XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. január / 1. szám

9Q 15 millió a kátyúk ellen A XIII. kerület képviselő­testülete átfogó elemzést ké­szített a kerületi önkormány­zat kezelésében lévő utak álla­gáról, állapotáról, minőségéről és javaslatot fogadott el felújí­tási tervére. Az elemzés meg­állapította, hogy a közutak gépjárműforgalomból adódó terhelése az utóbbi 20 évben folyamatosan növekedett, amit az 1990-től bekövetke­zett robbanásszerű strukturális átalakulás csak felgyorsított. Mivel az úthálózat kéthar­madának teherbírása nem megfelelő, ezért a használha­tósága érdekében 1997-ben már közel 15 millió forintot kellett fordítania a kerületnek lokális útburkolathibák kijaví­tására (például kátyúzásra). Az önkormányzat forgalom- képtelen ingatlanjainak összte­rülete 1 547 464 m2, ebből a szilárd útburkolat 910 537 m2-t tesz ki. Ez az alábbi burkolat­fajtákra osztódik fel:- aszfaltbeton burkolat: 472 053 m2 51,8%- öntöttaszfalt burkolat: 309 487 m2 34,0%- kő, keramit burkolat: 128 997 m2 14,2% Saját kezelésű útból mint­egy 22 911 m2 útburkolat jó, illetve megfelelő. Ezek az új lakótelepeink belső úthálóza­tai, az észak-déli metró építé­séhez kapcsolódó terelőúthá­lózat, valamint a saját és egyéb beruházásokban átépült útszakaszok. Közel 700 000 m2 szilárd burkolatú útfelület teherbírása a jelenlegi forgalom mellett nem megfelelő. Egy hagyo­mányos aszfaltburkolat élet­tartama 10 év alatt van, azon­ban ez jelentősen csökkenhet különböző fizikai hatások egyidejűsége esetén. Ha egy útszakaszon megnövekedik a forgalom és ezen felül különö­sen a nagy tengelyterhelésű te­hergépjárművek aránya, akkor várható, hogy a nagy dinami­kus terhelés nyomvályú- sodáshoz, illetve egyéb burko- latdeformálódáshoz vezet. Ezeken a helyeken az úttest víztelenítése már nem megfe­lelő, így a víz a víznyelők he­lyett az útburkolat szerkezeté­be szivárog, ahol télen a térfo­gatváltozás miatt komoly fagykárokat, majd tavasszal olvadáskárokat okoz. Az így keletkezett burkolathibák kija­vítása azonban csak tüneti ke­zelés, mert az eredeti és a javí­tott aszfalt érintkezési felülete soha nem fog megfelelő vízzá­rást biztosítani eltérő zsugoro­dásuk miatt. Ez a jelenség fo­kozottan érezteti káros hatását egy olyan felületen, amely tele van különböző közművek bontási-helyreállítási nyomai­val. A fővárosi utcák (Lehel ut­ca, Csanády utca, Hegedűs Gyula utca) sokkal rosszabb állapotban vannak, mint a ke­rület saját kezelésében lévő út­jai. Az 1998. évi felújítási terv a Szabolcs utca, Apály utca, Ipoly utca, Forgách köz, Csán­gó utca, Janicsár utca javítását tartalmazza. Ez összesen mintegy 6500 m2, költsége meghaladja a 66 millió forin­tot. Biztató jövő előtt . a Tahi úti lövészbázis Mintegy másfél évvel a leg­utóbbi közgyűlés után tartotta meg soros tisztújító közgyű­lését az Angyalföldi Polgári Lövész Egylet. Az összegezés alapján elmondható: az egye­sület igen eredményes két évet zárt, a versenysportot tekintve az ország első öt egyesülete közé került. A Tahi úti lövész­bázis, jövendő sportpark je­lentős részévé válik a követke­ző években. Kovács Tibor, a lövészklub ügyvezető elnöke beszámolója elején kiemelte: az elmúlt két évben, mindenekelőtt a sza­badidős lövészetbe bekapcso­lódó sporttársak jóvoltából, folyamatosan nőtt a létszám, idén már kétszáz fölé emelke­dett. A versenysportban to­vábbra is a magyar élvonalban tartják számon a klubot; az idén elért 77 olimpiai pont azt jelenti: két év alatt az eredmé­nyesség mintegy 40 százalék­kal növekedett. A legjobbak közt kell említeni Zsótér Judi- tot (ő idén két versenyszám­ban is országos bajnok lett), Zsurkán Gyöngyit, aki főleg légpuskában képes kiugró si­kerekre; mindketten a váloga­tott színeiben is szóhoz jutot­tak. Felnőtt versenyzőink mel­lett bajnoki címmel büszkél­kedhet a junior korú Jakó Ce­cília is. A minősítések száma is jelzi az eredményes munkát: a klub 12 sportolója ért el első osztályú, illetve aranyjelvé­nyes szintet, egyéb fokozatot 16 versenyző szerzett. Külön ki kell emelni a sza­badidős szakág szerepét a klub fejlődésében. Szponzorként és társadalmi munka formájában is jelentős segítséget nyújtot­tak e szakosztály sportolói. Ennek köszönhetően épült meg a lőtéren saját erőből egy szép klubhelyiség. Mintegy ötven százalékban elkészült a 25 méteres pisztolypálya, en­nek jövő évi korszerűsítésével tovább javulnak a szabadidős sportolás körülményei. Az egyesület életében új távlatokat nyithatnak a kör­nyéken tervezett önkormány­zati fejlesztések. Mint a klub fő szponzora az elmúlt évek­ben a lőtér üzemeltetési költ­ségeit fedezte, a továbbiakban már jelentős karbantartások elvégzését teszi lehetővé. Sőt, a közeljövőben kialakuló sportparkban a lőtér jelentős szerepet kap. A terv szerint légfegyveres csarnokot, új öl­tözőket, kiszolgáló helyisége­ket építenek, és szó van példá­ul bowlingpálya, sörkert üzembe helyezéséről is. Ez utóbbi létesítmények hozzájá­rulhatnak ahhoz, hogy az egyesület - az önkormányzat elképzelésének megfelelően - előbb-utóbb önfenntartóvá váljék. A kerületi önkormányzat sportcsoportja egyedülálló le­hetőséghez juttatta a klubot: két gazdátlanná vált helyiséget bérelhet a továbbiakban. A na­gyobbik felújítása már befeje­ződött, itt új szakosztály, a testépítőké kezdheti meg mű­ködését. Az újdonságok ezzel nem érnek véget: a sportolók szabadidejének hasznos eltöl­tését szolgálja a hamarosan megalakuló természetjáró szakosztály. A következő két év fő cél­jai: versenysportját tekintve változatlanul az élvonalban kell szerepelnie az egyesület­nek. Mintegy száz taggal kí­vánják növelni a szabadidős szakosztályt, megrendezik a hagyományos kerületi, iskolai bajnokságokat, házi minősítő és egyéb kupaversenyeket. Egyebek közt a XIII. kerületi rendőrkapitányság tagjai ré­szére szakmai segítséget és sportolási lehetőséget nyújta­nak együttműködési szerződés keretében. T. G. Jogszabály-módosítással hatékonyabb adóbehajtás A helyi önkormányzatoknak feladat-ellá­tási kötelezettségeik teljesítéséhez jelentős bevételre van szükségük, melyben kiemel­kedő szerepe van a helyi adóknak. A terve­zett 1998. évi emeléssel a XIII. kerületi kép­viselő-testület arra az álláspontra jutott, hogy további adóemeléssel, illetve újabb adó bevezetésével nem lehet fokozni a la­kosság közterheit, jogszabály-módosítással azonban hatékonyabbá lehetne tenni a vég­rehajtást. A képviselő-testület javasolja az adóbe­hajtás, speciálisan a gépjárműadó beszedése eredményessé tétele érdekében a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet módosítását. A ja­vaslat egyúttal javítaná az állampolgárok és jogi személyek fizetési kötelezettség teljesí­tési morálját, amely a jogszerűen teljesítők arányában a társadalmi igazságosság érzetét erősíti. A közúti közlekedés rendőrhatósági igaz­gatásáról szóló rendelet 20. §-ának (1) be­kezdése a következőket rögzíti: „Gépjárművel ... közúti forgalomban ak­kor lehet részt venni, ha azt- nyilvántartásba vették,- forgalmi engedéllyel ... rendelkezik,- törzskönyvvel látták el, és- érvényes rendszámtáblája van.” A XIII. kerületi képviselő-testület java­solja a belügyminiszternek a jogszabály­módosítás kezdeményezését az alábbi szö­veg-kiegészítéssel: 20. § (1) új francia bekezdés: és az esedékes gépjárműadó befizetést igazolták.” VASAS SPORTOLÓK JUTALMAZÁSA A Vasas SC Elnöksége és Vezetése 1997. december 15-én a Gundel Étte­rem Erzsébet termében tartotta az 1997. évi világ- és európai sportverse­nyeken eredményesen szerepelt spor­tolóinak, valamint edzőinek jutalmazá­sát, amelyben a következők részesül­tek. Ökölvívás: Kótai Mihály (VB 71 kg, VI. hely), Bódis Gyula, edző. Tenisz: Földényi Annamária, Mandula Pet­ra, Pákay Edit. Vívás: Nemesik Zsolt (Universiade kard csapat, ezüstérem), Gerevich György, edző. Vízilabda: Kosz Zoltán, Tóth Frank, Vári Attila (EB aranyérem), Berezvay Ferenc (Universiade ezüstérem), Kon- rád János, Molnár Péter, Szabó Gábor Ugyanezen alkalommal tüntette ki az aktív pályafutást befejező sportolóit, va­lamint a Sport Klubban hosszú évtize­deken keresztül kiemelkedő munkát végzett következő munkatársait: Tihanics Tibor, birkózó - arany gyűrű; Tóth G. Lászlóné (Vasas SC alkalma­zott) - arany gyűrű; Lakatos Pál ökölví­vó - Örökös Vasas Bajnok; Onofrei Jó- zsefiié (Vasas SC alkalmazott) - Örökös Vasas Tag; Kincses András, testnevelő, sportaktíva - Örökös Vasas Tag. A jutalmakat dr. Katona Béla, a Va­sas SC társadalmi elnöke adta át. A jutalmazási est a Gumiéiban Telefonmizériák alkonyán és hajnalán (1997-1927) Ma, amikor már mindenki maga tarthatja kézben telefonját, könnyektől fátyolos szemmel tekinthetünk vissza a hetven év előtti múltba, amikor még a telefonközpontok kézi kapcsolást végző kisasszonyai tartották kézben a sorsunkat. Tisztelt Hírnök Szerkesztőség! Január 27-én már fordultam Önökhöz és levélben kértem, hogy foglalkozzanak a sok éve várakozó telefonigénylőknek az ügyével. Ez megtörtént, köszönöm. Kérésemet sajnos kénytelen vagyok megismételni. A MATAV ugyanis a meg­nyugtatásként adott december végi határidó't sem tartja be, se telefon, de még szerződés sincs. A MATÁV-tól kapott szeptember 8-i levél másolatát tájékoztatásul megküldöm. Sajnos, az abban közölt néhány hónapos újabb határidő­módosítás sem megnyugtató. A MATAV és az elődje a 8 év alatt adott határidőkből ugyanis még egyej sem tartott be. Ezért újból javaslom, hogy a MATAV illetékeseknél szíveskedjenek a telefonok várható bekapcsolásának időpon­tját megtudni és az újságban erről tájékoztatást adni. A szerkesztőség munkatársainak eredeményekben és munkasikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok. Budapest, 1997. december 19. Tisztelettel dr. Szatmári Józsefné Népfürdő utca 21/C. Tisztelt Szatmári Józsefné dr. Úr / Úrhölgy! Az elmúlt évek feszített ütemű hálózatfejlesztése és a több évtizedes hiánygazdálkodás miatt kialakult várólista felszá­molására tett erőfeszítéseink nyomán a MATAV mára már országosan abba a helyzetbe került, hogy kimondhatjuk: vé­ge a fantáziadús telefonkérvények és a fantáziátlan elutasí­tások korszakának. Ezzel a MATÁV lerótta kényszerű tartozását az ország és igen sok ügyfele irányában, és megteremtette a XX. század végén az európai elvárásoknak megfelelő távközlés alapjait. Megfeszített munkánk ellenére még van néhány olyan ügy­felünk, akiknek a jelentős mértékű fejlesztések mellett sem tudtuk telefon-megrendelését teljesíteni. E helyzetekre nem szolgál mentségül az sem, hogy csak az utóbbi öt évben egy­milliónál több új állomást kapcsoltunk be. Az Ön megtisztelő megrendelése egyike azon keveseknek, melyek sokkal hosszabb ideje várnak teljesítetlenül, mint ahogy azt elfogadhatónak tartanánk. Kérem, nézze el nekünk, hogy még néhány hónapig szíves türelmét kérjük. Higgye el, minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy Önnél is - most már igazán hamarosan - megcsörren- jen a telefon. E levelemmel is szeretném megerősíteni: számunkra vala­mennyi ügyfelünk véleménye és értékítélete fontos. Őszintén köszönöm eddigi megértését és további szíves türelmét. Budapest, 1997. szeptember 8. Tisztelettel Hetesi László a Lipót Távközlési Centrum vezetője NAGYSÁD, ME IZÉLJEN Felveszem a telefont. Otthon, hivatalban, bárhol. Pokoli hangzavar. Ketten beszélnek. Tizen számot kérnek. Szopránok, baritonok és basszusok esengenek Józsiért, Terézért, Lipótért, Krisztináért, Újpestért. Hiába. Nagysád! Nagysám! Édes kis­asszony! Mintha a derék központ megzavarodott volna. Egy hó­napja tart ez az idegeinket roston pirító zűrzavar a pesti telefon­nak úgyszólván minden vonalán. Kilószámra érkeznek hozzánk a panaszoslevelek kereskedőktől, orvosoktól, intézetektől, ma­gánosoktól. Másfél évi kifogástalan telefonszolgálat után újra megbomlott a pesti telefon lelki egyensúlya. Orvost! Orvoslást! Engedelmesebb, szelídebb, beletörődőbb népe nincs a földke­rekségnek, mint a réveteg pesti polgár. De engedelmet, néha a birka is topog a lábával és veszélyezteti a konszolidáció nagy művét! Gondoljuk csak meg, ha a telefonnak ez az elmu- csaisodása újra divatba hozza azokat a parlagi indulatkitörése­ket, amelyekről kormányzatunk bölcsessége az erkölcsvédelmi rendelettel szoktatott le bennünket. Uram, bocsáss! Csak úgy mellesleg jegyezzük meg, hogy Budapest a kontinens legdrá­gább telefonjával büszkélkedik. Úgy ám! Itt a legdrágább és egyúttal a legrosszabb, többek közt, a telefon és az autótaxi. A rádió és a repülőgép századában a telefon és autótaxi, úgy lát­szik, némely illetékesek előtt még mindig a virilisták, mágnások és zsidók luxusa. Hogy ez csak némileg túlzás avagy karikatú­ra: a beszélgetések olvasása és a telefonszolgálatnak a pestihez csak hasonló fizetési skálája ismeretlen fogalom Bécsben, Ber­linben, Brüsszelben, Londonban, Párizsban, Hágában, Koppen­hágában és mind a többi efajta elmaradt balkáni metropoliszban - ezt a komplikált antiszociális dőreséget csak utolérhetetlenül világvárosi Budapestünk engedheti meg magának. De kérdezte valaki, hogy megengedi az extra telefonadót? Megkérdezték va­laha is, hogy kedvére van-e az adóadminisztráció packázása, a közlekedés minden ünnepnap bekövetkező csődje, az állami vámpolitika inkvizíciója, a kartelek és a pretoriánus bandák kér­kedő térhódítása? A telefon árdrágítását eltűrte abban a hitben, hogy a különböző célokra kisrófolt és soha vissza nem fizetett pénzéért legalább olyan távbeszélő-berendezéshez jut, amely je­lentkezik, összeköt, nem bont a beszélgetés közepén, elhárítja a vonalak szenvedélyes érintkezését, nem kapcsol diszkrét vagy üzleti beszélgetéseinkbe boldog-boldogtalant, egyszóval teljesí­ti azt a hivatását, amelyre a civilizált világban rendeltetett. Kö­zel másfél évig csak a borsos telefonszámlák miatt volt okunk panaszra - most a telefon újra elviselhetetlen, kétségbeejtő kín­zószerszám. Vajon miért zuhant vissza, mitől romlott el, mi ok­ból keseríti amúgy is keserű pesti életünket a telefon? A választ nem nehéz kitalálni: tessék panaszt tenni. Az ördög tesz pa­naszt! Amikor a központ nem jelentkezik, majd a rendező, elle­nőr, igazgató fog jelentkezni. Rekedtre hallózva adjuk meg ma­gunkat a sorsnak. így rendeltetett! Halló, nagysád! Kérem... Senki. Senki. Nagysád, ne izéljen, tessék jelentkezni végre! Té­ves. Köszönöm. Hagyjunk fel minden reménnyel? Megjelent a Reggel című lap 1927. január 2-i számában. * S. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom