XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. március / 3. szám

1 M * / ▼ " XIII. Ki LRÜLETl • • k 1 TT ......... ...................................................... ........ ...... .... ..................................................................... _ ........................................................... 7 | 1999. március Adományok a Kígyóölő újrafelállítására 1998. július 14-én megalakult a Wallenberg Szoborbizottság ’98, és kezdeményezte, hogy az emlékmű másodpéldányát az eredeti helyén, a Szent István parkban újra felállítsák. Az „Angyalföld Fejlesztéséért” Köz- alapítványhoz ezt követően több, az emlékmű újrafelállítására „meghatá­rozott célú” felajánlás érkezett. Előre látható volt, hogy a továbbiakban is jelentős számú adományt fognak nyújtani, ezért a kuratórium úgy dön­tött, hogy az egyértelmű nyilvántar­tás és ellenőrizhetőség érdekében a Wallenberg-emlékmű felállítására külön alszámlát nyit. Az OTP Tátra utcai fiókjánál ez meg is történt 11713005-20421535 számon. Az azóta eltelt időszakban jelen­tős számú adomány érkezett az elkü­lönített számlára, nemcsak Buda­pestről, hanem vidékről, sőt külföld­ről is. Az adományozók jelentős ré­sze magánszemély, de megtalálhatók közöttük neves világcégek is. Az em­lékmű újrafelállításához szükséges mintegy 14 millió forint nagyobb ré­sze már összegyűlt, és bízunk benne, hogy a még hiányzó összeg is befo­lyik még közadakozásból. Reméljük, hogy az emlékmű - elmozdításának 50. évfordulóján - 1999 áprilisában ismét a régi helyén áll majd. Az „Angyalföld Fejlesztéséért” Közalapítvány, valamint a Wallen­berg Szoborbizottság ’98 ezúton is köszönetét mond mindazoknak, akik adományukkal ezen a módon is elő­segítették kerületünk kulturális érté­keinek megőrzését és fejlesztését. Stachó Tamás a kuratórium elnöke Boris Gábor önkormányzati képviselő napirend előtti felszólalása 1999. február 11-én Tisztelt képviselő-testület, tisztelt érdeklődő polgárok! A mai testületi ülés egyik politikailag legfontosabb előter­jesztésével kapcsolatban kívánok napirend előtt néhány gon­dolatot megosztani önökkel. Reményem szerint ezek segítik a döntést. Nagy öröm számomra polgárként és képviselőként az, hogy a kerület egyik jelentős pontján üzenetében és művészi minő­ségében jelentős szobor emlékeztethet és figyelmeztethet újra az emberi értékek tiszteletére. Raoul Wallenberg jellegzetesen XX. századi humanista volt. Mint diplomata élt lehetőségeivel, mert a kor őrülete leginkább őket fenyegette. Biztos vagyok például abban, ha Amerikában teljesített volna szolgálatot bi­zonyos időszakokban, akkor a négerek mellett áll ki; ha a Szov­jetunióban, akkor a gulagok és más táborok százezreit segíti. Raoul Wallenberg sorsa is jellegzetesen XX. századi hu­manista sors. A kor egyik őrületétől védte az embereket, a másik őrületnek nagy valószínűség szerint áldozatául esett. Életét és halálát, mint mindenkiét, aki ebben a vészterhes szá­zadban értékként tisztelte és kezelte az emberi életet, a két gonosz határozta meg: a horogkereszt és a vöröscsillag. Raoul Wallenberg szobrot kapott a II. világháború után a há­lás túlélőktől a kerületben. Tisztelettel emlékezett áldozatos életére pártállástól függetlenül mindenki. Pátzay Pál Kígyóölő férfi című alkotása túl erős jelkép volt a Rákosi-féle diktatúrá­nak. Eltávolították onnan, ahol igazi üzenete volt. Itt lehetett volna a túlélők és az utódok kegyhelye; Debrecenben a puszta szélén, egy gyárkapu előtt ahová szállították - nem. Most dön­tünk arról, hogy ennek a jelképnek helye van, helye kell, hogy legyen a kerületben, az eredeti újlipótvárosi környezetben. Döntésünk azt is jelenti, hogy elítélünk minden olyan mód­szert, bármilyen eszmerendszert is szolgált, vagy szolgál, mely az ember ellen, az élet ellen, a szabadság elleti irányul. Kérem a tisztelt testületet, hogy az előteijesztést támogassa. Kérem a kerület minden lakóját, hogy ismerje fel ennek a mű­alkotásnak a jelentését és szeresse visszakapott emlékhelyünket. Egyetértés a Wallenberg emlékműről Az Önkormányzat képviseló'-testülete egyetértett azzal, hogy Pátzay Pál Kígyóölő című Wallenberg emlékművének máso­lati példányát eredeti helyén, a Szent István parkban újra felállítják. ,Sieg Heil!” és sörösüveg-dobálás Újfasiszta találkozó a Viking Klubban Ismét rendkívüli esemény bor­zolta fel a józan gondolkodású és tisztességes emberek idegeit. Mint ismeretes, a német csapatok élükön az SS alakulatokkal 1945- ben felrobbantották hídjainkat, ahelyett, hogy a körülzárt fővá­rost feladták vol­na, megölték a fe­hér zászlóval kö­zeledő parlamen­tereket és értel­metlenül hadszín­térré változtatták utcáinkat, házain­kat. Az ő tisztele­tükre, annak a napnak évfordu­lójára, amikor az utolsó német ka­tona is kénytelen volt elhagyni a magyar fővárost, „Dicsőség napja” címen nemzetkö­zi találkozót és felvonulást ren­deztek a Várban, majd az esemény- sorozat fénypont­jaként emlékművet kívántak állí­tani annak az SS alakulatnak, amelynek tagjai még a pesti ol­dalt is lőtték Budáról. Nyilván azért, hogy senkinek se legyenek kétségei, kik is vol­tak az ünneplő, kopasz fejű fiata­lok, valamennyien német és nyi­las egyenruhát hordtak, a rossz­emlékű Árpád-sávos Zászlók alatt vonultak fel és a hírhedt német karlendítéssel köszöntek. Dicsőséges napjuk befejező eseményeként a német, osztrák, szlovák, cseh és magyar daliák a mi kerületünkben, a Kerekes ut­cában lévő Viking Klubban zárt­körű zenés rendezvényt tartottak. Ami ott történt, arról dr. Túri András, a Fővárosi Ügyészségi Angyalföld, Vizafogó, Népsziget - Tervezési, rendezési területek Az 1999. áprilisi képvise­lő-testületi ülésen kerül meg­tárgyalásra az Árpád sétány RRT-nek a déli részére ké­szült módosítás, amely a - Dráva u. - Kárpát u. - Ré­vész u. - Párkány u. - Viza u. - Népfürdő u. - Latorca u. - Duna által határolt területet foglalja magába, valamint a Váci út - Fáy u. - Lomb u. - Frangepán u. által határolt terület kerületi szabályozási terve. A tervből készült kivonat megtekinthető a Polgármes­teri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján 1999. március 1-30-ig munkanapokon, munkaidőben, illetve a Pol­gármesteri Hivatal III. eme­letén a folyosón rendezett ki­állításon ügyfélfogadási idő­ben. 1999. március 30-án, ked­den 16.30 órakor lakossági fórumot tartunk a XIII., Frangepán u. 44/A szám alatti tanácsteremben. A la­kossági fórumot követően, 1999. március 31-től április 8-ig a rendezési tervek a Frangepán utcai tanácste­remben megtekinthetők. A rendezési tervekkel kap­csolatban felmerülő kérdé­sekre a Főépítészi Irodán (III. em. 56.) ügyfélfogadási időben, személyesen, illetve a 350-1764-es telefonszámon válaszolnak. kialakított ingatlanokra a templo­mot „körülölelő”, részben oldal­határos, illetve zártsorú, a hátsó telekhatároknál tűzfalasán csatla­kozó, belső légudvarok kialakítá­sával megoldott beépítést java­solt. Az új beépítés esetében kö­telezővé teszi a lapos tető létesí­tését, az épületek magasságát 15-20 méter között határozza meg. Az új beépítés esetében el­sősorban intézményi területhasz­nálatot javasol, de megadja a le­hetőséget a ma ott működő könnyűipari tevékenység távlati megtartására is. A Népsziget területe elsődle­ges pihenő-rekreációs terület. A sziget területe három terület-fel­használási kategóriába sorolt:- erdőterület,- üdülőterület (üdülőházas),- nagy zöldfelület igényű in­tézményterület (elsődlegesen vízisport, sport-, pihenő-, szóra­koztató létesítményekkel, kem­pingek, bungalók, vízisport­telepek elhelyezésével), mely je­lenleg ipartelepként működik. A Népszigetről az ipar kitele­pítésével csökken a kikötő-öböl szennyezettsége, továbbá a Zsilip u. járműforgalma. Feltétlen cél a sziget forgalomkorlátozása, a parti sétány kiépítése a sziget mindkét partján, a sziget közepén végighúzódó Zsilip u. és parti sé­tány összekötése gyalogutakkal. A sziget gyalogos megközelítésé­nek korszerűsítése miatt szüksé­ges a Meder u. végén lévő épület­ben elhelyezett felvonó összekö­tése a kiszélesített gyalogoshíd­dal. A gyalogoshíd feljáróját - lépcsőjét - (részben városképi megjelenés miatt) át kell építeni. A távlatban építendő közúti híd­ról csak gyalogos és kerékpár kapcsolat létesítendő. A jelenlegi üdülőövezet struk­túráját tekintve nem változik. A sziget területéből ki kell szabá­lyozni a közterületeket, továbbá a jelenleg osztatlan közös tulajdo­non belül, a kialakult birtokhatá­rok mentén telekhatárokat kell lé­tesíteni. A közművek kiépítése alapvető feltétele a sziget fejlődé­sének, az alulhasznosított terüle­tek felértékelődésének. A MÁV Vízműtelepe hosszú távon turisztikai erdőként - park­erdőként - kapcsolódhat a Nép­sziget zöldfelületi rendszerébe. A sziget kedvező adottságait kihasználva, a pihenés és a spor­tolás lehetőségeit megteremtve, a szabályozás célja a sziget értéke­inek védelme és hangsúlyozása mellett, hogy megfelelő környe­zetet biztosítson az itt üdülők és az érintett két kerület (XIII. és IV.) közeli városrészeinek lakói számára. Az üdülőövezetben az üdülő­házak a telkek Duna-part felőli sávjában helyezkednek el. A Zsi­lip u. mentén nyitott, nagy üdülő­kertek sora alakul ki sportpályák­kal. A sziget öböl felőli oldalán je­lenleg több vízisporttelep műkö­dik, ezek (pl. kajak-kenu) fejlesz­tése indokolt és kívánatos. Dráva u. - Kárpát u. - Révész u. - Párkány u. - Viza u. - Népfürdő u. - Latorca u. - Duna A tervezési terület az 1991-ben R-35488 tt. számon jóváhagyott Árpád sétány RRT Vizafogó u. - Esztergomi út - Dráva u. - Duna által határolt területre készült RRT egy kisebb területegysége. Az R-35488 nyilvántartási számú terv által javasolt övezetmódosí­tásokat a szabályozási terv által lehatárolt terület kivételével a Fő­városi Közgyűlés jóváhagyta. Az érintett térség beépíthetősége, il­letve övezetmódosítása tárgyában a kerület és a főváros között egyetértés nem született, ennek szakmai megalapozása érdekében több részletes rendezési terv ké­szült az elmúlt években. A tárgyi terv készítésével pár­huzamosan a főváros megbízásá­ból a pesti Duna-part Szent Ist­ván park - Árpád-híd közötti sza­kaszára egy városképi látvány­vizsgálat készült. A szabályozási tervet készítő tervező a látvány­vizsgálat koncepcionális elemei­nek figyelembevételével határoz­ta meg a terület szabályozásának főbb elemeit. A terv alapkoncepciója a meg­lévő városszerkezetet kiegészítve az utcahálózat Dunára merőleges kivezetésével, azt kihangsúlyozó kétoldali beépítésre ad javaslatot. A Duna-parti összefüggő zöldte­rületet megszakító beépítéssel al­kalmazkodik a Duna mentén ki­alakult, a sűrű beépítést lazító, beékelődő zöldfelületek ritmusá­hoz. A tömbbelsőben a hagyomá­nyos zártsorú beépítésre ad javas­latot, amelyet egy széles zöldfe­lületű, gyalogos „kereszttengely” kiszabályozása által összekapcsol a lakótelep lakókertjével. A beépítési magasságokat F+2 és F+7 közötti magasságokkal váltakozva megfelelő átmenetet képez a szomszédos F+10 szintes lakótelepi házak, a mögöttes töm­bök F+3 szintes épületei között, és harmonikus Duna-parti lát­vány kialakítására törekszik. A Duna-parti beépítés esetében ma­gas színvonalú szállás, vendéglá­tás, míg a tömbbelsőben lakóin­tézményi vegyes funkcióra ad ja­vaslatot. Váci út - Fáy u. ­Lomb u. - Frangepán u. A tervezési terület a XIII. ke­rület városközponti területének határán, a Váci út mentén helyez­kedik el, kelet felé elsősorban munkahelyi, vegyeshasználatú tömbök határolják. A Frangepán utca mentén la­kófunkció helyezkedik el, majd egy középiskola, óvoda, templom és könnyűipari tevékenységet folytató ipari üzemek is megtalál­hatók. A beépítés ennek megfelelően vegyes képet mutat: megtalálható itt a hagyományos keretes, a zárt­sorú, magastetős épületekkel együtt a szabadonálló lapos tetős beépítés is. Ä tervezési feladat a tömb északi térfelének intézményi jel­legű területhasználatát megalapo­zó szabályozási terv elkészítése volt. A tervező javaslatot ad a részben megvalósult Fáy utca szabályozási szélességének növe­lésére, illetve az egy tulajdonban lévő telkek összevonására. Az így Feltehetően 1999. májusi képviselő-testületi ülésen ke­rül megtárgyalásra a Vizafo­gó dűlő II. ütem: Népsziget kerületi szabályozási terve. A tervből készült kivonat megtekinthető a Polgármes­teri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján 1999. április 1-30- ig munkanapokon munka­időben, illetve a Polgármes­teri Hivatal III. emeletén a folyosón rendezett kiállításon ügyfélfogadási időben. 1999. május 4-én, kedden 16.30 órakor lakossági fóru­mot tartunk a XIII., Frangepán u. 44/A szám alatti tanácsteremben. A la­kossági fórumot követően 1999. május 4—13-ig a szabá­lyozási tervek a Frangepán utcai tanácsteremben megte­kinthetők. A szabályozási tervekkel kapcsolatban felmerülő kér­désekben a Főépítészi Irodán (III. em. 56.) ügyfélfogadási időben, személyesen, illetve a 350-1764-es telefonszámon válaszolhatnak. Vizafogó dűlő II. ütem: Népsziget A Népsziget területét is magá­ba foglalva elkészült a Vizafogó dűlő és környéke, valamint a Népsziget vizsgálata és 1997-ben a program terve, melyet a XIII. Kerületi Önkormányzat képvise- lő-testülete jóváhagyott. A jóvá­hagyott program alapján, továbbá a Budapest ÁRT terület-felhasz­nálási tervével összhangban elké­szült a terület övezetátsorolási hatástanulmánya, melyet 1997- ben a Főváros Közgyűlése jóvá­hagyott. Fenti előzmények képe­zik a szabályozási terv alapját. Nyomozó Hivatal csoportvezető ügyészével, az első napi bírósági tárgyalás után beszélgettünk.- A várbeli rendezvénnyel, az engedélyezési eljárással és egye­bekkel a Budapesti Rendőr-főka­pitányság foglalkozik. Mi csak a Viking Klubban történteket vizs­gáljuk - mondta dr. Túri András.- Mi történt tulajdonképpen?- Este kilenc óra után rutin- ellenőrzésre megjelent a rendőr­ség. Céljuk és feladatuk csak annyi volt, hogy igazoltassák a jelenlévőket. Az egység vezetője bement a terembe, ahol zene szólt. Közölte a rendezővel, hogy igazoltatás lesz, majd ezt magya­rul és németül be is jelentette. Ezt követően Sieg Heil! kiáltások erősödtek fel, majd félig telt és teli sörösüvegek kezdtek röpülni a rendőrök felé.- A rendőröket ez a fogadtatás váratlanul érte?- Természetesen. Ok egy egy­szerű, „hétköznapi” igazoltatásra készültek. Egy rendezvényen nem szokás sisakban, műanyag pajzssal igazoltatni a jelenlévő­ket. Az első pillanatban megsé­rült az egység parancsnoka és az a rendőr, aki videofelvételt kívánt készíteni az intézkedésről. Össze­sen nyolc rendőr sérült meg, volt közülük olyan, akit miután a földre került még meg is rugdos­ták. Ezután a rendőrök védőfel­szerelést vettek fel, majd meg­kezdődött egy erőteljesebb iga­zoltatás. A viszonylag kis terem­ben négy-ötszázan tartózkodtak. Megpróbálták kiemelni a hang­adókat és azokat, akiket az üveg- dobálók közül felismertek. így kerültek 36-an a XIII. kerületi rendőrkapitányságra.- Ön mikor került kapcsolatba az üggyel?- Még aznap este. A Budapes­ti Rendőr-főkapitányság vizsgá­lati főosztálya kezdte meg a vizs­gálatot. Elsőként került sor a sze­mély-felismerési eljárásra, amely eredményre vezetett. A sérült és a többi intézkedésben részt vett rendőrnek sikerült felismerni nyolc támadójukat.- Kiket engedtek el és kiket nem?- A reggeli órákig tartott a vizsgálat. Olyan is akadt a ren­dezvényen résztvevők között, aki maga is elítélte a történteket, nem értett egyet a dobálással. Végül is úgy döntöttünk, hogy a nyolc ki­választott ellen hivatalos személy elleni, csoportosan és fegyvere­sen elkövetett erőszak címen megindítjuk az eljárást. A többie­ket garázdaság bűntette miatt a nyomozás megszüntetése mellett megrovásban részesítettük, és az idegenrendészeti szervek kiutasí­tották az országból. Egy fiatalko­rú osztrák kislány ellen megszün­tettük a nyomozást, mert nem volt arra adatunk, hogy a dobá- lásban részt vett volna. Egy ma­gyar fiatalkorú elkövetőt is sza­badon bocsátottunk, ellene az el­járást tovább folytatjuk.- Az első tárgyalási napon mindenki tagadta, hogy elkövette mindazt, ami a vádiratban szere­pel. Lehet, hogy felmentik őket?- A döntés a bíróság dolga.- Önt mint ügyészt kérdezem, arra nincs mód, hogy az ilyen fa­siszta jellegű vagy fasiszta szelle­mű találkozókra ne adjanak en­gedélyt? Vagy ha az engedély ké­résekor nem tűnik olyannak, de a találkozó folyamán azzá válik, akkor fel lehessen oszlatni?- A gyülekezé­si jogról szóló jogszabályok az átmenet korának termékei, 1988- ban születtek, majd ezt követte a 90-es évek elején az önkényuralmi jelképekről szóló jogszabály, amely a horogkeresztet, a nyilaskeresztet, az ötágú csillagot és a sarló-kalapá­csot tiltja. De nem említi a tiltottak sorában a náci karlendítést, ame­lyet egyébként más országok jogszabályai szi­gorúan tiltanak. A Sieg Heilről a német Duden Lexi­kon is azt írja, hogy nemzetszo­cialista felkiáltás, a Heil Hitler­hez is szomorú emlékek fűződ­nek, nálunk mégsincsenek tilalmi listán.- Gondolom, nem ártana a jog­alkotóknak ezen elgondolkodni.- A jogalkalmazónak a joghoz szigorúan alkalmazkodni kell, még akkor is, ha tudja - márpe­dig tudja -, hogy a karlendítés vagy akár a nyilas egyenruha mit jelent.- Ennek egyik legjobb példája a következő: a tárgyalás első nap­ján valakik a bíróság folyosóján elhelyezték Filónak, a neves gra­fikusnak díjat nyert antifasiszta plakátját, amely egy olyan német csizmát ábrázol, amelynek talp­szögei horogkeresztek. Mellette a szöveg NEM! A jogalkalmazók ragaszkodva a törvényhez, min­den bizonnyal annak szellemével szemben összeszedették a plaká­tokat, mert horogkereszt volt raj­ta. Ugyanakkor a törvény szerint nyilas egyenruhában. Árpád-sá­vos zászlók alatt, mert a zászló közepén fogaskerék van, lehet felvonulni, még engedéllyel tün­tetni is! Gondolom, a jogalkotók­nak egyértelműen meg kellene ál­lapítani, hol van a határ. Meddig tart az igen és hol kezdődik a nem?- A jelkép attól jelkép, hogy van első, második, sokszor még harmadik tartalma is. Nem könnyű feladat egyértelműen mindent paragrafusokban megha­tározni. Most érvényben lévő jogszabályainkat át fogják dol­gozni, legalábbis erre utalt a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter kabinetfőnökének nyilatkozata.- Tegnap tudtam meg, hogy ez a mostani találkozó már a harma­dik volt. Az előző kettő csendben zajlott, karlendítések nélkül, ak­kor is volt záró rendezvény a ma­gyar bőrfejűek törzshelyén, a Vi­king Klubban és akkor is engedé­keny, demokratikus bánásmóddal találkoztak. Az idén már ag­resszívvé váltak. Karlendítés, SS- emlékmű és sörösüveg-dobá­lás... Az sem érthető, hogy ha megjelenik a határon egy külföldi autóbusz, miért nem lehet az uta­sokat szigorú vizsgálat alá vonni? Ha találnak náluk tőrt vagy más­fajta, erőszak elkövetésére alkal­mas eszközt, akár Magyarorszá­gon tiltott nyomtatványokat, mi­ért nem lehet az ilyen „turistákat” már a határról visszaküldeni. A németek a saját gyanús csoportja­ikat már ki sem engedték az or­szágból.- Csupán azért - mondta végül dr. Túri András mert az autó­busz utasai gyanúsan bőrfejűek, nem lehet a beutazásukat megtil­tani. Miután én csak a Viking Klub eseményeit vizsgáltam, nem tudom, melyik csoport ho­gyan érkezett. Ami pedig a tiltott nyomtatványokat illeti, arról annyit, hogy az általam ismert, a Viking Klubban talált tiltott jel­képekkel teli kiadványok zöme Magyarországon készült magyar anyag. K.T. éves cll CVI Lg-EauL. óin BANK j

Next

/
Oldalképek
Tartalom