XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. augusztus / 8. szám
Más volt a látvány, mint a tévében Itt volt az otthona A békemisszió katonájaként Okucaniban szolgált Angyalföldön nemcsak a múltban volt számos katonai szervezet és intézmény, ma is sok ilyen működik itt. Tisztek, tiszthelyettesek és polgári dolgozók végzik azokban mindennapi munkájukat. Sokat közülük a lakásuk is a kerülethez köti, a családok egy része lokál- patriótának tekinti magát. A polgárokat a múltban is érdekelte és a jelenben is foglalkoztatja a honvédség működése. Az a titokzatosság és különlegesség, amely a fegyveres szolgálattal együtt jár. Napjainkban figyelemre méltó változások mentek végbe a honvédség egész struktúrájában, feladatkörében. A választópolgárok java része népszavazással az ország NATO-ba lépése mellett döntött. A vita azóta sem szűnt meg és a csatlakozás várható következményeiről aggodalmak is megfogalmazódnak. Tény, hogy csak karnyújtásnyira van a Magyar Honvédség integrálódása a NATO katonai szervezetébe. Előzményeként esztendők óta a békepartnerség keretei és feladatai között a katonák egy része már ízlelgeti, mit jelent egy keleti katonai szövetségi rendszer után, attól alapvetően eltérő katonai szövetségben feladatot vállalni és ellátni. A délszláv háborút lezáró daytoni megállapodást követően az IFOR majd SFOR tevékenységébe 1996 februárjától korlátozott létszámú magyar műszaki alakulat is bekapcsolódott. Pontosabban a magyar alegység a NATO által vezetett feladat végrehajtójává vált, hadműveleti alá- „ rendeltségébe került. Beszélgető partnerem dr. Vulevity Péter alezredes, aki Okucaniban szolgált. Arról kérdeztem, hogyan lett a műszaki alakulat tagja, milyen tapasztalatokat szerzett a különleges katonai szolgálat ideje alatt?- Önként jelentkeztem a feladatra. Nem volt egyszerű a döntés, hiszen átmenetileg búcsút kellett venni a családomtól is. Tudtam, hogy az évekig elhúzódó háború olyan körülményeket hagyott hátra, amelyek veszélyekkel fenyegetnek. De érdekelt a kihívás. Állomáshelyünk horvátországi területen volt, közel Bosznia-Hercegovinához. Onnan terjesztettük ki tevékenységünket, ahogy a háborús károk felszámolása azt szükségessé tette. Sokat dolgoztunk Bosznia területén is, például a szarajevói repülőtéren. Én végzettségemnél fogva a parancsnok jogi segítője voltam. Mint hadijogásznak azt kellett biztosítanom, hogy működésünk a törvényes előírásoknak megfelelően történjen. Létrejöjjön a jogharmonizácó a magyar, a nemzetközi és a NATO jogi előírások között. Persze a golyóálló mellény nekem is kötelező viselet volt, a géppisztoly sem hiányozhatott a nyakamból.- Milyenek voltak az első benyomásai idegen hadműveleti területen?- Legjobban a szörnyű látvány fogott meg, amely egészen más volt, mint amit a tévé hírműsoraiból itthon a közvélemény megismerhetett. Mindenütt az értelmetlen háború pusztító nyomaiba botlottunk. Szétlőtt házakkal, lakásokkal, középületekkel, romos gyárakkal, sírhalmok tömegével szembesültünk. Nem volt víz, villany, gáz. De az életnek is alig lehetett nyomát találni. Aki nem lett áldozat, az elmenekült, földönfutóvá vált. Vezetéknevemből kitűnik, hogy őseim szerbek voltak. így etnikai érintettségem kapcsán érzelmileg még nagyobb hatást gyakoroltak rám a háború következményei, mint katonatársaimra. Az azóta eltelt idő folyamán is' csak felszínesen tudtam feldolgozni magamban, vajon milyen politikai sugallatok válthatták ki a korábban szinte egy nyelvet beszélő, testvérként viselkedő nemzetiségek végzetes gyűlölködését. Remélem egyszer a történetírás választ ad ezekre a kérdésekre.- Az okucani hivatalos szervek és emberek hogyan fogadDr. Vulevity Péter szolgálatban ták a magyar katonák érkezését?- Barátsággal és kétkedés nélkül. Néhány nap elteltével meggyőződtek, hogy küldetésünk megváltás számukra. Nagyobb biztonságot éreztek jelenlétünkkel. Felismerték, hogy célunk és feladatunk a lerombolt műtárgyak, hidak, utak, vasutak helyreállítása, a zavartalan mindennapi élet segítése, nem szülőföldjük megszállására küldték alakulatunkat. Jó, egymást kölcsönösen tisztelő, egyenrangú emberi kapcsolatok alakultak ki közöttünk.- Milyen konkrét feladatokat hajtottak végre?- Sok-sok felrobbantott hidat hoztunk helyre. Utakat, vasutakat javítottunk, romeltakarítást végeztünk. Jelentős területeket tisztítottunk meg az aknáktól. Építettünk a Száva folyón és máshol is nagy teherbírású ideiglenes pontonhidakat. Sok időt vett igénybe a kijelölt műtárgyak felderítése, az elvégzendő feladatok pontos meghatározása, a szükséges javító anyagok leszállítása. Búváraink számtalan merülést végeztek a folyókban az úszóakna-veszély elhárítása érdekében. A szervezettség, az állomány szakmai hozzáértése, tisztességes munkája, az együttműködő más nemzetek katonáinak támogatása minden nehézségén átsegítette egységünket. Meg akartuk mutatni a Magyar Honvédség alkalmasságát a feladatokra. Sikerült? Igen. Az IFOR parancsnoksága, és egyéb nemzeti alakulatok vezetői számtalanszor kifejezték elismerésüket. A helyi lakosság is így értékelte munkánkat.- Kerültek-e veszélyhelyzetbe?- A legnagyobb veszélyt az elaknásított területek jelentették. A több mint kétmillió akna hatástalanítása még esztendőkig eltarthat. Fegyveres támadás egyszer érte táborunkat. Éppen piknikeltünk más nemzetek katonáival, amikor egy gépkocsiból irányunkba lőttek. Egyébként küldetésünk ideje alatt aknától vagy lövedéktől senki sem sérült meg. Csak munkahelyi baleset történt. Annak is figyelmetlenség volt az oka.- A távollétet a hazától, szeretteiktől hogyan élték meg?- Járt nálunk az állam- és a kormányfő, a honvédelmi miniszter. Sőt, amikor konszolidáltabb lett a helyzet, családtagok is kilátogattak hozzánk. A Duna TV adásait rendszeresen néztük, küldték a napi sajtót, neves művészek, együttesen keresték fel egységünket, ajándékműsorral kedveskedtek. Ha az elfoglaltság engedte, találkoztunk más nemzetek katonáival. Gyorsan hífe kelt szakácsaink jó főztjének, gyakran tértek be hozzánk egy tál magyaros étel elfogyasztására, azt követő baráti beszélgetésre. így vált könnyebbé az otthon hiányának elviselése.- Emlékszik-e valamilyen okucani sztorira?- Elmondok egy számomra kedves történetet. A táborhely elfoglalása után egy sorsára maradt kutyus csatlakozott hozzánk. Popejnek neveztük el. Kezdetben bizalmatlan volt, de hiányzott számára a jóemberek közelsége, figyelmes gondoskodása. Amikor felismerte, hogy befogadtuk, ösztönei remekül irányították, mindenhová követett minket. Ha a parancsnok sorakozót rendelt el, ő is ott volt a sorban. Egyszer arra figyeltünk fel, hogy „szerelmi életet” is él. Két alkalommal ajándékozott meg bennünket 4- 4 kutyakölyökkel. Néhány ma- gyarországra került közülük, így lettek hűséges társai itthon is a gondoskodó gazdáiknak. Kardos Bálint Feladatuk az újjáépítés volt Gábor Miklós emlékezete S ok színész él a kerületünkben. S ki tudja felsorolni, mennyi élt. Gábor Miklós a múlt hónapban lépett át az elsőből a második kategóriába. Élt 79 évet. S ennek nagy részét itt a kerületben, a Phönix-házban. Az egész ország ismerte, aligha akad felnőtt magyar, aki legalább egy szerepében ne látta volna. A mozivásznon sztár volt, a színpadon egy korszakot meghatározó művész. Mágnás Miksának éppoly feledhetetlen, mint Hamlet, dán királyfinak. Vívódó lélek és elme, pályája során változó karakter. Ezt könyvei, írásai is megerősítik. Két csodálatos színésznő volt a társa, előbb Ruttkai Éva, majd koporsója zártáig Vass Éva. Évái is itt laktak vele. A tehetséget, az alkotás erejét sugárzó hely volt a lakás, ahol éltek. Ezek a fények maradandók, őrzik az emlékek. Szeressük az elmenteket, és szeressük az itt maradtat, a gyászolót, aki sokszor volt a partnere is, min- denekfelett-állóan mint boldogtalan Ophelia. De vígjátéki szerepekben is felléptek együtt nem egyszer. A mosoly, a derű, a nevetés fakasz- tása is a hivatásukhoz tartozott. Ha erre gondolunk, az éj feketesége mögül kicsit kisüt a nap. Képeinken egy ebédjelenet a lakásban. Aki az almát kettéosztja: Ruttkai Éva, akik kapják: Gábor Miklós és Gábor Júlia (akkor még Juli), ma nemzetközi hírű színháztörténész. És - Hamlet és Ophelia. Elég volt a bogárinvázióból 1965 óta lakunk a Róbert Károly körút 14/a-ban. Nagyon örültünk, hogy végre sikerült, hisz’ ez a lakás egy élet becsületes munkája révén vált valóra. 76 éves vagyok, a feleségem az ősszel lesz 68 éves. 1996 októberében beleegyezésünk nélkül felrakták a házra a reklámtáblákat. A Cégbíróság szerint is meg kellett volna egyezni: az érintettekkel az építőnek és az építtetőnek. Ez nem történt meg. Az eredeti tervrajzon 6 db lámpa szerepel, de felraktak 9-et. Ez év márciusban pedig 12 darabot, 3-mal többet. Az erkélyünk nyitott, a lámpák belógnak az erkély korlátjáig. Este 9 órakor rákapcsolják az áramot és az a rettenetes csúszó-mászó bogárinvázió, ami itt keletkezik a fényre, elviselhetetlen. Reggelenként terítve van velük az erkély. Szellőztetni nem tudunk, az ablakokon is bejönnek, mivel a Jupiter-lámpák az egész tetőt bevilágítják. A mi házunkon a Szakmai Telefonkönyv van reklámozva. Kérdésünk, hogy kinek? Talán az Árpád hídon éjszaka közlekedőjárművezetőknek? Az erős lámpatartóról csak egy lendület és a hívatlan látogatók bent vannak az erkélyen, betörik az ablakot, s ha nem vagyunk itthon, kirabolhatják a lakást. Ez történt 2-3 évvel ezelőtt Újpesten. Először a lapos tetőt javították, majd tájékozódás után két lakást kiraboltak. A XIII. kerületi polgármesteri hivatal illetékes osztálya nem adta meg az engedélyt, viszont a Fővárosi Közigazgatási Hivatal megadta, majd 1998. június 26-án a Fővárosi Bíróság visszautalta a XIII. kerülethez az ügyet, plusz 5000 Ft perköltség megfizetésére is kötelezte az alperest. Most várjuk az ügy végét. Addig is legalább a lámpákat ne kapcsolják be! Tömör József Béke tér 1. központi szám 452-4100 Frangepán utcai központi szám 452-4170 Polgármester 452-4177 Alpolgármesterek 452-4187, 452-4142 Jegyző 452-4174 Sajtóreferens 452-4161 Főépítész 452-4128 Szervezési Osztály 452-4138 Igazgatási Osztály 452-4171 Pénzügyi Osztály 452-4167 Mi nemépül? Tisztelt Szerkeszroség! Legyenek szívesek arról írni, hogy mi nem épül a KÉV- METRO kivitelezésében a Hegedűs Gyula utca és Ipoly utca sarkán. Hatalmas elánnal és vehemenciával megtörtént az alapozás 1997 őszén. Azóta semmi, de azért a telket elkerítették és őrzik... Legalább! Köszönettel: Kiss Zoltán, Gogol u. 22. Lézer-, hang- és fényjáték 1998. Vajdahunyad vára. Az előadások időpontjai: augusztus 7., 8., 9. Az előadások este 21.30- kor kezdődnek. A bemutató megtekintése ingyenes! Rendezi a Komédium. . ________.. ===<P énzügyi Osztály, Adócsoport 452-4186 Művelődési és Sport Osztály 452-4118 Jogi Osztály 452-4184 Építési Osztály 452-4115 Anyakönyvi Hivatal 340-3513 Szociális Osztály 452-4144 Gyámhivatal 452-4135 Tulajdonosi Osztály 452-4158 Beruházási Csoport 452-4159 Képviselői Iroda 452-4145 A XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal fontosabb telefonszámai &L eteCi OVlA lie.uL tíé Le LueLv Liéüiéuéu te uyttte. te.Lt
