XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. július / 7. szám

XIII. KERÜLETI Egy tanulmányút tapasztalatai Polgári védelem Svájcban A svájci polgári védelmi tevé­kenységet - szervezettsége, fej­lettsége, polgárbarát szemlélete miatt - elismertség övezi, s nem­csak Svájc határain belül. E kivé­teles adottságú országot a törté­nelem megkímélte azoktól az eseményektől, amelyektől min­ket sajnos nem. Ennek ellenére vagy talán éppen ezért felelős ve­zetői fokozott figyelmet fordí­tanak polgáraik biztonságára, vé­delmére. Az elmúlt hónapban a XIII. kerületi polgári védelmi parancs­noksággal szorosan együttműkö­dő „Önerőből a polgárok védel­méért” Alapítvány külföldi kap­csolata révén több mint húsz fő­városi gazdálkodó szervezet pol­gári védelemmel foglalkozó munkatársa számára egy csopor­tos tanulmányútra nyílt lehetőség a svájci Ticino kantonba. A Perion Akkumulátorgyár Rt. részéről Boda Csaba tűzvédelmi vezető, polgári védelmi parancs­nok vett részt az utazáson. Vele beszélgetünk.- Ha más a svájci polgári vé­delem; mint a magyar, mitől más és hogyan működik?- Elsősorban a szemlélettől. Az egész tanulmányúton az volt a benyomásom, hogy az állam és a lakosság egyaránt komolyan ve­szi és teszi is a dolgát az alkotmá­nyukban 1959-ben meghatáro­zottak szerint. A 26 kanton pol­gári védelmi feladatainak szerve­zése a mintegy 3000 település szintjén kezdődik, a Szövetségi Polgári Védelmi Hivatal felügye­letével.- Az állam kötelezi a polgá­rait, hogy épülő házuk alá óvóhe­lyet építsenek, amelynek költsé­ge a teljes építési költségnek kb. 2%-a. Ezeket a gépesített óvóhe­lyeket berendezik, és élelmiszer­készlettel feltöltik, de békeidő­ben másra is használhatók. Az élelmiszereket még a szavatossá­gi idő lejárta előtt úgynevezett „bunkerpartikon” elfogyasztják, majd a készleteket újra feltöltik. Ha valakinek mégsem sikerül ön­erőből óvóhelyet építenie, akkor vagy valamelyik szomszédja, vagy a helyi önkormányzat részé­re megfizeti az óvóhely építési költségét, akik ebből az összeg­ből számára és családja számára is biztosítanak óvóhelyi férőhe­lyet. Jelenleg a lakosság 90%-át tudják szükség esetén minősített óvóhelyeken biztonságba helyez­ni.- A riasztási jelzéseket min­denki pontosan ismeri - egyéb­ként a telefonkönyvek utolsó ol­dala a polgári védelemé, ahol a szirénajelzések és a próbariasztá­sok időpontjai megtalálhatók, te­hát a katasztrófa pillanatában sem kell ilyen értelemben pánik­tól tartani, mert mindenki tudja, mi a feladata. Próbariasztás egész Svájc területén minden év febru­ár 3-án van. Sajátos, hogy a riasz­tó eszközök 50%-a mobil. Az ál­lampolgárok 50%-ának van ott­hon védőfelszerelése, tehát még ennek kiosztásával sem kell vész­helyzetben foglalkozni, erre kü­lön időt fordítani.- Kikre vonatkozik a polgári védelmi kötelezettség, és hogy működik a kiképzés a települése­ken?- A polgári védelmi szolgálati kötelezettség a 20-52 éves férfi lakosságra terjed ki, de a katonai szolgálat kötelező és nem váltha­tó ki a polgári védelmi szolgálat­tal. A 42 évet betöltött és száza­dosi rendfokozatnál magasabbal nem rendelkező katonákat a had­seregből átirányítják a polgári vé­delem területére. Kiképzés tekin­tetében prioritást nyer a kataszt­rófavédelem, amelyben fő hang­súlyt kap az ápolás és a szükség- helyzetben tanúsítandó magatar­tás elsajátítása. A kiképzést szin­tekre bontják, mégpedig szövet­ségi, kantonális és télepülési szintekre. Szövetségi szinten évi 5-12 napos kiképzést kapnak a kantoni vezetők főállású kikép­zőktől. Kantoni szinten készítik fel - szintén főállásban - a rész­egységek vezetőit, akik a telepü­lési kiképzést vezetik. A települé­si kiképzés abszolút gyakorlatias, melynek keretében az eszközök használatát sajátítják el, és rend­szeresen közhasznú munkát vé­geznek (például erdőrendezést).- Kiterjed-e a védelem az álla­tokra és a növényekre?- Nem, ezzel a kérdéssel nem foglalkoznak. Viszont a kulturális javak védelmére nagy gondot fordítanak.. Csak erre a tevékeny­ségre 254 óvóhelyet tartanak fenn, a terveket külön erre a célra rendszeresített bunkerokban tá­rolják.- Szakmai útról lévén szó, mi vehető át a tapasztalatokból Ma­gyarországon?- Leginkább a mentalitást kel­lene átvenni. Meg kellene találni a kiképzésnek azt a „legszimpati­kusabb” formáját, amely a min­dennapokra épül. Elmélettel csak a vezetőket terheljük, a legalsó szinten a gyakorlat domináljon. Ám nem hanyagolható el a pol­gári védelemre fordítható anyagi fedezet nagysága sem. A svájci tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezdeti stádiumban több a rá­fordítás, de később inkább az ál­lagmegóvás a cél, amely jóval kevesebbet igényel. Amíg 1991- ben 220 millió svájci frankba ke­rült a polgári védelem, addig 1997-ben már csak 120 millióba. Ez az államháztartási költség 0,4%-át teszi ki.- Járt egyéb haszonnal is a szakmai út?- Feltétlenül. Meglátogattuk a Marcmetal céget, amely többek között védelmi berendezéseket is gyárt. Felmerült a lehetősége an­nak, hogy az óvóhelyi berendezé­sek egy részét Magyarországon is gyárthatnák, megteremtve ezzel egy esetlegasí gazdasági együtt­működés alapjait is. Széphalmi Ildikó Nem kell megvárni, amíg vér folyik 50 új rendőr lép színre júliusban Antalóczy Attila és Bartos László a fórum eló'adói emelvényén Lakossági fórumot tartott Antalóczy Attila, Angyalföld országgyűlési képviselője júni­us 12-én a JÁMK-ban. Vendége Bartos László dandárparancs- nok, a XIII. kerület rendőrkapi­tánya volt. A fórumon megje­lent kerületi lakosok előtt Bartos László beszámolt a ka­pitányságon és a területen folyó jelenlegi munkáról és a tenden­ciákról. Kinyilvánította: a rendőrség egyik feladatának tekinti, hogy az emberek az otthonaikban nyugodtan tudjanak élni és pi­henni. Nem ért egyet azzal a felfogással, hogy a rendőrség addig nem avatkozhat be vala­milyen házon belüli garázda­ságba, amíg ott vér nem folyik. Nem kell ezt megvárni a rend­őrségi fellépéssel. A rendészeti, bűnmegelőzési és a bűnüldözési munkára több teher hárul azóta, amióta a rendszerváltozás folytán nyitot­tabb társadalomban élünk. Tavaly 8381 bűncselekmény vált ismertté nálunk. A látencia, vagyis az ismertté nem vált bűncselekmények száma nem saccolható. Mintegy 80%-ot tesz ki a vagyon elleni bűncse­lekmények száma. A baj az, hogy durvul az elkövetések módja a lakásbetöréseknél, fo­kozódik az erőszak, a garázda­ság, az útonállás. Természete­sen ez ellen tenni kell, de ezt a jelenséget a rendőrség egyedül megoldani nem tudja. A lakos­ság azonban általában elfordul a bűnfelderítéstől, mert fél a következményektől, a tanúság­gal járó hivatali vegzatúráktól, s nem utolsósorban a bűnözők megtorlásától. Bonyolítja a bűnfelderítő munkát az is, hogy mostanában nagyobbak a törvényességi kö­vetelmények minden oldalról. Okirati bizonyítékok kellenek. Még viszonylag egyszerűbb ügyekben is szakértőt kell igénybe venni. Eléggé köztudomású, hogy az állomány 1/3-a elment a rendőrségtől az utóbbi időkben. Nagy a hiány, s az ebből követ­kező szükség miatt nem jó a rendőri pályára lépők szelek­ciója sem. Remélhető azonban, hogy a kerületbe is most érkező szakképzett fiatal gárda már jobban megfelel a feladatának, s a rendőrség megtartó ereje is nagyobb lesz. Ebben az is segít­het, hogy itt, a XIII. kerületben példaértékű módon szinte félig önkormányzatinak mondható a rendőrség. Bartos László bejelentette, hogy július elsején 50 új kollé­ga lép be a kerületi kapitány­ságra a szakközépiskola elvég­zése után. Velük együtt javítha­tó lesz a bűnügyi és a közrend védelem és a közterületi jelen­lét. A kerület különböző terüle­tein mindig lesz 2-2 járőr szol­gálatban. Az elhalt, de újabban feltámadó körzeti megbízott rendszert is fokozatosan kiter­jesztik. Szóba hozta a kerületi kapitányság a megtévedt rend­őröket ís. Ilyen okokból az év elején 5 főtől váltak el, s ha kell, folytatják a tisztulási fo­lyamatot. A mostani állományi feltöltődéssel a 300 fősre mére­tezett kerületi kapitányság lét­számhiánya 25-30 főre csök­ken. Az őszinte helyzetfeltárás még sokféle részletre kitért, amely az élénk hozzászólások és a rájuk adott válaszok követ­keztében tovább gazdagodott. Egységes volt abban a tekin­tetben az álláspont, hogy a rendőrök anyagi ellátásán ja­vítani kell. Hogy Budapesten, és így a kerületünkben is ütő­képesebb legyen a rendőrség, feltétlenül szükségesnek lát­szik a fővárosi pótlék beveze­tése, mivel innen vidékre mennek el a rendőrök, lévén ott könnyebb a megélhetésük. A fővárosi pótlék bevezetésé­nek szükségességéről azonbah előbb meg kell győzni a vidé­ki kollégákat. Magas színvonalról tanúskodott a Mozgássérült Alkotók kiállítása Június 14-től 30-ig rendezte meg a Budapesti Mozgássérültek Egyesülete a József Attila Műve­lődési Központtal közösen a Bu­dapesti Mozgássérült Alkotók el­ső kiállítását, amely sokszínűsé­gét, változatosságát és mindenek­előtt művészi színvonalát tekint­ve bebizonyította létjogosultsá­gát. Vagyis azt, hogy az elkövet­kező években, a látogatók még nagyobb figyelmétől övezve, megismétlődjék. A mostani és a további mozgássérült alkotók minden bizonnyal szívesen ké­szülnek fel újabb alkotásikkal a jövendő kiállításokra is. A kiállí­tók között csak kisebb részben akadhattunk egész vagy félhiva­tásos művészre, a nagy többség amatőrként, de megbecsülést ér­demlő tehetséggel és kifejező- készséggel vett részt ezen a szí- vet-lelket melengető megnyilvá­nuláson. A kiállításra 38 alkotó hozta el több művét is. Volt köztük szá­mos festmény, grafika, szobor, fafaragás, kisplasztika, kézimun­ka. A gyönyörködnivaló munká­kat a zsűri: Angyal Mária művé­szettörténész, Buna Konstatin festőművész és Zsibrita Katalin keramikusművész válogatta. A kiállítás megszervezésében oroszlánrésze volt a mozgássé­rültek egyesületi ügyeiért mindig önzetlenül és eredményesen dol­gozó Vesztergomné Fejes Ibolyá­nak, aki képeivel maga is szere­pelt a kiállításon. Mind a kiállí­tók, mind a kiállítás látogatói kö­szönettel tartoznak ügyszereteté­ért és fáradhatatlanságáért Fejes Ibolyának. Nyelvgyakorlás „másképp” Horvát-magyar barátság kezdete az Adyban 33 izgatott tanuló várta 1997. május 24-én, szombaton reggel az Ady Endre Gimnázium előtt a horvát diákok érkezését. Ekkor kezdődött ugyanis az a hét, ame­lyet iskolánk diákjai a horvátor­szági Korcula szigetéről érkezett középiskolásokkal együtt töltöt­tek. A kapcsolat kialakításának elsődleges célja az eddig csak tankönyvekből tanult idegen nyelvek életben történő alkalma­zása, gyakorlása, illetőleg más népek kultúrájának és szokásai­nak a megismerése volt. Az a néhány nap, amíg minden tanuló otthonában, családja köré­ben látott vendégül egy horvát di­ákot, hasznosnak bizonyult. A sok program, amelyet szervez­tünk (Balatonfüred, Tihany, Esz­tergom, Szentendre, iskolalátoga­tás, ismerkedés Budapest neve­zetességeivel) a horvát gyere­keknek nagy élményt, a mi ta­nulóinknak ezen felül még jó nyelvgyakorlási lehetőséget is adott. A hét néhány napja az iskola a megszokott mindennapjaitól időnként eltért. Úgy érezzük azonban, hogy a mi tanulóinknak a néhány tanítási óra elmulasztá­sa nem hátrányt jelentett, hanem más formában ugyan, de tudásuk és ismereteik szélesedését, bővü­lését eredményezte. Ezúton mondunk köszönetét a kollégáknak, akik segítettek a hét programjainak megvalósításá­ban, a szülőknek, akik az anyagi áldozaton kívül is mindenben partnereink voltak. Külön köszönetét érdemel Ekhard Reimer, a német kisebb­ségi önkormányzat óraadó taná­ra, aki szakszerű, hozzáértő mun­kájával járult hozzá az egy hét si­keréhez. A mi tanulóinkra ezek után már csak a viszontlátogatás és a remélhetőleg sok szép program vár szeptemberben. Herczig Ferencné, Katonáné Mayer Katalin szervező tanárok Pedagógusnapi kitüntetések A művelődési és közokta­tási miniszter Arany Katedra Emlékplakett kitüntetésben részesítette Kalló Istvánnét, a Szent László Általános Is­kola (1135 Bp., Szt. László u. 59-61.) igazgatóját és László Évát, a XIII. kerületi Zeneiskola (1136 Bp., Hollán E. u. 21/b..) zongoratanárát ki­emelkedő szakmai munkájuk elismeréseként. Gratulálunk a kitüntetetteknek! Ecseghy Ágnes és Müller Károly önkormányzati képviselők júliusban és augusztusban a Tutaj u. 7-11. szám alatti általá­nos iskolában tartják a fogadóórájukat. A Keravill ajándéka a tűzoltóságnak: egy videokamera A XIII. kerületi tűzoltó- laktanya épületében június 11-én ünnepélyes állomány­gyűlésen Sárosi Pál, a Keravill Rt. vezérigazgatója egy videokamerát adott át ajándékul Kovács Tibor tűz­oltó alezredes kerületi pa­rancsnoknak. Az átadáson részt vett dr. Tóth József, a kerület polgármestere is. A közérdekű felajánlás a kerületi tűzoltók szakmai te­vékenységének magasabb színvonalú végzéséhez nyújt majd segítséget. Habár ez az eszköz nem tekinthető klasszikus tűzoltó szakfelsze­relésnek, de jól hasznosítható a tűzvizsgálatok, tűzvédelmi hatósági ellenőrzések rögzí­tésénél, a tűz- és káresetek, valamint a különböző szintű gyakorlatok során, és nélkü­lözhetetlen a személyi állo­mány szakmai továbbképzé­sénél is. Sz. I. JÓL VIZSGÁZTAK CSUKA MÓNIKA NÖVENDÉKEI Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ égisze alatt mű­ködő Csuka Mónika Énekiskola növendékei június 21-én jól sikerült gálakoncertet adtak. Akik tavaly is jelen voltak a hasonló évzáró kon­certen, tanúsíthatják, hogy a növendékek - név szerint: Alex, Babies Edina, Barbócz Marianna, Bruszki Tímea, Darú Szilvia, Dóri Enikő, Hamberger Mónika, Hegyi István, Hompoth Csaba, Junek Adrienne, Kardos Károly, Kállai Anna, Pálfalvi Attila, Polacsek Erika, Rafaleian Hovanez, Vass Ági - általában meggyőzőbb tehetségről és nagyobb tu­dásról adtak számot, mint az előző évi vizsgázó csapat, ami az énekis­kola pedagógia fejlődését is mutatja. Jó munkát végzett Csuka Mónika énektanár és László Dalma koreográfus az óvodás és az iskolás cso­porttal is. A szépkiállítású - csak némileg túlhangosított - műsorban sztárvendégek is felléptek: Bayer Kató, Nagy Gabi és természetesen Csuka Mónika énekesnő, valamint a ZiZi Labor kitűnő Janicsák Ist­vánja a Veresegyházi Asszonykórus különítményével. Zana József, a színimesterség tanára komikus számával szórakoztatta a közönséget. Rendkívül kellemes benyomást tett mértéktartó kedvességével Bara­bás Bea műsorvezető. Képünkön a koncert egyik jelenete. Elfogadták a középtávú bűnmegelőzési koncepciót A XIII. kerületi önkor­mányzat középtávú bűn- megelőzési koncepcióját, amelyet a közbiztonsági bi­zottság készített el és terjesz­tett elő, június 17-i ülésén el­fogadta a képviselő-testület. A napirendi pont tárgyalásán megjelent Bartos László dan­dártábornok, kerületi rendőr- kapitány és a kapitányság több vezető munkatársa. Bartos László is kiemelte hozzászólásában a koncepció létrejöttének és elfogadásá­nak fontosságát a rendőrség oldaláról is, valamint azt, hogy helyes lenne ezt a kidol­gozott koncepciót a Hírnök útján megismertetni a kerület lakosságával, hiszen részvé­telük nélkül az nem vihető véghez. De szükség van eh­hez a civilszervezetek és a társintézmények közreműkö­désére is. 0 faiaiBisMaMiiiMaisf 0 1 1 1 1 1 i 1 1 1 1 HIRMANN FERENC ÉRCÖNTŐ, fémáru- gyáros és felesége - a magyar épületgépésze­ti szerelvény és vasúti fémveretgyártás meg­teremtői - tiszteletére június 27-én az Orszá­gos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeuma, az Elzett Rt. és a Hirmann család leszármazottai emléktáblát avattak fel a XIII., Váci út 119. szám alatti Elzett Rt. falán. 1 1 1 i 1 1 1 1 1 1 I 1 0 J5J3MSMSISJSMSÍ3J3J 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom