XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. május / 5. szám

XIII. KERÜLETI Láthatatlanul lát, őriz, figyel Közbiztonsági es vagyonvédelmi célra is jó a kábeltelevízió Kerületünkben észak-déli irányban módszeresen ter­jeszkedik a kábeltelevízió. Előfizetőinek a száma immár húszezerre tehető. E növeke­dés következtében született meg a gondolat, hogy ennek a technikának a műsorszórás mellett más előnye is lehetsé­ges: sokat segíthet a bűnmeg­előzésben, a közbiztonság­ban, a vagyonvédelemben. Most, hogy a kábeltelevízió nagyjából behálózza a kerüle­tet, könnyen ráépíthetők, le- ágaztathatók róla olyan alál- lomások, amelyek bekapcso­lásával ugyanezen hálózat képben és hangban a közterü­letek, lakások, üzletek, iro­dák, intézmények, raktárak, a legkülönfélébb magán- és jo­gi személyek biztonságára, vagyonvédelmére ügyelhet, segítségével megtörténhet a bűnelkövetőkön való azonna­li rajtaütés - anélkül, hogy ők tudnának róla -, és a rendőr­ség haladéktalan riasztása, így ez a technikai folyamat joggal nevezhető csendes el­fogási rendszernek. De ezzel a technikával szemmeltartha- tók, nyomon követhetők a me­nekülési útvonalak is. A rend­szer élő személyleírást közve­títhet az elkövetőkről, „leolvas­hatja” a gépkocsik forgalmi rendszámát, és így tovább. Persze nem biztos, hogy az elkövetők körében titokban maradhat ennek a rendszer­nek a jelenléte és működése a kerületben, de természetesen ez sem baj, hiszen így a bűn- elkövetéstől való visszatartó erő érvényesül. Minderről Rozbroy József, a kerületi kábeltelevíziót üze­meltető Satimex Kft. igazga­tó-helyettese és Tahi Péter, a kerületi önkormányzat köz- biztonsági bizottságának el­nöke tájékoztatta a Hírnök ol­vasóit. Elmondták, hogy je­lenleg a Satimex cég és az ön- kormányzati közbiztonsági bizottság foglalkozik a rend­szer megvalósíthatóságának lehetőségeivel. De a kerületi rendőrkapitányság vezetője, Bartos László dandártábor­nok is dr. Tóth József polgár- mesterhez írt levelében úgy nyilatkozott, hogy a rendőr- kapitányság részéről minden segítséget megadnak a terv megvalósításához. Idézzük a levélből Bartos László véle­ményét: „A kapott tájékozta­tás és a bemutatott anyagok alapján egyértelműen megál­lapítható, hogy a rendszer (optikai kábelhálózat) nagy lehetőségeket kínál elsősor­ban vizuális biztonságvédel­mi technikai rendszerek meg­valósítására... Biztos vagyok, hogy létrejöttével csökkenné­nek az alkalmazási területen a gépkocsilopások, feltörések és egyéb vagyon elleni bűn- cselekmények is.” A megvalósítás természe­tesen kellő anyagi forrást és beruházást igényel üzleti ala­pon, amit körültekintő meg­tervezésnek kell megelőznie. A Satimex Kft. április 10-én tartott közgyűlésén egyhangú határozat született, hogy szeptember 30-ig készüljön el egy megvalósíthatósági tanul­mány. Ennek sok mindent kell magában foglalnia. Szük­ségesek hozzá szakreferen­sek. A Satimex a maga elek­tronikai ismereteivel, a rend­őrség a bűnözési tényadatai­val és tapasztalataival járulhat hozzá a legelőnyösebb kivite­lezési és működtetési mód­szerek kidolgozásához. Az önkormányzatnak is elsőran­gú szerep jut a terv megalapo­zottságában, hiszen annak il­leszkednie kell a már kidol­gozott bűnmegelőzési prog­ramjához, amelyet a közbiz­tonsági bizottság készített el. Rendkívül fontos mind­ezek mellett a terv iránti érdeklődőknek és a rendszer leendő igénybevevőinek a szándékai, szempontjai és el­várásai is, mivel ezek nélkül aligha lehetne sikeres a rend­szer életbeléptetése és mű­ködtetése. Arra kérjük tehát érdeklődő olvasóinkat, hogy kérdéseiket és hozzászólásai­kat juttassák el május 31-ig levélben a XIII. kerületi ön- kormányzat közbiztonsági bi­zottságához. Cím: 1139 Bp., Béke tér 1., vagy a 140-2768- as faxszámon írjanak. A képviselő- testület május 27-i ülésének tervezett napirendje Javaslat nevelési-okta- i tási intézmények vezetői I megbízására. Tájékoztató a zaj- és rezgésvédelem szabályai- | ról szóló 58/1995. (XII. I 11.) Ö.K. számú rendelet I hatályosulásának tapasz­talatairól. Az elidegenítési folya- | mat tapasztalatai; az ön- I kormányzati tulajdonban j maradt lakásállomány át­tekintése; javaslat a XIII. | kerületi önkormányzat la- | kásellátási programjára. Tájékoztató a GA- J MESZ tevékenységének átszervezésével kapcsola- | tos feladatok végrehajtá- I sának helyzetéről. Tájékoztató a kamarák­kal kötött együttműködési [ megállapodások felülvizs- | gálatáról. 1 Az Angyalföld-Újli- j pótváros-Vizafogó Va­gyonkezelő Rt. SZMSZ- | ének módosítása. | Az Angyalföld-Újli- I pótváros-Vizafogó Va- j gyonkezelő Rt. Igazgató- . ságának jelentése az Rt. | 1996. évi működéséről.^ I Javaslat a „Sima Út” I Kft. 1996. évi mérlegbe- j számolójának elfogadásá- ( ra. | A „Sima Út” Kft. Fel- I ügyelő Bizottságának be- [ számolója. A Satimex Kft. 1996. ( évi mérlegbeszámolójá- | nak véleményezése; az I 1997. évi üzletpolitikai [ irányelv meghatározása a kerületi önkormányzat | kockázatvállalásának I függvényében. Az ülés kezdete: 14 óra. Helye: XIII., Frangepán j utca 44/A, tanácsterem i 1 _________________________I F R EDEI MIKLÓS TE ÉS ÉN i Te nap vagy - én csak a hold. Rásütöttél a szívemre: arcom gyűrt felhők mögött volt. JL, JL Volt egyszer egy klub, ahol Illésék kezdtek... Interjú Szörényi Szabolccsal A hatvanas évek közepe táján a Balzac utca 7. szám alatti „Bosch”-ban játszott az akkori három legnépszerűbb együtte­sünk - az Illés, Metró és Omega - egyike, az Illés zenekar. Illésék szakítottak az addigi tánczenei, valamint szövegha­gyományokkal, és saját számaik­kal, egyéni hangzásvilágukkal rövid idő alatt meghódították a könnyűzenét kedvelő fiatal kor­osztályt. Akkoriban a hazai zene­karok külföldi együttesek száma­it játszották, nem ritkán halan­dzsa szöveggel, amikor az Illés együttes magyar nyelven, ma­gyar zenei motívumokkal szólalt meg. Szokás őket emiatt faltörő kosként is emlegetni. A Bosch fa­lait mindenesetre áttörték, és túl­zás nélkül állítható, hogy rövid idő alatt zenei életünk meghatá­rozóivá váltak. Az Illésékkel 1967-ben elkészült Ezek a fiata­lok című film egyes jeleneteit is a Balzac utca 7. szám alatti Bosch klubban forgatták, tudtam meg Szörényi Szabolcstól, a híres ötösfogat basszusgitárosától.- Úgy tudom, hogy a Visegrá­di utcában laktatok, ehhez a Bal­zac utcai klub ugyancsak közel volt. Ideális helyzet.- Ez csak a látszat - mondja fanyar mosollyal Szörényi Sza­bolcs. - A háborúban lebombáz­ták budai lakásunkat, ezért kény­szerültünk a Visegrádi utcába, apám szüleinek az otthonába. Hatan laktunk abban a tipikusan polgári lakásban. A Kárpát, majd Ipoly utcai óvodai évek után a Pannónia utcai általános iskolá­ból 1956 szeptemberében családi okok miatti kényszerűségből Le­ventével együtt pár évre Szobra kerültünk egy gyermekotthonba. Innen Vácra mentünk középisko­lába, illetve Levente első után is­kolát váltott, és átment Újpestre a Könyves Kálmán Gimnáziumba. A középiskola után otthonunk is­mét a Visegrádi utcai társbérlet lett és itt is maradtunk 1967-ig. Ekkor már kétéves volt az Illés együttes. A Bosch klubot egyéb­ként Illés Lajos „szerezte”, és na­gyon szerettünk ott játszani.- Mi volt az első' hangszered?- Zenével kapcsolatos élmé­nyeim közé tartozik, hogy tava­szonként iskolából hazajövet, mindig megálltunk a Gogol utcá­ban, ahol a Flotilla katona­zenekara masírozott, készülvén az április 4-ei ünnepségekre. Én azóta is - 8-10 éves koromtól - kívülről tudom a Klapka-induló basszusát. Már akkor a mély han­gok fogtak meg. Ennek ellenére első hangszerem a hegedű volt. Leventével együtt tanultuk húzni a vonót, és tanításunkat kereszt­mamája, az Operaház zenekará­nak tagja vállalta el. Utáltam a hegedűt. Jobban szerettem volna zongorát - amit a mai napig ked­velek -, de nekünk nem volt ilyen hangszerünk. Hegedülni két évig tanultunk, ez jó alap volt ahhoz, hogy a szobi iskolazene­karban átnyergeljünk a mando­linra. A mandolinhoz képest pe­dig már csak egy ugrás a gitár, és Leventével így lettünk gitárosok. Én azon belül is a basszust vá­lasztottam.- Voltak a Boschban atrocitá­sok?- Nem emlékszem ilyenre. Amikor játszottunk, a közönség tátott szájjal hallgatta a zenét, és leállt mindenféle békétlenség. Különben is angyalföldi vagá­nyok vigyáztak a rendre. Maga a kultúrház igazgatója, akivel jó kapcsolatunk alakult ki, Balogh József is bokszoló volt. Vannak, akik úgy emlékeznek, hogy néha átszállt valaki a termen, de azért nem volt ez ilyen western jellegű hely. Az igaz, hogy ide nem a nyakkendős ifjúság járt, mint a várba, de ez is klassz klub volt.- 1967-ben elköltöztetek An­gyalföldről, és ebből a klubból is elkerültetek. Megszűnt minden kapcsolatod a kerülettel?- Eleinte igen, de az utóbbi 10-12 évben ismét szorosabbá vált ez a kapcsolat. Feleségem ebben a kerületben dolgozik, fodrászhoz is ide járok, és a hob­bim kapcsán is sokat mászkálok a környéken. Aki még nem tud­ná, több éve, évtizede modelle­zek és jelenleg a Nyugati pálya­udvar makettjén dolgozom. Te­repszemle után szívesen sétálga­tok vagy zordabb idő esetén las­sú menetben elkocsikázom a Vi­segrádi utca és a Szent István park környékén. Végignézem azokat a helyeket, ahol gyerekes- kedtem.- Lesz még Illés-koncert?- Nem. De jó, hogy megkér­dezted és szeretném, ha megír­nád, hogy sokan megvádolnak minket azzal, hogy ki tudja, há­nyadszor búcsúzkodunk már el a színpadon. Egy hatalmas téve­dést szeretnék eloszlatni, ugyanis a Búcsú című koncert 1984-ben a Fonográf búcsúja volt (nem az Il­lésé). Az Illés zenekar nem bú­csúzott el, csak feloszlott. 1990- ben és 1996-ban azért léptünk fel, mert aktuálissá vált, nagy volt a közönség igénye és még erővel is bírtuk. Egyszer búcsú­zott el az Illés együttes, mégpe­dig tavaly a Budapest Sportcsar­nokban, amikor deklaráltuk, hogy vége. Kónya István Az egykori „Bosch” Kultúrház helyén ma egy speciális gimnázium és szakiskola működik A „telekért kész lakást” konstrukció nem vált be s Uj irányelvek a vállalkozói lakásépítésben Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkor­mányzat Képviselő-testülete 1997. április 22-i ülésén tájékoztatót hallgatott meg a vállalkozói lakásépítkezések tapasztalatairól, és javaslatot fogadott el új irányelvek kidolgozására. Önkormányzatunk fontosnak tartotta, hogy a kerület általános fejlődésével párhuzamosan új, a lakosság igényeihez igazodó lakások is épüljenek Angyalföldön. Mivel a kerület lehe­tőségét az önerőből történő lakásépítés megha­ladja, szabad területeket biztosított tőkeerős befektetőknek kész lakások fejében. Az 1995-ben elfogadott lakásépítési prog­ram keretében az önkormányzat kilenc szerző­dést kötött a beruházókkal. A megkötött szer­ződések közül egy esetben a szerződésben fog­laltak teljes mértékben megvalósultak, néhány esetben az építkezés elkezdődött és jelenleg különböző előrehaladottsági szinten van, de több munka kivitelezése meg sem indult. Az elemzésből kiderült, hogy a telekért kész lakást konstrukció nem váltotta be a hozzáfű­zött reményeket, mert a beruházói kör a kivite­lezési finanszírozási feladatoknak nehezen tud megfelelni. Egyes esetekben az önkormányzat tulajdonában álló telkeken történő építkezések azt a téves képzetet keltik az építtetőkben, hogy befektetéseik mögött valamiféle önkor­mányzati garancia van. A tisztességes vállalkozók helyzetét ebben a konstrukcióban anyagilag nehezíti az is, hogy mivel nem tulajdonosai az ingatlannak, arra hi­telt csak a tulajdonos önkormányzat engedé­lyével vehetnek fel. Előfinanszíroznia kell a befektetőnek a vevők által igényelt szociálpoli­tikai kedvezményeket és egyéb kedvezményes kamatozású (vállalati, önkormányzati és lakás- építési) hiteleket, mivel azokat az OTP csak a használatbavételi engedély birtokában folyó­sítja. A kedvezőtlen tapasztalatokon okulva az új irányelvek szerint a befektető az építési telkek teljes vételárát megfizeti, tulajdonába kerül, ugyanakkor az önkormányzat adásvételi szer­ződésben vállalja, hogy a telekár mértékében a kivitelezés ütemét történő finanszírozás mellett kész lakásokat és gépkocsitárolókat vásárol vissza. Ez az építkezést olcsóbbá és biztonsá­gosabbá teszi. Az önkormányzat építtetőként léphet fel a befektetőkkel szemben, adott eset­ben a műszaki-ellenőrzési tevékenységet is el­láthatja, garantálva, hogy az önkonnányzat tu­lajdonába kerülő lakások megfeleljenek az ér­vényes műszaki és esztétikai követelmények­nek. Dalostalálkozó Angyalföldön Április 21-22-én 22. alka­lommal rendezte meg a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztálya és a XIII. kerületi Ének-zene Munkaközösség az Éneklő Ifjúság hangversenyt a Tüzér utcai iskola aulájában. 12 iskola 14 kórusa szerepelt a kétnapos rendezvényen. A XIII. kerületi önkormányzat képviseletében jelen voltak: Holopné Schramek Kornélia al­polgármester, Szamosi István képviselő, Bakos Gábor osz­tályvezető, dr. Kiss Sándorné, Váraljai Nándomé, Kovács Pi­roska a MISO képviseletében, valamint dr. Dombrády Lo- rándné, a Pedagógia Kabinet vezetője. Az idén a kórusok minősítést is kérhettek. A 3 tagú zsűri: Ör­dög László zenepedagógus, karnagy, ifj. Sapszon Ferenc Liszt Ferenc-díjas karnagy, Krónerné Rózsavölgyi Ildikó szaktanácsadó - nemcsak az arany, ezüst és bronz oklevél odaítéléséről döntött, hanem az önkormányzat által felajánlott 100 000 Ft-ról is, amit a legjob­ban. szereplő kórusok között osztottak szét. A koncertet 21-én dr. Dombrády Lorándné, 22-én dr. Kiss Sándomé nyitotta meg. A kórusok a közösen előadott mű­vekkel emlékeztek Schubertra, születésének 200. évfordulóján és a XX. század egyik legnagyobb zenepedagógusára, Kodály Zol­tánra, aki 30 éve halt meg. A Tüzér utcai iskola auláját mind a két este zsúfolásig meg­töltötték a szülők és a hozzátar­tozók, s a hangverseny végén örömmel énekelték a népdalo­kat a gyerekekkel együtt. Baleczky Ivánné, aki 5. éve konferálja az Éneklő Ifjúság koncerteket, most is felkészül­ten, nagy odaadással vezette a dalostalálkozót. Ördög László, a zsűri elnöke zárszavában örömét fejezte ki, hogy a XIII. kerületben mindig ilyen magas színvonalúak az ál­talános iskolai kóruskoncertek. Köszönet érte az énektanárok­nak, akik az egyre romló felté­telek ellenére is kitartóan küz­denek az értékes zene művelé­séért, népszerűsítéséért. Arany oklevelet kapott: a Kassák Lajos Iskola kórusa, karnagy: Dömötör Ildikó; az Eötvös József Iskola kórusa, karnagy: dr. Vasvári Ferencné. Ezüst oklevelet kapott: a Gárdonyi Géza Iskola kórusa, karnagy: Zámbó Istvánné; a Szent László Iskola kórusa, kar­nagy: Formanek Annamária; a Németh László Gimnázium kis- kórusa, karnagy: Gyöngy Ildi­kó; a Csata utcai Iskola kórusa, karnagy: Szelner Magdolna; a Berzeviczy Gizella Iskola kóru­sa, karnagy: Szalárdiné Szondy Adrienn; a Fiastyúk utca 47-49. Iskola kórusa, karnagy: Bercsényi Krisztina; a Pannó­nia Iskola kórusa, karnagy: Szoboszlay Béláné. A XIII. kerületi önkormány­zattól 20 000 Ft-os díjat kapott: a Kassák Lajos és az Eötvös Jó­zsef Iskola kórusa. 15 000 Ft-os díjat kaptak: a Pannónia, a Gár­donyi Géza, a Németh László, a Dózsa György úti Iskola kó­rusai. Zámbó Istvánné, munkaközösség-vezető \ . Szörényi Szabolcs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom