XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. május / 5. szám

XIII. KERÜLETI Kerületünk eredményesen gazdálkodó üzeme: az ELZETT Az ELZETT Biztonság- technikai Rt. elődjét 1919- ben Győrben László Zoltán lakatosmester (innen az EL­ZETT elnevezés) alapította, az ELZETT védjegyet 1926- tól ismerik világszerte. Kü­lönböző átszervezések után 1995 végén sikeres privatizá­ció eredményeként az Rt. ma­gyar befektetőkből álló kon­zorcium tulajdonába került. A cég tevékenységének középpontjában a jól ismert zárak, lakatok, zárrendsze­rek, tűzoltókészülékek és gépkocsi alkatrészek megbíz­ható minőségben történő gyártása, és az ELZETT már­kanév felszínen tartása állt. 1996-ban sikerült megállí­tani a cég 1991 óta tartó ha­nyatlási folyamatát, és növe­kedési pályára állítani. Váci út 117-119. ELZETT Mintabolt... A privatizációt megelőző években az ELZETT történe­tének legmélyebb válságát él­te át, amelynek során elvesz­tette árbevételének több mint felét, termékválasztéka leszű­kült, és 1995 során elvesztet­te jegyzett tőkéjének több mint 50%-át. A világszerte ismert nagy múltú cég a tulaj­donosváltás után is folytatta a hagyományos tevékenységét, biztonsági berendezések és eszközök gyártását, forgal­mazását. 1997-ben folytatják a mű­szaki és piacfejlesztést, a gyártás korszerűsítését, új munkahely teremtését, mini­mum négy új termékkel sze­retnének megjelenni a pia­con. Termékeik és az ELZETT márkanév mind szélesebb kö­rű megismertetésére nyitották meg az elmúlt hetekben a XIII. kerület, Váci út 117-119. szám alatti bemuta­tóterüket és mintaboltjukat, amint azt képeinken bemutat­juk. ... és bent a mintaboltban folyik a kiszolgálás „T^LfrTJ. * C f .-St'«'1*“ ls)a£rmann JlCór (1632-1692) ars z dcjyyűíési £dpuisef6. Qectít Okrenc pofitiÁai £loe. C?l£ara£<>flyazcfasdgi dfeí ÁxemelÁecfS szemdfyiséye. CflJJííotta [Budapest Bfáudros £er. önÁormdnyzata, 1994 Egy emléktábla nyomában Deák Ferenc bizalmasa volt cv K i volt Wahrmann Mó­ricz, akiről évtizede­ken át utca, a mai Victor Hugo utca volt elne­vezve, de most is egy köz vi­seli a nevét? Ott látható egy emléktábla is, amelynek fotó­ját lapunk már közölte. 1832-ben született Pesten és 1892-ben halt meg Buda­pesten (ugyanis Pest-Budából 1872-ben Budapest lett). Az evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd a budapes­ti egyetem bölcsészkarán ta­nult tovább. Apja igen gazdag kereskedő volt. Wahrmann már igen fiatalon beállt apja üzletélje, amely a mostani Anker palota helyén lévő házban volt. Nem sokáig dol­gozott itt. Apja halála után a mai Hercegprímás utca 10. helyén állott házban nyitott új üzletet, majd még egy újab­bat a Hild József tervezte Tanzer-házban (Akadémia és Arany János utca sarok). Számos pénzügyi, kereske­delmi, ipari témával foglalko­zó cikket írt. 1854-től kiadta a Pester Lloyd című igen ní­vós, csaknem száz évet meg­élt napilapot. Szakmai, tudo­mányos igényű cikkeire Deák Ferenc is felfigyelt. Wahrmann az abszolutiz­mus korszakában szóban és írásban hirdette: külföldi tőke segítségével is függetleníteni kell Ausztriától a magyar ipart és a magyar kereskedel­met. Ő maga is számos válla­latot alapított. Nevéhez fűző­dik többek között a Pannónia Gőzmalom, ami a mostani Wahrmann köz helyén állott. A Victor Hugo utca előzőleg talán éppen ezért kapta a Wahrmann utca nevet. 0 ala­pította a Lujza Gőzmalmot is. Az 1896-ból származó térképen jól látható a Pannónia Gó'zmalom, mellette az akkor még névtelen Wahrmann (most: Victor Hugo) ut­ca. Egy érdekesség: a Ferdinánd hídhoz haladó, ferde utcák utolsó emléke alig néhány éve tűnt el. A Hegedűs Gyula utca és Victor Hugo utca sarkánál lévó' autóparkoló helyén nemrégiben még állt egy falusias jellegű, földszintes ház, az egykori utca vonalában, te­hát a mai utcákhoz képest átlósan. A nyíllal jelölt helyen állt a Pannónia gó'zmalom Ó maga egyébként sohasem lakott ezen a környéken, hi­szen akkoriban az egész Új- Lipótváros ipari vidék volt. Fényűzően berendezett laká­sa az 1884-ben épített Andrássy út 23. számú palo­tában lényegében ma is léte­zik. A teremszerű szobák mennyezetét és falait rendkí­vül gazdagon faragott fabur­kolat díszíti. A berendezésből is maradt valami mutatóba, de az eredetileg ott volt érté­kes festmények ma már nin­csenek meg. A magyar nemzeti iparért és kereskedelemért vívott harcának elismeréseként a Budapesti Ipari és Kereske­delmi Kamara elnökévé vá­lasztották. E harcán kívül küzdött a zsidóság emancipá­ciójáért, egyenjogúsításáért. O vezetett a királyhoz az eb­ben az ügyben eljáró bizott­ságot. Wahrmann volt az első zsi­dó képviselő az országgyű­lésben (1869), ahol három választási periódusban, a Deák-pártban működött. Deák Ferenc egyik megbe­csült, bizalmas, fontos mun­katársaként a Lipótvárost képviselte. Ez akkoriban (egészen 1935-ig) az V. kerü­letet jelentette. Déli határa a Deák Ferenc utcánál (akkori nevén: Nagyhíd utca), északi határa pedig az újpesti vasúti hídnál volt. A Lipót (Szent István) körúttól a Dráva utcá­ig terjedő részt Uj-Lipótvá- rosnak nevezték. A kerületi beosztást 1872-ben jelölték ki. Akkoriban Budapest 10 kerületből állott. 1935-ben ezek száma 14-re, majd 1950-ben 22-re emelkedett. Az Új-Lipótváros Angyal­földdel és Vizafogóval együtt ekkor lett a XIII. kerület. A Lipótváros belső területét pe­dig a Belvárossal (IV. kér.) kapcsolták egybe, V. kér. megjelöléssel. Wahrmann tehát az eredeti V. kerület képviselője volt, három parlamenti cikluson Kaiser László-Jánosi András: Üdvözlet a vándornak című ver­ses-grafikai albumának könyvbe­mutatóját tartják a Fővárosi Sza­bó Ervin Könyvtár XIII. kerületi fiókkönyvtárában (Dagály utca 9.) május 31-én, szombaton 15 órakor. Közreműködnek: a szer­zők és Mezey László Miklós iro­dalomtörténész. Minden olvasót és érdeklődőt szeretettel vár a Da­gály utcai Szabó Ervin Könyvtár! A Szent László templom karnagya A Béke téri Szent László templomban im­már 9 éve működik rendszeresen a plébáni­ával azonos nevű újjáalakított énekkar, mű­sorukkal gyönyörködtetve azi egyre népe­sebb hallgatóságot és művészi munkájukkal megbecsülést szerezve a komoly zenének. Karnagyuk Gyarmati Tóth Tamás - aki­nek néhai Kerényi Miklós György Angyal­föld lakója volt a mestere - a Zeneművésze­ti Főiskola ének tanszakán szerzett diplo­mát, karvezetés és zene- elméleti szakon másod-, illetve harmaddiplomát. Az Operaházhoz szerző­dés jelentős állomás volt az életében. Az Opera­ház fennállásának 100. évfordulója alkalmából megrendezett énekverse­nyen elért első helyezés után szóló szerepeket is kapott, többek között a Nürnbergi mesterdal­nokok és a Bohémélet című operákban. Ezzel párhuzamosan zenepe­dagógiai tevékenységet folytatott, tanítványa volt több más mellett Kalocsai Zsuzsa operett­primadonna is. Mára már a Nemzeti Filmharmónia Állami Gyarmati Tóth Tamás Énekkarában karénekes, de szívügyének tartja a templomi kórus vezetését is. A Béke téren már 1946-ban is működött egy énekkar, amely később feloszlott, ezt a hagyományt élesztette újjá Gyarmati Tóth Tamás aj9 éve zenetanárok és amatőrök köz­reműködésével megalakított 24 fős kórussal. Az Önkormányzat hangversenyrendezés­re kiírt pályázatának elnyerésével, valamint a Művelődési Osztály munkatársainak er­kölcsi támogatásával széle­sedtek a lehetőségek. Az énekkar rendszeresen pró­bál, és nagyobb egyházi ünnepeken a szintén Szent László nevet viselő zene­karral zenés misét szolgál­tat. A hivatásuk gyakorlásán is túl összetartó kórus kö­zös kirándulásokat szervez és jótékonysági koncerte­ket is ad, ha erre felkérik, nemrégen például a vizafo­gói Tamás Apostol Iskola javára. 1998-ban - jubiláló évükben - nagyszabású hangversenysorozattal kí­vánják meglepni közönsé­güket. V ^ Széphalmi Ildikó tw StbgEorMiftcu MORITZ WAHRMANN an seine Wähler Der itCoyolbslaM in PEST, iifarr imi 11 f i d) s t«g 1ÍÍG9—72. jltsi, 1872. Jvntf een fitwr uns SBciii. át. Deák-párti munkája mel­lett - mint dúsgazdag ember és lelkes hazafi - számos in­tézményt támogatott. Vég­rendeletében a Magyar Tudo­mányos Akadémiára jelentős vagyont hagyományozott. A nemzeti ipar és kereskedelmi felemelkedéséért végzett hat­hatós munkálkodása ellenére, Istóczky, az első nyíltan anti­szemita képviselő provokálta, megütötte és párbajra kény­szerítette a rosszul látó, ala­csony, kövérkés embert. A párbaj kimeneteléről nem tu­dunk, de mindketten életben maradtak. Meglepő, hogy az antiszemita képviselő a zsidó képviselő társát párbajképes­nek tekintette. Birtokomban van 1872-től egy hosszú, német nyelvű be­széde, amit lipótvárosi vá­lasztói előtt mondott el. Eb­ben beszámol parlamenti munkájáról. A szöveg 31 kis oldal, igen sűrűn nyomtatva, gót betűkkel. Ha ezt a szoká­sos (30 sor - 60 leütés) mé­retre átszámoljuk, kb. 55 ol­dalt tenne ki, ami legalább 3 órás beszédet jelenthetett! Idézünk számos - ma is érvé­nyes - megállapításából: „A törvényeket mi ma­gunknak hozzuk." - „Ha min­den párt ragaszkodik az ál­láspontjához, nem lehet jó törvényt alkotni.” - „A több­ség erőszakos a kisebbség fe­lett: álcázott abszolutizmus, a kisebbség dacos ellenkezése a többséggel szemben, álcá­zottforradalom; mindkettőtől tartózkodni kell, mert az ab­szolutizmus forradalomhoz, forradalom pedig abszolutiz­mushoz vezet." - „Sokan tet­tek már szemrehányást, hogy az országgyűlés keveset dol­gozik és a meghozott törvé­nyek nem felelnek meg a vá­gyaknak... Ha folyton ülése­zik az országgyűlés és megkö­vetelik, hogy a miniszterek je­len legyenek, akkor megbé­nulnak a minisztériumok.” Különösen aktuális mon­datai: „Más államokban a kormány és az ellenzék kiin­dulópontja és végkövetkezte­tése azonos, csak a módsze­rekben van különbség. Ná­lunk már a kiindulásban és a célokban is nézeteltérés van." - „Az ellenzékfeladata nem a kormányzat támadása, ha­nem hogy jó tanácsaival tá­mogassa. Az ilyen ellenzék nem ellenség, hanem jóbarát, aki rámutat a hibák lehetősé­gére.” Wahrmann beszédét gyak­ran szakította meg a hallgató­ság lelkes helyeslése, éljenzé­se. Gondolatai ma is aktuáli­sak. Ha felhasználhatnám az 1872-ből reám maradt Követ- választói Igazolványt, talán magam is Wahrmann Móricz- ra szavaznék... Bogárdi Mihály Egy 1872-es kiadvány, amely­ben Wahrmann beszámol képviseló'i munkájáról Az igazolvány sarkát a szavazáskor levágták annak jeléül, hogy a választópolgár élt a szavazati jogával. 3/ KOYETVALÁSZTOI IGAZOLTAM 7 . ez. r ÖÓ/7 / O'*? tí-i ■ f'H-ur PKST-IJPOTYAIIOSI KÖVETVÁLASZ T Ó - K E Fi Ü LETBEN Iiáia \ líla^.t.IJUgiegT e/t etett. Az o£S2ei;u küldöttség _____________________-; ■ _______________- -------­P est, 1872. niéijus iiú. ÓL \ f 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom