XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. január / 1. szám

1999. januar Finta József, a híres építész elmondja életét, alkotói útját, s a most kibontakozó városcentrumról — amely két kerületet köt össze - a gondolatait Egy élet ára Amint a napilapok és a televíziók már hírül adták, több mint egy hónapig tartó száz nyomozót foglalkoztató megfe­szített rendőrségi munka eredményeként letartóztatták J. Ist­ván 34 éves budapesti lakost, aki beismerte, hogy november 9-én több késszúrással ő gyilkolta meg a Hollán Ernő utcai játékbolt eladóját, Dobóné Kelemen Györgyit, s előadta azt a kést is, amellyel tettét elkövette. A kegyetlen gyilkosságból származó zsákmánya kétezer forint volt. Az elmúlt néhány évben a könyvpiacon mindössze két mai magyar építész munkás­ságáról jelent meg nagy összefoglaló album: az egyik Makovecz Imréé, a másik a vele pont egykorú, de más formaelemekkel alkotó Finta József, kétszeres Ybl-díjas építészé, akinek Budapest az elmúlt három évtizedben talán a legtöbb európai színvonalú, ezenkívül városképileg is meghatározó jelentőségű köz­épületeit és szállodáit köszön­heti. Olyan művek fémjelzik Finta József nevét, mint a hat­vanas évek legvégén a Duna- korzón felépült Intercontinen­tal, illetve tőle pár lépésre a nem sokkal később szü­letett Fórum Szálló, Bu­dán a Kongresszusi Központ, az Erzsébet téri elegáns Hotel Kempinski, a Szabadság téri Bank Center nagyszabású tömbje, vagy egészen a kö­zelmúlt alkotásaiból merítve, a Teve utcai rendőrségi szék­ház bravúros üvegpalotája. A tavaly kiadott könyv már most kiegészítésre szorul, hiszen a mester építészkollégáival egy nem mindennapi kihívás elé állító feladaton dolgozik, amelynek formálódását kerü­letünk terézvárosi oldalán mindenki könnyen figyelem­mel kísérheti. Habár rendkívül elfoglalt ember, a nemrég megrende­zett kerületi építészeti fórum­ra - amelyről múlt havi lap­számunkban olvashattak -, szerencsére mégiscsak el tu­dott ő is jönni. Az ott elhang­zott gondolatait egészíti ki a következő beszélgetés.- Milyen indíttatásból lett egy erdélyi fiatalember építész itt, Magyarországon?- Egyáltalán nem gondol­tam arra, hogy építész leszek, hiszen az egész családom be­állítódása humán jellegű volt. Édesapám latin-magyar sza­kos tanár volt Kolozsvárott, emellett elismert költő és mű­fordító is, anyai ágon pedig majd minden férfi családtag református pap volt. Én ma­gam is már kis korom óta sze­rettem rajzolni, de verseket is írtam. Pestre 1944 őszén ke­rültünk, és a gimnáziumban itt is folyamatosan részt vettem a rajzkörön, ezzel párhuzamo­san a Török Pál utcai Képző- és Iparművészeti Gimnázium­ban is jártam esténként. Az volt az elképzelésem, hogy festő leszek vagy grafikus. Volt is az őseim között egy Erdélyben meglehetősen híres festő, szépnagyapám, Sikó Miklós, aki a múlt század de­rekán földbirtokos létére első­sorban a román arisztokrácia tagjait festegette. Jómagam pont ’53-ban érettségiztem, az úgynevezett Nagy Imre-év- ben, amikor könnyebb volt olyan háttérrel is felvételt nyerni valamelyik egyetemre, mint amilyen a mi családunké volt. Mivel apámnak saját ta­pasztalataiból kiindulva az volt a véleménye, hogy a mű­vészpálya nagyon zavaros, azt tanácsolta, hogy próbáljak meg egy rendes foglalkozást is megpályázni, ezért két helyre is beadtam a jelentke­zésemet. Először az építész karra hívtak be felvételire, ahol azonnal megtudtam, hogy a kitűnő érettségimnek köszönhetően felvettek. így a Képzőművészeti Főiskolára már el sem mentem, olyan nagy öröm volt akkortájt, ha az ember bekerült valahová. De egyáltalán nem tudtam, hogy mi az építészet. Azok az erdélyi kötődések, amik ebbe az irányba lendíthettek volna, csak később váltak tudatossá bennem. Pedig a család példá­ul igen jól ismerte Kós Ká­rolyt is. — Milyen tervekkel indult pályája legelején? — Amikor befejeztem az egyetemet, valójában még mindig nem tudtam, hogy mi a tervezés, de úgy hiszem, ez nem engem minősít. Annyit tudtam, hogy Pesten akarok maradni, de egyéb elképzelé­seim egyáltalán nem voltak. Viszont hallatlan szerencsé­vel, anélkül, hogy meg kellett volna védenem a diplomater­vemet, bekerültem a Lakó­tervbe, ahol aztán nagyon ha-' mar derékbekapott ez a szak­ma. Másfél év múlva már állt is egy piciny kultúrházam Ti- szalökön, igaz csak félig meg­építve, mivel pont azokat az elemeket hagyták el róla, amelyektől érdekes lehetett volna. Nem is mentem el az átadására. Ezért az első mű­vem, amit igazán vállalok, a dunaújvárosi garzonház.- Mennyire jelentettek az Ön számára mérföldkövet a különféle állami kitüntetések?- A díjak inkább referenci­ának jók, kifelé. Befelé az ember saját magát minősíti. Pedig igen korán jött a szak­mai elismerés. 1965-ben, ami­kor az első Ybl-díjamat kap­tam, még a harmincat sem töl­töttem be. Ennek ellenére, el­sősorban a városrendezési pá­lyázataim révén, akkor én már elég ismert voltam, tehát olyan nagyon sokat nem je­lentett a kitüntetés. Annak el­lenére, hogy megszületésekor elég sok támadás érte az Inter­continental Szállót, valójában annak köszönhetem azt, ami­vé mostanra váltam. Ez a megbízatás hozott az életem­be fordulópontot, utána ugya­nis sorban jöttek a hazai és külföldi, főleg csehszlovák szállodamegbízások.- Létezik-e olyan alkotása, amelyet nem igazán érez közel magához, mert nem olyan lett, amilyennek eredetileg megál­modta?- Minden épületem valahol egy kicsit csonkán valósult meg, de ez eléggé természetes velejárója ennek a pályának. Pont az egykori Volga (ma Ibis) Szállónak volt egy olyan pillanata, amikor azt mond­tam a cégnél, hogy megcsiná­lom becsülettel, de nem válla­lom magamra, mert amit el­képzeltem, azt a kivitelező nem engedte megvalósítani. Aztán mégiscsak aláírtam, mert aránylag elfogadható ház lett, de ez volt az egyetlen, ami jelentősen csorbult. A legnagyobb szabadságot vi­szont érdekes módon éppen a rendőrségi székháznál kap­tam, ott tényleg szinte teljesen a kedvemre alakítgathattam a külső formákat. Ezért elsősor­ban ezt az épületet érzem most a legközelebb magam­hoz. Sőt, ha épül még a rend­őrség közvetlen közelében va­lami, akkor abban én is részt akarok venni, mert nem sze­retném, ha mások rontanák el ezt a még amúgy is rendezet­len környezetet.- Az előbb említett két épü­letén kívül tervezett a XIII. ke­rületbe egy ezeknél jóval sze­rényebb, az Ön életművében sem túl jelentős számban fel­bukkanó lakóházat.- Jaj, igen. Egy kis OTP- foghíj a Pannónia-Thurzó ut­ca, akkor még Műk Lajos utca sarkán. Jópofa feladat volt, mert a hatvanas évek elején mi, mesteriskolás fiatalok megkaptuk azt az egész lakó­tömböt és annak a négy sar­kát, meg még egy közbeeső házat csináltunk meg közö­sen. Az én házam végül ’66-ra lett kész. — Bár legfrissebb műve köz­igazgatásilag nem a kerüle­tünkben épül, de gondolom, Ön is egyetért azzal, hogy a Váci úton kibontakozó Nyuga­ti City Center mégiscsak in­kább az Újlipótváros arcula­tátfogja alakítani.- Mindenképpen. Ez egy óriási beruházás itt, a két ke­rület határán, igazi csapat­munka. Egy 180 ezer négyzet- méteres komplexumot jól megtervezni már-már rém­álom. Rengeteg kollégámmal dolgozunk rajta, egyelőre még mi magunk sem tudjuk ponto­san, hogyan is fog sikerülni, már csak azért sem, mert egy kicsit túl sokan szólnak bele abba, hogy milyen legyen. Főleg az amerikai társcéggel volt egy kicsit nehéz együtt dolgozni, ők érthető módon nem budapesti léptékekben gondolkodtak. Én elsősorban a Nyugati tér felé eső résszel és az irodákkal foglalkozom, a szállodát és a kereskedelmi területeket mások csinálják. És közben más munkán nem is tudok dolgozni, annyira le­köti minden időmet, sőt való­színűleg még a jövő év is ez­zel fog eltelni. — Miben lesz ez a szórakoz­tatócentrum gyökeresen más, mint a többi?-A nagy tett elsősorban az, hogy ez a City Center-beruhá­zás idővel össze szeretné köt­ni a Nyugati pályaudvar két oldalán elterülő, de jelenlegi formájában mégis oly elkülö­nült két szomszédos város­részt azáltal, hogy a vasúti sí­neket befedve a mainál sokkal könynyebb átjárhatóságot te­remt a VI. és a XIII. kerület között. A Lehel térig élettel tölti meg az eddig elhanyagolt területet. A West End pozíció­ja kiváló, ami arra predeszti­nálja, hogy egyfajta komplex városközpont-funkciót töltsön be. Kereskedelmi területei ugyanakkor nem a többi bevá­sárlóközpont koncepciójához fognak hasonlítani, hanem mintha egy külön fedett város lenne: nagyon széles „utcák­kal”, belső homlokzatokkal és rengeteg zöld növénnyel, hi­szen lesz egy 24 méter széles promenád a Váci úton, amely ha sikerül, azt hiszem, eleven életet fog majd élni. Tetőker­teket, illetve a sínek fölött nyert új sétányokat is kialakí­tanak. Ezenkívül helyet kap benne egy szálloda - lehet, hogy éppen egy második Hil­ton -, egy 14 termes mozi, úgyhogy ilyen értelemben egész Közép-Európában is egyedülálló, a telkét remélhe­tőleg elég tisztességesen ki­használó létesítmény lesz. Minden valószínűség szerint ez jövő őszre már ki is fog de­rülni. — Végezetül hadd kérdez­zem meg: Finta József mint magánember a főváros melyik részéhez kötődik a legjobban?- Azt mondanám, hogy én nagyon-nagyon városlakó va­gyok. Szeretem a Belvárost: itt dolgoztam mindig is, most is itt van az irodánk a Szent István körúton, itt állnak talán a legismer­tebb házaim is. Ugyanakkor egyre erősebben kötődöm Bu­dán a Mechwart ligethez, köz­vetlen lakókörnyezetemhez. Korábbról pedig a XI. kerület­hez, Lágymányoson az egy­kori BEÁC-pálya környéké­hez, ahol fiatal koromban lak­tam és ahová sportolni jártam. De az igazi várostest, amit tel­jesen a magaménak érzek, az mégiscsak a Belváros. Farkas Szabolcs Az országban 12 ezer, ebből a főváros útjain 7500 taxi közleke­dik. Azt nem lehet kimutatni, hogy melyik kerületben vesznek igénybe több taxit az utasok, de azt minden­esetre látjuk, hogy sok taxi várako­zik és közlekedik a XIII. kerület­ben. Mégis kevés nálunk a taxiállo­más, vagy szaknyelven szólva: a droszt..- Ez az egyik gondunk - mondja Kellner Ferenc, a Magyar Taxis Szö­vetség elnöke. - A ferihegyi repülő­teret és a város még két pontját kivé­ve nincs hivatalosan kijelölt taxi­megállónk. A fővárosi önkormány­zatnál már évek óta „lebeg” egy ter­vezetünk, amivel azóta sem foglal­kozik senki. Ezért a taxisok önként foglalnak maguknak helyet, többsé­gük forgalmasabb gócpontokon, ahol utast remélnem. A XIII. kerü­letben a Duna-parton is sokszor áll­nak taxik, mert a folyó mellett job­ban vehető a fuvarhoz autót kereső központi rádiótelefonok hangja. Végeredményben a taxiállomások helyzete megoldatlan.- Éjszakai szórakozóhelyek előtt is gyakoriak a viták, hogy köteles-e a taxis a részeg, urambocsá ’ a dro­gos embert is elszállítani?- A taxisok fuvarvállalási fel­tételeiről szóló szabályzat pontosan meghatározza, kit köteles és kit nem köteles a taxis elszállítani. Ha valakiről látszik, hogy ittas vagy drog hatása alatt áll, és nem tud uralkodni magán, vagy rendezetle­nek a mozdulatai, akkor azt az em­bert nem vagyunk kötelesek elszál­lítani. Az más kérdés, hogy mire kényszeríti a gépkocsivezetőt az élet, a megélhetés, noha az ilyen fu­var számára sem mindig veszélyte­len. Előfordult már, hogy az ilyen utas a viselkedésével a gépkocsive­zetőt vezetés közben oly mértékben akadályozta, hogy baleset keletke­zett.- A járdán álló és a taxi felé in­tő utast kötelező-e felvenni?- Az előbb említett szabályzat kimondja, hogy ha a taxis is jelezte ráutaló magatartását a szabad jel­zéssel és az utas is integetéssel je­lezte utazási szándékát és a kocsiba beszállva közli úti céljának címét, ettől kezdve a taxis köteles az utast elszállítani.- Gyakran látunk vitát a taxiál­lomásokon, mert a fuvarra váró ta­xis nem hajlandó elvinni a jelentke­Levél jött - levélügyben Az önkormányzati választások előtt több párt képviselői kerestek fel bennünket lakókat, kerületi polgáro­kat. A beszélgetés során mi is el­mondtuk elvárásunkat, kéréseinket. Többek között szó esett lakókörnye­zetünk rendjéről, tisztaságáról. A Nő­vér utca és Násznagy utca közötti rész, a 18-as választókerület családi házas övezet. Az udvarban és a ház előtti lehullott levelektől mindenki más módon, de nehézkesen szabadult meg. Ebben kértünk valamilyen meg­oldást. November elején mi, a kör­nyék lakói hírlevelet kaptunk önkor­mányzati képviselőnk, Cser Sándor, valamint a kerületi főkertész, Rivasz Mária aláírásával. Értesítettek ben­nünket, hogy az önkormányzat kísér­leti jelleggel elszállíttatja az ősszel felgyülemlett kertészeti hulladékot. Azóta a kistraktor már több alkalom­mal minden ház elől szállította el. Ez úton szeretnénk ezt megkö­szönni. Kérjük, tegyék az elszállítást rendszeressé. ző utast, mert nem tartja eléggé ápoltnak, tisztának a ruháját. Jogo­san teszi ezt?- Nem vagyunk kötelesek azokat az utasokat elszállítani, akik szennyezhetik, esetleg fertőzhetik az autó üléseit, s ezzel a következő utast és ruháját.- Kerületünkben van piac, bevá­sárlóközpont, vannak bútor- és egyéb áruházak. Milyen és mekkora árut szállíthat a taxi?- Szabályzatunk azt nem írja elő, hogy mit szállíthatunk, hanem azt, hogy mit nem. Semmi esetre sem szállíthatunk az autó belsejében olyan csomagot vagy árut, amely a hátsó ülésen nem fér el. Ott csak olyan szállítható, amelyik az ablak belső magasságáig ér, annál maga­sabbat tilos elvinni. Vannak tetőcso­magtartóval rendelkező taxik, van­nak kombi autóink, amelyekkel te­levíziót vagy kisebb tárgyakat el tu­dunk szállítani. Természetesen ve­szélyes árut, gázpalackot, romlott árut tilos felvennünk. Élő állatot pe­dig csak felügyelettel vihetünk el.- Láttam és hallottam olyan vitát is, amikor a taxis nem volt hajlandó kutyás utast elszállítani.- A gépkocsi vezetőjétől függ, vállal-e kutyás fuvart. Van, aki aszt­más és allergiás a kutyaszőrre, má­sok pedig nem szeretnék, ha a kö­vetkező utas kabátján a kutya szőrét vinné haza. De sokan vannak, akik külön e célra tartanak pokrócot, amire felültethetik a kutyát.- Kerületünkben is vannak utcák és mert sok a személygépkocsi, nincs egy talpalatnyi hely sem a jár­da melletti parkolásra. Mit tehet ilyenkor a taxis?-A KRESZ szabályai a taxisra is vonatkoznak. Ahol tilos megállni, ott a taxi sem állhat meg. Más he­lyen, ha a járdáról intik le a kocsit, a beszállás idejére másodiknak is megállunk, ugyanígy a kiszállásnál Egy téli nap . Áldott napom, most Testi kín nem gyötör, Szellemem, lelkem szabad, Fénylő szemekkel, csillogón Kívánom látni az életet. Téli nap múlik, Ilyen békés nyugvásban, Fehér a háztető, Az utca szürke latyak, A napsugár fénye ablakon lesi Hogy rovom soraim, magam. A hideg nem harap belém, Csak okosságra int, Estére kályha mellé késztet, Éjjel meleg takarót borít. Álmaimban más évszakban járok. Vagy tavasz, vagy nyár vesz körül, Öreges léptem gyorsabbá váltom, Reggelig körbejárom a világot. is, mert az utas joggal kívánja meg tőlünk, hogy a házuk kapujáig szál­lítsuk. A lakásról, irodából telefo­non hívottakkal más a helyzet. Ha tudja a hívó fél, hogy az adott he­lyen nem lehet szabályosan vára­kozni, kérjük, vegye figyelembe, hogy a fuvart felvevő mikorra ígéri a taxit, és akkorra fáradjon le a ka­puhoz.- A főváros nagyobb kerületei közé tartozunk, és a forgalmasabb centrumtól távolabb eső területeink is vannak. Hála istennek, eddig még taxis merénylet nem volt kerüle­tünkben.- A merényletek érthetetlenek számunkra, hiszen a taxisnál soha sincs sok pénz, nem érdemes azért a pár száz, legjobb esetben pár ezer forintért gyilkolni. Éppen most vár­juk azt a törvénymódosítást, amely szerint a taxi-gépkocsivezetőket is közfeladatot ellátó személynek mi­nősítik. Reméljük ennek elrettentő hatása lesz, hiszen a bírósági tár­gyaláson súlyosbító körülmények számít, ha a bűncselekményt köz­feladatot ellátó személy ellen követ­ték el.- A lakosság sokszor nincs tisz­tában a tarifákkal. Erről milyen tá­jékoztatást tud adni?- A Fővárosi Önkormányzat döntése szerint nappal kilométeren­ként 200, álláskor percenként 50 fo­rint, éjjel 280, illetve 70 forint a ma­ximális tarifa. Ezt természetesen nem érik el a mai taxis árak. Sőt, ma már van olyan taxis szövetkezet, amely bizonyos esetekben kedvez­ményt is ad, még olyan is van, ame­lyiknek bankátutalással is lehet fi­zetni. Sajátos utakra, repülőtérre, speciális eseményekhez, vidékre a megszabottól eltérő díj is kérhető, de azt ki kell írni, hogy az utas lát­hassa és már előre tisztában legyen az utazás anyagi feltételeivel. Koós Tamás S „En nagyon-nagyon városlakó vagyok” A Nővér utca és környéke lakói dr. Bakats Béláné nyugdíjas . Hollán Ernő u. Gondok-viták oda és vissza A taxi is közfeladatot lát el, de ez még törvényi elfogadásra vár

Next

/
Oldalképek
Tartalom