XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. május / 5. szám
Tudnivalók az óvodai felvételekről A közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXX1X. törvény 24. §-a értelmében óvodai nevelésre - általában hároméves korától az iskolába lépésig - valamennyi gyermek jogosult. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni, melynek teljesítéséért a szülő felelős. Mit kell tudni az óvodai felvételekről? Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik. Jelentkezni a meghirdetett időpontban a lakóhely szerinti körzetileg illetékes önkormányzati vagy nem önkormányzati óvodában lehet. A jelenleg bölcsődében elhelyezett gyermekekre vonatkozó igényt is be kell jelenteni. A jelentkezés időpontja: 1998. május 4-8. Az új gyermekek fogadása szeptember 1-jétől folyamatosan történik. Az óvodában gyermeket a nevelési év megkezdését követően is fel lehet venni. A fogyatékos gyermekeket nevelő óvodába való felvételhez a fogyatékosság típusa szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata szükséges. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő édesanyák gyermekeit az óvodák előjegyzésbe veszik, ha a gyermek a nevelési év folyamán betölti harmadik életévét. Az előjegyzés nem jelent felvételt. Ha az anya év közben munkába áll, kérésére a kerületi önkormányzat - lehetőség szerint - gondoskodik a gyermeke óvodai felvételéről abban az óvodában, amelyben üres férőhely van. Nemzetiségi nyelvű, illetve idegen nyelven is nevelő óvodák a fővárosban: II., Gárdonyi Géza u. 27-33. (német); III., Bebó Károly u. 13. (német); III., Bárczi Géza u. 1. (német); III., Tímár u. 13/B (német); III., Bécsi út 236. (német); VI., Városligeti fasor 28. (német); VII., Rózsák tere 6-7. Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gimnázium; VII., Rózsa u. 5. (szerb); XII., Budakeszi út 48. (héber); XIII., Lomb u. 1-7. Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gimnázium; (szlovák); XIV., Bolgárkertész u. 12; (német); XIV., Kántomé sétány 1-3. Horvát Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola (hon’át); Diákotthon és Gimnázium; XXIII., Szitás u. 99. (német); XXIII., Templom u. 10. (német). Ha nemzetiséghez tartozó szülő nem nemzetiségi óvodába kéri gyermeke felvételét, tájékoztatni kell arról, hogy működik nemzetiségi nyelven nevelő óvoda, óvodai csoport is. Fel kell venni az óvodába az óvodai nevelésre kötelezett gyermeket, az állami neveltet, továbbá azt a gyermeket, aki a külön jogszabályokban megállapított tanköteles életkort a következő tanévben eléri. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvodavezető a felvételek lezárásáról - a felvételekről hirdetmény, az elutasításról határozat formájában - értesíti a szülőket 1998. június 5-ig. Az elutasító határozatot a szülőnek meg kell küldeni. Az elutasított óvodai felvétellel kapcsolatos határozatok közlésétől számított tizenöt napon belül - 1998. június 26-ig - a szülő eljárást megindító kérelmet nyújthat be az óvodavezetőnél. Az óvodavezető az eljárást megindító kérelmet nyolc napon belül - elbírálás céljából - önkormányzati óvoda esetében a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, nem önkormányzati óvoda esetén a fenntartóhoz küldi meg. Az első óvodai foglalkozási nap: 1998. szeptember 1. Ekkor történik meg az eddig bölcsődében elhelyezett gyermekek átvétele is. Intézményvezetők kinevezése Az önkormányzati képviselő-testület Kautzky Lászlónét a 2. Számú Napközi Otthonos Óvoda (1134 Bp., Kassák L. u. 17.) vezetőjének megbízza harmadik ciklusban határozott időre 1998. augusztus 1- jétől 2008. augusztus 31-ig, Somosi Jánosnét a 4. Számú Napközi Otthonos Óvoda (1133 Bp., Kárpát u. 25-29.) vezetőjének megbízza harmadik ciklusban határozott időre 1998. augusztus 1-jétől 2008. augusztus 31-ig, Molnár Mikló síiét a 9. Számú Összevont Napközi Otthonos Óvoda (1131 Bp., Gyöngyösi út 67-71.) vezetőjének megbízza harmadik ciklusban határozott időre 1998. augusztus 1-jétől 2008. augusztus 31-ig, Kisléghy Magdolnát a 10. Számú Összevont Napközi Otthonos Óvoda (1138 Bp., Gyöngyösi sétány 5.) vezetőjének megbízza harmadik ciklusban határozott időre 1998. augusztus 1-jétől 2008. augusztus 31-ig, Karácsonyi Györgynét a 13. Számú Napközi Otthonos Óvoda (1135 Bp., Szegedi út 38.) vezetőjének megbízza harmadik ciklusban határozott időre 1998. augusztus 1- jétől 2008. augusztus 31-ig, Kalló Istvánnét a Szent László Általános Iskola (1135 Bp., Szent László u. 59-61.) igazgatójának megbízza harmadik ciklusban határozott időre 1998. augusztus 1-jétől 2003. augusztus 31-ig, Herczig Ferencnél az Ady Endre Gimnázium (1139 Bp., Röppentyű u. 62.) igazgatójának megbízza határozott időre 1998. augusztus 1-jétől 2003. augusztus 31-ig, Dani Csabát a Szabó Ervin Gimnázium és Szakközépiskola, Felnőttek Általános Iskolája és Gimnáziuma (1139 Bp., Üteg u. 30.) igazgatójának megbízza második ciklusban határozott időre 1998. augusztus 1-jétől 2003. augusztus 31-ig, Antal Gábort az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház (1138 Bp., Dagály u. 15/A) igazgatójának megbízza határozott időre 1998. május 1-jétől 2003. április 30-ig. DeliU - aUí szeret tAkArítAni LátosAtÁs KowIóssh Erzsébetnél Carmen Hangjának, énekének, jellemformálásának, légkörteremtésének a legmagasabb szakkörökből áradó elismeréseivel megtölthetném ezeket a hasábokat.- Ne tegye. Ennek visszamenőlegesen nem látom értelmét - mondja kerületünk sok művész-lakosának egyike, az Operaház Örökös Tagja, századunk egyik legnagyobb énekesnője, Komlóssy Erzsébet.- Ebben meg is állapodtunk, de csak annyiban, hogy a lényének (s akkor persze művészetének) elementáris vonzásáról tanúskodó tényeket nem mellőzhetem. (Amúgy embernek, ezen belül nőnek is olyan vonzó, hogy újságcímoldalak sokasága, sőt, divatoldal is készült vele, holott civilben kezdettől az átlagnál kevesebbet foglalkozott öltözködéssel). Mérvadó elismeréseinek egyetlen mozzanatát mindenképpen jogosult vagyok felidézni. S ez minden méltán elért legmagasabb kitüntetésénél beszédesebb. 1964- ben - a háború után először - járt nálunk századunk egyik legnagyobb zenei és jellembéli személyisége, Pablo Casals. Megtisztelt azzal, hogy fogadott és hosszan elbeszélgetett velem. Egyebek között El Pessebre (A Jászol) című oratóriumáról, amelynek bemutatására és vezénylésére a New York-i ENSZ-palotabéli, londoni, párizsi, barcelonai, Buenos Aires-i, philadelphiai, San Francisco-i, berlini és további tizenhét zeneközpontban rendezett hangverseny után első ízben a világ „vasfüggönyön” túli részén Budapestre érkezett. (Több barátja élt itt.) Az alt szólamot Komlóssy Erzsébet énekelte. Beszélgetésünk még a próbák idején történt. Casals azt mondta: - Kivételes, briliáns énekművész.- A nagy mester a bemutató után szemtől szembe is megtisztelt a dicséretével - mondja a művésznő — és volt szíves kilátásba helyezni, hogy meghív majd. Boldog voltam, de megmondom őszintén, úgy gondoltam akkor, hogy kedves udvariasságnál többről nincs szó és az akkor nyolcvanhatéves mester (aki szerencsére további tizenegy évet élt még - szerk.) másnap már nem igen emlékszik erre az epizódra. Ezzel szemben két év múlva meghívást kaptam az Athéni Zenei Fesztiválra, amellyel semmiféle korábbi nexusom nem volt. A nyolcvannyolcéves Casals vezényelte El Pessebre szólójára hívtak. Bámulatos embert ismertem meg benne. A második magyar vendég voltam ezen a rendezvényen. Az első előttem Fischer Annie.- Ha már ezt a valóban nagy emlékemet felidéztem, hozzáteszek egy ha- son-értékűt. A SzékelyfoHáziasszony, erről már beszéltünk. De vígoperai és operettszerepeimet is szeretem és becsülöm, Verdi Falstaffja Mrs. Quicklyjétől Johann Strauss Cziprájáig (Cigánybáró). Sokszor kérdezték tőlem, hogy prózai szerep nem izgatott-e soha. Hát nem. Engem játékomba is a zene vitt bele minden szituációban. Énekelve, énekkel tudok játszani.- Több évtizedes nagyívű pályájának biztosan voltak izgalmas pillanatai.- Több mint pillanat az ilyesmi - különben is drukkos voltam mindig, de csak a függöny felmeneteléig. Egyik legemlékezetesebb szerepemet, az Orfeuszt - ha eleget akartam tenni az 1959-ben felkínált beugrási lehetőségnek - három nap alatt kellett megtanulnom. És sikerült. Szerencsére könnyen tanulok. Casals mesterbe karolva, a szólistákkal - 1966, Athén nó felújítása után Kodály Zoltán legnagyobb elképedésemre odalépett hozzám, és annyit mondott: „Ilyennek képzeltem ezt a Háziasszonyt.” Köztudott, hogy fukar volt a szavakkal. Az ilyenekkel kiváltképp. Más hatalmas sikereiről nem szólni őszintén önmegtartóztatást kíván. Sain Saéns Sámson és Delilájában az akkori tenorkirály, Mario del Monaco volt Sámson. Elsőnek ő mondta: - Káprázatos partner, ő maga Delila. A szaksajtó legkiválóbb személyiségei egyöntetűen „a két főszerep pazar egyensúlyáról” beszéltek.- Delilát mindenképpen legfőbb szerepeim között tartom nyilván - mondja - a fordulópontok egyikének, ahol tudtam valami újat adni. Ilyen ezen kívül az Orfeusz, a Carmen, az Anya Szokolay Vérnászából, a Márfa a Hovanscsinából és persze a Három év múlva a Székelyfonó is beugrás volt, méghozzá úgy, hogy megelőzően hét évig nem énekeltem a Háziasszonyt. Ráadásul Bea lányommal az ötödik hónapban voltam. Szerencsére a zenei memóriám se rossz. A civil annál inkább. Ha meg nem nézem az újságot, meg nem mondom, hogy milyen nap van - és ez már lánykoromban is így volt.- Mondana néhány szót: hogyan kezdó'dött ez az egész?- Kedves salgótarjáni matematika tanáromnak, Csanády Miklósnak köszönhetem, hogy az ének lett a hivatásom. Szenvedélyes, hozzáértő zenebolond volt és már gyerekkoromban felfigyelt a hangomra. Még azt is elnézte, hogy nem voltam egy női Bolyai a számtanban. Következetesen bíztatta a szüléimét, hogy nekem énekelnem kell. No, édesapámat hasztalan, édesanyám viszont felvitt Komlóssy Erzsébet Pestre dr. László Gyulához, Anday Piroska, Németh Mária, Palló Imre, Székely Mihály tanárához. Meglátván engem egy tanúr úr azt gondolta, talán az édesanyám kíván tőle tanulni. De aztán csak meghallgatott és vállalta a tanításom. Vajha élt volna egy kicsivel tovább (bár az Operaházban még hallott), hogy büszke lehessen a sikereimre. Csanády tanár úr hála az égnek, megélte.- Kérem, a múlt után beszéljen egy kicsit a jelenről.- Szerződés köt az Operaházhoz: tanítok. Már fiatalon is élveztem. ha tehetséges fiataloknak mutathattam, amit tudtam. Most ez a dolgom. Boldog lennék, ha sikerülne jó utódokat indítani a pályán. Minden hangfajban, lehet az férfi is. Álmomban én is voltam tenorista. És ha már itt tartok: szüleim bánatára és elképedésére gyerekkoromban nem babázni szerettem, hanem focizni. Meg úszni, de azt most is szeretek. Kézimunkázni egyenesen utáltam. És mit tesz isten, már aktív énekesként kedves időtöltésemmé vált. Szerettem és ma is szeretek jó gyerekeimmel, Beával és Zsoltival együtt lenni, s immár persze a lányom fiával, az unokámmal, Andrással, aki ragaszkodik hozzá, hogy ne becézzük. További időtöltésem: mániákusan takarítok, nem bírom a rendetlenséget. De szeretek semmittevőén kibámulni is itt az ablakon a Dunára, amely nem csak József Attila méretű zsenikben indít el gondolatokat. Ilyenkor előbukkannak részletek az életemből, amellyel - a hibákat ma már tisztábban látva is - meg vagyok elégedve.- Ha már a Dunát említi és itt lakik, fűzne ehhez valamit a kerület lapjában ?- Évtizedek óta lakom itt, emlékek sokasága köt ide. Láttam még szépnek, ápoltnak a közvetlen környezetemet, s láttam sajnos a lepusztulását, főleg ami a kevés parkját illeti. Mostanában örülök, mintha mozdulna etekintetben valami. Remélem, kívánom, ahogy tudom, segítem, hogy az egész kerületben így legyen, s ha jól látom, főleg ami barátainkat, a fákat illeti a külső részeken több történik, mint beljebb. Mert ha valaki jobban megnézi, a szép Budapesten belül Angyalföld magában is szép város. Rajk András