XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. június / 6. szám
Hogyan született a XIII. kerület? A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. törvénycikk új kerületi felosztást fogadott el a fővárosban: Budapest korábbi 10 kerületéből 14-et alakított ki. Ez a törvény alapozta meg jogilag a XIII. kerület létrejöttét: az akkori V. és VI. kerület külső részeiből lett kihasítva. Az V. kerületből - Lipótvárosból - a XIII. kerülethez került a Vizafogó, a Kikötő dűlő és a Népsziget. A VI. kerületből - Terézvárosból - átadott részek: Lőportár dűlő, Erdőtelkek, Felsőbikarét és Angyalföld (Napföld). Az újonnan létrejött XIII. közigazgatási terület határait a 2130/1930. május hó 29-én kelt BM ein. számú rendelet jelölte ki. E szerint az akkori XIII. kerület területe a mai kerületnek csak a Dráva ut- ca-Dózsa György úttól északra eső részét foglalta magába. A törvény által kialakított négy új kerület csak évekkel később kezdte meg működését. A XI. kerületi elöljáróságot 1934-ben, a XIV. kerületit 1935-ben létesítették. A XIII. kerületi és a XII. kerületi elöljáróság új épületben kezdte meg működését 1938- ban, illetve 1940- .bßQ., A főváros polgármestere az új XIII. kerületi elöljáróság elhelyezésére a Béke tér és a Szegedi út sarkán (XIII., Béke tér 1.) épült székesfővárosi épületet jelölte ki. Az épületet ifjú Paulheim Ferenc műépítész építette, az épület tervein rajta kívül Szabó Lajos okleveles építészmérnök dolgozott. A felelős építőmester Vágner Gyula okleveles mérnök volt. Az épület - hasonlóan a XII. kerületi elöljáróság épületéhez — kései Bauhaus stílusban épült fel 1938-ra, színeivel és formavilágával ünnepélyességet árasztva. A főváros polgármestere által kiadott hirdetmény, amely hírül adta, hogy a XIII. közigazgatási kerületet „Mag- dolna-város” néven nevezte el a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése (a 44/1938. kgy. számú határozatával) 1938. június 1-jei dátumot viselt. A XIII. Kerület Napjának kijelölésekor ezt a június 1-jei dátumot vettük alapul. A belügyminiszter az 1938. évi május 13-án kelt 101075/938. IV. számú leiratában az új XIII. kerületi elöljáróság működésének kezdő időpontjául 1938. június 15-ét állapította meg. A XIII. kerületi elöljáróság 1938-1950 között működött a Béke téri épületben a székes- főváros helyi szerveként. A kerület elöljáróját a főváros polgármestere jelölte ki az elöljáróság élére. Az elöljáró - mint a főváros polgár- mesterének képviselője - személyes hatóságként járt el. Az elöljáró volt a „kerületi választmány” elnöke. A választmány állandó és változó tagokból állt. Az állandó tagok a bevett felekezetek vezető lelkészei és a kerületben lévő iskolák igazgatói közül kerültek ki, számuk legfeljebb 10 lehetett. A választott tagok száma 16 volt, ezeket a kerület lakossága hat évre választotta. Az elöljáróhoz tartozott az egész hivatali szervezet az oda beosztott tisztviselőkkel, tisztiorvosokkal, kerületi orvosokkal, állatorvosokkal, mérnökökkel, vásárfelügyelővel, a kerületi városbíróval és a segédszemélyzettel együtt. Az elöljáróság működésének harmadik évében a XIII. kerület lakóinak száma 85 434 fő volt. 1950. augusztus 15-től az elöljáróságot a XIII. kerületi Tanács váltotta fel a Béke téri épületben, mely az államhatalom helyi szerveként a Fővárosi Tanácsnak volt alárendelve. A Minisztertanács 4349/1949. számú rendeleté alapján a XIII. kerülethez csatolták 1950. január 1- jétől az Uj-Lipótvárost, s ezzel a kerület lakossága 131 ezerre nőtt. A megnövekedett területű és lakosságú kerületet a XIII. kerületi Tanács 1990. szeptemberéig igazgatta, az önkormányzatiság kialakulásáig. Hirdetmény A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a 44/1938. kgy. számú határozatával elhatározta, hogy a XIII. közigazgatási kerületet Magdolna-város néven nevezi el. Amidőn a székesfőváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének ezt a határozatát a székesfőváros lakosságának tudomására hozom, egyúttal rámutatni kívánok arra is, hogy Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése e határozatával el nem múló háláját kívánja kifejezésre juttatni vitéz nagybányai Horthy Miklósné, Magyarország kormányzójának Főméltóságu Hitvese iránt, aki megszámlálhatatlan jócselekedetet gyakorolt az ország, de főleg a székesfőváros szegényei körében, s aki leginkább a támogatásra legjobban ráutalt XIII. kerületi ínségeseket fogadta szeretetébe. Budapest székesfőváros egész közönsége hódolattal és tisztelettel veszi körül a Főméltóságu Asszony nemes alakját s hogy az utókor is emlékezzék emberbaráti tevékenységéről, a XIII. közigazgatási kerületet nevével jelöli meg. Budapest, 1938. június 1. Szendy s. k., polgármester Krimi a villamoson a nem vagyok ott, csak valakitől hallom ami történt, talán el sem hiszem. A minap a Lehel téren akadt dolgom. Otthonomba sietve a végállomáson várakozó 14-es villamosra szálltam. A piaci bevásárlás után többségében idős emberekkel telt meg a szerelvény. A szerencsésebbeknek jutott ülőhely, másoknak a kapaszkodók adtak biztonságot a mozgásra készülő járművön. A villamos elindulása előtti pillanatokban egy csoport 16-18 év közötti fiatal, kopott, bűzt árasztó öltözékben, ijesztő punk-frizurával tört utat magának a tömegben. Több idős ember félelmében már akkor otthagyta ülőhelyét, s a villamos- kocsi másik felébe távozott. A jármű ajtajának bezárása után az egyik sápadt arcú suhanc szakadozott pulóverje alól gyors mozdulattal egy pisztolyt rántott elő és fenyegetően végigpásztázta vele a terepet, hol az egyik, hol a másik utasra célozva. Bejelentette: társai nevében összeszedi az ebédre való aprópénzt. Az utasok egymásra néztek. A nők egy része mindkét tenyerét magasba emelte, mások kezükkel az arcukat takarták el. Ilyen módon igyekeztek ösztönösen fedezékbe vonulni. A férfiak szerencsére higgadtabbak maradtak, sőt határozott, kemény tekintettel a gengsztert eljátszó szemébe néztek. A fegyverrel fenyegető nyomban megtorpant, meghu- nyászkodóbb lett, és újra a pulóverje alá rejtette riadalmat keltő eszközét. Társai más módon fejezték ki alvilági stílusukat. A villamos belsejét és ablakait ahol csak érték, firkáikkal szennyezték. Talán 3-4 megállónyit tett meg így a villamos. A veszély- helyzetüket érző emberek inkább leszálltak, megvárták a következő szerelvényt. zóta is azon gondolkodom; ilyen mélyre süllyedtünk? I Hogy valóban éles fegyver, vagy egy tökéletes hasonmá- | sa volt a „vadorzó” kezében? Mint katonaviselt ember | sem tudtam a cselekmény rövidsége miatt megállapítani. Ha viccnek szánták kiagyalóik az egész jelenetet, rossz vége is lehetett volna. Netán valaki szívéhez kap ijedtségében és meghal. Kiknek van igazuk? Akik elítélik a szabados, erőszakos életformát, vagy akik a demokrácia szentségére, sérthetetlenségére hivatkozva szükségtelennek tekintik a hatékonyabb rendfenntar- I tást. Én az előbbiekhez tartozom, s meggyőződéssel vallom, a | törvény szigorával, határozott rendőri eszközökkel kellene az | ilyen döbbenetes esetek ismétlődése ellen fellépni. (Kardos) | I_______________________________________________________________I A XIII. kerületi önkormányzat felkéri az 1998. évi országgyűlési képviselők választási kampányában plakátokat elhelyező jelölő szervezeteket, jelölteket, hogy plakátjaikat - károkozás nélkül - 1998. június 24-ig távolítsák el a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 42. § (6) bekezdés előírásának megfelelően. Intézkedésüket köszönjük! XIÍI. kerületi választási iroda Ellenőrző riasztás Értesítjük a Budapest XIII., Váci út 73. szám alatt található Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság épületén telepített sziréna körzetébe tartozó intézmények dolgozóit és az itt lakó állampolgárokat, hogy 1998. június 17-én 12 órakor a fenti szirénán ellenőrzés céljából a lakosság légi- és RBV riasztását szolgáló légiriadó jele lesz látható. (30 mp szirénahang - 30 mp szünet - 30 mp szirénahang - 30 mp szünet - 30 mp szirénahang). Polgári Védelem Budapest XIII. kerületi Parancsnokság Költségvetési beszámoló a számok és viszonyítások tükrében Budapest Főváros XIII. kerületének képviselő-testű lete megtárgyalta az 1997. évi költségvetésről szóló beszámolót és azt 10 823 948 ezer Ft bevétellel és 10 353 854 ezer Ft kiadással jóváhagyta. A rendelkezésre álló adatok alkalmat adtak arra, hogy a képviselők ne csak az 1997. évi teljesítményről tárgyaljanak, hanem viszonyítsanak az 1994. évhez is, értékelve egyben az 1995. évben elfogadott gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítését. A számok tükrében megállapítást nyert, hogy a- kerület intézményeit színvonalasan sikerült működtetni,- a 15%-os fejlesztési kiadás mellett, megmaradt a felhasználási kiadások nagyságrendje,- teljes mértékben megszűnt a vagyonfelélés. Mindezt a XIII. kerületi önkormányzat működési hitelfelvétel nélkül valósította meg. A bevételeket elemezve megállapítható, hogy a költségvetési támogatás 1994 óta 26,6%-kal növekedett. A működési célra átvett pénzeszközök 40,6%-kal emelkedtek. Ezen belül az egyéb gazdálkodó szervektől átvett pénzeszközök 277%-kal növekedtek (120 millióról 330 millióra), viszont az OEP támogatás csupán 91%-a az 1994 évinek. 23 millió forint az idegenforgalmi adó, ami 1994-ben még nem volt, de amennyiben a kerület vezeti be, nagyobb forrást jelentett volna. A működési bevételek az egykori 582 millió forinttal szemben 951 millió forintot képviselnek, amely 62%-os növekedést jelent. Jelentős az emelkedés az intézmények és a polgármesteri hivatal működési bevételét illetően is. Számottevő változást hozott az önkormányzat sajátos működési bevételei költségsora, mely az 1994-es 1,1 milliárd forintról 2,4 milliárd forintra növekedett. Aránya az összes költségvetési bevételen belüli 17,4%-ról csaknem 33% lett. A jelentős növekedést segítette, hogy- az építmény- és telekadóból származó bevétel elérte a 600 millió forintot,- az iparűzési adó 150%-kal növekedett (370 millióról 885 millió forintra),- a gépjárműadó több mint háromszorosára emelkedett (34 millióval szemben 146 millió),- a közterület-használati díjak közel megduplázódtak (56 millióról 107 millió forint). A felhalmozási és tőkejellegű bevételek az 1994-es 1,3 milliárddal szemben 1995-ben 1,5; 1996-ban 1,7; 1997-ben mindössze 1,1 milliár- dot képviselnek. Ennek oka, hogy csökkentek a privatizációs bevételek, a telekeladások bevételei, a helyiségértékesítések (bizottsági döntést követően azok leállítása) és a bérlakáseladás. Ezáltal a felhalmozási és tőkejellegű bevételek aránya is jelentősen csökkent a költségvetés egészén belül: 1994-es 21%-kal szemben 1995-ben 24%-ot; 1996-ban 25%-ot; 1997-ben pedig nem egészen 15%-ot képviseltek. A kiadási oldal elemzése hasonló érdekességeket mutat: az intézmények kiadásai egészében 1994-hez képest 43,5%-kal növekedtek, 2,9 milliárdról 4,1 milliárdra, az összkiadásokon belül 52,3%-ról 63,3%-ra. Az oktatási ágazatot tekintve a közel kétmilliárdról közel hárommilliárdra növekedett a ráfordítás. (47%- os emelkedés.) A szociális ágazatban 45,4%- kal nőtt a ráfordítás, ezen belül a nappali szociális ellátásra 158%-kal több fordítódott, a gondozóházi ellátás csaknem megduplázódott. Mindkét ágazatban a személyi kiadások 51-53%-kal, míg a munkaadót terhelő járulékok 71-75%-kal növekedtek. A polgármesteri hivatal kiadásai a 2,6 milliárd forintról 2,4 milliárd forintra csökkentek (91%). Fejlesztésre, felhalmozásra, felújításra 11 %-kal költött többet az önkormányzat, ami reálértékben csökkenést jelent. Az eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen volt a szigorú gazdálkodás gyakorlata, és a „minikincstár” bevezetése is jelentősen hozzájárult. Mindezeket az önkormányzat úgy érte el, hogy a költségvetési támogatások reálértékben csökkentek és az infláció az eltelt három év alatt közel 70%-os volt. Az eredmények ellenére, nem elégedett a képviselő-testület az épület-felújításra, lakás- építkezésre és az elesettek segítésére jutó támogatás mértékével. Összegezve megállapítható, hogy az elmúlt 3 évben gazdaságpolitikai célkitűzéseinket meg tudtuk valósítani:- intézményeinket színvonalasan tudtuk működtetni, az ellátásbeli igényekhez igazítottuk,- a gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgáló eszközrendszer hozzájárult ahhoz, hogy a fejlesztési kiadások között 15%-ot képviseltek, de az általunk alapított társaságok tevékenységét figyelembe véve meg tudtuk őrizni felhalmozási kiadásaink nagyságrendjét,- a vagyonfelélést megszüntettük,- mindezt működésihitel-felvétel nélkül valósítottuk meg. Amit a gyámhivatal tevékenységéről tudni kell 4. A gyámrendelés bemutatása Az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról a gyámhatóságok hatáskörébe utalja a gyámrendeléseket. A magyar történelem során jogilag elsőként II. József egyik rendeletével kötelezte a községek helytartóit, hogy az árva - elhagyott gyermekek mellé gyámokat (tutorokat) kellett állítani. A hazánkban dúló sok háború is előidézte azt, hogy az 1901-es Gyermekvédelmi törvény elismerte a gyámságot. Á mai törvény értelmében gyámot akkor rendelünk a kiskorú részére, ha születi meghaltak, valamilyen oknál fogva a szülők szülői felügyeletét a bíróság megszüntette, a szülők cselekvő- képességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt állnak, a szülők ismeretlen helyen tartózkodnak. Sajnos előfordul, hogy a gyámrendelés oka a szülők munkanélkülisége, hajléktalansága és szegénysége. Ä gyámságot vállaló személy a legtöbb esetben a nagyszülő, idősebb testvér, nagynéni, nagybácsi, de bármely nagykorú magyar állampolgár lehet gyám, aki nem áll gondnokság, vagy jogerős bírói ítélet hatálya alatt, büntetlen előéletű, és a gyámi tiszt gyakorlásából végrendeletben vagy egyéb közokiratban nem zárták ki. Sajnálatos, hogy a törvény felső korhatárt nem szab a gyámi tisztet vállaló személy esetében, hisz belátható, hogy a 87 éves dédnagymama, - aki maga is ellátásra szorulna - nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem boldogul 11 éves gyámoltjával. A gyámrendelést leggyakrabban a leendő gyám kezdeményezi úgy, hogy ügyfélfogadási időben felkeresi hivatalunkat, jegyzőkönyvben nyilatkozik szándékáról. Nagyon sok esetben a leendő gyámolt már nem a szüleinél, hanem későbbi gyámjánál tartózkodik. Persze kezdeményezheti a gyámrendelést az iskola, óvoda, a védőnői szolgálat, a családsegítő, nevelési tanácsadó és a Pappné Varga Eszter Gyermekjóléti szolgálat is. Mindegyik társintézménnyel nagyon jó a kapcsolunk. A gyámhivatal kötelessége, hogy felvegye a szülőkkel a kapcsolatot, nyilatkoztassa őket, hogy beleegyeznek-e a gyám- rendelésbe, kivizsgálja a befogadó személy életkörülményeit, környezettanulmányt végezzen a szülőnél és a leendő gyámnál egyaránt. A lelkiismeretes, alaposan átgondolt és a gyerek érdekeit leginkább szolgáló döntés meghozatalához gyakran megkérjük a gyereket tanító pedagógusok, a védőnők szakvéleményét. Ha szükséges, a nevelési tanácsadó gyermekpszichológusának vizsgálatát is kérjük. Sajnos előfordulnak olyan esetek is, amikor a gyámság vállalásakor nem a gyerek életkörülményeinek javítása, hanem esetleges anyagi javak megszerzése a cél, hiszen a családi pótlék, az árvaellátás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás a munkanélküliséggel küszködő családok életében biztos jövedelemforrás. Szerencsére a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a gyám teljesen szabadon rendelkezzék a gyámolt vagyonával, illetve a kiskorút megillető jövedelmekkel. A gyámkirendelő határozat megszületését követően az önkormányzat Igazgatási Osztálya leltárban rögzíti a gyámolt ingó és ingatlan vagyonát, illetve felszólítjuk a gyámot, hogy az OTP XIII. kerületi fiókjánál úgynevezett gyámi fenntartásos betétkönyvet nyisson a kiskorú nevére. Ebből a betétkönyvből később csak a hatóság engedélyével vehet fel pénzt elszámolási kötelezettséggel. A gyámolt érdekeit szolgálja az a rendelkezés is, mely szerint a gyámnak minden év február 15- éig kötelessége számlákkal igazolt számadást benyújtania a kiskorút megillető jövedelmekről (családi pótlék, árvaellátás). A gyámhivatal gyámkirendelő határozata a gyereket ideiglenesen elhelyezi és részére gyámot rendel ki. A végleges elhelyezésről a bíróság dönt. A gyámrendelés a gyámolt nagykorúságáig tart, de a körülmények megváltoztatásával megszűnhet. Ebben a témában bővebb felvilágosításért Pappné Varga Eszterhez fordulhatnak ügy- félfogadási időben személyesen a XIII., Frangepán u. 44/a-ban, vagy telefonon a 452-4131-es számon.