XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. július / 7. szám

OTP bankfejlesztés; nyilatkozik az áj régióigazgató „Ne töltsön az ügyfél öt percnél többet egyik fiókunkban sem" Az OTP Bank Rt. eddigi kerületi tagozódása helyett a fővárosban összevont területi régiókat hozott létre. Ezek egyike az Észak-pesti régió, amelynek igazgatósága a XIII. kerületben, a Tátra utca 10. szám alatti OTP-ben talál­ható. Hozzátartoznak a IV., XIII. és XV. kerületi fiókok. Az Észak-pesti régió élére Hajnal Sándorné május 2-án új igazgatót állí­tottak egy régi, de igen fiata­los OTP-s bankszakember, Hajnal Sándorné személyé­ben. Irodájában kerestük fel, hogy az új szervezeti felállás okairól, s feltehető előnyeiről kérdezzük.- Haladjunk sorjában. Sze­retnénk először önnel megis­merkedni.- Harminc éve vagyok az OTP munkatársa. Az ügyfele­ket kiszolgáló pultnál kezd­tem a XX. kerületben. Az alapismeretektől kezdve az összes banki munkaterületen dolgoztam a pénztárosságot kivéve. Dolgoztam az V. ke­rületi fiókban, a Központi Személyzeti Osztály vezető­utánpótlási osztályán, igazga­tóhelyettes, majd megbízott igazgató voltam a XXI. kerü­leti OTP-nél. Két évig a háló­zati igazgatóságnál mint inst­ruktor működtem. A Pénz­ügyi és Számviteli Főiskolát, Nemzetközi Bankárképzőt és Közgazdaságtudományi Egyetemet végeztem. Külföl­di banktapasztalataim közül kiemelném, hogy a francia bankári diplomám jóvoltából magánköltségemen a chica­gói First Chicago Banknál szereztem ismereteket. Ugyancsak Chicagóban sze­mélyiségfejlesztő tréningen vettem részt. Ott a létszámle­építést is tanították, de most utólag bevallom, nem nagyon figyeltem oda. Nem gondol­tam volna, hogy még hasznát vehetem. És hogy el ne felejt­sem: miközben a ranglétrán végighaladtam, egy mára már villamosmérnök fiú és egy történész lány édesanyjának a szerepét is betölthettem. Na­gyon boldognak érzem ma­gam, és szeretném, ha ebből, újjászervezett munkánk jó­voltából, valami az ügyfélkö­rünkre is átsugározna. Prog­ramom, hogy mosolygós han­gulatú, barátságos, mindig se­gítőkész bankfiókokat igaz­gassak.- Nyilván ez a program konkrét pontokat is tartalmaz.- Felső vezetésünk szándé­ka szerint egy minden bürok­ratikus ügyintézéstől mentes bankot szeretnénk létrehozni. Ha bejön a bankunkba az ügy­fél, egy pultnál, egy ügyinté­zőnél, egy pénztárnál bonyo­líthassa le az összes ügyleteit. Ne kelljen hosszan sorbaállni, várakozni, egyik pulttól és pénztártól a másikhoz vándo­rolnia attól függően, hogy be­tétkönyvvel, folyószámlával, devizával, értékpapírral vagy egyéb üggyel kapcsolatos el­intéznivalója van. Eddig több személy foglalkozott az ügy­féllel, volt egy ügyintéző, egy számlaellenőr és egy pénztá­ros. Három kézen ment ke­resztül az ügyfél és minden tétele, mire a végtermék a ke­zébe került. Ha őszinték aka­runk lenni, meg kell mondani, az OTP agyonszabályozott rendszerrel működött. Tehát gyorsítani, korszerűsíteni, egyszerűsíteni akarjuk az üz­letágainkat és ehhez univerzá­lis ügyintézőket képzünk, akik döntési lehetőséggel ren­delkeznek a pultnál, es szak­képzettek az új konstrukciók­ban is. Ezáltal nincs annyi ve­zetőre szükség, mint eddig. Elvem, hogy egy ügyfél öt percnél többet ne töltsön el a fiókjainkban. Ennek érdeké­ben a technika fejlesztésével is foglalkozunk. Összekap­csolt számítógépes rendszere­ink lesznek, ez az egyszemé­lyes kiszolgálás és az OTP-n belüli információáramlás alapja is.- Eddig az OTP-nél nem­csak több pulthoz kellett oda­fáradnunk különböző ügylete­inkkel, hanem különböző fió­kokba is. Ez a vándorút is megszűnik az új rendszerben ?- Megszűnik. A három ke­rület bármelyik fiókjában minden üzletágban mindenkit kiszolgálunk. De hát ismere­tes, hogy bizonyos eszközök már attól is megkímélik az ügyfelet, hogy személyesen fáradjon be a bankba. A Ban­komat készülékeknél pénzt le­het felvenni, bizonyos feltéte­lek mellett faxi megbízásokat lehet eszközölni. Működik a bankkártyák, a plasztikpénz rendszere. A készpénzforga­lom kímélése mindenkinek előnyös. A bankjegy gyártás és -tárolás maga is sok pénzbe kerül.- De még vagyunk sokan, akik azt mondjuk, hogy a pénz megszámlálva jó.- Valóban. De bizonyos, hogy Európához közeledve a pénzkultúránk is finomodni fog. A Hócipő ezúttal kánikulá­val van tele, értve ezen a sza­tirikus kétheti lap szerkesztő­ségét. Doktor Farkasházy Ti­vadarra várunk, a főszerkesz­tőre. Kicsit elhúzódott a Ka- rinthy-gyűrű átadása a Rádió­ban. Ki ne tudná, hogy Teddy, ahogyan a barátai Farkasházyt becézik, a Rádiókabaréban is főnök, gyűrűzésnél nem nél­külözhető. Ugyanakkor a XIII. kerülethez is betonszi­lárdsággal kötődik. Amint megérkezik, erről kezdünk beszélgetni.- Hétpróbás újlipótvárosi vagyok - újságolja -, mivel 1955 óta hét lakásban laktam ebben a kerületrészben. És ki is számolja az ujján.- Kezdtem a Wahrmann ut­cában, melyet akkor még nem neveztek el a nagy francia író­ról, innen a Visegrádi utca 58- ba, majd 60-ba költöztünk, következett a Felka utca, majd a Szent István park, ezt köve­tően jöttünk be ide a Hegedűs Gyula utcába...- Vagy, ahogyan a költő után szabadon, a Hócipő egy februári számában nevezted: a szürkék Hegedűse utcájában.- De ebben a jelenlegi há­zamban is már a második la­kásban lakom.- Nyugtalan vért örökölhet­tél a szüléidtől.- Ez a vándorlás azért is következett be, mert ők elvál­tak. Ennek ellenére szeretem ezt a negyedet. Szinte minden házhoz fűz valami, helyeseb­ben valaki. Egy barát, egy ba­rátnő... A mi utcánkat azért tisztelem, mert a Vígszínház egy nagy színművészéről van elnevezve. Az édesanyám is a Vígszínházban dolgozott húsz évig, a büfé vezetője volt. A büfében vele együtt szolgált ki özvegy Ditrói Mómé. Tu­dod, ki volt ő?- Hogyne tudnám. A Víg­színház első igazgatója.- Ezért is nevezték el a színház melletti utcát róla. így történhetett, hogy Ditrói Mór- né a Ditrói Mór utcában dol­gozott.- Besoroljuk a helytörténe­ti nevezetességek közé. A ván­dorúitól eltekintve szép gye­rekkorod volt az Újlipótváros- ban.- Lényegében a Szent Ist­ván parkban nőttem fel. Sokat fociztam a szárazon tartott be­tonmedencében. Itt szerettem meg Lukács György és a Zsákhordó szobrát. A Sziget utcai általánosba jártam. A nyolc osztályt nyolc különbö­ző osztályban.- A Guiness könyvbe kíván­kozó teljesítmény. Gondolom, most már álmodni sem tudnál magadnak ideálisabb lakhe­lyet ennél a környéknél?- Valóban nem tudnék, mi­vel nagyon rosszul alszom.- Nyilván írásaid poénjain töprengsz, miattuk hányko­lódsz az ágyadban. A humo­risták általában rossz alvók, nemde?- Álmatlanságom oka, hogy nagyon lármás utca lett az utóbbi 10-15 évben a He­gedűs Gyulából. Azelőtt még megvolt az eleganciája, a pol­gári jellege.- Mitől változott meg a régi arculata ?- Az még csak hagyján, hogy főútvonal, hiszen itt közlekedik a 15-ös autóbusz. De miért kellett ezzel párhu­zamosan ipari negyeddé is tenni? Az is rendben van, hogy megvettük a lakásainkat, de az üzlethelyiségek és az ut­cára néző pincék nagy részé­nek rendeltetése feletti jogun­kat elvették tőlünk a saját há­zainkban. Azokba rengeteg ipari műhelyet és raktárt tele­pítettek, ezért állandó a zajos és a forgalmat megbénító szállítás és rakodás. Jó, nem mondom azt, hogy legyen a Hegedűs Gyula utca sétálóut­ca, de sokszor úgy érzem ma­gam, mintha az egykori Ráko­si Mátyás Művekbe költöztem volna lakni és a jelenlétemmel zavarnám a termelést.- Az üzlethelyiségeket is kell valahogyan értékesíteni?- Akkor adják ki üzletek­nek. A szép boltok díszítenek egy utcát. De kérdem, minek itt egy szűk kis negyeden be­lül lépten-nyomon például au­tógumi javítókat üzemeltetni?- Talán, mert sok errefelé az autós?- Ezt az autótolvajok is tud­ják. Nekem a múlt év decem­berében lopták el a kocsimat. Csodával határos módon feb­ruárban megkerült. Készítet­tem is egy interjút a tolvajjal, aki beavatott a szakma titkai­ba.- Apropó, valóban ritka­ságszámba megy, ha egy autó­tolvajt elfognak. Ennél csak az fordul elő ritkábban, ha egy házifarkast fognak el. Márpedig nemrégiben inten­zíven foglalkoztatta a sajtót, hogy a kerületünkben elkóbo­rolt egy házifarkas, de hála is­tennek hosszabb keresés után elfogták. Akkor ötlött az eszembe, hogy a kerületünk­nek nem csak egy híressé vált házifarkasa van, hanem egy híressé vált Farkasházyja is. Gondoltam, megkérdezem a véleményed erről az esemény­ről.- Nem tudok nyilatkozni. Engem még nem fogtak el. De visszatérve az autótolvajokra, jelenthetem, hogy a múlt hé­ten a feleségem kocsiját akar­ták ellopni. Már kiszerelték a zárat. Aztán talán valaki fi­gyelmeztethette, mint a Ró­meó és Júliában a Dajka Júli­át: „Hajnal hasad. Légy résen, édesem!”- Az utcátokban uralkodó anomáliákról tettél-e már pa­naszt valahol?- Igen, még az egykori ke­rületi tanácsnál. Ott azt mond­ta valaki, hogy nincs mit ten­ni, mert ez egy ipari kerület... Tudod, én olvastam Molnár Ferenc Disznótor a Lipótvá­rosban című művét, de abban a nyomát sem leltem, hogy én egy ipari negyedben laknék.- Azóta nagyot változott a világ. Az említett tanácsi em­ber bizonyára az Angyalföldre gondolt, habár jó ideje már annak sincs ipari jellege. És mit mondanak erről a lakó-, illetve most már tulajdonos­társaid?- Bennem nagy a közösségi érzés. Amikor a kábeltelevízió bevezetéséről volt szó, s kel­lett hozzá egy bizonyos lakás­szám, magam j ált am végig a közeli és távolabbi szomszéd­jaimat, hogy lépjenek be. De a végén ügynöknek néztek, és majdnem kirúgtak. Nincs va­lami nagy egyetértés a lakók között. Ennek talán az is az oka, hogy nem egyforma a pénztárcájuk. A múltkor úgy találtuk, hogy ki kellene fes­tetnünk belülről a házunkat. Nem volt rá elég pénz. Össze­beszéltünk mi, második eme­letiek, hogy összedobjuk a mi gangunk kifestésének a költ­ségét. Az egyik lakó nem tu­dott beszállni, felajánlottuk, megfizetjük az ő részét is, de önérzetes volt, és nem fogadta el. Ezért képzeld el, hat méter kimaradt a festésből. Tarkítot­ta a helyzetet, hogy a többi emelet is magánerőből feste­tett. így aztán a szürkétől a zöldön át a sárgáig mindegyik emelet más és más színben pompázott. Egyességre kellett lépnünk, de az egyes színek képviselői úgy álltak szemben egymással, mint Shakespeare drámáiban a Plantagenet, a York és a Lancaster ház ural­kodói. Az újrafestetés miatt az ügy természetesen a többszö­rösébe került. De vannak fes- tetési gondok az üzlethelyisé­gek frontján is. Amikor egyik­másik új tulajdonost kap, szép rikítósra kifesteti a portálja körül a falat, a ház meg csak áll a régi megkopott állapotá­ban. Ez mutatja, hogy a házak meg az üzlethelyiségeik még csak beszélő viszonyban sin­csenek egymással.- Nyilván észrevetted, hogy az újabbkori fejlődés folyamán az Újlipótváros és Angyalföld hogyan integrá­lódik mindinkább egymás­ba.- Nekem ezzel soha nem volt gondom. Én a két kerület­rész határán, a Váci úti Bolyai gimnáziumba jártam, és innen is, onnan is voltak barátaim. Nekem nem a kerülettel van bajom, hanem az utcámmal, amely egyre inkább nem a szürkék, hanem a stresszek Hegedűse. Sas György A kedvenc lovak portréinak társaságában ól 5 U'fp jjSJJjJLr-luJs l/UU zJíj'J jí) SJjí ÜJJ £31'Í1JJJÍ1J,2JÍ * A í y Csak a házifarkast fogták el... Farkasházy bejött a szürkék Hegedűse utcájába Ez Déri János arcképe és a halála előtti utolsó kézirata a Hócipő szerkesztőségének falán

Next

/
Oldalképek
Tartalom