XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. november / 12. szám
Iskola a Dózsa György útAz úszásoktatás is pedagógiai feladat HUSZONHAT ÉVE EGYÜTT LÉLEGZIK A NŐVÉR UTCAI USZODÁVAL Profi, akinek népszerűsége az eltelt huszonhat év alatt nem csökkent. Ahogy belép az uszodába, tanítványai, a gyerekek kórusban kiabálják a nevét. Hiába az úszóbajnokokat ígérő egyesületek szórólapjainak tucatja az angyalföldi postaládákban és a szülőt olykor kínzó kérdés: miért ragaszkodik a gyerek a sokat emlegetett Pista bácsihoz, amikor olimpikonok várják, hogy bajnokot neveljenek belőlük. Cseh István a testnevelési egyetem elvégzése után került a Németh László Gimnázium szomszédságában akkor újonnan megnyílt uszodába. A mindig nyugodt, kiegyensúlyozott oktatót nem hallani ordítani, a víztől félő, bömbölő gyermek is megszelídül keze alatt. Fáradságos munka az övé, alapot kell raknia, jó alapot. Az egykori diákok gyerekeikkel jönnek, a Babér utcai óvodásokat kísérő Szilvi néni is Pista bácsinál gyakorolta az első tempókat. Az 1973 óta üzemelő uszoda kettős feladatot lát el a kerületben: délelőtt a kötelező tornaórák, délután rong, a rábízott feladatot nem tudja kellőképpen elvégezni.- Hogyan lehet segíteni abban, hogy kedvet érezzen az úszáshoz?- Az órák menetét olyan feladatokból kell összeállítani, amelyek érdekesek. Fontos a gyerek számára az óravégi néhány mondatos dicséret, a jutalmazás, amely elismerés, hogy aznap jól teljesített.- Ha nem igazán remekelt az órán, akkor is kap jutalmat?- Akkor is megjutalmazzuk egy kis édességgel, rágcsálnivalóval, ha nem teljesített jól, de ilyenkor célszerű egy-két tottuk ki, hogy aki szerez egy érmet egyéni vagy váltóversenyben, az a következő fordulóban már nem vehet részt. Az iskolák mindig új tanulókkal szerepelnek, így az év folyamán mindenki sikerélményhez jut. A gyerekek szeretik a megméretést, a tétre való versengést.- Az alsó tagozatosok mellett a környékbeli óvodák is igénybe veszik az uszodát. Az öltözők, zuhanyozók állapota siralmas, az ajtókról a festék lekopott, az uszoda igencsak felújítást igényelne.- A múlt évben felújították az uszoda vízgépészeti részét, megtörtént a medencefólia, a csőrendszer és a szűrő cseréje. Az épület korszerűsítését tervbe vették, még nem tudni, hogy az új épület kialakítása teljes bontással vagy átalakítással lesz-e megoldva. Személy szerint a gyorsabb, kevésbé pénzigényes megoldásnak örülnék. Cseh László a medence széléről irányítja tanítványait az iskolai diáksportklub (DSK) keretén belül tanfolyami úszásoktatás folyik. Egy tanévben tíz általános iskola ötven csoportjának közel kétezer tanulója látogatja rendszeresen az uszodát. Cseh Istvánnal két oktatási óra közötti szünetben beszélgettem. — Hogyan sikerül elérnie, hogy ne váljék monotonná a munkája ennyi év után?- Az igaz, hogy az oktatói munka nem tud megújulni minden évben, de a gyerek igen. A hozzáállásukat, kedvességüket, őszinteségüket nem lehet megunni. Ehhez a munkához türelem kell, idegeskedve, kiabálva, feszülten nem lehet jól végezni. A gyerek, ha jól érzi magát az uszodában, máskor is szívesen jön hozzánk. Ha rossz hangulatú közösségbe kerül, ahol az oktatók esetleg emelt hangon beszélnek vele, akkor valószínű, hogy rossz élménnyel távozik, amit nem akar megismételni. Ebből adódnak a problémák: a gyerek fél, szonegatívumot elmondani, mert ha a dicséret mögött nincs tartalom, a gyerek is érzi, a dolog komolytalan.- Az úszásoktatás egyrészt a testnevelési órák keretén belül folyik. Fontosnak tartja, hogy az alsó tagozatosokkal is szaktanárok foglalkozzanak ?- Az általános iskolák alsó tagozataiban nincs szakosított testnevelés, a legfogékonyabb korban, hattól tízéves korig nem szakember foglalkozik a gyerekekkel. Ezért is gyakori, hogy eltávolodnak a testmozgástól, nem szerettetik meg velük a sportot úgy, ahogyan kellene. Alsó tagozaton fontos lenne nagyobb hangsúlyt helyezni az alapokra.- Az úszásoktatás keretén belül hogyan segítik a sportos életre nevelést?- Minden hónapban tartunk egy általános iskolák közötti úszóversenyt. Az érmeket, a bírói díjakat az önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága finanszírozza. Ezt a versenyrendszert úgy alakí— Hogyan látja a választott pályát huszonhat év után?- Sajnos leértékelődött ez a pálya, részben az anyagi háttere miatt és azért is, mert ma már nagyon sok más kínálkozó lehetőség van. Az idén tartottuk a harmincéves egyetemi találkozónkat, az 1969-ben végzett testnevelők háromnegyed része akkor a tanári pályát választotta. Érdekes, hogy gyerekeink közül is sokan választották a szülők hivatását. Cseh István felesége, Klári néni olykor besegít az oktatómunkába. Lányuk a Németh László Gimnázium testnevelő tanára, a frissen diplomázott Gábor fiúk a XIII. kerületi Eötvös József Általános Iskolában kezdte meg testnevelői pályafutását. Hogy nagypapa szemefénye, a hároméves Dömötör is ezt a hivatást választja-e, az még a jövő titka. A sportos szellemiségű családban minden esélye megvan rá. Gajdos Erzsébet A jövő évi nyári olimpiai játékok helyszínén járt sportdiplomaták, szakemberek és versenyzők elragadtatással beszélnek a sportlétesítményekről, a szervezők lelkesedéséről, a vendéglátó ausztrálok nagy várakozásáról. A játékokat akár holnap el lehetne kezdeni. Kulcsrakészek a stadionok, csarnokok, a vízi sportok bázisai. Tehát derekas munkát végeztek a házigazdák. Újszerű, hogy a versenyek egy 3x3 kilométeres körzetben lesznek. Ez kedvező körülmény a közbiztonság megszervezéséhez, a közönség kiszolgálásához, a versenyek megtekintéséhez. Biztató számunkra, hogy a közelmúltban az előolimpiai játékoknak nevezhető versenyeken Sydney-ben a magyar lányok és fiúk otthonosan mozogtak, várakozáson felül teljesítettek. Angyalföld két nagy egyesülete - a Vasas SC 19 fő, a Bp. Honvéd 30 fő - olimpiai reménység felkészítésén fáradozik. Csak világversenyeken és nagy nemzetközi tornákon elért jó helyezésekkel lehet az olimpiára utazó küldöttségbe bekerülni. Szerencsére a két egyesület versenyzői közül már néhányan teljesítették a követelményeket, az öttusázók, férfi vízilabdázók, kajakkenusok. Ahhoz, hogy érmesek is legyenek, még nagyon sok munka áll előttük. Sajnos, több — a magyaroknak sikereket jelentő - sportágban (birkózás, ökölvívás) még nem szereztünk kvótát. A női és férfi tomacsapatnak, a férfi kézilabdázóknak, labdarúgóknak már javítási lehetőségük sincs, hogy az olimpián lehessenek. (kardos) Lehel utca sarkán 90 ÉVESEN MEGIFJÚDOTT Az Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola október 22-én ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját. Az ünnepségen részt vettek a kerületi önkormányzat vezetői, élükön dr. Tóth József polgár- mesterrel, valamint az iskola életéhez kötődő más meghívottak. A tanintézet különböző osztályainak diákjai rendkívül kulturáltan és szellemesen szerkesztett, szívből előadott, pergő műsorral kedveskedtek a vendégeknek. 90 évükről „adtak számot” a 6—14 évesek prózában, versben, dalban, táncban. Ezután Sági Judit igazgató kalauzolásával végigballagtak a meghívottak az iskola sok-sok képpel díszített folyosóin, megnézték az egykor idejáró és gyermekei révén e falakhoz máig ragaszkodó Kodrucz Sándor fotókiállítását, s megcsodálták az iskola eredeti építészeti szépségének és értékének megújulását, amihez a patinát a múlt, az élő elevenséget a tantermeit megtöltő jelenkori ifjú generáció adja. Az ünnepi alkalomból dr. Tóth József polgármester levélben is köszöntötte az iskolát. Idézünk a levélből: A század-, illetve az ezredfordulóhoz közeledve elmondható, hogy a 90 éves iskola pedagógusai előtt óriási a kihívás, hiszen már a jövő évezred polgárait nevelik, oktatják és ezzel jövőnk alapjait teszik le. Olyan tudástöbbletet kell kapniuk a gyermekeknek, amellyel meg tudnak felelni a XXI. század kihívásainak. A XIII. kerület olyan közoktatási rendszerrel működik, amely több évtizedes múltból táplálkozó, jelenre alapozó jövőt épít. Az önkormányzat célja az, hogy a gyermekek fejlődését szolgáló közoktatási értékeket megtartsa, minőségét fejlessze, az ehhez szükséges pénzfors rásokat átgondoltan biztosítsa, ügy gondolom, hogy e folyamatban a szülők, a pedagógusok és az önkormányzat még jobban egymásra találva teszik lehetővé a gyermek személyiségének sokoldalú fejlődését, tudásuknak és ismeretanyaguknak kiteljesedését. Mit kell tudni a Dózsáról, teljes nevén az Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskoláról? Azt, hogy 1909 októberében rakták le az épület alapkövét Bárczy István polgármester iskolaépítő programjának első ciklusában, Balázs Ernő műépítész városképe és történelme szempontjából meghatározó helyi védettségű értékeinek jegyzékére került. Az épület felújítása hat éve folyamatosan történik, amelyre már eddig önkormányzatunk több 100 millió forintot fordított. Úgy a belső tér, mint a külső homlokzat megújult, megújul. Ez a megújulás a tartalmi munkára is elmondható. Elismeréssel kell szólni arról, hogy / / az Enek-zenei és Testnevelési Általános Iskolában színvonalas, eredményes pedagógiai tevékenység folyik, hogy a tantestület példaértékűen alakította ki azt az egységes eljárást, amelynek keretében megvalósul a hagyományos és emelt szintű oktatás, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása és a tehetséges tanulók differenciált fejlesztése. Az iskola a követelményeit úgy alakítja, hogy a gyermekek lehetőségeit veszi figyelembe, képességeiket fejlesztik, miközben sikerélményekhez juttatják őket. így a 8. év végére a társadalomba beilleszkedni akaró és képes, az általános emberi értékeket elfogadó személyiségeket nevelnek. Az emelt szintű oktatás keretében testnevelés és ének-zene tagozat működik. A tagozatok fejlesztő hatása, azt gondolom, vitathatatlan, a személyiség kibontakoztatásában, annak alaki- tásában jelentős szerepet kap. Elénk az iskolában a szabadidős, a kulturális és a művészeti élet, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint a szakkörök sora, a tantárgyi és egyéb versenyeken elért eredmények. Az elődök olyan hagyományt teremtettek, amit megtartani és ápolni érdemes. Az iskola, a diákok, a pedagógusok és a szülők életében 1972 óta minden évben nagy esemény a Dózsa Gála. Az, év vége felé közeledve minden évben a szülők nemcsak a tárgyi tudást értékelő bizonyítványt várják, hanem a gálát is, amikor újabb képet kaphatnak gyermekeik és a pedagógusok sokszínű tehetségéről, az elért eredményekről. A XIII. kerület önkormányzata és a magam nevében kívánom, hogy az intézményben folyó oktató-nevelő munka eredményes és sikeres legyen az elkövetkezendő 90 évben is - írta köszöntőjében a polgármester. HELYTÖRTÉNETI KVÍZJÁTÉK ÉRTÉKES NYEREMÉNYEKKEL AZ 50 ÉVES JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT TÖRTÉNETÉRŐL A József Attila Művelődési Központ Helytörténeti Gyűjteménye és a XIII. Kerületi Helytörténeti Klub feladványát helyesen megfejtők között (telitalálat hiányában a legtöbb helyes választ beküldők között) 3 db 5000 forintos vásárlási utalványt, valamint további értékes könyv- és tárgyjutalmakat sorsolunk ki. A kérdések megválaszolásában segítséget nyújthat az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben látható közművelődés-történeti kiállítás, valamint a Dagály utcai könyvtár helytörténeti polcán található helytörténeti kiadványok. A megfejtéseket a megfejtő nevével és pontos címével együtt 1999. november 30-ig kérjük eljuttatni a Helytörténeti Gyűjtemény címére: Váci út 50., telefon: 349-1501. (Postán történő feladás esetén a postabélyegző dátumát vesszük figyelembe. A határidő után érkező megfejtéseket nem tudjuk elfogadni.) A nyerteseket postán értesítjük. A nyeremények átadása december 9-én, csütörtökön 17 órakor lesz a Helytörténeti Gyűjtemény karácsonyi kiállításának megnyitóján. 1. A svéd mintára az O. T. I. szervezésében épülő kislakásos lakótelepre az 1940-es évek elején kultúrházat is terveztek, amelynek építése a háború miatt félbeszakadt. A háború után a ház a tervek módosításával épült fel. Ki volt a kultúrház eredeti tervezője ? Horváth Szabolcs Boross Zoltán Kozma Lajos 2. Mit terveztek eredetileg az alagsor boltíves helyiségeibe? raktárakat és irattárat fazekasműhelyt sörözőt 3. Mikor nyitották meg hivatalosan a Rákosi Mátyás Kultúrházat? 1949. január 1-jén 1949. december 30-án 1949. április 4-én 4. A kultúrház ünnepélyes megnyitóján Budapest polgármestere is megjelent. Ki volt akkor Budapest polgármestere ? Ambrózy Kálmán Pongrácz Kálmán Vas Zoltán 5. Az első házirend szerint hogyan lehetett a felszereléseket, eszközöket igénybe venni? „igazolvány ellenében” „előzetesen leadott lista alapján” „szakkörvezető engedélyével” 6. Melyik mai kerületi könyvtár jogelődje működött a kultúrház- ban az ötvenes években? Tömöri közi Dagály utcai Mosoly utcai 7. Melyik évben avatták fel az intézmény előtt József Attila szobrát és ki a szobor alkotója? 1949- ben, Segesdi György 1950- ben, Kalló Viktor 1952-ben, Beck András 8. Melyik autóbusszal lehetett 1960 előtt megközelíteni az intézményt? 4-es 14-es 65-ös 9. Mikor nyitották meg a József Attila Művelődési Ház kerthelyiségét MO-Presszó néven? 1962. június 12-én 1950. június 10-én 1961. június 1-jén 10. Melyik televíziós vetélkedő után alakult meg 1971-ben a Művelődési Központ Helytörténeti Klubja? Ki tud többet Magyarországról? Fekete-Fehér Játék a betűkkel 11. A Művelődési Központban ma is eredményesen működő művészeti műhely éveken keresztül a „fővárosi vizuális nevelés bázisa " volt. Mi volt az alapító csoport hivatalos neve? Moholy Stúdió Moholy-Nagy László Képző- és Iparművészeti Kör Angyalföldi Képző- és Iparművészeti Csoport 12. Mikor alakították át az eredeti mozitermet a ma is üzemelő korszerű színházteremmé? 1964-ben 1984-ben 1986-ban 13. Kik voltak kerületünk első díszpolgárai, akiknek a Művelődési Központban adták át 1996- ban ezt a kitüntető címet? B aranyi Ferenc, Bellay László, Bényei Károly, Ember Judit, Fábián László, Hegedűs Géza, Illovszky Rudolf, Kemény Pál, Kiss Zoltán, Moldován Stefánia, Nemeskürty István, Pella László, Radnóti Miklósné, Sánta Ferenc, Szepesi György, Tátrai Vilmos, Tétényi Pál, Tóth Szabolcs 13+1. Az intézmény melyik hagyományos szabadtéri rendezvénye vonzza az utóbbi években a legtöbb látogatót? Szent Mihály-napi búcsú Kerületi Közbiztonsági Napok Egészségvédelmi Nap Jó hírek érkeztek Sydneyből
