XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1997. augusztus / 8. szám
12 Csak a családdal összefogva lehet segíteni Veszélyeztetettek és drogfüggők A közelmúltban a Nyíró' Gyula kórház addiktológiai osztályáról írtunk, ahol a drogbetegeket ápolják. Ezúttal a kórház, éppen most tíz esztendős drogambulanciáját kerestük fel, ahol orvosok, pszichológusok és pedagógusok várják a gyógyulni vágyó betegeket. Már messziről szembe tűnik a Jász utca 88. számú ház a Rákos patak mellett. Nem várt kép fogad. Az előtérben 10-15 fiatal, egyikük sem érte még el a 25 évet. Többen receptre várnak, másikuk orvosságot kap, de van, akik csak most jelentkezik először. Az ambulancia munkájáról Tremkó Mariann pszichológussal beszélgettünk.- A gyógyítást, a drogosokkal való foglalkozást két egymástól eltérő módon végezzük - mondja Tremkó Mariann- Az egyik részlegünk a kemény, régóta krónikus drogfüggő betegek aktív gyógyszeres kezelését végzi. Munkánk másik része, legalább ilyen fontos, mert itt a drogtól még nem függő paciensekkel és családjukkal végeznek pszichológusok aktív, megelőző kezelést.-A családtagokkal is foglalkoznak?- A drogos nem egymagában él, hanem családi környezetben élve alakult ki betegsége. Ezért úgy gondoljuk, ha változást érünk el betegünknél, és azt akarjuk, hogy annak hatása meg is maradjon, akkor a családi környezetének is meg kell változnia. Ha a szülő behozza gyermekét, akkor azt szoktuk javasolni, ha már itt van, üljenek le együtt beszélgetni. És ekkor sok minden kiderül. Képet kapunk arról a közegről is, amiben a gyerek a családon kívül megfordul. De nagyon fontos megismernünk a fiatal otthoni körülményeit, milyen a szülő és gyermeke kapcsolata. Nem ritkán tapasztaljuk, hogy a szülőnek azért jutott későn tudomására, hogy baj van, mert a kapcsolata gyermekével felszínes.- Ezek szerint az első lépés a családtagok közötti kommunikáció megteremtése.- Volt olyan esetünk is, hogy a szülő elhozta serdülőkorú, tehát nem kis gyerekét, anélkül, hogy a fiú tudta volna, hová jönnek. Már ez is arról árulkodott, hogy itt bizony igen nagy űr lehet szülő és gyermeke között. A beszélgetésünk első pillanataiban már ki is derül, hogy elsődlegesen nem is a drogról van szó, hanem arról, hogy nem tudnak egymással beszélni. Nem ritka az sem, hogy a második, esetleg a harmadik beszélgetésünk során kiderül, hogy a háttérben olyan súlyos nevelési problémák vannak, amelyek mellett a drog csak felszíni megjelenés.- Ez a legenyhébb változata a drogfogyasztásnak?- Valóban, de sajnos, az a serdülő, aki szüleivel, vagy akár egymaga is kezelést keres, már kisebb vagy nagyobb mértékben kapcsolatban áll a drogok enyhébb, vagy súlyosabb változatával.- Akkor ezek már drogfüggők?- Nem, a függőség már betegség. Ezek még. csak drogproblémások.. Ez esetben egy széles sávról beszélhetünk, amikor még nem beteg, de már veszélyeztetett a fiatal. Ide sorolhatók a legtöbben. A mai „tisztességes”, rendes fiatalok között is nagyon sok a veszélyeztetett. A legnagyobb baj, hogy nem ismerik, melyik drognak az „élvezete” milyen következményekkel jár. Nem ismeri sem a hatását, sem a mellékhatását. Van, amelyik bizonyos idő után erős szédülést okoz, a másik fulladásos jelenséggel jár, de erős szorongást is okozhat. E hatások miatt, mert váratlanul érte a fiatalt, igen erős pánikreakció alakulhat ki, amelynek egészen végzetes következményei is lehetnek. Ma már a közlekedési balesetvédelemnek szakkifejezésévé vált a diszkóbaleset, olyannyira, hogy a statisztikai kimutatásokban külön rovatot kapott. A diszkóbalesetek oka, hogy a drog- fogyasztás (bizonyos értelemben a túlzott szeszfogyasztás is az), vezetés közben érezteti hatását. Véleményem szerint, ha felvilágosítjuk a gyereket, hogy melyik drog milyen hatást vált ki, mitől mi várható, attól nem kapnának többen kedvet a droghoz, de aki hozzányúl, az tudná mi vár rá. Ezzel kikerülhető lenne a sok veszélyt rejtő pánikállapot. Nem csak riogatni kell a fiatalokat, jobb volna elmagyarázni, mitől mit várhatnak, és józan ítélőképességükre bízni, mit tegyenek és mit ne tegyenek.- Mindig fiúkról beszélünk. Lányok nincsenek drog-közeiben?- A drogpaciensek 2/3-a fiú, nemcsak nálunk, általában ez a helyzet.- Meddig foglalkoznak egy ide kerülő pácienssel?- Szűrő beszélgetéssel kezdünk, annak megállapítására, hogy miről is van szó, milyen súlyos és milyen jellegű a betegség. Ha veszélyeztetett, akkor néhány hónapig, heti gyakorisággal javasoljuk a bejárást. Ilyenkor egy-egy órát négyszemközt, vagy szülei társaságában, ritkábban csoportosan foglalkozunk velük.- Es a súlyosabb esetekben mit tudnak tenni?- Akkor már drogfüggőségről, betegségről van szó! Lehet, hogy a fiatal már nem tart kapcsolatot a családjával, be van már ágyazódva egy drogos szubkultúrába, esetleg már nem is dolgozik, nem tanul, lehet hogy már kriminalizálódott is. Ez már súlyos probléma, igazi betegség, amikor nagy rendszerességgel és hosszabb távon kezeljük, ha kell kórházi ellátást javaslunk valamelyik kórház, ilyen betegekkel foglalkozó osztályában.- A törvény módosítása szerint a csekély mennyiségű kábítószerrel visszaélők büntethetők, de választhatnak egy fél éves kezelést is. Ezekkel is Önök foglalkoznak ?- Ezek a fiatalok többnyire azok, akiket diszkóban LSD bélyeggel, XTC-vel vagy marihuánás cigarettával elkaptak és a kezelést választották. Tapasztalataink szerint a rendőrségi határozattal ide került fiataloknak egy része nem beteg, egy kis százalékuk még csak nem is veszélyeztetett. Egyszerűen pechje volt, mert életében először kipróbálta a marihuánás cigarettát, de nem volt tisztában hatásával, szokatlan viselkedése viszont az ellenőrző szerveknek feltűnt.- A kezelést választottak között nincs is súlyosabb eset?- Sajnos elég sok akad. Ezek részére kidolgoztunk egy sajátos csoportos foglalkozást, amellyel, reményeink szerint segíteni tudunk.- Telefon-bejelentkezésekkel is foglalkoznak? Ha például a szülő bejelenti, hogy valami bajt észlel, az a gyanúja, a fia valamilyen kábítószert fogyaszt...- Természetesen meghallgatjuk, és mindjárt tanácsot is adunk. Elmondjuk, melyek azok a jelek, amelyekre mindenképpen fel kell figyelni, hogyan tudja felmérni a gyerek veszélyeztetettségét. Mi az ami célra vezető és mi az, amit nem tanácsos csinálni? A napokban felhívott egy édesanya, mert úgy hiszi, gyereke íróasztalában LSD-bélyegeket rejteget. Ő ugyan nem ért hozzá, de a fiát nem akarta megkérdezni, hogy mifélék azok a bélyegek. Tőlünk kért tanácsot. Legelőször is azt javasoltuk, beszélgessen a gyerekkel. Nem csak a drogról, hanem próbáljon közelebb kerülni hozzá, próbálja megismerni a fiú környezetét, társait, és ha ezután is úgy látja, a gyanú alapos volt, azonnal keressen fel bennünket, gyermekével együtt.- Hogyan lehet önökhöz bejelentkezni?-Telefonon (129-1209, 140- 8768, 270-4221) lehet pontos időpontot kérni. De lehet személyesen is jelentkezni. Tulajdonképpen - kapacitásunk erejéig - az egész országból bárkit fogadunk. Mi egészségügyi intézmény vagyunk, ezért tb-kár- tyát kell hozni, amelyen a TAJ- szám van. Aki névtelen akar maradni, az olyan drogkonzultációs központhoz forduljon, amelyek kifejezetten azokat kezeli, akik névtelenül kívánnak megszabadulni drogbetegségüktől. Koós Tamás Jász utca 88. A drogambulancia bejárata. Csak eddig merészkedhet a fényképezőgép Zsolt Hét érmet hozott el Sydney-bol Legnagyobb sikerforrása az úszás Horonyi Zsolt a XIII. kerület Váci út 57. szám alatti Speciális Általános Iskola tanulója. Az iskola azért speciális, mert a kerület egyetlen olyan intézménye, ahol a tanulásban és értelmileg akadályozott óvodás és tanköteles korú gyermekek nevelésével és oktatásával gyógypedagógusok foglalkoznak. Zsolt ma már 16 éves, iskolai munkájában apró lépésekben, de szépen halad előre, egyre több praktikus ismeretet szerez meg napról-napra. 3 éves korától rendszeresen úszik a Vizipók Képességfejlesztő és Uszásoktató Integrált Egyesületben. Már számos hazai és nemzetközi versenyen vett részt, s kivétel nélkül éremmel tért haza. A legutolsó éremzápor Ausztráliában, Sydney-ben történt. Zsolt 9 versenyszámban indult, 2 versenyből a rossz fordulás miatt kizárták, de 7 érmet így is elhozott. Ezekből az egyik legkiemelkedőbb a 400 m-es vegyes úszás, ahol I. helyezést ért el, mert a világon az első értelmileg akadályozott, aki ezt a távot teljesítette. Eredményei a következők: 400 m-es vegyes úszás: I. helyezés, 100 m-es mellúszás: I. helyezés, 100 m-es hátúszás: I. helyezés, 1500 m-es gyorsúszás: II. helyezés, 200 m-es vegyes úszás: III. helyezés, 200 m-es mellúszás: III. helyezés, 4x100 m-es férfi gyors váltó: III. helyezés. Számára az egyik legnagyobb sikerforrás az úszás, és abban elért eredményei. Kinti tartózkodásához a XIII. kerületi Oktatási Kulturális és Sport Bizottság, valamint a Soros Alapítvány nyújtott támogatást. További sok sikert kívánunk Zsoltnak! Locsmándi Lajos A Váci úti Speciális Általános Iskola igazgatója Meghívás a Kenderkócra A XIII. kerületi Önkormányzat Frim Jakab Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának gondozottjai július 3-ra meghívást kaptak a kerületi József Attila Művelődési Házba. A napköziben 30 középsúlyos és súlyos értelmi sérült fiatal tölti napjait. A napközi legfontosabb feladatának tekinti a sérült fiatalok önállóságának és kreativitásának érvényesülését a különböző tevékenységi területeken, így a kézművesség, a zenélés és a közös játékok terén. Kevés lehetőségük nyílik azonban külső, szervezett programokban való részvételre. Gondozók és gondozottak egyaránt örömmel veszik, ha kimozdulhatnak olykor. Ezért volt különleges nap ez a csütörtök a napközi fiataljai számára, amikor is a József Attila Művelődési Ház „Kender- kóc” című szórakoztató délelőttjén részt vehettek. A Művelődési Központ gyakran szervez hasonló ingyenes műsorokat. A Frim Jakab Napközi Otthon dolgozói és gondozottjai ezúton üdvöz- lik ezt a nemes kezdeményezést. KáirjpóÉMs k<mámzMg^(skm(sk és kmUáuyákmauk Felhívjuk azoknak a hadiözvegyeknek és hadiárváknak a figyelmét, akiknek férje vagy szülője szovjet hadifogságban vesztette életét, keressék fel a budapesti, illetve megyei Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatalokat és az 1992. évi XXXII. törvény alapján jelentsék be szeptember 8-ig kárpótlási igényüket. Az időpont be nem tartása jogvesztő hatályú. Nem részesülhetnek kárpótlásban azok, akik e törvény alapján a magyar államtól már kárpótlásban részesültek. Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓK FIGYELMÉBE A XIII. kerületi Polgármesteri Hivatalban augusztus 22-ig folyamatos az ügyfélfogadás az üzletek működési engedélye megújításának zavartalanabb intézése, a hosszabb várakozás elkerülése érdekében az ipar-kereskedelmi csoport 1997. július 28. és augusztus 22. között hétfőn: 8-17.30 óráig, kedden, szerdán, csütörtökön 8-16 óráig, pénteken 8-11.30 óráig tart ügyfélfogadást. A Polgármesteri Hivatal ismételten felhívja a kereskedelmi tevékenységet folytatók figyelmét, hogy az üzletek működéséről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm.. r. alapján 1997. augusztus 22-től az üzletek kizárólag jogerős működési engedély birtokában üzemeltethetők. Az összes - 1997. február 22. előtt kiadott - ún. üzletnyitás-bejelentés, működési engedély a fenti dátummal érvényét veszti. További információ az egyéni és társas vállalkozók számára: az 58/1995. (XII. 11.) Ö.K. r. alapján a zeneszolgáltatás csak az ön- kormányzat jegyzőjének hozzájárulásával történet. A kérelmeket (akusztikus szakértői véleménnyel együtt) az építésügyi osztályon kell benyújtani. A működési és a zeneszolgáltatásról szóló engedélyek kiadásának határideje a kérelem benyújtásától számított 30 nap. Budapest Főváros XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal Ha nem történik időben intézkedés Mit tartalmaz 1997. évi XIV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról? A közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, erre a felettes szerve - kérelmére vagy hivatalból - utasítjaHa a közigazgatási szerv a felettes szervének utasítására nyolc napon belül nem hoz érdemi határozatot - a következő bekezdésben foglaltak kivételével -, a felettes szerv az ügyfél kérelmére az ügyet magához vonja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az elsőfokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű közigazgatási szervet - azzal egyetértésben - jelöl ki. A kijelölt köz- igazgatási szerv - ha jogszabály másként nem rendelkezik - harminc napon belül érdemi határozatot hozni köteles. Adatigazolással, nyilvántartás-vezetéssel, ille-j tőleg hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos közigazgatási ügyekben a mulasztó közigazgatási szerv a felettes szervének az ügyfél kérelme alapján kiadott utasítására tizenöt napon belül köteles eleget tenni kötelezettségének. Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a főpolgármester, a polgármester, a közgyűlés elnöke, a bizottság, a részönkormányzat testületé az önkormányzati hatósági ügyben a határozathozatali kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél kérelmére a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője felhívja a képviselő-testületet, hogy legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül határozzon. Ha nincs felettes szerv, illetőleg a felettes szerv intézkedési vagy eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei (fővárosi) bíróság a fél kérelmére nemperes eljárásban kötelezi a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására. A törvényt az Országgyűlés az 1997, A közigazgatási és önkormányzati szervtől - az itteni második és negyedik bekezdésben foglaltak kivételével - a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Az első, második, harmadik és ötödik bekezdésben foglaltakat a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell. Ha a felettes szerv a mulasztó közigazgatási szerv helyett azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárásra, az elintézési határidő a kijelölésnek az eljáró szervhez érkezésekor kezdődik. A felettes szerv eljárása esetén az elintézési határidő az iratoknak a felettes szervhez érkezésekor kezdődik. A közigazgatási szerv a felettes szerv intézkedésének kézhezvételétől számított öt napon belül köteles az iratokat felterjeszteni. Ha a közigazgatási szerv helyett - annak mulasztása miatt - a hatáskörébe tartozó ügyben felettes szerve vagy a felettes szerv által kijelölt más közigazgatási szerv jár el, az eljárás költségeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a mulasztó közigazgatási szerv viseli. Az eljárás költségeit a ténylegesen felmerült költségek alapján kell megállapítani. Ötvenezer forintot meghaladó eljárási költség esetén az eljárási költség megállapításáról az eljáró felettes szerv vagy a felettes szerv által kijelölt más közigazgatási szerv külön határozatot hoz. Ha az adatigazolással, nyilvántartás-vezetéssel, illetőleg hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos közigazgatási ügyekben a mulasztó közigazgatási szerv a felettes szervének utasítására tizenöt napon belül sem tesz eleget kötelezettségének, a felettes szerv a mulasztóra harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki. A felettes szerv a mulasztóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. március 18-i ülésnapján fogadta el. 1 r
