XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. március / 3. szám
Az 1997. november 1-jén hatályba lépett gyermekvédelmi törvény a gyámhivatalok feladatává tette az örökbefogadási és az örökbefogadás felbontási ügyeket. Az örökbefogadás előtti eljárást az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő. Az eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örök- befogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. A gyermekvédelmi szakszolgálat (a fővárosban a GYIVI) a lefolytatott vizsgálat eredményét és javaslatát az ügyfél kérelmére írásban megküldi szolgálat javaslata alapján meggyőződik a gyermek családba történő beilleszkedéséről,- beszerzi a gyermek személyiségére vonatkozó szak- véleményt, — szükség esetén újból beszerzi az érintettek egészségi állapotára vonatkozó orvosi igazolásokat. Ezt követően a gyámhivatal meghozza az örökbefogadást engedélyező határozatát. A gyámhivatal a felbontási kérelem előterjesztése kapcsán az örökbefogadás körülményeire vonatkozóan teljes körű tényfeltáró munkát véGyárfás Erzsébet és Nagy János ügyfeleket fogad az örökbe fogadni szándékozó lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak. A gyámhivatal az örökbefogadó alkalmassága tekintetében a rendelkezésre álló szakvélemények, környezet- tanulmány, valamint - szükség szerint — egyéb iratok alapján dönt. Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem indítható. Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal jogerős határozata alapján az örökbe fogadni szándékozó személyt a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi saját nyilvántartásába, majd továbbítja az ügyfél kérelmére az országos nyilvántartás számára. A gyámhivatal határozata a jogerőtől számított 2 évig érvényes, mely az örökbe fogadni szándékozó kérelmére 1 évvel meghosszabbítható. Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére indul. A kérelmet a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnál lehet előterjeszteni. A gyámhivatal az eljárás során különféle iratokat szerez be, illetve a törvény alapján egyes iratokat az örökbe fogadni szándékozó személynek kell csatolnia. A gyámhivatal kötelező meghallgatást tart a törvényben felsorolt személyek körében. Nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti és az örökbefogadó szülőket együttesen kell meghallgatni, melyről jegyzőkönyv készül. A vér szerinti szülő az örökbefogadáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát bármelyik gyámhatóság előtt megteheti. Csecsemő esetén a szülést követően azonnal is lehetséges. A gyámhivatal az örökbefogadási kérelem elbírálása előtt:- az örökbe fogadni szándékozó személynél környezettanulmányt készít és határozattal dönt a gyermek gondozásba történő kihelyezéséről,- a gyermekjóléti szolgálat, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetén a gyermekvédelmi szakgez. Ennek ismeretében hozza meg döntését az örökbefogadás felbontásával kapcsolatosan. Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja. Amennyiben a felek között az örökbefogadás felbontásával kapcsolatosan nincs egyetérkövetkezményeire, ennek eredménytelensége esetén pénzbírság szabható ki, melynek felső határa 100 000 forint. A bírság ismételten is kiróható. A kapcsolattartás akadályoztatásának tényéről a szülők egymást írásban értesíteni kötelesek. Abban az esetben, ha problémák merülnének fel, azt a gyámhivatal tudomására hozzák. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. Amennyiben a gyermek rendezetlen családi jogállással született, az anya állandó lakóhelye szerinti gyámhivatal a születés tényéről az anyakönyvi hivataltól értesítést kap. Ennek ismeretében a gyámhivatal köteles az anya figyelmét felhívni arra, hogy legkésőbb a gyermek 3 éves koráig rendezni köteles a gyermek családi jogállását, és kéri, hogy nyilatkozzon a vér szerinti apa személyéről. Ennek ismeretében a gyámhivatal megkeresi az apát és nyilatkoztatja arra vonatkozóan, hogy hajlandó-e a gyermeket magáénak elismerni. Amennyiben nem kívánja elismerni a gyermeket, hivatalból bírósági eljárás indul az apaság megállapítása tárgyában. Amennyiben az anya fennálló házassága idején született gyermekének tés, úgy a feleknek bírósághoz kell fordulniuk. Témák Irén ügyiratokat tanulmányoz Ksofúttartási an láthatási) ügyek A gyermekkel való kapcsolattartásra a szülő, nagyszülő, továbbá ha a szülő, illetve a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, a gyermek nagykorú testvére, szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult. A szülővel való kapcsolattartásra irányuló kérelmet a 14. életévét betöltött gyermek önállóan is előterjesztheti. A gyámhivatal a szülők közötti vita esetén a kapcsolat- tartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolat- tartásának megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik. A gyámhivatal a kapcsolat- tartást elsősorban egyezség létrehozásával, tárgyalás megtartásával rendezi. A gyermek törvényes képviselőjének állandó lakcíme szerinti gyámhivatal illetékes ezen ügyekben. Ha a gyermeket nevelő szülő a kapcsolattartást szabályozó határozatnak nem tesz eleget, a gyámhivatal írásban figyelmezteti magatartásának A szülői ház elhagyásával kapcsolatos eljárás a gyermek, a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a gyermeket gondozó személy kérelmére indulhat. A gyámhivatal az engedélyezés során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható. Amennyiben a gyámhivatal a kérelmet elutasítja, és a gyermek a szülői házat már engedély nélkül elhagyta, kötelezi a gyermeket a visszatérésre. Ha a lefolytatott eljárás során (széles körű környezettanulmány) a feltételeket megfelelőnek és a gyermek érdekében állónak tartja, a szülői ház elhagyására az engedélyt megadja. A körülmények negatív irányú változása esetén az engedélyt visszavonhatja. A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása iránti kérelemhez csatolni kell mindazokat az okiratokat, melyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön is biztosítva van. Amennyiben a benyújtott okiratokból megállapítható, hogy a gyermek külföldre távozása rá nézve nem hátrányos, úgy a gyámhivatal határozatában az engedélyt megadja. Kiskorúak házasságának eui A gyámhivatal a házasság- kötésre az előzetes engedélyt akkor adja meg, ha a házasságkötés a kiskorú érdekét szolgálja, továbbá ha a kiskorú kérelmét szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be, részt vesz a családvédelmi szolgálat tanácsadásán, a házasságkötéshez szükséges testi, erkölcsi, értelmi fejlettséggel rendelkezik, a 16. életévét betöltötte. Ezen túlmenően, ha megélhetése, lakhatása a házasságkötés után biztosított, a meglévő, illetve 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének gondozáshoz, neveléshez szükséges feltételek biztosítottak. Önmagában az a tény, hogy a kiskorú várandós, nem alapozza meg a házasságkötés engedélyezését. A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapig érvényes. A fentiekkel kapcsolatban bővebb felvilágosítást személyesen ügyfélfogadási időben és telefonon bármikor adnak a témával foglalkozó ügyinté- ______ zők. Cím: XIII. kerület, Frangepán utca 44/A fszt. 5. Telefon: 270-1384/238, 234- es mellék.' T ernák Irén Gyárfás Erzsébet Információ a két ügytípussal kapcsolatban, amit tapasztalataink szerint igen sokan félreértelmeztek: 1. Otthonteremtési támogatásban csak azok a fiatal felnőttek részesülhetnek, akik nagykorúvá válásuk előtt közvetlenül legalább két évig gyermekotthonban éltek intézeti vagy állami neveltként. 2. Gyermektartásdíj megelőlegezése csak akkor lehetséges, ha az érdekelt fél már kérte a bíróságtól a végrehajtást, de a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen volt. Mindkét tényről dokumentum szükséges. Nagy János mb. hivatalvezető KERÜLETÜNK HATVAN EVE címmel az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény és a XIII. Kerületi Helytörténeti Klub kétfordulós helytörténeti vetélkedőt hirdet kerületünk jelenlegi és volt lakói részére a Hírnök márciusi és áprilisi számában. A vetélkedő márciusi fordulójának kérdései: 1. Mikor lett Angyalföld XIII. kerület? 2. Melyik híres költőnk lakott 1939-44 között a Pozsonyi út 1. szám alatt? 3. A Vilmos-laktanyában kinek a vezetésével alakult ellenállási csoport 1944-ben? 4. Mikor alakultak ki a kerület jelenlegi határai? 5. Hány orvosi műszergyár egyesüléséből alakult meg 1963- ban a Medicor Művek? 6. Mely kerületi épületek tervezője Finta József építész? 7. Mikor adták át a kerület első metróállomását? 8. Melyik kerületi gimnázium nevelőtestülete kapott Pro Űrbe Budapest díjat és mikor? 9. Milyen fővárosi közüzemek központjai találhatók a kerületben? Az itt feltett kérdésekre a választ 1998. március 27-ig juttassák el a versenyzők postán vagy személyesen az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteménybe (1132 Budapest, Váci út 50. Telefon: 349-1501), nevük és lakcímük feltüntetésével. A vetélkedő márciusi fordulójának helyes válaszait az áprilisi forduló kérdéseivel együtt közöljük a Hírnökben. A legeredményesebb versenyzők közül sorsolással választjuk ki a díjazottakat az áprilisi forduló válaszainak értékelése után. Díjak: 1. díj: 15 000 Ft, II. díj: 8000 Ft, III. díj: 5000 díj, IV. díj: 2000 Ft. A nyerteseket 1998. május 15-ig értesítjük. A díjak átadására a XIII. Kerületi Napok keretében kerül sor május 26-án. Kedves lakók! UTCÁNK TÖRTÉNETE címmel az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény és a XIII. Kerületi Helytörténeti Klub pályázatot hirdet kerületünk lakói részére. A pályázók az utcajegyzékben szereplő bármely XIII. kerületi út, körút, utca, tér, köz, park, sétány történetével pályázhatnak, legalább három gépelt oldal terjedelemben. A pályaművekhez eredeti dokumentumok vagy másolataik, vagy képillusztrációk mellékelhetők. A pályaművek beküldési határideje 1998. április 24. A beküldés vagy beadás helye: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény, 1132 Bp., Váci út 50. Telefon: 349-1501. A pályázók tüntessék fel pályázatukon a nevüket és lakcímüket! I. díj: 25 000 Ft, II. díj: 20 000 Ft, III. díj: 10 000 Ft, IV. díj: 5000 Ft. A díjazottakat 1998. május közepéig értesítjük. A díjak átadására a XIII. Kerületi Napok keretében kerül sor május 26-án. A legjobb pályaműveket a XIII. kerületi Hírnök megjelenteti. Új paliba nyílt a Cehei nt 28-ba« Nyilván a környék népes lakosságának örömére új patika nyílt a Lehel út 28-ban, mivel ott beszerezhetik a humán- és állatgyógyászati készítmények és gyógytermékek széles választékát. Képeinken: az Oroszlán patika bejárata, s odabent a patika vezetője, Gerőné dr. Almási Judit és munkatársa, Kun Andrea szakgyógyszerészek munka közben. Az önkormányzati közterület-felügyelők 1997-ben megtett intézkedései Szabálysértés megoszlása Figyelmeztetés Helyszíni bírság eset Ft Feljelentések száma Közterület engedély nélküli használata 464 693 729 500 6 Közterületen engedély nélküli árusítás 533 125 113 500 1 Köztisztasági szabálysértés 87 63 62 000 1 Parkrongálás 48 153 265 300 25 Útügyi szabálysértés 18 18 21 000Ebtartási szabálysértés 84 3 1 500KRESZ szabálysértés 433 1240 1 622 500 164 Egyéb* 39 4 5 500Összesen 1706 2299 2 820 800 197 *Egyéb: hirdetmények tiltott elhelyezése, hivatalos személy akadályozása stb. 1998. március Amit a Gyámhivatal tevékenységéről tudni kell Helytörténeti vetélkedő és pályázat Kedves lakók! nem a férje az apja, a gyámhivatal az apaság vélelmének megdöntése tárgyában pert indít.
