XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. július / 8. szám
í 10 1999. julius / XIII. KERÜLETI • • I I Trí \TAT7 lIRNOK Leköszön, de tanácsaival továbbra is rendelkezésre áll FOCIRÓL ILLOVSZKY RUDOLFFAL Amikor irodájában barátságosan üdvözölt a Vasas egykori kitűnő labdarúgója, gondolni sem mertem, milyen dinamikusan végzi mindennapi munkáját. Szinte percenként kopogtak az ajtaján, szólt a telefon, magabiztosan adott feladatokat, tanácsokat, tájékoztatta az érdeklődőket szakosztálya helyzetéről. Irigylésre méltó az állóképessége, szellemi frissessége, munkaszeretete. Csak a megszállottak, a sportágat rajongásig szeretők képesek arra, amit ő kora ellenére vállal egyesülete és a magyar labdarúgás érdekében. Meggyőződésem, sok-sok Illovszky esetén a magyar foci ma is a nemzetközi élvonalhoz tartozna. A kitűnő szakemberrel, kerületünk díszpolgárával beszélgetek az 1998-99-es bajnoki szezonról, csapata a Vasas SC szerepléséről. Nem zavarja kíváncsiskodásom, a tapintatlan kérdéseimre sem ráncolódik össze a homloka.- Elégedett, hiszen tavaly harmadikok voltak, az idén pedig ötödikek lettek?- Sajnos ez az igazság, de ha arra gondolok, hogy az őszi szezonban rosszul ment a csapatnak, akkor végül is az ötödik helyet megfelelőnek tartom. Visszatekintve, persze reménykedtem, hogy úgy folytatjuk, ahogyan tavaly nyáron abbahagytuk. Bíztam benne, hogy az MTK, FTC, UTE helyzetét alaposan megkeserítjük, versenyben maradunk a dobogós helyért, jogot szerzünk a nemzetközi kupában a szerepléshez. Nem így történt. Sokkolta is a csapatot a betervezett pontok elhullaj- tása.- Mégis, mi volt az oka?- Kapkodás, idegeskedés, elbizonytalanodás jellemezte az együttes őszi szereplését. S ez oda vezetett, hogy a téli szünetet tizedik helyezettként kezdtük el. A mélyrepülés még a spanyol túra alatt is tartott, ezért „ráncba” kellett szedni a gárdát. A szakosztály vezetésének minden további nélkül joga volt a játékosoknak szemrehányást tenni, mert amire ígéretet kaptak, azt a vezetők teljesítették. A fejekben kellett rendet teremteni, hogy valamennyien a legfontosabbra, a játékra, a fegyelemre, az akarati tényezőkre összpontosítsanak. De a sok sárga és piros lap, meg a sérülések gyakorisága is hátráltatta a csapat egységét, a győzelmet eredményező játékot. Sajnálatos, különösen az egyik vezéregyéniség, Geres több mint fél esztendős maródija, kiesése. S az még szomorúbb, hogy nem tudni, mikor folytathatja.- Tavasszal aztán megtáltosodott a csapat.- így igaz. Hazai pályán legyőztük az FTC és az UTE csapatát is. Tíz egymást követő mérkőzésen nem kaptunk ki, ezért kerülhettünk vissza az élmezőnyhöz.- Mit tart a csapat erényének?- Elsősorban a jó védőjátékot. A középpályás sor és a befejező csatárok viszont nem mindig képességük szerint, nem mindig gólerősen játszottak. Feljavulásuk a csapat ütőképességének fokozódásával járhat.- A bajnokság befejeztével milyen feladatok előtt állnak?- Együtt akarjuk tartani a csapatot. Szeretnénk jól szerepelni az Intertotó Kupában, és néhány posztra új játékost kipróbálni. Olyanokra gondolok, mint a nigériai származású magyar állampolgár, Tomas Sowunmi, aki egyre inkább meghatározó embere a Vasasnak. A csapat erősítéséhez sok pénzre lenne szükség, reméljük az ISM nem teszi rá a kezét a labdarúgásba fektetett reklámpénzekre. Természetesen fontosnak tartom, hogy a saját nevelésű fiataljaink is fejlődjenek, helyet követeljenek maguknak a „nagyok” között, úgy, ahogy azt Koltai és Pál tette. A saját utánpótlás a legolcsóbb erősítés. Az ifjúsági A és B csapatoknál nagyon ígéretes a szakmai munka és a menedzselés. Ez bíztató a jövőre nézve.- Sportberkekben azt beszélik, Ön leköszön a szakosztály-igazgatói funkcióiról, pedig Illovszky nélkül a Vasas nem igazán csapat. — Letelt a négyesztendős szerződésem, ezért mint igazgatóval utoljára beszélget. Tehát megyek és maradok is, mert az ügyvezető elnök labdarúgó szaktanácsadója leszek. Az „új seprűt” Mészáros Zoltán, a Lottó elnevezésű sportszereket értékesítő üzletlánc igazgatója fogja a kezében tartani. A labdarúgás anyagi helyzete miatt szükséges, hogy gazdasági szemléletű vezető dirigálja a szakosztályt. Komjáti Andrással, az új vezetőedzővel osztják meg majd a munkát, és a jövő dönti el, hogyan „sepreget- nek”. Tehetségesek, ha rajtuk múlik, folytatódnak a Vasas hagyományok - fejezi be mondandóját a mester. E sorok írója csak annyit tesz hozzá: talán az új vezetők a nagy tenniakarásban nem felejtik el tanácstalanságuk esetén, kitől kérhetnek segítséget. Megsúgom: mindenki Rudi bácsijának hívják. Kardos Bálint Együttműködési megállapodás hat kerületi sporté Önkormányzatunk a kerületben működő három kiemelt sportegyesület, a Bp. Elektromos SE, a Bp. Honvéd SE és a Vasas SC után további hat kerületi sportegyesülettel is kétoldalú együttműködési szerződést kötött. Dr. Tóth József, a kerület polgármestere és az Angyalföldi Természetbarát és Testedző Egyesület, az Angyalföldi Vízisport Egyesület, a Danubius Nemzeti Hajós Egylet, az Építők Margitszigeti Diák Kajak-Kenu Egyesület, az Angyalföldi Diák Röplabda Klub és a Csata Diáksport Egyesület elnökei június 23-án aláírták azt a megállapodást, amely szerint a kölcsönös előnyöket és a saját lehetőségeiket figyelembe véve együtt kívánnak működni a helyi sportkoncepcióban rögzített önkormányzati testnevelési és sportfeladatok, valamint az egyesületek célkitűzéseinek együttes megvalósítása érdekében. Az együttműködés eredményeképpen az utánpótlásra, illetve a kerületi gyermekek sportolására fordítható összeg újabb 2 millió forinttal gyarapodott. Kevés kiemelkedő esemény született a Bp. Honvéd jubileumi atlétikai versenyén Ebben az esztendőben ünnepli ötvenedik évfordulóját a Budapesti Honvéd Sport Egyesülete (BHSE). A Kispesti Atlétikai Club (KAC) jogutódjaként lett a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt az ország legeredményesebb klubja. Az atlétikai szakosztály kezdettől fogva kitűnően működött. Különösen az ötvenes évek első fele és az 1960-as évtized volt a szakosztály aranykora. Olyan egyéniségek alapozták meg ország-világ előtt hírnevüket, mint Iharos, Rózsavölgyi, Tábori, Kalocsai, Cziffra, Fejér, Major. Gál László szakosztályigazgató, a BHSE egykori rövidtáv futója tájékoztatta lapunkat az idei esztendő egyik Szabó Karolina világrekordot fut Gál László hazai rangos atlétikai versenyéről. Elmondta, hogy a Tüzér utcai atlétikai centrumban már tizenötödik alkalommal rendeznek meghívásos versenyt. Az első egybeesett a rekortán borítású korszerű pálya avatásával, a BHSE fennállásának 35. évfordulójával, és Iharos Sándornak a Tüzér utcában harminc esztendővel korábban elért világcsúcsával. Annak idején a baráti hadseregekkel fenntartott jó sportkapcsolatok és a gáláns szponzor (ALUKER) révén minden évben sikerült nemzetközi versenyt rendezni, világnagyságokat vendégül látni. Itt járt like Gladis kétszeres vágtázó világbajnoknő, Peter Kono középtávfutó olimpiai bajnok. A BHSE és a pálya hírnevét örökbítette Szabó Karolina hosszútávfutó 1988. április 22-én egy versenyen elért két világcsúcsa is. A szakosztály-igazgató sajnálkozását fejezte ki, hogy a június 9-i versenyen a tervezett nemzetközi mezőny „nem jött össze”, s még a hazai élvonal legjobbjai közül is hiányoztak. Szerencsére ennek ellenére néhányan figyelemre méltó eredménnyel rukkoltak ki. Kétségtelen, a 100 m-es férfi síkfutás volt a nap legnagyobb szenzációja. Németh Roland, a Soproni Sí versenyzője 10,08 másodperccel az idei legjobb európai eredményt érte el. A világon is csak öten voltak nála gyorsabbak ebben az évben. Németh rekordját adta át a múltnak. A honvédos Dobos az előfutam során vitézkedett. A BHSE versenyzői közül figyelmet érdemlő eredménnyel győzött Bédi 400 gáton. Babinyec 800 m-en, László rúdugrásban lett aranyérmes. A férfi 5000 méteres síkfutást Iharos Sándor emlékversenyként rendezték meg. Szemán Vedac győzött, de ideje messze elmaradt egykori nagy elődje egyéni csúcsától. A nők közül az angyalföldi Vaszi Tünde három számban végzett az élen. A verseny tanulsága, hogy a nemzetközi szintű eredmények elérésére képes versenyzőket nem a jubileumok érdeklik, oda mennek, ahol jól megfizetik őket. Ilyen versenyeknek hazánkban napjainkban csak elvétve akad bőkezű támogatója. (kardos) Attrakció a metrón A KÉT Keresztény Nemzetközi Társaság egyetemista, főiskolás egyesület Angyalföldi Egyetemista Klubja a KÉT többi klubjával közösen a világ magyar fiataljai részére ifjúsági sátortábort rendez 1999. július 30-tól augusztus 9-ig Kisorosziban a Szentendrei sziget északi csúcsán. Program: Előadások a meghívott előadókkal aktuális kérA XIII. Kerületi Polgár- mesteri Hivatal MISO Sport- csoportja mellett működő Természetbarát Bizottság által szervezett kirándulásokra korlátozott számban lehet ntég jelentkezni. Augusztus 19-22.: Mariazell - Kőszegi hegység. Szállás Velemben, szállodában. Részvételi díj: 15 000 Ft, félpanzióval. désekkel kapcsolatban. Továbbá csángó-magyar táncház, valamint pihenés, fürdés, félnapos kirándulások, sportolás. Érdeklődés és jelentkezés: 17. évtől a KÉT Országos Központban, 1085 Budapest, Mária u. 20. Telefon: 267- 6336 vagy interneten: ketel- lat@hcbc.hu címen történhet. Természetesen nem csak egyetemisták jöhetnek, hanem minden érdeklődőt szeretettel várunk. Szeptember 14-20.: Körutazás Erdélyben. Nagyvárad - Kolozsvár - Marosvásárhely - Tordai hasadék - To- rockó - Zilah - Zsibó. Elhelyezés privát házaknál. Részvételi díj: 30 000 Ft, félpanzióval. Jelentkezés írásban július 20-ig a kerületi címen: Bp. Xm„ Természetbarát Bizottság, 1138 Budapest, Dagály u. 20. Kerületünk sporthírei! Cselgáncs: Az országos csapatbajnokság döntőit a Tüzér utcai küzdősportok centrumában rendezték. Mind a nőknél, mint a férfiaknál a Honvéd együttesek végeztek az első helyen. Birkózás: A 14. Férfi Kötöttfogású Junior Európa Bajnokságon a Vasas SC tehetséges birkózója Bóna László az 58 kg-os súlycsoportban bronzérmet szerzett. Ökölvívás: Színvonalas összecsapásokkal és angyalföldi sikerekkel fejeződött be a 76. országos bajnokság. A klubok közül a Vasas SC szerepelt legjobban. Négy versenyzője szerzett aranyérmet. Lakatos, Farkas, Kótai és Erdei. Ezüstérmes lett Ladányi Róbert és Szűcs. Bronzérmet szerzett Ladányi István és Turcsányi. Említést érdemel Lakatos bravúrja, tizedik alkalommal lett országos bajnok. • • Önköltséges autóbusz kirándulások Szabadidőmben „pótmamáskodni" szoktam, kJ három kisfiúra vigyázok, az egyik 6 éves, a másik 4, a harmadik pedig kilenc hónapos. Egyik hétvégén rákospalotai ismerőseink - szintén van gyerek a háznál - meghívtak minket egy bográcsgulyásra. Gondoltam a ,,panelgyerekek” élvezni fogják a szabad levegőt, a kerti főzőcskézést, így elindultunk. A két nagyobb gyerek a saját lábán jött a két oldalamon a kezemet fogva, a picit pedig kenguruban vittem, hogy a babakocsival ne legyenek nehézségeim a járműveken fel-és leszálláskor. Az Arpád-hídi metrómegállóba gond nélkül eljutottunk, sőt a nagy lökdösődés ellenére a metrókocsiba is szerencsésen beszálltunk. Minden hely foglalt volt, így az egyik ajtóban álltunk meg. Nem is volt semmi gond egészen addig, amíg a két gyerek kapaszkodni tudott, de a Forgách utcai megállóban több fiatal is felszállt, és ugyan elérték volna a fenti kapaszkodókat, nekik mégis az kellett, amelyikbe a kisgyerekek fogódzkodtak. Ezután az egész utunk küzdelem volt a talpon maradásért. Én egyik kezemmel fogtam a kicsit, mert egy kilenc hónapos gyerek már tud ficánkolni, meg néha tartani is kellett, mert nem olyan könnyű egy több mint tíz kilós „csomagot” a vállamról előre lógatva cipelni, a két nagyobbik gyerek pedig a lábamba, a nadrágomba, vagy a pólómba kapaszkodott. Mindegy, a lényeg az, hogy nekünk sikerült állva maradnunk, és az ülő közönség - nagy része húsz és harminc év között volt - jól szórakozott a küszködésünkön, sőt néhányan még oda is szóltak, hogy milyen szép gyerekeim vannak. Ami, gondolom, szép teljesítmény ahhoz képest, hogy huszonegy éves vagyok, arra azonban senki nem gondolt, hogy ezeknek a szép gyerekeknek nincs akkora stabilitási érzékük, mint nekik, és könnyen eleshetnek, vagy neki üthetik fejüket a vas-kapaszkodónak. Tfirre legelőször egy idős hölgy jött rá, vala- J-L/hol Újpest-Városkapu és Újpest-Központ között, felállt, hogy átadja a helyét, és a gyerekek már rohantak is oda, hogy leüljenek, és ne engem és a kicsit rángassák. Abban a pillanatban, ahogy leültek, a metró egy nagyot fékezett, az idős hölgy, aki átadta nekik a helyet, a kocsi elejéig szaladt a lendülettől, kosarát és szatyrait eldobta, s gyümölcsök és zöldségek repkedtek a metrókocsiban. Nem mondom azt, hogy szerencse, hogy átadta a helyét, mert történhetett volna neki is valami komoly baja, de a bennünk gyönyörködő és rajtunk jól szórakozó fiataloknak sokkal jobbak lettek volna a reflexei, és a fékezés pillanatában el tudták volna kapni az egyik kapaszkodót. Én sem vagyok a fiatalok mintaképe, sőt... Én is megválogatom, hogy kinek adom át a helyemet. De a kismamák, a gyerekesek, és az idősek nálam mindig előnyt élveznek. (mónika)