XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. december / 12. szám

XIII. KERÜLI 14 SEEEI dH] iirn Ma. holnap, holnapután Napjainkban a mindennapi pedagógiai munka mellett el kell készülnie iskoláinkban a pedagógiai programoknak és a helyi tanterveknek. Ezekkel a kérdésekkel szakmai körökben már sokat foglalkoztunk, úgy gondolom azonban - olvasva az újságokat hogy a szülők és a gyermekek, akiket ez a kérdéskör lényegesen érinteni fog, még keveset tudnak a NAT-ról, azaz a Nemzeti Alaptantervről és annak bevezetéséről. Annak érdekében, hogy szélesebb körű információhoz jussanak az „érintettek”: a szülők és a gyermekek, a Pedagógiai Kabinet munkatársait arra kértem, hogy az erről tartott kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat írják meg a kerületi újságban, a Hírnökben. Őket illeti a szó. Holopné Schramek Kornélia urn —~~~3rn|31 Pályázati felhívás óvodavezetői és iskolaigazgatói állásokra Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkor­mányzatának képviselő-testülete (1139 Buda­pest, Béke tér 1.) pályázatot hirdet óvodaveze­tői és iskolaigazgatói vezetői állásainak betöl­tésére. Óvodavezetői állások: ** 2. Számú Napközi Otthonos Óvoda 1134 Bp., Kassák Lajos utca 17. * 4. Számú Napközi Otthonos Óvoda 1133 Bp., Kárpát utca 25-27. ** 9. Számú Összevont Napközi Otthonos Óvoda 1131 Bp., Gyöngyösi út 69-71. ** 10. Számú Összevont Napközi Otthonos Óvoda 1138 Bp., Gyöngyösi sétány 5. ** 13. Számú Napközi Otthonos Óvoda 1135 Bp., Szegedi út 38. Általános iskolai igazgatói állás: * Szent László Általános Iskola 1135 Bp., Szent László utca 59-61. Gimnáziumi igazgatói állások: * Ady Endre Gimnázium 1139 Bp., Röppentyű utca 62. (hatosztályos gimnázium is) * Szabó Ervin Gimnázium, Felnőttek Általános Iskolája és Gimnázium 1139 Bp., Üteg utca 30. Tüdnivalók: Az óvodavezetői állásokat felsőfokú óvoda- pedagógusi, az általános iskolait egyetemen vagy főiskolán szerzett tanári végzettséggel, a gimnáziumit egyetemen szerzett tanári vég­zettséggel lehet megpályázni. Minden intézménytípusnál legalább 5 éves szakmai gyakorlat szükséges. A szakmai gya­korlat időtartamába nem számít be a közalkal­mazotti jogviszony 30 napot meghaladó szü­netelésének időtartama (fizetés nélküli sza­badság, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat). A vezetői megbízások: * 5 tanévre szólnak, **10 tanévre szólnak. A vezetői megbízás kezdő időpontja: 1998. augusztus 1. A pályázatnak tartalmaznia kell: a legfonto­sabb személyi adatokat, részletes szakmai ön­életrajzot, az intézmény vezetésére vonatkozó programot, a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket (vezetői program), az iskolai végzettséget tanúsító diploma fény­másolatát, érvényes erkölcsi bizonyítványt. A pályázat beadásának határideje: 1998. ja­nuár 31. A pályázatot Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1139 Bp., Béke tér 1.) Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztályán (III. emelet 48-as szoba) lehet leadni. Az érdeklődők részletes felvilágosítást kaphat­nak és kérhetnek az intézmények nevelőtestületei által megválasztott bizottságoktól, továbbá a pol­gármesteri hivatal illetékes osztályán személye­sen dr. Kiss Sándométól, telefon: 140-8952. Pályázati felhívás közművelődési intézmény igazgatói állására Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkor­mányzatának képviselő-testülete (1139 Bp., Béke tér 1.) pályázatot hirdet az Angyalföldi Gyermek ás Ifjúsági Ház (1138 Bp., Dagály utca 15/A) igazgatói állására. Az igazgatói állást szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, vagy nem szak­irányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és jogszabályban előírt szakvizsgával egyen­értékű felsőfokú szakképesítéssel és 5 éves szakmai gyakorlattal lehet megpályázni. A pályázat beadásának határideje: a Műve­lődési Közlönyben való megjelenéstől számí­tott 30 nap. A pályázatnak tartalmaznia kell: a helyzet- elemzésen alapuló szakmai és vezetői progra­mot, részletes szakmai önéletrajzot, a végzett­séget tanúsító diploma fénymásolatát és érvé­nyes erkölcsi bizonyítványt. A megbízás a pályázat elbírálását követő hónap elsejétől szól 5 évre. A pályázat iránt érdeklődni lehet a polgár- mesteri hivatal Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztályán (140-8952 vagy 270-1266/163 mel­lék). A pályázatot Budapest Főváros XIII. Ke­rületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1139 Bp., Béke tér 1.) Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztályán (III. emelet 48-as szoba) lehet leadni. Heten beszélgetnek: dr. Dombrády Lorándné kabinetvezető, Bódi Ferencné, Hajdú Györgyné, Ligetfalvi Mihályné, Pataki Éva, Pusztai Kata­lin tanácsadók és Kohár László, a Pannónia Ál­talános Iskola Iskolaszékének elnöke. Mi teszi indokolttá a közoktatási rendszer át­alakítását? Minden társadalomban szoros összefüggés van a gazdaság és az oktatás között. Az erős de­mokrácia és a versenyképes gazdaság egyik leg­fontosabb feltétele a korszerű és fejlett oktatás. A versenyképesség alapfeltétele a munkaerő képzettsége és rugalmassága. Az átalakuló tár­sadalmi igényeket, gazdasági változásokat csak az oktatás tartalmának, módszereinek korszerű­sítésével tudjuk követni. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik feltétele is a közokta­tási rendszerünk átalakítása, az európai normák­hoz való igazítása. A középiskolai oktatás csaknem általánossá tétele és a felsőoktatás számottevő kiterjesztésé­re kell törekednünk. Az oktatásnak alkalmaz­kodnia kell a változó követelményekhez. A köz­oktatásban különös gondot kell fordítani az ifjú­ság nevelésére is. Miiven a jelenlegi oktatási rendszer? A közoktatás napjainkban tartalmilag sokszí­nűvé vált. Rendkívüli módon megnőtt a tan­könyvkínálat. Csökkent az általános iskolába járó gyerekek száma. (1989-1995. között az általános iskolát végzettek száma 171 ezerről 122 ezerre csök­kent.) Visszaesett a szakmunkásképzés iránti kereslet. A szülők többsége szakközépiskolába, gimnáziumba kívánja íratni gyermekét. A 40 évvel ezelőtt létrehozott 8 évfolyamos általános iskola és a rá épülő 4 évfolyamos kö­zépiskolai oktatás egyeduralma megszűnt. A gimnáziumoknak lehetőségük van arra, hogy al­sóbb osztályokat nyissanak. Különféle iskola- szerkezeti megoldásokkal találkoztak már eddig is a szülők. A hagyományos 8 évfolyamos álta­lános iskolára épülő középiskolai képzés mellett már megjelent a 4 évfolyamra épülő 8 osztályos gimnázium, a 6 évfolyamra épülő 6 osztályos gimnázium, a 12 évfolyamos komprehenzív is­kola. A jelenlegi helyzetet ismerve melyek az át­alakítás céljai? Három alapvető célja van:- a közoktatás modernizálása,- a középiskolai oktatás kiterjesztésének tá­mogatása,- az erőforrásokkal való hatékonyabb gazdál­kodás. Mit takar a modernizálás kifejezés? Többek között azt, hogy átalakultak az okta­tás-nevelés céljai. Megfelelő ismeret és kombi­nációs-készség kell ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék gyakorolhassa állampolgári jogait és kötelességeit. Szükség lesz arra, hogy a fiatalok megtanul­ják az együttműködést a különbözőképpen gon­dolkodó emberekkel. Meg kell tanulniuk állás­pontjukat világosan megfogalmazni és azt má­sokkal megértetni. Ennek az is feltétele, hogy türelemmel és figyelemmel fogadják mások nézeteit. Gyors problémafelismerő és döntési képessé­gekkel kell rendelkezniük. Ki kell hogy alakul­janak a konfliktusok kezeléséhez és elviselésé­hez szükséges készségek, valamint a kritikai gondolkodás. Növekszik az olyan tulajdonságok fontossá­ga, mint a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, a minőségért érzett felelősség. Nagyon fontos az olyan készségek alakítása, amely az egyént ké­pessé teszi arra, hogy felnőttként is tanuljon. Már jelenleg is tapasztaljuk, hogy e képesség megléte vagy hiánya döntően meghatározza az egyéni boldogulások esélyeit. Képesek lesznek-e a tanulók ezeknek az el­várásoknak megfelelni? Nem mindenki képes egyformán megfelelni. Az alapoktatás meghosszabbítása és a középis­kolai oktatás kiterjesztése elkerülhetetlenül nö­veli azon tanulók arányát, akik a többieknél las­sabban haladnak, s akiket így a leszakadás ve­szélye fenyeget. Olyan pedagógiai módszereket, eszközöket kell keresni, amelyek az eltérő adottságok figye­lembevételével elfogadható eredményekhez ve­zetnek. Az elmondottak alapján nem látszik megva- lósíthatatlannak a középiskolai oktatás kiter­jesztése. A nyugati demokráciákban ez. hozván valósult meg? Az alap- és a középfokú oktatás a legtöbb eu­rópai országban 12 évig tart és meghosszabbítá­sát sehol nem tervezik. A nemzetközi gyakorlat­nak megfelelően kell tehát szervezni Magyaror­szágon is a közoktatást. A tervek szerint ez nálunk hogyan alakul? Az alap- és középfokú szint nálunk is 12 évig, tehát a tanulók 18 éves koráig tart majd. Ezt a képzési szintet a fiatalok közel teljes létszámá­nak el kell végezni. A tanulók 16 éves koruk előtt nem kényszerülnek pályaválasztásra. A magyar közoktatás régóta bírált hibája, hogy túl korán, a 8. osztály elvégzése közben kényszerít pályaválasztásra. A középiskolában történő tanulás fontos fel­tétele, hogy biztos alapkészségekkel rendelkez­zenek a gyerekek és az alapfokú oktatásban megtanuljanak tanulni. Mint már említettük, a pedagógusoknak olyan módszereket kell válasz­taniuk, amelyek lehetővé teszik ezt a gyerekek többsége számára. Ezenkívül fontos tudni, hogy a gyerekek többféle vizsgát tehetnek a tanulmányaik lezárá­sakor. Milyen lehetőségeik lesznek a gyerekeknek? Azok a gyerekek, akik 16 éves koruk után nem szándékoznak továbbtanulni, alapművelt­ségi vizsgát kötelesek tenni. Ez a vizsga alapja lehet néhány egyszerűbb szakma megtanulásá­nak. Érettségi vizsgát továbbra is 18 éves koruk­ban tehetnek a gyerekek. Az érettségi vizsga kétszintű lesz: közép- vagy emelt szintű. Az emelt szintű érettségi jogosít felsőfokú tanulmá­nyokra. Ezek a módosítások már érintik a jelenleg iskolába iáró gyerekeket is? Azokat a gyerekeket érinti, akik a következő tanévben lesznek első, illetve hetedik osztályo­sok. Még nem beszéltünk a harmadik célról, az erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás­ról. Itt nagyon fontos finanszírozási, szervezési, átszervezési kérdésekről van szó. A várható in­tézkedések az oktatás költségvetésével foglal­kozó szerveket, a közoktatási intézményeket és ezen belül természetesen a pedagógusokat érin­tik majd. Hogyan fogadták a pedagógusok az úi tö­rekvéseket? Mint minden új dolognak, ennek is vannak el­lenzői és vannak olyanok, akik szerint szükség van az oktatás korszerűsítésére. Az tudni kell, hogy rendkívül sok munkát igényelt a pedagógusoktól az újabb feladat, amelyre sem elegendő szabadidőt, sem megfele­lő anyagi forrásokat nem kaptak. Eddig közpon­ti tanterv szerint tanítottunk, most helyi tanter­vet kellett írnunk. Hosszú ideig egyfajta tan­könyvből tanítottunk, most fel kell készülnünk arra, hogy jó tankönyvet tudjunk választani. Ahhoz, hogy minél több gyerek szerezhessen érettségit, módszertanilag felkészültebbnek kell lennünk. Ez a meglévő tennivalók mellett plusz­feladatot jelent a pedagógusoknak. Mennyire volt kötelező mindezt a pedagógu­soknak vállalni? Ami minden iskolára nézve kötelező, azt a közoktatási törvény szabályozza. Ezekről egy következő alkalommal beszélgetünk. [■^^= .................... ........................... ..........................M H IMNUSZ-MONDÓ VERSENY BUDAPESTEN Budapest Főváros XIII. Kerületi Pedagó­giai Kabinet és a kerületi magyar munkakö­zösség vezetője - hagyományteremtő céllal - Himnusz-mondó versenyt hirdet meg. A Magyar Kultúra Napjának és a Him­nusz 175. születésnapjának előestéjén ren­dezzük a versenyt, amelyen a budapesti isko­lák 10-14 éves tanulói vesznek részt. A verseny idó'pontja: 1998. január 21. 9 óra. Helyszíne: József Attila Művelődési Központ (1131 Bp., József Attila tér 4.). A versenyzők írásban jelentkezhetnek 1998. január 10-ig Baleczky Ivánnénál, a kerületi magyar munkaközösség vezetőjé­nél (Gárdonyi Géza Általános Iskola, 1137 Bp., Radnóti Miklós utca 8-10. Te­lefon: 112-3090, 131-9528). Valamennyi versenyző Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményét mondja el. A fővárosi verseny védnökei: Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója, a zsűri elnöke, Fenyves Kornél, a József Attila Művelődési Központ igazga­tója, Haaz Ferencné, a Gárdonyi Géza Álta­lános Iskola igazgatója, Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, XIII. kerületi ön- kormányzat, Macskássy Izolda festőmű­vész, Nemeskürty István író, Püski Sándor könyvkiadó, Püski Könyvesház. A győztesek értékes jutalomban része­sülnek. JÓ TANULÓK, JÓ SPORTOLÓK 97 Az 1997. évi angyalföldi ,Jó tanuló, jó sportoló” címet elnyert tanulók: Csata u. Ált. Isk.: Bodnár Mónika. Dózsa Gy. u. Ált. Isk.: Durda Krisztina. Gyöngyösi u. Ált. Isk.: Ködöböcz Tibor. Hunyadi M. Ált. Isk.: Szó'cs Balázs. Szent L. Ált. Isk.: Szakács Zol­tán. Gárdonyi G. Ált. Isk.: Czigány Judit. Herman O. Alt. Isk.: Pintér Eszter. Pannónia Ált. Isk.: Kis Gabriella. Kék Ált. Isk.: Gyurasits Kata. Fiastyúk Ált. Isk.: Batta Tibor. Fiastyúk u. 47. Ált. Isk.: Tóth Viktória. Tömöri P. Ált. Isk.: Róth Viktória. Berzeviczy G. Ált. Isk.: Só'regi Zsanett Kassák L. Ált. Isk.: Simkó Márton. Vizafogó Ált. Isk.: Kiss Ferenc: Eötvös J. Ált. Isk.: Jován Zsuzsanna. Váci 57. Ált. Isk.: Mészáros István. Ady Endre Gimnázium: Várkonyi Bernadett és Bizzer Ildikó. Berzsenyi D. Gimnázium: Steigerwald Zsuzsa és Sipos Andrea. Németh L. Gimnázium: Szilágyi Ger­gely és Sárosi Balázs. POLGÁRI VÉDELMI IFJÚSÁGI VERSENY Idén is mintegy 120 kerületi általános és kö­zépiskolás diák vett részt a Népszigeten éven­ként hagyományosan megrendezett polgári vé­delmi ifjúsági versenyen. Általános iskolai kategóriában I. helyezést ért el a Gyöngyösi sétányi általános iskola csa­pata (felkészítő tanár: Farkas Attila), II. a Dó­zsa György úti (Szabó Csaba), III. a Kassák La­jos Gimnázium és Általános Iskola csapata (Szűcs Attila). Középiskolás kategóriában: I. a. Magyar Ha­józási Szakközépiskola (Ternik Árpád), II. a Berzsenyi Dániel Gimnázium (Szendefi Fe­renc), III. a Kassák Lajos Gimnázium csapata (Szűcs Attila). Polgári Védelem Budapest XIII. kerületi parancsnokság VÍZILABDA ELŐKÉSZÍTŐ gyermekeknek, korhatár nélkül! Úszni tudóknak (mélyvizes csoport): szerda-csütörtök 14.00-14.45 óra Úszni nem tudóknak (kisvizes csoport): kedd-péntek 14.45-15.30 óra Jelentkezni lehet: fenti időpontokban a Tüzér utcai Honvéd uszodában, Szép Brigitta többszörös válogatott vízilabdá­zónái. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom