XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. szeptember / 9. szám
8 Pf"!aáas&Rf i i mmwmm ii tmmxssm Ilii Az ügyes-bajos dolgaikkal az önkormányzatukhoz forduló állampolgároknak nyilvánvalóan segítséget jelenthet, ha aktuális ismeretekkel vértezzük fel őket a törvényesség és jogrend érvényesüléséért munkálkodó intézmények feladatköreiről. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal fontos szerepet tölt be abban, hogy az ön- kormányzatok jogszabályalkotási és ügyintézési eljárásai megfeleljenek a törvényességnek. Miként tesz eleget e hivatal a rendeltetésének, és hol foglal helyet az államigazgatás szervezetében? - ezzel a kérdéssel kerestem fel dr. Szabó Lajos hivatal- vezetőt, aki rövid történeti visszapillantással kezdte.- 1990-ben, az önkormányzati rendszer létrejöttével kezdték meg működésüket az ország 8 régiójában, köztük Budapesten is, a köztársasági megbízotti hivatalok, amelyek alapvető feladata az önkormányzatok tevékenységének törvényességi ellenőrzése volt. 1994-ben a köztársasági megbízotti intézmény megszűnésével 20 közigazgatási hivatal alakult, egy-egy az ország valamennyi megyéjében, és egy a fővárosban. A köz- igazgatási hivatal intézménye a nemzetközi jogtörténetben jól ismert, leginkább a francia prefektushoz hasonlítható, de Németország több tartományában is megtalálhatjuk a törvényességi ellenőrzés intézményét. A mi hivatalunk lényegi szabályait főleg a francia példából merítette a magyar jogalkotás. Feladataink három nagy csoportra oszthatók. Az ellenőrzés nem felügyelet Az első az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. Tudatosan mondok ellenőrzést.- Miért?- Az ellenőrzésnek ugyanis nem szinonimája a felügyelet. A különbség az, hogy az ellenőrzés nem hordoz magában intézkedési jogkört, tehát a felügyelet több az ellenőrzésnél. Az önkormányzati döntéseket - latin kifejezéssel élve - a posteriori, azaz utólag, alapvetően a jegyzőkönyvek tanulmányozása alapján vizsgáljuk, s minősítjük törvényesnek vagy törvénysértőnek. Önkormányzati döntéseken értjük a képviselő-testület rendeletéit, határozatait, a bizottságok határozatait, a polgármester önkormányzati tartalmú határozatait, a kisebbségi önkormányzatok határozatait. Természetesen jogunk van arra is, hogy iratokat kérjünk be vagy a helyszínen tájékozódjunk az önkormányzatoknál. Intézkedési jogkörünk hiányában azonban az általunk törvénysértőnek talált önkormányzati döntést nincs jogunk sem felfüggeszteni, sem megsemmisíteni. Egyedüli jogunk az, hogy felhívjuk az önkormányzatot az ügy újratárgyalására, s erre határidőt szabunk meg. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, vagy a képviselő-testület elutasítja a mi törvénysértésre vonatkozó megállapításunkat, a következő lépcső számunkra az, hogy önkormányzati rendelet esetén az Alkotmánybíróságtól, önkormányzati határozat esetén a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól kérjük az általunk törvénysértőnek talált döntés megsemmisítését. fiz önkormányzatok ellenőrző szerve a Fővárosi Közigazgatási Hivatal „Számomra a szavatartás fő követelmény” Interjú dr Szabó Lajos hivatalvezetővel Fél év alatt közel 50 ezer önkormányzati döntés- Az utóbbi idó'ben hányszor és milyen esetekben kellett élniük önkormányzati döntések ellen törx’ényességi kifogással?- Budapesten 24 önkormányzatot ellenőrzünk, a fővárosit és a 23 kerületit, ezek 1998 első félévében összesen 49 275 önkormányzati döntés hoztak, amelyek közül 355 döntést találtunk törvénysértőnek. A döntések közül a rendeletek hordozták magukban a legtöbb hibát. 497 fővárosi, illetve kerületi rendelet közül 51 ellen tettünk törvényességi észrevételt, tehát nagyjából minden tizedik ilyen rendeletben volt néhány törvénysértő szakasz. A legtöbbet a lakásrendeletekkel kapcsolatban állapítottuk meg.- Miben bizonyultak a lakásrendeletek törvénysértőknek?- 21 kerületben kellett a lakásrendeleteket megtámadnunk, közülük 20 esetben azért, mert óvadékot állapítottak meg a lakásszerződés megkötésének előfeltételéül. Vagyis előre letétettek többévi lakbért biztosítékul, holott a lakástörvény 1994 óta megszüntetett minden lakáshasználati díjat, és kimondta, hogy semmiféle külön pénzösszeg nem köthető ki a lakásbérleti szerződés előfeltételéül. Egy évben 1 millió 200 ezer beadvány, 25 ezer fellebbezés- S most rátérnék hivatalunk másik nagy feladatkörére: az állampolgárok konkrét, egyedi ügyeiben történő döntéshozatalra. Ez két ágra oszlik. Az esetek jelentékeny többségében másodfokú hatóság vagyunk. Elsőfokú hatóságként viszonylag kisebb számban járunk el. Másodfokú hatóság szerepét töltjük be, amikor az elsőfokú határozatot az önkormányzatok jegyzői hozzák. Ilyen például az építési engedély, a kerítésépítési engedély, a szabálytalan építkezések ellenőrzése, telekalakítási ügyek, a helyi adókra, például a gépkocsisúlyadóra, telekadóra, kommunális adóra, iparűzési adóra, építményadóra vonatkozó elsőfokú döntések, ilyenek a szabálysértési, a birtokhábontá- si ügyek. Hozzánk tartoznak még az ipari és a kereskedelmi igazgatási ügyek, például az üzletek működési engedélye, amely ügyekben az elsőfokú határozathozatal a jegyzők hatáskörébe tartozik, fellebbezés folytán azonban ránk hárul a másodfokú határozat meghozatala.- A budapesti állampolgárok hány határozatot kapnak kézhez az önkormányzataiktól egy évben, s ezekből mennyit fellebbeznek meg?- A tapasztalatok szerint éves átlagban Budapesten egymillió 200 ezer beadvány, kérelem érkezik az önkormányzatokhoz az állampolgároktól, ebből 25 ezret fellebbeznek meg. Ez az arány statisztikailag kedvezőnek mondható, de \ természetesen nem a 25 ezer fellebbezőnek. Aki tőlünk jogorvoslatot kér, annak nem a statisztika, hanem a saját ügye a legfontosabb. Az önkormányzatoktól, illetve a polgármesteri hivataloktól, tehát a szakmai apparátustól hozzánk fellebbezésre érkezett határozatok mintegy kétharmadát helyben hagyjuk, mivel úgy találjuk, hogy mind a ténymegállapítás, mind a jogi minősítés szempontjából helytállóak. Egyharmad részük, körülbelül 30-35%-uk ügyében azonban új eljárás lefolytatására utasítjuk az elsőfokú hatóságot mindenekelőtt akkor, ha a jogszerűség meg- állapíthatása érdekében nem látjuk eléggé bizonyítottnak a határozatot. Ha viszont egyértelműen megállapíthatjuk annak jogszerűtlenségét, megváltoztatjuk, vagyis megsemmisítjük és új határozatot hozunk. De még ezt követően is van jogorvoslati fórum. Minden másodfokú államigazgatási döntés a fennálló törvény szerint a bíróságon megtámadható. Jól ismerjük azonban a bírósági ügyek sokszor évekre elhúzódó hosszadalmasságát. Jelenleg 1800 bírósági ügyünk van folyamatban, mintegy a fele ezeknek építési témájú ügy. Ügyek, amelyekben közvetlen döntési jogkörük van- Mely esetekben működik a hivatal elsőfokú hatóságként?- Mint már említettem, az összetettebb, sokirányú jogi felkészültséget igénylő ügytípusok tartoznak ide, amelyeket a jogalkotó nem telepít közvetlenül önkormányzati hatáskörbe, hanem ide koncentrálja. Ilyenek a külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó ügyek, az elmúlt félévben 1200 körül járt azoknak a külföldi polgároknak a száma, akik ingatlant kívántak vásárolni a fővárosban, vannak köztük arabok, ázsiaiak is, de legtöbben a német nyelvterületről jelentkeznek. Elsőfokon döntünk a kisajátítási ügyekben, amikor az állam, illetve az önkormányzat közcélra magántulajdont kíván a maga tulajdonába vonni, természetesen a megfelelő kárpótlási összeg ellenében. Ugyancsak elsőfokú hatóságként járunk el a magyar-külföldi házasságkötésekkel kapcsolatos tanúsítványok kiadásakor. Feladatunk idén március elsejétől a bevándorlási kérelmek intézése is. Ilyen kérelmet 1600 külföldi nyújtott be hivatalunkhoz négy és fél hónap alatt. Az új építési törvény az építésfelügyeleti jogkört is a közigazgatási hivatalokhoz telepítette. Ezzel nálunk 5 kolléga foglalkozik, akik 160 ellenőrzést folytattak le fél év alatt. Feladatuk az engedély nélküli, a szabálytalan és a nem szabvány szerint építkezések feltárása és megakadályozása.- Ezek a kollégák nyilvánvalóan nem részesülnek valami szívélyes fogadtatásban az említett építkezők részéről.- Igén. Nagyon megharagudott egy építtető is, amikor az építkezés legnagyobb hevületében megjelent a helyszínen két ellenőrünk. Amikor azonban konstatálta^ hogy mennyi hibát talál a kivitelezésben az ellenőrzésünk, kifejezetten hálálkodott, mert az ott dolgozó ácsot teljesítésének ellenőrzésekor az észlelt hiányosságai miatt nem fizette ki, aki ez ellen még csak tiltakozni sem tudott, viszont jó minőségben újra elvégezte a munkát.-Az első- és másodfokú hatósági eljárások mellett mi a harmadik nagy feladatcsoportjuk? A szervek összefogásával hatékonyabb a végrehajtás- Az úgynevezett dekon- centrált szervek tevékenységének a koordinálása. Ezek nem miniszteriális, nem is ön- kormányzati szervek, hanem területi, tehát fővárosi középszintű államigazgatási szervek. Melyek ezek? Például az Állategészségügyi Állomás, a Növényvédelmi Állomás, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, a környezetvédelmi igazgatás, a Földhivatal, a KSH, a Munkaügyi Központ, az APEH stb. Összesen húsz ilyen szerv működik Budapesten. Ezeket is mi ellenőrizzük, nem minden szakmai kérdésben, hanem csak az államigazgatási eljárás általános szabályait érintően, illetve a köztisztviselői és közalkalmazotti törvény érvényesülését illetően. Ugyanakkor ezeknek a szerveknek a tevékenységét összehangoljuk, abban az értelemben, hogy ami ezekben közös, azt igyekszünk egy cél érdekében úgy mozgatni, hogy minél intenzívebb legyen a végrehajtás. Ennek jó példája volt a tavaly és idén is megszervezett vendéglátóipari ellenőrzés-sorozat. Magyarországon ma 9 államigazgatási szervnek van ellenőrzési joga a vendéglátóipari egységeknél. Kormányrendelet hatalmazta fel a közigazgatási hivatalokat, hogy a múlt év júliusa óta területi kormányhivatalként hangolja össze azokat a közös feladatokat, amelyek az államigazgatási szervek munkájában együtt jelennek meg. Ezáltal értük el, hogy Budapesten tavaly 51 üzletet zártak be ismeretes szabálytalanságok miatt csak az idegenforgalmi idényben, és idén is már eddig 76-ot.- A közigazgatási hivatalok tehát igazi „nagyüzemek", alaposan fel vannak ruházva feladatokkal.- És az elmondottakhoz még hozzátehetem, hogy hatáskörünkbe utalták a köz- tisztviselők képzésének és továbbképzésének a szervezését. Budapesten körülbelül tízezer köztisztviselő van, közülük 1100 dolgozik a Főpolgármesteri Hivatalban, 5000 a 23 kerületi polgármesteri apparátusokban, 4000 pedig a dekoncentrált szerveknél. Képzésük kiterjed a közigazgatási alapvizsgára, amelyet mindegyiküknek egy éven belül le kell tennie, és kiterjed a novemberben induló szakvizsgákra - ez teljesen új képzési forma a magyar állam- igazgatásban -, amelyek igazán nagyszabásúak, a jogi szakvizsgával szinte azonos rangúak és jogúak. E szakvizsgát minden vezetőnek és minden vezetői munkát megcélzó személynek le kell tennie. Egy-egy évben mintegy 1500 alapvizsgázó van, s máris 1300-an jelentkeztek az újonnan bevezetett szakvizsgákra. Mi foglalkozunk még az állampolgári vizsgákkal is. Egy külföldi személynek, aki magyar állampolgár kíván lenni, a főbb magyar törvényekben el kell tudni igazodnia. Évenként 1200-1300 külföldi jelenti be igényét erre a vizsgára. Az ügyirat „megoldása" még nem biztos, hogy megoldotta az ügyet- Milyennek látja Ön, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője a közigazgatás mai helyzetét?- A közigazgatás rákfenéje, az önkormányzatinak és a magunk állami igazgatásának egyaránt, hogy eléggé túlterhelt, szétszórt, felhígult és rosszul fizetett. A hivatástudat sem mindig mutatkozik meg. Hiába van valakinek egy, két vagy akár három diplomája, hivatástudat nélkül megfeneklik a munkája. Közigazgatásunk rákfenéje a végrehajtás nehézsége is. Hovatovább ott tartunk, hogy jószerivel az irattárnak dolgozunk. Megoldunk egy ügyiratot, de nem oldjuk meg az ügyet. Irattárba helyezünk egy iratot, de nem oldjuk meg a mögötte lévő emberek sorsát. Nagyon sok fogyatékosság mutatkozik a határidő-mulasztások tekintetében. Számításom szerint mintegy 40%-ban nem az előírt 30 napon belül adnak a polgármesteri hivatalok, de még a mi hivatalunk sem mindig az ügyfeleknek választ. Annak ellenére, hogy erre a múlt év augusztusában törvény született, amely kimondja: amennyiben az ügyfél bejelenti a közigazgatási hivatalnál, a polgármesteri hivatalok szakmai felettesénél, hogy 30, illetve indokolt esetben 60 napon belül nem kapott ügyére választ a helyi apparátustól, akkor nekünk kötelességünk 8 napon belüli döntéshozatalra utasítani az adott polgármesteri hivatalt. Amennyiben ez elmarad, és az ügyfél újból bejelenti nálunk, hogy nem történt meg a döntéshozatal, kötelességünk vagy a saját hatáskörünkbe vonni az ügyet, vagy egy azonos hatáskörű másik polgár- mesteri hivatalt kijelölni az ügy elintézésére, egyidejűleg 50 ezer forint összeghatárig minden számla nélkül az eljárás költségeit a mulasztó polgármesteri hivatal terhére felszámíthatjuk, s az is kötelességünk, hogy a mulasztó közigazgatási tisztviselő ellen fegyelmi eljárást kezdeményezzünk. Nyitva a kapu az ügyfelek előtt- Mikor tartanak ügyfélfogadást a Fővárosi Közigazgatási Hivatal osztályai?- Hétfőn 12-tőí 18 óráig, szerdán 8-tól 16 óráig az új Városháza (Váci utca 62-64.) épületében.- Ön tart fogadóórát?- Minden hónapban legalább kétszer. Ezt én roppant fontosnak érzem, mert így kapok jelzéseket hivatalunk munkájáról, amitől nem vagyok nagyon elragadtatva. Másrészt pedig így kerülök közvetlen kapcsolatba az élő gyakorlattal. Minekutána én 25 évet a közigazgatás gyakorlatában töltöttem mint gyakornok, előadó, főelőadó, osztályvezető-helyettes, megyei vb-titkár, tehát az utat végigjártam, majd e munkaköröm előtt 5 évig a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályának a vezetője voltam, gyakorlatias emberré váltam. Ezért is szeretek az ügyfelekkel találkozni.- Mi a legfontosabb kritérium, amit a munkatársaitól és a partnereitől feltétlenül elvár?- Amiben kérlelhetetlen vagyok, az a szavatartás megkövetelése. Szememben egy ember ott kezdődik, hogy a szavát betartja. Ehhez még diploma sem kell. A be nem tartott, felelőtlen ígéretektől - ezt kollégáim megmondhatják - a „plafonon vagyok”, s nem egy embert ilyen okból már el is tanácsoltam az állásából. Kerületünkről pozitív vélemény alakult ki- Szűkítsük le végül a kört a mi kerületünkre, a XIII.-ra. Miben összegezné tapasztalatait velünk kapcsolatban?- Minden udvariaskodás nélkül mondhatom, hogy pozitív véleményem van a XIII. kerületi önkormányzatról. Sok okból. Egyrészt már többször tanúja voltam olyan továbbképzéseknek, ahol öröm volt látni, amint a XIII. kerületi képviselők, frakció- vezetők, bizottsági elnökök, szakmai apparátusi vezetők, irodavezetők Dobogókőn - e képzések színhelyén - igen jó, tartalmas és baráti eszmecseréket folytattak. A törvényességi ellenőrzésünk tapasztalatai is igen kedvezőek a XIII. kerületben, 1998 első félévében mindössze 2 törvényességi jelzést kellett tennünk, amelyek egy bizottsági határozatra és egy kisebbségi ön- kormányzati mulasztásra vonatkoztak. Kerületük képviselő-testületi döntéseivel szemben egyáltalán nem tettünk észrevételt, pedig ezen időszak alatt 54 rendeletet és 51 határozatot hoztak. Habár ezek a számok önmagukban még nem jelentik a munka minősítését, személyes találkozásaim is arról győztek meg a XIII. kerület apparátusának egyes vezetőivel, hogy ott felkészült emberek dolgoznak - jelentette ki végezetül dr. Szabó Lajos hivatalvezető. Sas György A szeptember 8-i testületi ülés napirendjéből Kezdete 13 órakor a XIII., Frangepán u. 44/A szám alatti ülésteremben. Beszámoló Budapest Főváros XIII. kerület közbiztonságának helyzetérój. Beszámoló a Közbiztonsági Bizottság munkájáról. Tájékoztató a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat 1998.1. félévi gazdálkodásáról. Javaslat a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat köz- művelődési rendeletének megalkotására. Javaslat a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz történő pályázat benyújtására, valamint a Díjbeszedő Rt. által benyújtott megállapodás tervezet megtárgyalására. Beszámoló a .Lakásért életjáradék” - lakás-előakarékosságért” rendszer eddigi működéséről. Beszámoló a Jogi Bizottság munkájáról. Beszámoló a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság munkájáról. Beszámoló az Egészségügyi és Szociális Bizottság munkájáról. Beszámoló a Költségvetési Bizottság munkájáról. Beszámoló a Pénzügyi Bizottság munkájáról. Tájékoztató a közhasznú foglalkoztatás tapasztalatáról. i i