XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. július / 8. szám

í 10 1999. julius / XIII. KERÜLETI • • I I Trí \TAT7 lIRNOK Leköszön, de tanácsaival továbbra is rendelkezésre áll FOCIRÓL ILLOVSZKY RUDOLFFAL Amikor irodájában barátságo­san üdvözölt a Vasas egykori kitűnő labdarúgója, gondolni sem mertem, milyen dinami­kusan végzi mindennapi mun­káját. Szinte percenként ko­pogtak az ajtaján, szólt a tele­fon, magabiztosan adott fel­adatokat, tanácsokat, tájékoz­tatta az érdeklődőket szakosz­tálya helyzetéről. Irigylésre méltó az állóképessége, szel­lemi frissessége, munkaszere­tete. Csak a megszállottak, a sportágat rajongásig szeretők képesek arra, amit ő kora elle­nére vállal egyesülete és a ma­gyar labdarúgás érdekében. Meggyőződésem, sok-sok Illovszky esetén a magyar fo­ci ma is a nemzetközi élvonal­hoz tartozna. A kitűnő szakemberrel, ke­rületünk díszpolgárával be­szélgetek az 1998-99-es baj­noki szezonról, csapata a Va­sas SC szerepléséről. Nem za­varja kíváncsiskodásom, a ta­pintatlan kérdéseimre sem ráncolódik össze a homloka.- Elégedett, hiszen tavaly harmadikok voltak, az idén pedig ötödikek lettek?- Sajnos ez az igazság, de ha arra gondolok, hogy az őszi szezonban rosszul ment a csapatnak, akkor végül is az ötödik helyet megfelelőnek tartom. Visszatekintve, persze reménykedtem, hogy úgy folytatjuk, ahogyan tavaly nyáron abbahagytuk. Bíztam benne, hogy az MTK, FTC, UTE helyzetét alaposan meg­keserítjük, versenyben mara­dunk a dobogós helyért, jogot szerzünk a nemzetközi kupá­ban a szerepléshez. Nem így történt. Sokkolta is a csapatot a betervezett pontok elhullaj- tása.- Mégis, mi volt az oka?- Kapkodás, idegeskedés, elbizonytalanodás jellemezte az együttes őszi szereplését. S ez oda vezetett, hogy a téli szünetet tizedik helyezettként kezdtük el. A mélyrepülés még a spanyol túra alatt is tar­tott, ezért „ráncba” kellett szedni a gárdát. A szakosztály vezetésének minden további nélkül joga volt a játékosok­nak szemrehányást tenni, mert amire ígéretet kaptak, azt a vezetők teljesítették. A fejek­ben kellett rendet teremteni, hogy valamennyien a legfon­tosabbra, a játékra, a fegye­lemre, az akarati tényezőkre összpontosítsanak. De a sok sárga és piros lap, meg a sérü­lések gyakorisága is hátráltat­ta a csapat egységét, a győzel­met eredményező játékot. Saj­nálatos, különösen az egyik vezéregyéniség, Geres több mint fél esztendős maródija, kiesése. S az még szomorúbb, hogy nem tudni, mikor foly­tathatja.- Tavasszal aztán megtálto­sodott a csapat.- így igaz. Hazai pályán le­győztük az FTC és az UTE csapatát is. Tíz egymást köve­tő mérkőzésen nem kaptunk ki, ezért kerülhettünk vissza az élmezőnyhöz.- Mit tart a csapat erényé­nek?- Elsősorban a jó védőjáté­kot. A középpályás sor és a befejező csatárok viszont nem mindig képességük szerint, nem mindig gólerősen játszot­tak. Feljavulásuk a csapat ütő­képességének fokozódásával járhat.- A bajnokság befejeztével milyen feladatok előtt állnak?- Együtt akarjuk tartani a csapatot. Szeretnénk jól sze­repelni az Intertotó Kupában, és néhány posztra új játékost kipróbálni. Olyanokra gondo­lok, mint a nigériai származá­sú magyar állampolgár, Tomas Sowunmi, aki egyre inkább meghatározó embere a Vasasnak. A csapat erősítésé­hez sok pénzre lenne szükség, reméljük az ISM nem teszi rá a kezét a labdarúgásba fekte­tett reklámpénzekre. Termé­szetesen fontosnak tartom, hogy a saját nevelésű fiatalja­ink is fejlődjenek, helyet kö­veteljenek maguknak a „na­gyok” között, úgy, ahogy azt Koltai és Pál tette. A saját utánpótlás a legolcsóbb erősí­tés. Az ifjúsági A és B csapa­toknál nagyon ígéretes a szak­mai munka és a menedzselés. Ez bíztató a jövőre nézve.- Sportberkekben azt be­szélik, Ön leköszön a szakosz­tály-igazgatói funkcióiról, pe­dig Illovszky nélkül a Vasas nem igazán csapat. — Letelt a négyesztendős szerződésem, ezért mint igaz­gatóval utoljára beszélget. Te­hát megyek és maradok is, mert az ügyvezető elnök lab­darúgó szaktanácsadója le­szek. Az „új seprűt” Mészáros Zoltán, a Lottó elnevezésű sportszereket értékesítő üzlet­lánc igazgatója fogja a kezé­ben tartani. A labdarúgás anyagi helyzete miatt szüksé­ges, hogy gazdasági szemlé­letű vezető dirigálja a szak­osztályt. Komjáti Andrással, az új vezetőedzővel osztják meg majd a munkát, és a jövő dönti el, hogyan „sepreget- nek”. Tehetségesek, ha rajtuk múlik, folytatódnak a Vasas hagyományok - fejezi be mondandóját a mester. E sorok írója csak annyit tesz hozzá: talán az új vezetők a nagy tenniakarásban nem felejtik el tanácstalanságuk esetén, kitől kérhetnek segít­séget. Megsúgom: mindenki Rudi bácsijának hívják. Kardos Bálint Együttműködési megállapodás hat kerületi sporté Önkormányzatunk a kerületben működő három kiemelt sportegyesület, a Bp. Elektromos SE, a Bp. Honvéd SE és a Vasas SC után további hat kerületi sportegyesülettel is kétoldalú együtt­működési szerződést kötött. Dr. Tóth József, a kerület polgármestere és az Angyalföldi Természetbarát és Testedző Egyesület, az Angyalföldi Vízisport Egyesület, a Danubius Nemzeti Hajós Egylet, az Építők Margitszigeti Diák Kajak-Kenu Egyesület, az Angyalföldi Diák Röplabda Klub és a Csata Diáksport Egyesület elnökei június 23-án aláír­ták azt a megállapodást, amely szerint a köl­csönös előnyöket és a saját lehetőségeiket fi­gyelembe véve együtt kívánnak működni a he­lyi sportkoncepcióban rögzített önkormányzati testnevelési és sportfeladatok, valamint az egyesületek célkitűzéseinek együttes megvaló­sítása érdekében. Az együttműködés eredményeképpen az utánpótlásra, illetve a kerületi gyermekek spor­tolására fordítható összeg újabb 2 millió forint­tal gyarapodott. Kevés kiemelkedő esemény született a Bp. Honvéd jubileumi atlétikai versenyén Ebben az esztendőben ünnep­li ötvenedik évfordulóját a Budapesti Honvéd Sport Egyesülete (BHSE). A Kispesti Atlétikai Club (KAC) jogutódjaként lett a Honvédel­mi Minisztérium felügyelete alatt az ország legeredménye­sebb klubja. Az atlétikai szak­osztály kezdettől fogva kitű­nően működött. Különösen az ötvenes évek első fele és az 1960-as évtized volt a szak­osztály aranykora. Olyan egyéniségek alapozták meg ország-világ előtt hírnevüket, mint Iharos, Rózsavölgyi, Tá­bori, Kalocsai, Cziffra, Fejér, Major. Gál László szakosztály­igazgató, a BHSE egykori rö­vidtáv futója tájékoztatta la­punkat az idei esztendő egyik Szabó Karolina világrekordot fut Gál László hazai rangos atlétikai verse­nyéről. Elmondta, hogy a Tü­zér utcai atlétikai centrumban már tizenötödik alkalommal rendeznek meghívásos ver­senyt. Az első egybeesett a rekortán borítású korszerű pálya avatásával, a BHSE fennállásának 35. évforduló­jával, és Iharos Sándornak a Tüzér utcában harminc esz­tendővel korábban elért világ­csúcsával. Annak idején a baráti had­seregekkel fenntartott jó sportkapcsolatok és a gáláns szponzor (ALUKER) révén minden évben sikerült nem­zetközi versenyt rendezni, vi­lágnagyságokat vendégül lát­ni. Itt járt like Gladis kétsze­res vágtázó világbajnoknő, Peter Kono középtávfutó olimpiai bajnok. A BHSE és a pálya hírnevét örökbítette Szabó Karolina hosszútávfutó 1988. április 22-én egy verse­nyen elért két világcsúcsa is. A szakosztály-igazgató saj­nálkozását fejezte ki, hogy a június 9-i versenyen a terve­zett nemzetközi mezőny „nem jött össze”, s még a hazai él­vonal legjobbjai közül is hiá­nyoztak. Szerencsére ennek ellenére néhányan figyelemre méltó eredménnyel rukkoltak ki. Kétségtelen, a 100 m-es férfi síkfutás volt a nap legnagyobb szenzációja. Németh Roland, a Soproni Sí versenyzője 10,08 másodperccel az idei legjobb európai eredményt ér­te el. A világon is csak öten voltak nála gyorsabbak ebben az évben. Németh rekordját adta át a múltnak. A honvédos Dobos az előfutam során vi­tézkedett. A BHSE versenyzői közül figyelmet érdemlő ered­ménnyel győzött Bédi 400 gá­ton. Babinyec 800 m-en, László rúdugrásban lett aranyérmes. A férfi 5000 méteres síkfu­tást Iharos Sándor emlékver­senyként rendezték meg. Szemán Vedac győzött, de ideje messze elmaradt egyko­ri nagy elődje egyéni csúcsá­tól. A nők közül az angyalföl­di Vaszi Tünde három szám­ban végzett az élen. A verseny tanulsága, hogy a nemzetközi szintű eredmé­nyek elérésére képes verseny­zőket nem a jubileumok ér­deklik, oda mennek, ahol jól megfizetik őket. Ilyen verse­nyeknek hazánkban napjaink­ban csak elvétve akad bőkezű támogatója. (kardos) Attrakció a metrón A KÉT Keresztény Nemzetközi Társaság egyetemista, főiskolás egyesület Angyalföldi Egyetemista Klubja a KÉT többi klubjával közösen a világ magyar fiataljai részé­re ifjúsági sátortábort rendez 1999. július 30-tól augusztus 9-ig Kisorosziban a Szentend­rei sziget északi csúcsán. Program: Előadások a meghí­vott előadókkal aktuális kér­A XIII. Kerületi Polgár- mesteri Hivatal MISO Sport- csoportja mellett működő Ter­mészetbarát Bizottság által szervezett kirándulásokra kor­látozott számban lehet ntég jelentkezni. Augusztus 19-22.: Maria­zell - Kőszegi hegység. Szál­lás Velemben, szállodában. Részvételi díj: 15 000 Ft, fél­panzióval. désekkel kapcsolatban. To­vábbá csángó-magyar tánc­ház, valamint pihenés, fürdés, félnapos kirándulások, spor­tolás. Érdeklődés és jelentke­zés: 17. évtől a KÉT Országos Központban, 1085 Budapest, Mária u. 20. Telefon: 267- 6336 vagy interneten: ketel- lat@hcbc.hu címen történhet. Természetesen nem csak egyetemisták jöhetnek, ha­nem minden érdeklődőt szere­tettel várunk. Szeptember 14-20.: Kör­utazás Erdélyben. Nagyvárad - Kolozsvár - Marosvásár­hely - Tordai hasadék - To- rockó - Zilah - Zsibó. Elhe­lyezés privát házaknál. Rész­vételi díj: 30 000 Ft, félpan­zióval. Jelentkezés írásban július 20-ig a kerületi címen: Bp. Xm„ Természetbarát Bizottság, 1138 Budapest, Dagály u. 20. Kerületünk sporthírei! Cselgáncs: Az országos csapatbajnokság döntőit a Tü­zér utcai küzdősportok cent­rumában rendezték. Mind a nőknél, mint a férfiaknál a Honvéd együttesek végeztek az első helyen. Birkózás: A 14. Férfi Kö­töttfogású Junior Európa Baj­nokságon a Vasas SC tehetsé­ges birkózója Bóna László az 58 kg-os súlycsoportban bronzérmet szerzett. Ökölvívás: Színvonalas összecsapásokkal és angyal­földi sikerekkel fejeződött be a 76. országos bajnokság. A klubok közül a Vasas SC sze­repelt legjobban. Négy ver­senyzője szerzett aranyérmet. Lakatos, Farkas, Kótai és Er­dei. Ezüstérmes lett Ladányi Róbert és Szűcs. Bronzérmet szerzett Ladányi István és Turcsányi. Említést érdemel Lakatos bravúrja, tizedik al­kalommal lett országos baj­nok. • • Önköltséges autóbusz kirándulások Szabadidőmben „pótmamáskodni" szoktam, kJ három kisfiúra vigyázok, az egyik 6 éves, a másik 4, a harmadik pedig kilenc hónapos. Egyik hétvégén rákospalotai ismerőseink - szintén van gyerek a háznál - meghívtak minket egy bográcsgulyásra. Gondoltam a ,,panelgye­rekek” élvezni fogják a szabad levegőt, a kerti főzőcskézést, így elindultunk. A két nagyobb gyerek a saját lábán jött a két oldalamon a ke­zemet fogva, a picit pedig kenguruban vittem, hogy a babakocsival ne legyenek nehézségeim a járműveken fel-és leszálláskor. Az Arpád-hídi metrómegállóba gond nélkül eljutottunk, sőt a nagy lökdösődés ellenére a metrókocsiba is szerencsésen beszálltunk. Min­den hely foglalt volt, így az egyik ajtóban áll­tunk meg. Nem is volt semmi gond egészen ad­dig, amíg a két gyerek kapaszkodni tudott, de a Forgách utcai megállóban több fiatal is fel­szállt, és ugyan elérték volna a fenti kapaszko­dókat, nekik mégis az kellett, amelyikbe a kis­gyerekek fogódzkodtak. Ezután az egész utunk küzdelem volt a tal­pon maradásért. Én egyik kezemmel fogtam a kicsit, mert egy kilenc hónapos gyerek már tud ficánkolni, meg néha tartani is kellett, mert nem olyan könnyű egy több mint tíz kilós „cso­magot” a vállamról előre lógatva cipelni, a két nagyobbik gyerek pedig a lábamba, a nadrá­gomba, vagy a pólómba kapaszkodott. Mindegy, a lényeg az, hogy nekünk sikerült állva maradnunk, és az ülő közönség - nagy ré­sze húsz és harminc év között volt - jól szóra­kozott a küszködésünkön, sőt néhányan még oda is szóltak, hogy milyen szép gyerekeim vannak. Ami, gondolom, szép teljesítmény ahhoz képest, hogy huszonegy éves vagyok, ar­ra azonban senki nem gondolt, hogy ezeknek a szép gyerekeknek nincs akkora stabilitási érzé­kük, mint nekik, és könnyen eleshetnek, vagy neki üthetik fejüket a vas-kapaszkodónak. Tfirre legelőször egy idős hölgy jött rá, vala- J-L/hol Újpest-Városkapu és Újpest-Központ között, felállt, hogy átadja a helyét, és a gyere­kek már rohantak is oda, hogy leüljenek, és ne engem és a kicsit rángassák. Abban a pillanat­ban, ahogy leültek, a metró egy nagyot fékezett, az idős hölgy, aki átadta nekik a helyet, a kocsi elejéig szaladt a lendülettől, kosarát és szaty­rait eldobta, s gyümölcsök és zöldségek rep­kedtek a metrókocsiban. Nem mondom azt, hogy szerencse, hogy átadta a helyét, mert tör­ténhetett volna neki is valami komoly baja, de a bennünk gyönyörködő és rajtunk jól szórako­zó fiataloknak sokkal jobbak lettek volna a ref­lexei, és a fékezés pillanatában el tudták volna kapni az egyik kapaszkodót. Én sem vagyok a fiatalok mintaképe, sőt... Én is megválogatom, hogy kinek adom át a he­lyemet. De a kismamák, a gyerekesek, és az idősek nálam mindig előnyt élveznek. (mónika)

Next

/
Oldalképek
Tartalom