de úgy gondolom, hogy nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni az össze­vonás elképzelését kiváltó té­nyezőket. Az 58 gyermek 15. Számú Óvodában történő átköl­tözését gondos, körültekintő előkészítés előzte meg, a fő hangsúlyt az óvodás gyerme­kekre, az érintett pedagógusok és más közalkalmazottak hu­mánus elhelyezésére helyeztük. Ezért is vállaltunk garanciát a szülői közösségnek arra, amennyiben gyermekeiket átvi­szik a szomszéd - 50 méterre lévő - óvodába, akkor a jelenle­gi óvónőikkel és dajkáikkal együtt mehetnek és a csoport- szobák felszereléseit szintén felhasználhatják az új helyen. A két óvoda összevonása 1999- ben közel 5,5 millió Ft, 2000- ben pedig 23 millió Ft megtakarítást eredményez. A felszabaduló pénzeszköz az ok­tatási ágazatban különböző fej­lesztéseket tesz lehetővé, s hoz­zájárul ahhoz is, hogy a létreho­zott óvodai értékeket megtart­suk, megőrizzük. A 14. Számú Óvoda épületrészét az önkor­mányzat továbbra is gyermek- intézmény céljára kívánja fel­használni. A két óvoda kihasználtságára tett észrevételét'^ KSH statiszti­kai adatok nem igazolják. A két intézmény tervezett összevonásának következmé­nyeinél hiányolta levelében a pszichológusi, nevelési tanács­adói és az óvodai szaktanács- adói véleményt. A pszichológu­sok véleményét hallhatták, mely szerint a kerületi vezető pszichológus is egyértelműen megfogalmazta, hogy a csopor­tok változatlan összetételben való áthelyezése óvónőkkel és dajkákkal együtt a gyermekek­nek nem okoz traumát. A Neve­lési Tanácsadónak az ilyen jel­legű vizsgálat nem feladata. Óvodai szaktanácsadói vizsgá­lat nem készült, mert nem volt kétségünk arról, hogy az óvoda színvonala jó, ezért próbáljuk megőrizni átköltöztetve is az értékeket. Véleményünk kialakításánál nem sérült a demokrácia, hi­szen az elképzeléseket vala­mennyi érintettel több esetben megvitattuk, véleményeztettük. Tiszteletre méltó, ahogy ön is ragaszkodik az óvónőkhöz, színvonalas pedagógiai munká­jukhoz. Megértem, hogy véle­ményében az érzelmek domi­nálnak, nekünk a kerület egé­széért kell felelősséget vállal­nunk. A lakosság számára nem közömbös, hogy az óvodai ne­velés színvonala milyen kerüle­tünkben. E felelősség és kötele­zettség miatt alkotta meg ön- kormányzatunk 1995-ben az oktatáspolitikai koncepcióját. Az önkormányzati intézmény- hálózat korszerűsítésében már van tapasztalatunk. Úgy ítélem meg, hogy a körültekintő előké­szítés következtében senkit nem ér jogsérelem, s a lehető legkisebb érdeksérelemmel jár. A csökkenő óvodai gyermeklét- szám-adatok szükségessé te­szik, hogy az elkövetkezendő években tovább folytassuk az óvodai hálózat további szűkíté­sét. A 14. Sz. és 15. Sz. Óvoda összevonásának a kérdését sem az oktatási ágazatból, sem az ön- kormányzati feladatok egészé­ből nem lehet kiemelten kezelni. Úgy gondolom, hogy a fen­tieket mérlegelve hozza meg képviselő-testületünk április 8- án felelősségteljes döntését, amely a legkisebb sérülést okozza a gyermekeknek, s köz­ben hosszabb távra az egész ke­rület érdekeit tartja szem előtt. Remélem, hogy a képviselő- testület döntése után a többi szülővel együtt azt tapasztalja, minden a gyermekeik érdeké­ben történt. Dr. Tóth József Nem lesz több roncsautó a XIII. kerület közterületein Az önkormányzat - a lakossági igényekkel összhangban - to­vábbi intézkedéseket hozott, hogy nagyobb rend legyen a kerület közterületein. A roncsautók elszállítására szakosodott céggel kö­tött szerződés értelmében 1999. március 1-jétől nem csúfítják a XIII. kerület közútjait az elhagyott, üzemképtelen gépkocsik. A hatályos jogszabályok alapján közterületen üzemképtelen jár­művek közterület-használati engedély nélkül nem tárolhatók. Az üzembentartó vagy a tulajdonos az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani. Az önkormányzat azért kényszerült erre a lépésre, mert vannak, akik a többszöri felszólítás ellenére sem tettek eleget kötelezettsé­güknek, illetve nem lehet a félreállított gépkocsi tulajdonosát meg­találni. Az intézkedéstől az várható, hogy évente mintegy 50 roncsau­tó nem foglal feleslegesen parkolási helyet és nem csábítja a la­kosságot illegális szemétgyűjtésre. A használaton kívüli gépko­csik felderítését, illetve a felszólítást a kerületi közterület-fel­ügyelők végzik. Deutscher Gedichtwettbeverb Német szavaló verseny A kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat az idén is megren­dezte a már hagyományos vers- és prózamondóverseny kerületi for­dulóját. Rendezvényünkön 8 általános iskola és 6 középiskola mintegy 50 diákja vett részt. A vártnál több résztvevő miatt a sza­valóversenyt két helyszínen rendeztük meg. Az alsó tagozatosok és a középiskolások az önkormányzati irodában adták elő verseiket, a legnépesebb korosztály, a felső tagozatosok a Pannónia Általános Iskolában. Minden tanulónak gratulálunk a szép szavalatokhoz, a felkészítő tanároknak pedig köszönetét mondunk munkájukért. A helyezettek névsora: I. kategória: 1. Rendek Luca, 4. o.; 2. Pacsuta Petra, 4. o., mindketten Fiastyúk Általános Iskola; 3. Ha­jós Zsófia, 3. o., Pannónia Általános Iskola. II. kategória: 1. Kovács Klaudia, 8. o., Németh László Gimnázium; 2. Lakos Renáta, 7. o., Pannónia Általános Iskola; 3. Székesi Ádám, 6. o., Eötvös József Általános Iskola. III. kategória: 1. Ceglédi Barbara, 11. o., Károlyi Mihály Közgazdasági Szki; 2. Tóth Réka, 11. o., Ady Endre Gimná­zium; 3. Tagscherer Erika, 9. o., Katona József Szki és Gimnázium. A fővárosi versenyen kerületünk képviseletében Rendek Luca 3. helyezést ért el. Katonáné Mayer Katalin képviselő, a verseny szervezője

Next

/
Oldalképek
Tartalom