XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. június / 6. szám

Hogyan született a XIII. kerület? A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. törvénycikk új ke­rületi felosztást fogadott el a fővárosban: Budapest korábbi 10 kerületéből 14-et alakított ki. Ez a törvény alapozta meg jogilag a XIII. kerület létrejöt­tét: az akkori V. és VI. kerület külső részeiből lett kihasítva. Az V. kerületből - Lipótvá­rosból - a XIII. kerülethez ke­rült a Vizafogó, a Kikötő dűlő és a Népsziget. A VI. kerület­ből - Terézvárosból - átadott részek: Lőportár dűlő, Erdő­telkek, Felsőbikarét és Angyalföld (Napföld). Az újonnan létre­jött XIII. közigaz­gatási terület hatá­rait a 2130/1930. május hó 29-én kelt BM ein. számú ren­delet jelölte ki. E szerint az akkori XIII. kerület terüle­te a mai kerületnek csak a Dráva ut- ca-Dózsa György úttól északra eső ré­szét foglalta magá­ba. A törvény által kialakított négy új kerület csak évek­kel később kezdte meg működését. A XI. kerületi elöljá­róságot 1934-ben, a XIV. kerületit 1935-ben létesítet­ték. A XIII. kerületi és a XII. kerületi elöljáróság új épü­letben kezdte meg működését 1938- ban, illetve 1940- .bßQ., A főváros polgármestere az új XIII. kerületi elöljáróság elhelyezésére a Béke tér és a Szegedi út sarkán (XIII., Béke tér 1.) épült székesfővárosi épületet jelölte ki. Az épületet ifjú Paulheim Ferenc műépí­tész építette, az épület tervein rajta kívül Szabó Lajos okle­veles építészmérnök dolgo­zott. A felelős építőmester Vágner Gyula okleveles mér­nök volt. Az épület - hasonló­an a XII. kerületi elöljáróság épületéhez — kései Bauhaus stílusban épült fel 1938-ra, színeivel és formavilágával ünnepélyességet árasztva. A főváros polgármestere által kiadott hirdetmény, amely hírül adta, hogy a XIII. közigazgatási kerületet „Mag- dolna-város” néven nevezte el a székesfőváros törvényható­sági bizottságának közgyűlése (a 44/1938. kgy. számú hatá­rozatával) 1938. június 1-jei dátumot viselt. A XIII. Kerü­let Napjának kijelölésekor ezt a június 1-jei dátumot vettük alapul. A belügyminiszter az 1938. évi május 13-án kelt 101075/938. IV. számú leira­tában az új XIII. kerületi elöl­járóság működésének kezdő időpontjául 1938. június 15-ét állapította meg. A XIII. kerületi elöljáróság 1938-1950 között működött a Béke téri épületben a székes- főváros helyi szerveként. A kerület elöljáróját a fő­város polgármestere jelölte ki az elöljáróság élére. Az elöl­járó - mint a főváros polgár- mesterének képviselője - személyes hatóságként járt el. Az elöljáró volt a „kerüle­ti választmány” elnöke. A vá­lasztmány állandó és változó tagokból állt. Az állandó ta­gok a bevett felekezetek ve­zető lelkészei és a kerületben lévő iskolák igazgatói közül kerültek ki, számuk legfel­jebb 10 lehetett. A választott tagok száma 16 volt, eze­ket a kerület lakos­sága hat évre vá­lasztotta. Az elöljáróhoz tartozott az egész hivatali szervezet az oda beosztott tisztviselőkkel, tisztiorvosokkal, kerületi orvosok­kal, állatorvosok­kal, mérnökökkel, vásárfelügyelővel, a kerületi városbí­róval és a segédsze­mélyzettel együtt. Az elöljáróság mű­ködésének harma­dik évében a XIII. kerület lakóinak száma 85 434 fő volt. 1950. augusztus 15-től az elöljáró­ságot a XIII. kerü­leti Tanács váltotta fel a Béke téri épü­letben, mely az ál­lamhatalom helyi szerveként a Fővá­rosi Tanácsnak volt alárendelve. A Miniszterta­nács 4349/1949. számú ren­deleté alapján a XIII. kerület­hez csatolták 1950. január 1- jétől az Uj-Lipótvárost, s ez­zel a kerület lakossága 131 ezerre nőtt. A megnövekedett területű és lakosságú kerüle­tet a XIII. kerületi Tanács 1990. szeptemberéig igazgat­ta, az önkormányzatiság ki­alakulásáig. Hirdetmény A székesfőváros törvényhatósági bizottságá­nak közgyűlése a 44/1938. kgy. számú határoza­tával elhatározta, hogy a XIII. közigazgatási ke­rületet Magdolna-város néven nevezi el. Amidőn a székesfőváros törvényhatósági bi­zottsága közgyűlésének ezt a határozatát a szé­kesfőváros lakosságának tudomására hozom, egyúttal rámutatni kívánok arra is, hogy Buda­pest székesfőváros törvényhatósági bizottságá­nak közgyűlése e határozatával el nem múló há­láját kívánja kifejezésre juttatni vitéz nagybányai Horthy Miklósné, Magyarország kormányzójá­nak Főméltóságu Hitvese iránt, aki megszámlál­hatatlan jócselekedetet gyakorolt az ország, de főleg a székesfőváros szegényei körében, s aki leginkább a támogatásra legjobban ráutalt XIII. kerületi ínségeseket fogadta szeretetébe. Budapest székesfőváros egész közönsége hódolattal és tisztelettel veszi körül a Főméltóságu Asszony nemes alakját s hogy az utókor is emlékezzék emberbaráti tevékenysé­géről, a XIII. közigazgatási kerületet nevével jelö­li meg. Budapest, 1938. június 1. Szendy s. k., polgármester Krimi a villamoson a nem vagyok ott, csak valakitől hallom ami történt, talán el sem hiszem. A minap a Lehel téren akadt dolgom. Ott­honomba sietve a végállomáson várakozó 14-es villa­mosra szálltam. A piaci bevásárlás után többségében idős em­berekkel telt meg a szerelvény. A szerencsésebbeknek jutott ülő­hely, másoknak a kapaszkodók adtak biztonságot a mozgásra ké­szülő járművön. A villamos elindulása előtti pillanatokban egy csoport 16-18 év közötti fiatal, kopott, bűzt árasztó öltözékben, ijesztő punk-frizurával tört utat magának a tömegben. Több idős ember félelmében már akkor otthagyta ülőhelyét, s a villamos- kocsi másik felébe távozott. A jármű ajtajának bezárása után az egyik sápadt arcú suhanc szakadozott pulóverje alól gyors mozdulattal egy pisztolyt rántott elő és fenyegetően végigpásztázta vele a terepet, hol az egyik, hol a másik utasra célozva. Bejelentette: társai nevében össze­szedi az ebédre való aprópénzt. Az utasok egymásra néztek. A nők egy része mindkét tenyerét magasba emelte, mások kezük­kel az arcukat takarták el. Ilyen módon igyekeztek ösztönösen fe­dezékbe vonulni. A férfiak szerencsére higgadtabbak maradtak, sőt határozott, kemény tekintettel a gengsztert eljátszó szemébe néztek. A fegyverrel fenyegető nyomban megtorpant, meghu- nyászkodóbb lett, és újra a pulóverje alá rejtette riadalmat keltő eszközét. Társai más módon fejezték ki alvilági stílusukat. A vil­lamos belsejét és ablakait ahol csak érték, firkáikkal szennyez­ték. Talán 3-4 megállónyit tett meg így a villamos. A veszély- helyzetüket érző emberek inkább leszálltak, megvárták a követ­kező szerelvényt. zóta is azon gondolkodom; ilyen mélyre süllyedtünk? I Hogy valóban éles fegyver, vagy egy tökéletes hasonmá- | sa volt a „vadorzó” kezében? Mint katonaviselt ember | sem tudtam a cselekmény rövidsége miatt megállapítani. Ha viccnek szánták kiagyalóik az egész jelenetet, rossz vége is lehe­tett volna. Netán valaki szívéhez kap ijedtségében és meghal. Kiknek van igazuk? Akik elítélik a szabados, erőszakos életfor­mát, vagy akik a demokrácia szentségére, sérthetetlenségére hi­vatkozva szükségtelennek tekintik a hatékonyabb rendfenntar- I tást. Én az előbbiekhez tartozom, s meggyőződéssel vallom, a | törvény szigorával, határozott rendőri eszközökkel kellene az | ilyen döbbenetes esetek ismétlődése ellen fellépni. (Kardos) | I_______________________________________________________________I A XIII. kerületi önkor­mányzat felkéri az 1998. évi országgyűlési képviselők választási kampányában plakáto­kat elhelyező jelölő szervezeteket, jelölte­ket, hogy plakátjaikat - károkozás nélkül - 1998. június 24-ig távo­lítsák el a választási el­járásról szóló 1997. évi C. törvény 42. § (6) be­kezdés előírásának megfelelően. Intézkedésüket köszönjük! XIÍI. kerületi választási iroda Ellenőrző riasztás Értesítjük a Budapest XIII., Váci út 73. szám alatt található Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság épületén telepített sziréna körzetébe tartozó intézmények dolgo­zóit és az itt lakó állampolgárokat, hogy 1998. június 17-én 12 órakor a fenti szirénán ellenőrzés céljából a lakosság légi- és RBV riasztását szol­gáló légiriadó jele lesz látható. (30 mp szirénahang - 30 mp szünet - 30 mp szirénahang - 30 mp szünet - 30 mp szirénahang). Polgári Védelem Budapest XIII. kerületi Parancsnokság Költségvetési beszámoló a számok és viszonyítások tükrében Budapest Főváros XIII. kerületének képvi­selő-testű lete megtárgyalta az 1997. évi költ­ségvetésről szóló beszámolót és azt 10 823 948 ezer Ft bevétellel és 10 353 854 ezer Ft kiadás­sal jóváhagyta. A rendelkezésre álló adatok alkalmat adtak arra, hogy a képviselők ne csak az 1997. évi teljesítményről tárgyaljanak, hanem viszonyít­sanak az 1994. évhez is, értékelve egyben az 1995. évben elfogadott gazdaságpolitikai cél­kitűzések teljesítését. A számok tükrében megállapítást nyert, hogy a- kerület intézményeit színvonalasan sikerült működtetni,- a 15%-os fejlesztési kiadás mellett, megma­radt a felhasználási kiadások nagyságrendje,- teljes mértékben megszűnt a vagyonfelélés. Mindezt a XIII. kerületi önkormányzat mű­ködési hitelfelvétel nélkül valósította meg. A bevételeket elemezve megállapítható, hogy a költségvetési támogatás 1994 óta 26,6%-kal növekedett. A működési célra átvett pénzeszközök 40,6%-kal emelkedtek. Ezen belül az egyéb gazdálkodó szervektől átvett pénzeszközök 277%-kal növekedtek (120 millióról 330 milli­óra), viszont az OEP támogatás csupán 91%-a az 1994 évinek. 23 millió forint az idegenfor­galmi adó, ami 1994-ben még nem volt, de amennyiben a kerület vezeti be, nagyobb for­rást jelentett volna. A működési bevételek az egykori 582 millió forinttal szemben 951 millió forintot képvisel­nek, amely 62%-os növekedést jelent. Jelentős az emelkedés az intézmények és a polgármes­teri hivatal működési bevételét illetően is. Számottevő változást hozott az önkormány­zat sajátos működési bevételei költségsora, mely az 1994-es 1,1 milliárd forintról 2,4 mil­liárd forintra növekedett. Aránya az összes költségvetési bevételen belüli 17,4%-ról csak­nem 33% lett. A jelentős növekedést segítette, hogy- az építmény- és telekadóból származó be­vétel elérte a 600 millió forintot,- az iparűzési adó 150%-kal növekedett (370 millióról 885 millió forintra),- a gépjárműadó több mint háromszorosára emelkedett (34 millióval szemben 146 millió),- a közterület-használati díjak közel meg­duplázódtak (56 millióról 107 millió forint). A felhalmozási és tőkejellegű bevételek az 1994-es 1,3 milliárddal szemben 1995-ben 1,5; 1996-ban 1,7; 1997-ben mindössze 1,1 milliár- dot képviselnek. Ennek oka, hogy csökkentek a privatizációs bevételek, a telekeladások bevéte­lei, a helyiségértékesítések (bizottsági döntést követően azok leállítása) és a bérlakáseladás. Ezáltal a felhalmozási és tőkejellegű bevételek aránya is jelentősen csökkent a költségvetés egészén belül: 1994-es 21%-kal szemben 1995-ben 24%-ot; 1996-ban 25%-ot; 1997-ben pedig nem egészen 15%-ot képviseltek. A kiadási oldal elemzése hasonló érdekessé­geket mutat: az intézmények kiadásai egészé­ben 1994-hez képest 43,5%-kal növekedtek, 2,9 milliárdról 4,1 milliárdra, az összkiadá­sokon belül 52,3%-ról 63,3%-ra. Az oktatási ágazatot tekintve a közel kétmilliárdról közel hárommilliárdra növekedett a ráfordítás. (47%- os emelkedés.) A szociális ágazatban 45,4%- kal nőtt a ráfordítás, ezen belül a nappali szoci­ális ellátásra 158%-kal több fordítódott, a gon­dozóházi ellátás csaknem megduplázódott. Mindkét ágazatban a személyi kiadások 51-53%-kal, míg a munkaadót terhelő járulé­kok 71-75%-kal növekedtek. A polgármesteri hivatal kiadásai a 2,6 milli­árd forintról 2,4 milliárd forintra csökkentek (91%). Fejlesztésre, felhalmozásra, felújításra 11 %-kal költött többet az önkormányzat, ami reálértékben csökkenést jelent. Az eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen volt a szigorú gazdálkodás gyakorlata, és a „minikincstár” bevezetése is jelentősen hozzá­járult. Mindezeket az önkormányzat úgy érte el, hogy a költségvetési támogatások reálértékben csökkentek és az infláció az eltelt három év alatt közel 70%-os volt. Az eredmények ellenére, nem elégedett a képviselő-testület az épület-felújításra, lakás- építkezésre és az elesettek segítésére jutó tá­mogatás mértékével. Összegezve megállapítható, hogy az elmúlt 3 évben gazdaságpolitikai célkitűzéseinket meg tudtuk valósítani:- intézményeinket színvonalasan tudtuk mű­ködtetni, az ellátásbeli igényekhez igazítot­tuk,- a gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgáló eszközrendszer hozzájárult ahhoz, hogy a fejlesztési kiadások között 15%-ot képviseltek, de az általunk alapított társasá­gok tevékenységét figyelembe véve meg tudtuk őrizni felhalmozási kiadásaink nagy­ságrendjét,- a vagyonfelélést megszüntettük,- mindezt működésihitel-felvétel nélkül való­sítottuk meg. Amit a gyámhivatal tevékenységéről tudni kell 4. A gyámrendelés bemutatása Az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról a gyámha­tóságok hatáskörébe utalja a gyámrendeléseket. A magyar történelem során jogilag elsőként II. József egyik rendeletével kötelezte a közsé­gek helytartóit, hogy az árva - elhagyott gyermekek mellé gyá­mokat (tutorokat) kellett állítani. A hazánkban dúló sok hábo­rú is előidézte azt, hogy az 1901-es Gyermekvédelmi tör­vény elismerte a gyámságot. Á mai törvény értelmében gyámot akkor rendelünk a kisko­rú részére, ha születi meghaltak, valamilyen oknál fogva a szülők szülői felügyeletét a bíróság megszüntette, a szülők cselekvő- képességet kizáró vagy korláto­zó gondnokság alatt állnak, a szülők ismeretlen helyen tartóz­kodnak. Sajnos előfordul, hogy a gyámrendelés oka a szülők mun­kanélkülisége, hajléktalansága és szegénysége. Ä gyámságot vállaló személy a legtöbb eset­ben a nagyszülő, idősebb testvér, nagynéni, nagybácsi, de bármely nagykorú magyar állampolgár lehet gyám, aki nem áll gond­nokság, vagy jogerős bírói ítélet hatálya alatt, büntetlen előéletű, és a gyámi tiszt gyakorlásából végrendeletben vagy egyéb köz­okiratban nem zárták ki. Sajnála­tos, hogy a törvény felső korha­tárt nem szab a gyámi tisztet vál­laló személy esetében, hisz be­látható, hogy a 87 éves dédnagy­mama, - aki maga is ellátásra szorulna - nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem boldogul 11 éves gyámoltjával. A gyámrendelést leggyak­rabban a leendő gyám kezde­ményezi úgy, hogy ügyfélfoga­dási időben felkeresi hivatalun­kat, jegyzőkönyvben nyilatko­zik szándékáról. Nagyon sok esetben a leendő gyámolt már nem a szüleinél, hanem későbbi gyámjánál tartózkodik. Persze kezdeményezheti a gyámrendelést az iskola, óvoda, a védőnői szolgálat, a családse­gítő, nevelési tanácsadó és a Pappné Varga Eszter Gyermekjóléti szolgálat is. Mindegyik társintézménnyel nagyon jó a kapcsolunk. A gyámhivatal kötelessége, hogy felvegye a szülőkkel a kap­csolatot, nyilatkoztassa őket, hogy beleegyeznek-e a gyám- rendelésbe, kivizsgálja a befoga­dó személy életkörülményeit, környezettanulmányt végezzen a szülőnél és a leendő gyámnál egyaránt. A lelkiismeretes, ala­posan átgondolt és a gyerek ér­dekeit leginkább szolgáló döntés meghozatalához gyakran meg­kérjük a gyereket tanító pedagó­gusok, a védőnők szakvéle­ményét. Ha szükséges, a nevelé­si tanácsadó gyermekpszicholó­gusának vizsgálatát is kérjük. Sajnos előfordulnak olyan esetek is, amikor a gyámság vál­lalásakor nem a gyerek életkö­rülményeinek javítása, hanem esetleges anyagi javak megszer­zése a cél, hiszen a családi pót­lék, az árvaellátás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás a munkanélküliséggel küszködő családok életében biztos jövede­lemforrás. Szerencsére a jogsza­bály nem teszi lehetővé, hogy a gyám teljesen szabadon rendel­kezzék a gyámolt vagyonával, illetve a kiskorút megillető jöve­delmekkel. A gyámkirendelő határozat megszületését követő­en az önkormányzat Igazgatási Osztálya leltárban rögzíti a gyá­molt ingó és ingatlan vagyonát, illetve felszólítjuk a gyámot, hogy az OTP XIII. kerületi fiók­jánál úgynevezett gyámi fenn­tartásos betétkönyvet nyisson a kiskorú nevére. Ebből a betét­könyvből később csak a hatóság engedélyével vehet fel pénzt el­számolási kötelezettséggel. A gyámolt érdekeit szolgálja az a rendelkezés is, mely szerint a gyámnak minden év február 15- éig kötelessége számlákkal iga­zolt számadást benyújtania a kiskorút megillető jövedelmek­ről (családi pótlék, árvaellátás). A gyámhivatal gyámkirende­lő határozata a gyereket ideigle­nesen elhelyezi és részére gyá­mot rendel ki. A végleges elhe­lyezésről a bíróság dönt. A gyámrendelés a gyámolt nagykorúságáig tart, de a körül­mények megváltoztatásával megszűnhet. Ebben a témában bővebb fel­világosításért Pappné Varga Eszterhez fordulhatnak ügy- félfogadási időben személye­sen a XIII., Frangepán u. 44/a-ban, vagy telefonon a 452-4131-es számon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom