XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1997. július / 7. szám
XIII. KERÜLETI ; 7] Megkérdeztük a jegyzőt az ebtartás szabályairól Kerületünkben - akárcsak az egész fővárosban - nagy a kutyák és a kutyatartók száma. A kutyatulajdonosok és a kutyával nem rendelkezők között sok a vita és a nézeteltérés. A polgármesteri hivatalhoz, de szerkesztőségünkhöz is számtalan panasz érkezik az ebtartással kapcsolatban. Ezért éreztük szükségesnek, hogy dr. Sinka Józsefhez, kerületünk jegyzőjéhez forduljunk a kérdéssel: mi általában az ebtartás jogi szabályozása a fővárosban? A főváros területén az ebtartást még a Budapest Főváros Tanácsának 3/1968. (IX. 30.) számú rendelete szabályozza. A rendelet előírja a kutyatulajdonosok kötelességeit, az ebtartás részletes szabályait. Szigorú előírás, hogy a közterületen, a lakóház udvarán, valamint a közös használatú helyiségekben a kutyát szokásos méretű pórázon kell vezetni. Harapós vagy támadó természetű kutyát szájkosárral kell ellátni. A kutya tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a kutya a közterületet, a lakóház közös használatú területét ne szennyezze. Amennyiben erre sor kerül, köteles a szennyeződés azonnali eltávolítására. A harapós vagy támadó természetű ebet nappal biztos módon megkötve kell tartani és a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnően kell elhelyezni. Lakásokban, társasházak lakásaiban a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete által kiadott tenyészalkal- massági igazolás és a kerületi állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség engedélye nélkül tilos ebet szaporítani. Az ebtenyésztéshez a tenyésztő köteles a közvetlen lakásszomszédai, illetve társasházban a tulajdonosok többségének hozzájárulását írásban megszerezni. A lakásokban, társasházak lakásaiban csak egy kutya tartható. A kerületi önkormányzat jegyzője indokolt esetben egynél több kutya tartását is engedélyezheti. A kutya tulajdonosa köteles kutyáját úgy tartani, hogy a kutya a házban vagy annak szomszédságában lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. Mi a veszélyes, illetve annak minősített kutyákra vonatkozó új tartási szabályozás? A közelmúltban megjelent 35/1997. (II. 26.) számú Kormányrendelet, valamint a 15/1997. (III. 5.) számú belügyminiszteri és a 15/1997. (III. 5.) számú földművelés- ügyi miniszteri rendeletek részletesen szabályozzák és szigorúbb feltételekhez kötik a veszélyes, illetve veszélyesnek minősített ebek tartását, a tartás körülményeit. A pitbull terriereket és keverékeiket veszélyes ebként tartja számon a jogszabály. Veszélyesnek kell tekinteni továbbá minden olyan ebet, amely emberben vagy állatban indok nélkül súlyos sérülést okoz. Ilyen esetben - az illetékes hatósági állatorvos javaslatára - az önkormányzat jegyzője veszélyessé nyilváníthatja az ebet. A pitbull terrierek és más veszélyes kutyafajták tartása engedélyhez és nyilvántartáshoz kötött. E kutyák szaporítása tilos, így a tartási engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha az ebet már ivartalanítot- ták. Az ivartalanítást bármely működési engedéllyel rendelkező állatorvos elvégezheti a tulajdonos kérésére, vagy államigazgatási határozat kötelezése alapján. A tartási engedélyt a Polgármesteri Hivatalban kell kérelmezni. A kérelemhez csatolni kell:- az ebtartó egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,- az eb ivartalanításáról és egyedi mikrochipes jelöléséről szóló hatósági állatorvosi igazolást,- a közös tulajdonban lévő ingatlan (lakás) esetében a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát, többlakásos házban, illetve egy lépcsőházban lakók nevét, címét és a tartáshoz történő hozzájárulását. Az engedély egy évig érvényes, meghosszabbítását szintén kérelmezni kell. A tartás és az engedélyezés költségei:,- tartás engedélyezése 25 000 Ft,- tartási engedély hosszabbítása 20 000 Ft,- egyedi azonosító elhelyezése 6000 Ft,- veszélyes ebek kötelező ivartalanítása 6000 Ft. A veszélyes és veszélyesnek minősített kutyákat közterületen csak fém szájkosárral, két -méternél nem hosz- szabb pórázon, fojtó nyakörvvel, rajta „veszélyes” feliratú bilétával, kizárólag a tartási engedélyben megjelölt személy sétáltathatja. Amennyiben a veszélyes eb elvész, vagy más tulajdonosa lesz, azt a jegyzőnek 24 órán belül be kell jelenteni. A XIII. kerületben 5266 beoltott kutyát tartanak nyilván, amiből 100 fölött van a veszélyes ebek száma. Az állatorvosok adatai szerint hét pitbull terrier, 66 Staffordshire terrier, hat bordeaux-i dog, négy argentin dog és 18 nápolyi masztiff él a kerületben. A pitbull és a Staffordshire terrierek hasonlósága megtévesztő. Az egyértelmű elkülö- níthetőség érdekében a hatósági állatorvos a közeljövőben bekéri a kutyák törzskönyveit és a fajtára vonatkozó tulajdonosi nyilatkozatot. * A XIII. kerület hatósági állatorvos: dr. Horváth László. Rendel: hétfőn és szerdán 8-9 óráig, illetve hétfőn, szerdán és csütörtökön 17-18 óráig. Bp. XIII., Tátra u. 11. szám alatti rendelőben. Telefon: 132- 5190, továbbá hétfőtől szombatig naponta 10-12 óráig a Bp. IV., Templom u. 5. szám alatti rendelőben. Telefon: 169-5791 Az állatokon az azonosítást szolgáló mikrochip behelyezése a IV., V., VI., XI- II. és XV. kerületekre kiterjedő illetékességgel a Bp. IV, Templom u. 5. szám alatti rendelőben történik. Dr. Horváth László helyettesítését ez évben dr. Schuster Zoltán főállatorvos látja el. Rendel: hétfőtől szombatig naponta 10-12 óráig a Bp. XIV, Varsó u. 8. szám alatti rendelőben. Telefon: 251-8370. 1997-ben kapta Wiesbadenben ezt a történelmi díszoklevelet, amelyet a futball világhírességei láttak el az autogrammjukkal, a jobboldali képen Deák Ferenc kezében a dokumentummal, s rajta ifjúkori fényképével Deák Ferenc, sok fociszurkoló számára ismertebb nevén: Bamba Hollán Ernő utcai otthonát korabeli fotók, karikatúrák, jelvények, érmek, különféle trófeák díszítik. Gyűjteményének legújabb darabját 1997 januárjában vette át Münchenben, olyan hírességek társaságában, mint például Gerd Müller, Zsengellér Gyula, yittorio Sanchez és Puskás Öcsi. Az átvett oklevél tanúsítja, hogy Deák Ferenc teljesítménye Európa-rekord, valamint hogy ő a világ második legeredményesebb első osztályú csatára ebben az évszázadban. Az 1945/46-os idényben 34 lejátszott mérkőzésen összesen 66 gólt lőtt az ellenfelek hálójába! 1991-ben egy baleset következtében súlyos koponyasérülést szenvedett, néhány hete pedig a karja törött el. Látogatásomkor a csodacsatárt még ágyhoz köti a betegsége, ezért többnyire Iluska a szószólója.- Bamba mindig szerény ember volt, talán ezért sem került és nem kerül ma sem reflektorfénybe - mondja felesége, Iluska.. - Nagyon rosszul esik az itthoni mellőzés. Úgy érezzük, hogy még külföldön is jobban megbecsülik őt, mint idehaza. Pedig annak idején egymásután utasította vissza a külföldi ajánlatokat. Neki a magyar címeres mez nagyon sokat jelentett, és tudását kizárólag itthon akarta kamatoztatni. Tudja, külföldön a jóval kisebb sztárokat is felkarolják, de nálunk... Aki nem törtet, könyököl és nyüzsög, „csak” hozza szerényen az eredményeket, az bizonyos értelemben el van veszve. Az Olimpiai Bajnokok Klubjától azért nem kaphat támogatást, mert nem volt olimpiai kerettag. A Halhatatlanok Klubjától azért nem, mert nem választották be maguk közé. Csak a Magyar Olimpiai Bizottságtól kap időnként egy beutalót Hajdúszoboszlóra. Az a víz jót tesz neki. Azért ez is nagy segítség. Balesete óta sajnos depressziós, és csak a foci tudja felvidítani vagy éppen lehangolni. Nemrég, amikor Puskás Öcsi 70. születésnapjára gálaműsort rendeztek, meg sem hívták. Akkor három napig nem szólt egy szót sem.- 1946^49 között 20 válogatott mérkőzésen 29 gólt lőtt. A magyar bajnokságon 1948/49-ben, Fradi-színekben Európa-csúccsal, 59 góllal ez idáig megdönthetetlen rekordot állított fel. Olyan hírességekkel játszott együtt, mint Czibor, Sárosi, Bozsik, Zakariás, Hidegkúti, Grosics, Puskás, de őt mégis kihagyták az Aranycsapatból. Miért?- Sebes Gusztávnak nem fért bele az elképzelésébe. De hogy miért? 1950-ben, amikor szétcincálták a Fradit, Feri a Ferencváros-ÉDOSZ játékosa volt Siófokon. Egyik este a Fogas étteremben arra „vetemedett”, hogy elénekelte a Fradi-indulót, ami akkoriban tiltott nóta volt. Két bel- ügyes felszólította, hogy Akiknek a társaságában kitüntették JAVASLAT PARKOLÁSI GONDOK MEGOLDÁSÁRA || & Rák Béla rajza> hagyja abba. A zenészek elhallgattak, de ő folytatta. A belügyesek ezután elő akarták állítani, mire Feri leütötte őket. A népszerű csatár választhatott: a börtön vagy a Dózsa. Az utóbbinál maradt. Azok a fradisták, akik felelőtlenül árulónak kiáltották ki, nem is tudták, és sokan még ma sem tudják, hogy tulajdonképpen ez volt az oka kényszerű távozásának. Ettől fogva kezdték mellőzni. Sebes Gusztáv nem vette be az Aranycsapatba. 1954-ig még a Dózsában játszott, majd az NB Il-ben (!) folytatta, ahol nem kevesebb, mint 120 gólt lőtt. Az ötvenes évek végén azután szögre akasztotta, pontosabban Dalnoki Jenőnek ajándékozta a futballcipőjét. Nem hívták edzőnek, nem lett szaktanácsadó. A Fradi-indulóért nagy árat fizetett.- Az 1995-ös Guinness rekordok könyvébe első magyar labdarúgóként Deák Ferenc került be a már említett eredményeivel. Erre büszke lehet az ország, de egy kis büszkeség kerületünknek is kijuthat, hiszen itt élnek már jó pár éve.- Pontosabban 34 éve eresztettünk itt gyökeret. Ferinek rövid idő alatt kialakult a baráti köre. Eleinte minden Vasasmeccsre kijárt a Fáy utcába. Sajnos a balesete miatt mostanában inkább csak a tévében nézi a mérkőzéseket. Az ön által említett büszkeségről jut eszembe, hogy a kerületben díszpolgár-választáshoz kérték a lakosság javaslatait. Én is - Feri tudta nélkül - írtam egy levelet az illetékes helyre. Arra gondoltam, hogy az elért eredményeiért, amelyeket külföldön még most, a 90-es években is nyilvántartanak, talán itt, szűkebb hazájában is megérdemelne valamit... Egyelőre még választ sem kaptam. Deák Ferenc, Magyarország háromszoros gólkirálya január 16-án múlt 75 éves. Kónya István * A Gólkirálysága máig megdönthetetlen iamfeOr az élií togmda
