XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. december / 13. szám

Az önkormányzat jelenti Mennyi lesz a lakbér 2000. január 1-jétől? Az önkormányzati tulajdonú lakások bérlői hamarosan ér­tesítést kapnak a jövő évi lak­bérről. Mi áll ennek a hátteré­ben? Miért kellett emelni a bérlakások díját? - kérdeztük Borszéki Gyula alpolgármes­tert. Tájékoztatást kértünk az emelés mértékéről és ennek kompenzációjáról is.- A képviselő-testület no­vemberi ülésén döntött a 2000. január 1-jétől érvényes lakbérek mértékéről - kezdte tájékoztatóját az alpolgármes­ter. - Az önkormányzati tulaj­donú lakások bérének emelé­sére azért kerül sor, mert a la­kások és helyiségek béréből származó bevételek és a lakó­épületek üzemeltetési költsé­gei közötti törékeny egyen­súlyt szeretnénk megerősíte­ni, illetve fenntartani.- Miért kellett a bevételek és kiadások közötti egyensúly­ra figyelemmel lenni?- A képviselő-testület há­rom évvel ezelőtt megállította a vagyonfelélés korábbi gya­korlatát. A jövőben is meg kí­vánjuk előzni azt, hogy a mű­ködtetési költségek fedezetét valamilyen vagyontárgyunk eladásából teremtsük elő.- Az egyensúlyt csak a be­vételek növelésével lehet meg­őrizni?- A testületi vita során ki­tűnt, hogy a képviselők közül többen - elismerve a gazdál­kodás terén tett eddigi intéz­kedéseket - úgy látják, hogy még mindig van mit tennie az Angyalföldi Vagyonkezelő Részvénytársaságnak. Többek között ezért is döntött úgy nagy többséggel a képviselő- testület, hogy a lakbérrend­szer módosítására 2001-ben kerüljön sor, és ennek széles körű előkészítése már ebben a hónapban kezdődjön el.- Mire fordítja az önkor­mányzat a lakbérbevételeket?- A lakások és helyiségek bérbeadásából származó be­vételek döntő arányát az üze­meltetési költségekre fordít­juk. Ez az összeg megközelí­tőleg 1 milliárd forintot tesz ki egy esztendőben, és azt is meg kell mondani, hogy a be­vételek körülbelül 25%-át te­szik ki a lakbérek. A bevéte­lekből további 300 millió Ft- ot fordítunk lakásfelújításra. Szeretném megjegyezni, hogy terveink szerint 2000-ben e célra összesen 600 millió Ft- ot fogunk felhasználni.- Mennyivel emelkednek a lakbérek?- A szociális bérlakások bé­re átlagosan 15%-kal emelke­dik január 1-jétől. Konkrétan az összkomfortos és komfortos lakások bére a jelenlegi 110 Ft-ról 125, a félkomfortos la­kásoké 70 Ft-ról 80 Ft-ra, a komfortnélkülieké 47 Ft-ról 55, a szükséglakásoké pedig 30 Ft-ról 35 Ft/m2/hóra válto­zik. Nem mindenki fizeti azon­ban ezt a díjat, mivel rendele- tünk lakbércsökkentő tényező­ket is tartalmaz. így 2000-ben is pl. 10%-kal kevesebbet fi­zetnek azok, akiknek lakása olyan épületben van, amely 15 évnél régebben épült, vagy ezen időszak alatt nem része­sült teljes felújításban. De ezen kívül még hat egyéb szempont alapján is lehet kevesebb az adott lakás bére. Január 1-jétől 10%-kal emelkednek a piaci alapon bérbe adott lakások bértételei is.- Már ma is sokan nem tud­ják fizetni a lakbérüket. Az ő érdekükben mit kíván tenni az önkormányzat?- Havonta elemezzük a lak­bérbevételek alakulását. Az úgynevezett fizetési hajlandó­ság e hónapban 93%-os volt. Ebből látható, hogy a bérlők döntő többsége eleget tesz fi­zetési kötelezettségének. Ez a mutató azonban tartalmazza az önkormányzat által „átvál­lalt” lakbérek összegét is. Ön- kormányzatunk ebben az év­ben lakbér-hozzájárulásként 10 millió Ft-os nagyságrend­ben támogatta a kerületi bér­lőket. Mivel a legrászorultab- baknak további könnyítést is kíván a testület nyújtani, ezért módosítottuk szociális rende- letünket. Bevezettük a lakbér- támogatást. Ez az új ellátási forma azoknak kíván segíteni, akiknek a lakásfenntartási költségei közül elsősorban a lakbérek jelentik a legna­gyobb terhet. Számításaink szerint éves szinten ez további 10 millió Ft támogatást jelent.- Kik és milyen feltételekkel kaphatnak ebből a támogatás­ból?- Az önkormányzati bérla­kásban élő, létfenntartásuk­ban veszélyeztetett családok jövedelmének kiegészítésére szolgál ez a forma. Azok kér­hetik, akiknél a lakbér mérté­ke meghaladja a család egy főre jutó összjövedelmének 10%-át, és ez a jövedelem nem haladja meg a mindenko­ri öregségi nyugdíjminimum (2000. január 1-jétől 16 600 Ft) legkisebb összegének két­szeresét. Megszületett a rendelet az állattartásról Az állatok védelméről és kí­méletéről szóló törvény meg­alkotását követően Budapest Főváros Közgyűlése hatályon kívül helyezte az ebtartásról, illetve az állattartásról szóló tanácsi rendeleteket, ezáltal a fővárosban e területen meg­szűnt az egységes szabályo­zás. Az e tárgykörben szüle­tett kormányzati és miniszteri szintű jogszabályok elsősor­ban a haszonállatok és a ter­mészetvédelmi oltalom alatt álló állatok körében teremtet­tek alapvetően rendezett hely­zetet, de végrehajtásuk nem minden esetben volt meg­nyugtató. A XIII. kerületben hat és félezer a nyilvántartott ebek száma, ezért is volt szük­séges az állattartást - a helyi feltételekhez igazodóan - ren­deletben szabályozni. A la­kossági igényt az ebtartással összefüggő bejelentések és panaszok gyakorisága is bizo­nyítja. A rendelet előkészítésében a témában illetékes szakembe­rek és a lakosság részt vett. Az érdekelt állami és társadalmi szervezetek és ötszáz társashá­zi közös képviselő kapta meg a tervezetet, hogy észrevétele­iket, javaslataikat mondják el. A tervezet vitaanyagként meg­jelent a XIII. Kerületi Hírnök augusztusi, majd az októberi számában is. Az elfogadható és haszno­sítható észrevételek, javasla­tok, illetve jogszabályi lehető­ségek és kötelezettségek fi­gyelembevételével, egy szak­értői csoport a végleges válto­zatot készítette el. Annak ko­rábbi, szigorúan tiltó, korláto­zó jellege enyhült, megenge­dőbbé vált, ugyanakkor az ebtartók felelőssége szigoro­dott. A kijelölt kutyafuttatók többsége ma már nem felel meg rendeltetésének, ezért szükség van korszerűbbek ki­alakítására, azok folyamatos karbantartására, az alapvető tárgyi feltételek megteremté­sére. Ennek várható költségei ez évre vonatkozóan 5,5 millió Ft-ot, 2000-ben pedig további forrásokat biztosítanának rá. Amit a lakosságnak a katasztrófa­védelemről feltétlenül tudnia kell A katasztrófák esetleges be­következésének lehetősége jogos félelemmel tölt el min­denkit. A közelmúltban a vi­lágban - de hazánkban is - ki­alakult természeti katasztró­fák több ezer emberéletet kö­veteltek és az anyagi javakban is felbecsülhetetlen károkat okoztak, próbára téve a men­tésben, kárelhárításban és a helyreállításban közreműkö­dők állóképességét és szakér­telmét is. A 2000. év legelső napján hatályba lépő katasztrófavé­delmi törvény - 1999. évi LXXIV. törvény - részletesen foglalkozik a katasztrófák megelőzésének (beleértve a súlyos ipari baleseteket is) le­hetőségével, a katasztrófa-el­hárítással, védekezéssel és a már kialakult katasztrófahely­zet következtében keletkezett károk felszámolásával és a helyreállítással. Az állampolgároknak a tör­vény szerint az érintett idő­szakban általános jelzési és közreműködési kötelezettsége van. (A törvény 24. § (1) be­kezdés). „Aki katasztrófát vagy an­nak veszélyét észleli, vagy ar­ról tudomást szerez, haladék­talanul köteles bejelenteni azt a katasztrófavédelem hivata­los szerveinek, illetve az ön- kormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.” Katasztrófának minősül az olyan folyamat vagy állapot, amely közvetlenül és súlyo­san veszélyezteti az emberi életet, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. Az ezzel kapcsolatos jelzé­sek küldése kerületünkben a bejelentő nevének, címének és telefonszámának megjelö­lése mellett a következő he­lyekre történik: XIII. kerületi Polgári Vé­delmi Parancsnokság Budapest XIII., Zsinór u. 8-12. Telefon: 340-1313. Fővárosi XIII. kerületi T űzoltóparancsnokság Budapest XIII., Zsinór u. 8-12. Telefon: 459-2313. Budapest Főváros XIII. Ke­rületi Polgármesteri Hivatal Budapest XIII., Béke tér 1. Telefon: 452-4100 A szövetkezeti lakóházak is kaphatnak kamatmentes felújítási támogatást Vigyázat! Az önkormányzat nevével visszaélve szélhámoskodnak A kép viselő-testület 1999. no­vember 18-i ülésén módosí­totta a társasházaknak nyúj­tandó kamatmentes felújítási hitelről szóló rendeletét. A kamatmentes felújítási támogatás szövetkezeti lakó­házakra történő kiterjesztését az indokolta, hogy a kerület­ben lévő szövetkezeti lakóhá­zak jelentős hányada 20—30 évvel ezelőtt épült. Ezekben a házakban élő tulajdonosok­nak sem jobb a teherviselő képességük, mint a társashá­zakban élőknek. A felújított A képviselő-testület megal­kotta az építészeti és ter­mészeti értékek helyi védelméről szóló rendeletét. A rendelet területi hatálya a Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területén lévő önkormányzati rendelettel védetté nyilvání­tott helyi értékekre terjed ki. A rendelet szerint tulajdonfor­mától függetlenül helyi védelem alá tartozik minden olyan érték, amelyet az önkor­mányzat települési, tájvédel­mi, természeti, építészeti, néprajzi, képző- és ipar- művészeti, ipartörténeti és régészeti értékként védetté nyilvánít. A rendelet alkalmazása szempontjából meghatározza a védett épület, az épületrész, házak esztétikusabbá, rende­zettebbé válnak, ezért a tá­mogatásban részesülők köré­nek bővítése a kerület érdeke is. A kerületben 38 lakásszö­vetkezet működik, ezen belül 90 épületben 8824 lakással. A 38 szövetkezeti lakóház 10%- a 1950-1960, 61%-a 1960- 1970, 29%-a 1970-1986 kö­zötti időszakban épült, a szö­vetkezeti lakásállomány több mint felének az életkora 40 év felé közelít. A XIII. kerületi önkor­a műtárgy, a fa és az utcakép fogalmát. A helyi védelem alatt álló érték megőrzésének támoga­tására az önkormányzat az éves költségvetési rendele­tében pénzügyi alapot hoz létre a helyi védelem alatt álló értékek karbantartásának, il­letve a jó karbantartási köte­lezettséget meghaladó, kizá­rólag a védett értékek fenn­maradását szolgáló többlet- költségek részbeni támogatá­sára'. A védett építészeti és ter­mészeti értékek között 17 la­kóház, a Csata utcai Elemi Is­kola, két gyárépület, két templom és az Elektromos Művek Székház található. A kerületben a Világörök­ség részét képezi: a Jászai Mari tér, valamint az Újpesti mányzat 1995. évben alkotta meg a társasházaknak nyúj­tandó kamatmentes hitelről szóló rendeletét, amely akkor széleskörűségét és szabályo­zottságát illetően az első volt a fővárosban. Az eredeti ren­deletet a következő években azért módosította, hogy minél többen tudják igénybe venni ezt az önkormányzati forrást is. A rendeletmódosítás rész­ben megváltoztatta a felújítási támogatás benyújtásának fel­tételeit is. rakpart 1-3. sz. épület. Mű­emléki védettséget élvez 14 építmény és a Margitsziget műemléki környezete. A bu­dapesti helyi védettségű érté­keinek jegyzékében a XIII. kerület területén 38 épületet és két épületegyüttest tartanak nyilván. Testületi döntések A képviselő-testület:- tájékoztatót fogadott el az adóbehajtás tapasztalatairól és a helyi adókról szóló tör­vény változásainak is meg­felelően módosította rende­letét;- javaslatot fogadott el a „La­kásért életjáradék” rendszer kiterjesztésére és részvételi szándékának módosítására. 1999. december 1-jétől az életjáradéki szerződés nem­csak XIII. kerületi, hanem fővárosi lakosokkal is köt­hető, amennyiben a lakás a pályázó(k) tulajdonában van és az önkormányzat részletfizetéssel kapcsola­tos jelzálogjogán kívül más nem terheli;- úgy döntött, hogy csatlako­zik a Budapesti Egészség- chartához azzal a feltétellel, hogy a szolgáltatási rend­szer átalakítása, a területi egyenlőtlenségek kiegyen­lítése érdekében létreho­zandó Egészségfejlesztési Alap, a kerületi önkor­mányzat részére az egész­ségügyi ellátásra biztosított már meglévő pénzügyi for­rást nem érinti. A kerületünkben lakó, bal­esetből eredően mozgásában erősen korlátozott 87 éves Nagy Vilmához november 9- én 13 óra körül beállított egy, az idős hölgy előtt ismeretlen, 25 évesnek látszó férfi. Azt mondta, az önkormányzat szociális osztályáról jött, hogy a jövő évi segélyezés ügyében felmérést végezzen. Ehhez a szociális segélyekhez rendszeresített segélykérő nyomtatványt használta fel, amelyet kitöltött, olvashatat­lanul aláírt, majd 2500 forin­tot illeték címén elkérve, a ki­töltött lapot otthagyta. Köz­ben nyugdíjszelvényt és kü­lönböző igazolványt kért el. Csak amikor elment, akkor vette észre Nagy Vilma, hogy a pénztárcája kb. 3000 forint­tal és fontos iratokkal együtt eltűnt. Nagy Vilma a szociális osztály segítségével feljelen­tést tett a rendőrségen. A szo­ciális osztályon elmondták, hogy több, ehhez az esethez teljesen hasonló panaszbeje­lentés érkezett hozzájuk az­nap. A XIII. kerületi polgármes­teri hivatalhoz is érkeztek be­jelentések, hogy bizonyos személyek magukat önkor- ..mányzati dolgozónak kiadva azt állítják, hogy pénzsegélyt hoznak az önkormányzattól. Ehhez iratokat kérnek, hogy megfigyelhessék, honnan ve­szik elő azokat. Céljuk, hogy ellophassák a nagyrészt idős emberek értékeit. Olyan trük­kel is jönnek, ugyancsak az önkormányzat nevében, hogy felmérik az idős lakónak vagy a családnak milyen segítségre, tartós fogyasztási cikkre — például mosógépre - van szüksége és arra előleget vesznek fel. A lakosokat ilyen és hason­ló ürüggyel felkereső szemé­lyek természetesen nem mon­danak igazat, mert az önkor­mányzat munkatársai soha nem visznek ki pénzt lakásra és előleget sem kémek. A pol­gármesteri hivatal valamennyi munkatársának fényképes igazolványa van, amelyet minden esetben kötelesek fel­mutatni. Kérjük a kerület la­kosait, hogy a gyanús esetek­ről értesítsék a szociális osz­tályt, a közeli idősek klubját, vagy a gondozási központot, de természetesen fordulhat­nak közvetlenül a rendőrség­hez is. A legfontosabb azonban, hogy ne üljenek fel az önkor­mányzat nevében jelentkező szélhámosoknak. TÓTH KRISZTIÁN ön­kormányzati képviselő minden hónap első és har­madik hétfőjén 17.30- 19.00 óra között tart foga­dóórát a Gyöngyösi Sétá- nyi Általános Iskolában. Találkozó a kerület művészeivel Dr. Tóth József polgármester november 22-én és 29-én találko­zott a kerület képzőművészeivel, íróival, színészeivel. A pol­gármester tájékoztatója után a vendégek elmondották véleményüket és javaslataikat, amelyekre lapunkban még visz- szatérünk. Keresse a Hírnököt! Web oldal: w3.datanet.hu/~sprintbp/himok E-ma //.- spri ntbp @ mai 1. datanet. hu Kerületi rendelet az építészeti és természeti értékek helyi védelméről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom