XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. december / 12. szám

Az egyik legismertebb fővárosi szakképző intézet A Budapestért-díjas Bolyai-tantestület Dr. Szenes György igazgató Fővárosunk 125. születés­napján a Váci út 21-ben álló Bolyai János Főváro­si Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollé­gium nevelőtestülete is Budapestért-díjat kapott. A díjról, az iskoláról és a tanári karról beszélget­tem dr. Szenes Györggyel, az iskbla igazgatójával.- Milyen eredményei alapján kapta a nevelőtestület a díjat?- A testület hosszú ideje ki­emelkedő munkát végez mind pedagógi­ai, mind szakmai szempontból - válaszol az igazgató. - Evek óta az egyik legelis­mertebb fővárosi szakképző intézet va­gyunk, de országszerte is nagy hírnévre tettünk szert. Gyermekközpontú iskola vagyunk, ahol a tanulók oktatásán kívül a nevelés is nagyon fontos szerepet játszik. Az iskola olyan színvonalú szakmai kép­zést folytat, amely a mai, igen nehéz munkaerőpiaci viszonyok között is na­gyon jól eladható. Az iskola az 1985-86- os tanévben elsőként vezette be a techni­kusképzést, és 1992-ben beindult a világ­banki program. Világbanki támogatással fejlesztő munkákba kezdtünk. A szakmai csoportok közül az informatikai és az elektronikai országosan elismert tanterv­fejlesztő munkát végzett. A középiskola pedagógiai programját számos fővárosi és nagyon sok vidéki városi iskola fel­használta alapanyagként. Az iskola peda­gógusai részt vettek az Országos Közok­tatási Intézet tantervi adatbankjának fej­lesztő munkájában. Az Interneten megta­lálhatók azok a tantervek, amelyeket az intézményünk pedagógusai készítettek. Úgy gondolom, igen jelentős fejlesztő- munka áll mögöttünk. Az elmúlt évben pedagógiai munkánk elismeréseként fő­városi gyakorlóiskolai státust kaptunk, tehát a Bolyai, a mérnök-tanárképzés gyakorlóiskolája. A főváros pedagógiai és szakmai elismerését lépten-nyomon éreztük már, és a Budapestért-díj tulaj­donképpen ezen elismerések betetőzése, megkoronázása számunkra.- Milyen a lányok és a fiúk aránya az intézményben ?- Ez műszaki szakközépiskola, ahol műszaki és informatikai szakképzés fo­lyik. Ez nem nehéz fizikai munka, első­sorban szellemi foglalkozás. Ennek elle­nére az iskolában nagyon kevés lány van, szám szerint öt tanuló tartozik a szebbik nemhez. Természetesen nagyon boldog lennék, ha többen jönnének, beiskolázási gondjaink szerencsére nincsenek, diva­tos, jó nevű iskola vagyunk, sokan vá­lasztanak minket a kerületi általános is­kolákból. A Bolyai hímevét az is öregbí­ti, hogy kerületünk polgármestere, dr. Tóth József is ezen falak között tanult, és itt szerezte meg az érettségi bizonyítvá­nyát is.- Mióta áll fenn az iskola?-Az 1885-86-os tanévben indult meg az oktatás az intézményben, és több mint száztíz év múltán a XXL század techni­káját tanítjuk a gyerekeknek.- Milyen az iskola Budapestért-díjjal kitüntetett tanári kara?- Tanárok szempontjából az iskolá­nak eléggé nagy a megtartóereje, tehát pedagógusaink nem cserélődnek túl sű­rűn. Az a tapasztalatom, hogy aki két­három évet eltölt az iskolában, és megszokja ezt a fajta légkört és oktatómunkát, az általában itt ragad. Előfordul azonban egy-két év elteltével, hogy nem vagyunk egy hullámhosszon az újonnan jött kollégával, ennek természetesen mindig válás a vége. Jómagam már tizenhar­madik tanéve vagyok az igaz­gatója ennek az iskolának, és ez idő alatt nem volt komo­lyabb nézeteltérésünk a tanári karral. Pedagógusaink között fele-fele arányban vannak fér­fiak és nők, ez egyfelől bátorítja a férfi­akat, mert a pedagógusi szakma igen erősen elnőiesedett. Másrészről pedig előnyös a másik nem számára is, mert az általános iskolákból kikerült lányok láthatják, hogy ilyen pályán is dolgoz­nak, sőt tanítanak nők. A tanárok kor- összetétele is viszonylag jó, van egy negyven-ötven éves „derékhad”, tehát nevelőtestületünk nem idősödött el, de nem is túl fiatal.- Milyen az itt végzettek között a felső- oktatásba felvettek aránya?- Erre nagyon büszke vagyok. A szak- középiskolák között már több éve a Bo­lyai az első, a felsőoktatási intézmények­be bejutott tanulók arányában. Diákjaink 35—40 százaléka bekerül valamilyen fel­sőoktatási intézménybe. A szakmai képe­sítést a gyerekek nem az érettségivel együtt kapják meg, hanem el kell végez­niük egy plusz évfolyamot. Általában az arány az, hogy a három párhuzamos osz­tályból egy osztálynyi tanuló közvetlenül az érettségi után továbbtanul, két osztály­nyi pedig megkapja a szakképesítésről szóló papírt. Ezen kívül még majdnem egy osztálynyi diák második menetben kerül be a felsőoktatási intézményekbe - mondta befejezésül dr. Szenes György igazgató. H. M. Pataki Ferenc Budapestért-díjas professzor lélektanról, „kis hazákrólr „Fél évszázadnál régebben lakom itt. Nemcsak lakom, élek.” fi polgármester válaszol A XIII. Kerületi Hírnök novemberi számában új rovatot indítottunk. Az első két érdeklődő levelét már megkaptam. Bízom abban, hogy egy­re többen és egyre több közérdekű problémával keresnek meg. Hiszek abban, hogy a párbeszéd viheti előre közös dol­gainkat. Tisztelt Polgármester Úr! A Béke téri játszótér úgy be van betonozva, hogy a kislányo­mat nem merem oda levinni játszani. Csodálkozom, hogy a pol­gármesteri hivatalból ez nem tűnik fel senkinek, holott szemben van a hivatallal. Zsigmond Zsuzsanna Üteg u. 29. Tisztelt Asszonyom! Nap mint nap látom a Béke téri játszóteret, és sajnos azt is lá­tom, milyen elhanyagolt, leromlott állapotban van. Nyilvánvaló, hogy polgáraink számára nem ismeretes az, hogy a vagyonmeg­osztásfolyamán ez az ingatlan a Fővárosi Önkormányzat tulaj­donába került, így a felújítási kötelezettség is őt terheli. Annak ellenére, hogy a tulajdon rendezetlen, 1998-ban parkfelújítási pályázatot nyújtottunk be a fővároshoz, és ezzel vállaltuk a költ­ségek 50%-át; sajnos az illetékes bizottság pályázatunkat eluta­sította. A fővárosnál ismételten kezdeményeztem a Béke tér tu­lajdonjogának rendezését, de ettől függetlenül mindent megfo­gok tenni azért, hogy a játszótér minél előbb átépüljön. Önnek igaza van: Béke téri játszóterünk megérdemli, hogy minél előbb felújítsuk. Dr. Tóth József--------------------- * -------------------­T isztelt Polgármester Úr! Előző lapszámukból örömmel értesültem a Szent István park újjászületéséről. Mentem is megnézni. Leszállók a troliról, csu­kott vasajtó fogad. Szerencsére nem volt bezárva. Ormótlan vas­kerítés. Sebaj, szemben kimegyek a Duna-partra, ott legalább a szabadban leszek. Igen ám, de a szemben lévő szép nagy vaska­pu zárva. így majdnem 1 km-t kellett gyalogolnom, mire végre kijutottam a Duna-partra. Hát micsoda park ez? Úgy éreztem magam, mint (gondolom) a szerencsétlen állatök az állatkert­ben. Kinek az agyszüleménye volt ez? Borzasztó! Biztos va­gyok benne, hogy a költségek minimum 50%-át az vitte el. Ennyi pénzből éveken át 2-3 parkőrt lehetne tartani. Ha már ennyire vigyáznak a parkra, a kerítés nem elég! Bemászhatnak rajta. Javaslom: a kerítés tetejére kifelé hajló tartókra 3-4 soros szögesdrótot húzzanak, de biztos, ami biztos, 10 000 voltos ára­mot is vezessenek bele. Továbbá nem is kell egyetlen bejárat sem. Gyönyörködjenek benne kívülről az emberek. Felháborító, hogy mit tettek ezzel a szerencsétlen parkkal. Ez nem park, hanem börtön. Szilas Tibor Pataki Ferenc szociálpszi­chológus, az ELTE professzo­ra, az MTA Filozófiai és Tör­ténettudományi Osztályának elnöke, Pszichológiai Intéze­tének munkatársa (1976-1993 között igazgatója) - nem foly­tatom nemzetközileg jelen­tős tudósaink egyike. Apáczai Csere János-díja, Nemzetközi Társadalomtudományi díja, Széchenyi-díja stb. mellé Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 125. évfordulóján a Budapest­ért-díjas is átvette.- Legtöbbet talán akkor tet­tem Budapestért - mondja -, amikor életem legboldogabb időszakainak egyikén, 1956-61 között, Petőfi kör béli tevékenységem megtorlá­sa gyanánt (itt a kerületben) a Lehel utcai kitűnő általános iskolában felső tagozatosok­nak földrajzot és magyar tör­ténelmet tanítottam. Kedves kollégáimmal jó hangulatú osztályfőnöki órákon, igazi sátortáborokban meggyőző­désem szerint jó irányba for­máltuk jó néhány fővárosi gyerek - immár igencsak fel­nőtt - gondolkodását. Később jött az „igazgató korszak” (családon belüli elnevezés), lévén orvos húgom a KÖJÁL, mérnök öcsém a Kelenföldi Erőmű, én a Pszichológiai In­tézet igazgatója. Az én utóda­im már második, harmadik generációs értelmiségiek, Já­nos fiam matematikatanár, Éva lányom filmdramaturg, András unokám közgazdász-, Luca unokám bölcsészhallga­tó. Sokszor gondolok nagy tisztelettel szentesi nyomdász édesapámra, édesanyámra, akik tíz-, illetve ötgyerekes, értelmiségmentes, kétkezi munkáscsaládból érkezvén, bennünket nagy nehézség árán taníttattak. Életem meg­határozó élménye a Győrffy Kollégium, s egészében a NÉKOSZ-mozgalom. Pontat­lan eszményítés nélkül igaz róla Illyés Gyula meg­határozása: képvi­selt „valami sajáto­san, a nemzetre nézve sorsdöntőén fontosat. Van válla­lás - tette hozzá, mintegy nemzedé­kemnek üzenve -, amely távol tartja a vénülést és halálunk percéig szép mu­latság, férfimunka lehet.” Má­ig örülök például, hogy létre­hoztam és húszéves fejjel igazgattam a Petőfi Sándor Történész Kollégiumot, majd huszonegy évesen NÉKOSZ főtitkár is voltam. Életem ma az egyetem (ahol ma is taní­tok), az akadémia (amelynek a Filozófia és Történettudo­mány Osztálya tanfolyamán ugyancsak tanítok), a Pszi­chológiai Intézet, valamint persze az otthoni munkám négyszögében megy végbe. A közeljövőben új könyvem je­lenik meg: „A tömegek évszá­zada - Bevezetés a tömeglé­lektanba” címmel. Egyebek mellett törekszem megközelí­teni a nagy titkot, a nemzeti­szocialista német munkáspárt (tehát az időszak minden, tö­megeket vonzó mozgalmának nevét a magáéba építő náci párt) egyedülálló tömeghatá­sának történelmi és szociál­pszichológiai hatását Mozart, Schiller, Heine hazájában. És dolgozom következő könyve­men, a napjainkhoz oly sokat emlegetett „identitás” gondo­latkörében. Továbbra is szi­lárd meggyőződésem, hogy megalapozott és szigorúan lo­gikus elméleti reflexió nélkül sem létezhet korszerű tudo­mány. De a tények szívós fag­gatása nélkül sem! Bizonyos széthul- lási, értékvesztési, olykor egyenesen szélhámoskodási jelenségek miatt féltem a pszicholó­gia tudományát.- Amikor sem kutató, sem oktató nem volt, amikor éppen könyvet sem írt, mivel töltötte szívesen feltehetően nem sok maradék idejét?- Eleinte a fentiek szóba sem jöhettek, diákként amatőr szinten kosárlabdáztam, úsz­tam (a Lukácsba ma is járok) nagy kirándulásokat tettünk. A zenehallgatás és az olvasás szenvedélyes szeretete akkor­ra is, mára is igaz. Természe­tesen így volt tanár feleségem életében is. Sokféle olvas­mány érdekel, a szépirodalom is. Ehhez azonban hozzáte­szem: az utóbbi véleményem szerint eredendően belső és külső emberi történetek meg­ragadó, igaz megfogalmazá­sára hivatkozott. Ez mind ke­vesebb mai szépirodalmi al­kotásra mondható el. A verse­ket nagyon szeretem, egy Jó­zsef Attila-, Kosztolányi-, We­öres-, Lator László-kötetet gyakran találhatni az ágyam mellett.- Megkérem, hogy lapunk­ra tekintettel, régi lakosként a kerülettel kapcsolatban is mondjon valamit.- Mi sem könnyebb. Ki­sebb szünetektől eltekintve fél évszázadnál régebben lakom itt. Nemcsak lakom, élek. A villamosütközőktől, amelye­ken anyagi és vagánykodási okokból leggyakrabban utaz­tunk, főleg Újpest- és Vasas­meccsekre, itt mindenhez kö­zöm van, a volt OTI-telep, Madarász-telep sorsáig és így tovább. Bármi olyasmiben szívesen segítek felkérésre a kerületnek, amihez értek és amivel laikus hallgatóságot nem untatok. A XIII. kerüle­ten túl hasonló kötődésem csak Szenteshez (gyermek­kor) és Szentendréhez (kora­kamaszkor) van. (Ez utóbbi szép városban kedves nagyné- ném élt és általa mi, abban az időben.) Úgy tartom: nincs is otthona a nagy hazában an­nak, akinek ilyen kis hazái nincsenek. R. A. Tisztelt Uram! A vélemény szabad... A magam részéről nagyon sajnálom, hogy a Szent István park felújítása ilyen fájdalmas indulatokat kavart. Többéves adósságát teljesítette a főváros, amikor forrást teremtett a felújításra. A beruházás előkészítésénél kikértük mind a lakosság, mind neves építészek, valamint kertészek véle­ményét, a vázlatién’ több szakmai fórumot is megjárt. Az itt összegyűjtött véleményeket mérlegelve alakította ki a tervező a végleges megoldást. A lakosság körében végzett kérdőíves felmérés adatai szerint a bekerítéssel kapcsolatban szinte egységes álláspont alakult ki: 601 válaszadóból 532-en kérték a park bekerítését. A most megújult Szent István park látványa még korántsem teljes, akkor lesz igazán szép és látványos, ha a pergolákra, lu­gasokra kúszó növények megerősödnek. A Pozsonyi út és az Új­pesti rakpart közötti központi tér díszburkolata, vízmedencéi, csobogói és szökőkútjai már elkészültek. Van itt hely a játszani vágyó gyerekeknek és a pihenni vágyó idősebbeknek egyaránt. Tájékoztatom, hogy a kerítés költsége a beruházás összkölt­ségének 6%-át tette ki. A parkban több kaput helyeztek el. A ren­deltetésszerű használatra fel fogom hívni a fenntartó FŐKÉRT Rt. figyelmét. Dr. Tóth József Mit tartalmaz az 1999. évi költségvetési koncepció? A XIII. kerületi önkormányzat képviselő­testülete 1998. november 26-i ülésén elfogadta az 1999. évi költségvetési koncepcióját, amel­lyel kijelölte az önkormányzati gazdálkodás következő évi főbb szempontjait. A javaslat előkészítésénél figyelembe vette a következő évi gazdálkodásra ható változásokat, így az ál­lami normatív támogatás és hozzájárulás - az infláció mértékétől elmaradó - 10%-os növe­kedésével számol. A koncepció kiadási igényként megjelenő tervszámainak összeállításánál az ágazatok a biztonságos és folyamatos feladatellátást tekin­tették fő célnak. Á prognosztizált bevételek és az igény szintű kiadások között, mintegy 2 mil­liárd Ft összegű hiány mutatkozik. Az egyensúly megteremtése érdekében - az alábbi szempontok érvényesítését tartja fontos­nak az önkormányzat:- Alapvető fontosságú az önkormányzati költségvetés pénzügyi egyensúlyának megtar­tása, a korábbi éveknél nagyobb tartalékképzés mellett.- Az üzemeltetési, fenntartási célú kiadások fedezetét a működés, feladatellátás biztonsága érdekében biztosítani kell.- Folytatni kell a már megkezdett beruházá­sokat, a Láng Művelődési Központ és Sportte­lep felújítását. Meg kell kezdeni a Lehel piac átalakítását.- Épület- és lakásfelújítási feladatainak mi­nimálisan az 1998. évi szinten kell figyelembe venni. Bővíteni kell a társasházak felújítási le­hetőségeit szolgáló hitelkeretet.- Településüzemeltetési feladatainkon belül kiemelten kell kezelni a parkjaink, játszótere­ink felújítását, folytatni kell fásítási, szelektív hulladékgyűjtési programot.- A kerület rendjének fokozása érdekében bővíteni szükséges a közterület-felügyelők lét­számát, és növelni indokolt a kerületi rendőr­ség támogatását.- A lakosságnak nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális ellátásoknál célzott, differenciált támogatási rendszerrel kell biztosítani a színvonal megőrzését. Folytat­ni kell a közhasznú munkavégzés szervezé­sére és bonyolítására irányuló tevékenysé­get. Bővíteni indokolt a szociális boltháló­zatot és az időskorúak nappali ellátását szolgáló tevékenységünket a kerület déli ré­szén. (üeLieuícLe fis? - teLL LiiLLit euv LLlüjslüísL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom