XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. április / 4. szám

Giovannini Kornél - a bábjátszató „Szeresd a gyermeket, öleld szívedre őt” A kerületünkben él, a Visegrádi utca elején im­már tíz esztendeje Giovan­nini Kornél bábszínész, rendező, színházvezető, irodalmi művek szín­padra alkalmazója, ta­nár, jegyzetíró, bábos mindenes. Ő magát egyébként - saját szó- használatával élve - elsősorban bábjátsza- tónak tartja, miként számos cikkének egyi­kében megfogalmazta: „így nevezem azt a játékkal, megformált anyaggal - bábuval - adni tudó és akaró alkotót, aki a legfon­tosabbal törődik: a holnappal, tehát a gyermekkel.” Közel negyvenesztendős mű­vészi pályája során vi­déken és a fővárosban, felnőttek és gyerekek között a bábjátszató küldetésével, bízva a bábu erejében tevé­kenykedett: figurákkal, mozgással, mozgatással, szóval.- Kezdjük a névvel. Ez a fülbemászó és fülben mara­dó név - öröm kiejteni - művésznév, netán családi név?-„Természetesen csalá­di. Őseim ladin nyelven be­széltek, ez amúgy a legki­sebb svájci-olasz nyelvjá­rás. Az 1800-as évek elején jöttek Magyarországra a folytonos munka reményé­ben. Tudomásom szerint meg is lelték, aztán elma- gyarosodtak; édesapám ki­tűnő gyógyszerész volt, több szakmájába vágó könyve jelent meg.- Miként a Színészlexi­konból tudom, 1940-ben született, nem éppen békei­dőben eszmélkedett...- Nem bizony. A Fe­rencvárosban nőttem fel, nekem szó szerint az óvó­hely volt az óvodám, min­den bizonnyal szerepet ját­szott ez is abban, hogy bá­bos működésemmel derűt is akartam varázsolni a kicsi­nyek életébe... A háború után az iskolás időszak kö­vetkezett, sportolással; ér­dekességként hadd említ­sem meg, hogy a XIII. ke­rületi Elektromosban kézi­labdáztam. Az Eötvös Gim­náziumba jártam, a kitűnő középiskolában egyébként két esztendeig né­hai miniszterelnö­künk, Antall József tanított, tanúsítha­tom, hogy a tanári munkásságáról ter­jedő legendák iga­zak. Már akkor nagy ember és nagy pedagógus volt. 1958-ban érettségiztem, talán mondanom sem kell, hogy az elért elegendő pontszám ellenére értelmisé­gi származásom miatt nem vettek fel a Bölcsészkarra. Ha már nem tanít­hattam a katedrán - a színpadot válasz­tottam. Persze ez nem ment egyik napról a másikra. Egy ideig a panto­mimmai kacérkod­tam, Gera Zoltán­nal, László Bencsik Sándorral, Sándor Györggyel együtt tettem az első lépé­seket. S mivel él­jelszó eszköze. Ezt úgy ér­tem, hogy szellemi hulla­dékhabzsoló korunkban a forrás a mítoszi vonatkozá­sokban keresendő, ezek pe­dig az őszinte játékok­ban és alapigazságok­ban gyökereznek. Úgy is mondhatnám, ez ma­ga a gyermekkor, hi­szen minden élmény és tudás az öröklésen túl onnan sarjadzik. A gyerekekhez fordulok tehát egy jobb felnőtt­kor reményében, ezért cselekszem.- Csak felsorolás­képpen kérek néhány epizódot a cselekvések­ből.- A bábszínházi színészeten és rendezé­sen túl tanítok beszéd- technikát a Károli Gás­pár Református Egye­temen, a Sáfár Báb­együttes művészeti ve­zetője vagyok, a Ma­gyar Bábszövetség tit­káraként igyekszem tenni a bábművészet kellő rangjáért. Az elmúlt évek­ben megírtam egy fejezetet a bábos főiskolai jegyzet­ből, több könyv megjelené­sében segítettem, szerkesz­tőként, íróként; amire külö­nösen büszke vagyok, a Kövess engem! című, bib­liai jeleneteket feldolgozó mű, valamint az, hogy egy Bibliával foglalkozó video­kazetta szinkronváltozatá­nak munkatársa lehettem. S itt vannak az általam terem­tett bábos figurákból rende­zett kiállítások, köztük az Új lipótvárosi Klub-Galériá­ban is, és természetesen az önálló műsoraim, illetve estjeim.- Ha jól tudom, az utób­biak a kerületben is nagy sikert arattak.- A kerület több óvodá­jában, az önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságának támo­gatásával előadásokat tar­tottam, amelyek nem csu­pán a gyerekek örömére szolgáltak, hanem az óvó­nőknek is segítséget nyúj­tottak bizonyos munkájuk során felhasználható fogá­sok elsajátításához. Valami hasonlót tervez a kerületi József Attila Művelődési Központ, bábos stúdiumo­kat kíván szervezni gyer­mekeknek és felnőtteknek, erre kértek fel ta­nárnak. Ehhez, mint pályán során annyiszor, Móra Ferenc örök becsű sorait idézem, megszívlelendő bábművésznek és nem bábművész­nek egyaránt: „ Szeresd a gyermeket, öleld szívedre őt, Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt, Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit: S míg te a gyermekek könnyét törölgeted, Egy láthatatlan kéz a csillagok felett Letörli vétkeid!” Kaiser László Giovannini Kornél akkori Bábszínházban, a hatvanas évek elején. Von­zott valami ehhez a műfaj­hoz, később stúdiósként ta­nultam a szakmai és művé­szi fogásokat. Érdekesség, hogy 1983-ban végeztem el a bábstúdiót, tehát akkortól van hivatásos papírom, ha úgy tetszik, akkortól tarto­zom az úgynevezett színész I. kategóriába, viszont előt­te már mintegy húsz éven keresztül aktív bábjátszató voltam, 1974-75-ben a debreceni Lúdas Matyi Bábszínház vezetőjeként dolgoztam, 1975-től a Voi- tina Bábegyüttes alapítója és vezetője voltam, 1981- ben a Pécsi Nemzeti Szín­ház Bóbita Bábszínházában játszottam és rendeztem. Közben igen sok bábos já­tékot írtam, illetve irodalmi művet adaptáltam a báb műfajára. 1983-tól vagyok az Állami Bábszínház tag­ja, most is itt dolgozom.- Hatalmas munkásság­gal, mondhatni: bábos élet­művel a háta mögött van valamilyen bábos hitvallá­sa?- Van, kétségtelenül van, ezt elméleti írásaim­ban is próbáltam megfogal­mazni. A báb, mint a művé­szet minden ága, eszköz. Számomra a báb mintegy a bartóki „vissza a forráshoz” nem is kellett valamiből, kerámiák készítéséből te­remtettem elő a betevőt. A bábbal az első kapcsolatom a díszletmunkásság volt az Életre keltik a bábut Radics Rita bábművésszel Éljünk fogkíméló'en Okos megoldás már gyermekkorban a megelőzés Magyarország lakossága - mint az egészségügyi megelőzés egyéb területén - a fogászati pre­venció tekintetében sem dicseked­het azzal, hogy mindent megtesz szervezetének épsége érdekében. Mára ez már nem csupán akarat, de anyagi kérdés is, de egy bizo­nyos idő után már sajnos nincs visszaút és a fogóé az utolsó szó. Előrelátó, felelősen gondolko­dó az a szülő, aki figyelembe ve­szi a különböző felhívásokat, töb­bek között a Gyermekfogászati Prevenciós Szolgálat tanácsait, ajánlásait, amelyek ráadásul térí­tésmentesek. Dr. Bállá Lászlónétól, a szol­gálat vezető prevenciós asszisz­tensétől kérdezem, milyen jellegű­ek a szolgáltatásaik, kik vehetik igénybe azokat és hogyan?- Intézményünk fővárosi szin­ten működik, de a XIII. kerület, Huba utca 10. szám alatt van a székhelyünk. Elsősorban az itt ta­lálható megelőző rendelőben, de rendelőn kívül is tevékenyke­dünk. Ott vagyunk a bölcsődéktől az óvodákon át az általános isko­lákig. Meghívtak például a nagy- családosok kongresszusára, nap­közis táborokba, juniálisra, vagy éppen az önkormányzat velencei táborába. Ezeken a helyeken nem­csak szűrést, hanem preventív ta­nácsadást is végzünk.- A figyelemfelkeltést - gondo­lom - nem lehet elég korán kezde­ni?- Ez így van, ezért a terhes kismamák az első pácienseink. El­mondjuk, hogy gyermekük fogai - függetlenül a szülők fogainak állapotától - eredendően egész­ségesek. Hogy később mi lesz a sorsa ezeknek az ép fogacskák- nak, az elsősorban a szülőktől függ. Születéskor a tejfogak fejlő­dése már majdnem befejeződött, sőt az első maradó nagyörlő me- szesedése is megindult. így tehát nélkülözhetetlen a helyes táplál­kozás. A tej, túró, friss gyümölcs, főzelékfélék tartalmazzák a leg­fontosabb vitaminokat és ásványi sókat, fehérjéket.- Sok fiigg ugye a szokások ki­alakításától is? Annak a szülőnek talán könnyebb a dolga később, aki egész fiatalon szívósan kiala­kította gyermekében a fogmosás iránti igényt.- Nagyon fontos, hogy a gyer­mek, amíg ez az igény ki nem ala­kul benne, ne maradjon magára a fogmosással. Mindig valamelyik szülővel, akár mindkettővel együtt végezze ezt a műveletet. Ki kell használni a gyerek utánzási készségét. Lényeges, hogy az esti fogmosás sose maradjon el. A szülői motiváción túl nagyon fon­tos lenne, hogy az óvodák és az alsó tagozatos iskolák nevelői, ta­nárai a prevenciós szolgálattól évente ajándékba kapott fogkefék, fogmosópoharak, készletek étke­zés utáni használatára felhívják a gyerekek figyelmét, és ellenőriz­zék, hogy valóban megtörténik-e a fogmosás. Tehát összefoglalva: az ép fogak kialakulásának és megőrzésének alapvető feltételei: a helyes táplálkozás, megfelelő szájhigiéne (mivel, milyen esz­közzel, hogyan?), és a fluoridok (külső és belső) alkalmazása. Cél, hogy 2000-re a hatéves korú gyer­mekek 50 százalékának legyenek épek a fogai, a 12 éves korosztály­nak pedig maximum 3 megbete­gedett (szuvas, tömött, eltávolí­tott) foga legyen. Rajtunk nem múíik! - jelentette ki befejezésül dr. Bállá Lászlóné. Széphalmi Ildikó A Prevenciós Szolgálat fogmosásra tanítja a kislányt Közös elképzelések megvalósításáért pályázatot ír ki az „Angyalföld Fejlesztéséért” Közalapítvány Az „Angyalföld Fejlesztéséért” Közalapítványt (1139 Budapest, Béke tér 1.) 1996. január 24-i kelte­zéssel vette úyilvántartásba a Fővárosi Bíróság. Mű­ködésének célja a XIII. kerület fejlesztése, a telepü­lés- és a gazdaságfejlesztő programok támogatása, a kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, illetve az erre irányuló törekvések támogatása. A közalapítvány az elmúlt évet arra használta fel, hogy tevékenységéhez megfelelő anyagi fedezetet gyűjtsön. Ebben az időszakban több helyről - zömé­ben kerületünkben működő vállalkozásoktól - kapott anyagi támogatást, de jelentős összegű juttatást nyúj­tott az alapító XIII. Kerületi Önkormányzat is. Az alapító okiratban megfogalmazott célok jelen­tős pénzforrásokat igényelnek, így az alapítvány ren­delkezésére álló néhány millió forintos fedezet ezek megvalósítására kevés. Arra azonban elegendő, hogy az alapító okiratban foglaltak szellemében más ter­mészetes és jogi személyekkel összefogva Angyal­föld fejlesztéséért közösen valósítsanak meg elképze­léseket. Az alapítvány kuratóriuma azért tesz közzé pályá­zati felhívást, mert bízik abban, hogy akiknek anyagi helyzete megengedni - legyenek azok magánszemé­lyek vagy gazdálkodó szervek - kerületünk fejleszté­séért, az általuk helyesnek tartott cél megvalósításáért hajlandók nem csak anyagi áldozatra, hanem a konk­rét cselekvésre is. A kuratórium várja a pályázatokat, de köszönettel veszi az észrevételeket és javaslatokat is. Pályázati felhívás Az „Angyalföld fejlesztéséért” Közalapítvány nyilvános pályázatot hirdet: Az alapítvány a pályázó saját forrásainak kiegészí­téseként anyagi eszközeivel támogatja a felhívásban megfogalmazottaknak megfelelő pályázatokat. Az alapítvány a támogatást elnyerő pályázatban megfo­galmazott célhoz anyagi hozzájárulást nyújt. Előny­ben részesülnek azok a pályázatok, melyek a megva­lósításhoz szükséges pénzeszközök nagyobb arányát tudják biztosítani. Pályázhatnak belföldi és külföldi természetes és jogi személyek (magánszemély, vál­lalkozás, lakóközösség, intézmény stb.) a lakóhely­től, telephelytől függetlenül. A pályázat célkitűzései:- a Szent István park szépítése,- a XIII. kerületi fasorok pótlása, telepítése,- játszótér telepítés, felújítás, átépítés,- köztéri műalkotások létrehozása,- oktatási intézmény környezetvédelme. Az elbíráló nem zárkózik el egyéb, a kerület fej­lesztését, értékeinek megőrzését és kiteljesítését cél­zó pályázat érdemi értékelésétől sem. A pályázat tartalmi követelményei: A pályázatban meg kell jelölni az elérni kívánt célt és a várható eredményt. A pályamunkának tartalmaz­nia kell a megvalósítandó célkitűzés műszaki, gazda­sági, esztétikai és humán jellemzőit. Ismertetni kell a program részletes leírását, a megvalósítás költségve­tését, ezen belül a pályázó saját forrásait és ennek fedezetét. Megjelölendők: a végrehajtás felelőse és garanciája. Amennyiben a pályázó és/vagy a megva­lósítójogi személy, közölni kell a nyilvántartásba-vé- tel bírósági végzésének számát és keltét. A pályázat beadásának határideje és helye: A pályázat beadásának határideje: 1997. május 20. A pályázatot postán vagy személyesen lehet be­nyújtani a következő címre: Angyalföld Fejlesztésé­ért Közalapítvány (XIII. Kerületi Polgármesteri Hi­vatal Szervezési Osztály, Simon Lászlóné csoportve­zető asszony) 1139 Budapest, Béke tér 1. A pályázat elbírálásának határideje: Az alapítvány kuratóriuma 1997. június 30-i hatá­ridővel bírálja el a pályázatokat, amelynek eredmé­nyét a XIII. Kerületi Hírnökben teszi közzé, a pályá­zók értesítése mellett. Felvilágosítást nyújtanak telefonon munkaidőben: Stachó Tamás, a kuratórium elnöke: 120-0073 Szederkényi András, a kuratórium képviselője: 269-1837 Kerületünkben működik a Budapesti Bonsai Egyesület, ahol másfél évtizede fog­lalkoznak, japán hagyomá­nyok alapján a törpefa ne­velés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Az egyesület tevé­kenységének nagy próbája a minden évben rendezett Bonsai Kiállítás. Ez évben április 30­Törpefák kedvelőinek május 4. között a Mezőgazdasá­gi Múzeumban (Vajdahunyad vára) kerül sor a kiállítás meg­rendezésére. Kellemes program­nak ígérkezik. Az érdeklő­dők az egyesületről és a tervezett kiállításról bő- —y vebb információt a 173- 2472 telefonon az esti órákban szerezhetnek. á 1 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom