XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. december / 12. szám

A főpolgármester-helyettes válaszolt Vendégségben Vajda Pálnál Egy önkormányzati képviselő „törvénybe ütközései” Vajda Pál főpolgármester-he­lyettes - aki kerületünk lakosa - sajtóbeszélgetésen látta vendégül többek között a XIII. kerületi Hírnök szer­kesztőjét is, s adott választ az általa feltett kérdésekre. Ezekből idézünk: O Mikor kezdődik el a Szent István park rekonstruk­ciója?- A park több mint 3 hektáros területére elkészültek azok a tervek, amelyeket a lakosság ré­szére augusztus végén, szep­tember elején a kerületi önkor­mányzattal közösen kiállítot­tunk véleményezésre. A lakos­sági észrevételek kiértékelése és a Fővárosi Tervtanács vélemé­nyezése után megkezdődött az engedélyezési tervek elkészíté­se. A területen az első munkála­tok várhatóan csak tavasszal kezdődnek el, hiszen a jelenlegi időjárás miatt csak a szükséges bontási munkák egy részét le­hetne elvégezni, viszont a par­kot nem szeretnénk építési területként hagyni a téli idő­szakra. Amennyiben a mun­kálatok megkezdéséhez a szükséges engedélyek ren­delkezésre állnak, és az idő­járás is engedi, a téli hóna­pokban kisebb bontási mun­kák kezdhetők el, amelyek a park használatát jelentős mértékben nem korlátozzák. A kerületi önkormányzat mélygarázsok létesítésével kapcsolatos elutasító testüle­ti döntése nagymértékben segíti a park rekonstrukció­jának megvalósítását. Ennek hiányában a rekonstrukció megvalósíthatósága kérdé­sessé válna. © A Fővárosi Önkor­mányzat dicséretére válik a Dózsa György út és a Lehel út egy szakaszának a fel­újítása. De a Lehel út egy részén az úttest felújítása be­fejezetlen maradt. Miért? S mikor folytatódik?- BKV vágányfelújításhoz kapcsolódó útépítést a Lehel úton csak azon a szakaszon tud­tuk felvállalni, ahol a BKV Rt. villamos-vágányának átépítése miatt feltétlenül indokolt volt. A Lehel út további átépítése 1997. évi úthálózat-rekonstrukciós programunkban nem szerepelt, azt 1998. évben sem kívánja a Közlekedési Ügyosztály foly­tatni. A költségek vonatkozásá­ban nem jelentett költség-meg­takarítást a BKV Rt. vágányépí­téssel együtt történő útépítés, mivel az átépítésnek más kivite­lezője volt, és a két munka összehangolása külön problé­mát jelentett. © A Margitszigeti Köz­hasznú Társaság megalakítá­sát a főváros javaslatára ter­jesztették a XIII. kerületi kép­viselő-testület elé, amely azt Vajda Pál (a képen középen) a vágány és úttestfelújításkor a Béke téren Melegedők nyíltak A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormány­zat 1997. december elején nyitotta meg nappali mele­gedőjét a Mohács u. 18/b. szám alatt. A nappali mele­gedő 9—16-ig forró citro­mos teával, zsíros kenyérrel várja a hajléktalanokat. Ré­szükre fürdési, mosási lehe­tőséget biztosít. Csomagjai­kat megőrzésre átvállalja. A szociális munkás segítséget nyújt állás, munkahely ke­resésében, részükre ruhase­gélyt biztosít. Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat XIII. ke­rületi Szociális Központja (XIII. kér. Turbina u. 2-4.) 1997. december 1. és 1998. január 31. között, napi 5 órában (hétvégeken is) 10.00-15.00 óráig forró te­ával vátja a melegedni vá­gyó hajléktalanokat. A kb. 80 m2-es étkező, illetve a kapcsolódó mellékhelyisé­gek lehetővé teszik, hogy naponta kb. 250-300 fő (fo­lyamatos cserélődéssel) kulturált körülmények kö­zött vegye igénybe külön­böző szolgáltatásaikat. A melegedő nyitva áll azok számára is, akik a főváros­ban semmiféle szállást nem találnak, s az utcán éjsza­káznak. Örömmel fogadunk ado­mányokat, meleg ruhane­műket, cipőket, illetve olyan élelmiszereket (pék­áru, befőtt, sütemény, gyü­mölcs stb.), melyekkel megajándékozhatjuk a me­legedők ügyfeleit. Munkahelyek kerestetnek A Fővárosi Munkaügyi Köz­pont a pályakezdő munkanélkü­liek elhelyezkedésének elősegí­téséről szóló 68/1996. (V. 15.) kormányrendelet 4. § (2) bekez­dése alapján pályázatot hirdet pályakezdő fiatalok részére fel­ajánlható munkahelyek megta­lálása céljából. Pályázatot nyújthat be vala­mennyi gazdálkodó szervezet, amely vállalja, hogy középfokú végzettségű munkavállalók ese­tében a 25 évnél fiatalabb, felső­fokú végzettség esetén 30 évnél fiatalabb, jelenleg munkahellyel nem rendelkező, pályakezdőnek minősülő fiatalok számára mun­kaviszony alapján legalább 360 napra munkalehetőséget bizto­sít. Munkaviszony létesítése ese­tén a Fővárosi Munkaügyi Köz­pont a foglalkoztatás időtarta­mára a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből fi­nanszírozott támogatásokat nyújthat a munkaadó részére. A támogatás formái lehetnek: 1. Munkatapasztalat-szerzés tá­mogatása. 2. Foglalkoztatási tá­mogatás. 3. Foglalkoztatás-bő­vítő bértámogatás. 4. Közhasz­nú foglalkoztatás. A foglalkoztatás feltételeiről és a támogatás mértékéről a Fő­városi Munkaügyi Központ munkanélküli pályakezdő fiata­lokat nyilvántartó ifjúsági irodá­ban lehet érdeklődni, illetve ugyanide kell a pályázatokat el­juttatni. Postacím: 1097 Buda­pest, Gyáli út 33-35. Telefon: 157-5312, 280-6335 A pályázat benyújtása folya­matos. Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Iroda megszavazta. Ezután a Fővá­rosi Közgyűlés leszavazta. Most az ügy függőben van és megoldatlan. Miért? Med­dig?-A KHT ügyét a Főpolgár­mesteri Kabinet 1997. szep­tember 29-i ülésén ismét tár­gyalta. A döntés értelmében meg kell vizsgálni egy, a Fő­kert Rt. által létrehozandó KHT lehetőségét is. Jelenleg ez a munka folyik. O A parkolási díjakat sze­dő Petrolex Top Garázs Kft- vel kapcsolatban sok a nega­tív tapasztalat a XIII. kerület­ben is. A főváros május 31-i hatállyal felbontotta vele a szerződését. Miért?- A Petrolex Top Garázs Kft. az AVÜ egyetértésével a Fővárosi Garázsipari Vállalat­tól 1996-ban megvásárolta a főváros közterületein működő fizető parkolóhelyek üzemel­tetési jogát. E jogot egy 1972- ben született Fővárosi Tanács VB határozat alapján sze­rezte meg az FGV, és jogot- mivel nem szerződéssel, hanem alapító okirat módo­sítással kapta az FGV - a fővárosi önkormányzat jog­szerűen nem vonhatta el. Megoldásként kínálkozott, I hogy a Petrolex Top Ga- m rázs Kft-vel a fővárosi ön- kormányzat szerződést kö­tött, amely már később mó­dosítható, illetve 1997. má­jus 31-i hatállyal felmond­ható volt. Tekintettel arra, hogy a Petrolex Top Garázs Kft. nem teljesítette a Fővá­rosi Önkormányzat számá­ra a szerződésben vállalt fi­zetési kötelezettségét, a Fő­polgármesteri Hivatal Vál­lalkozási és Vagyonkezelési Ügyosztálya a különféle közterületekre vonatkozó parkolási szerződést fel­bontotta. Az ügy jelenleg bíróság előtt van, amelyben a fővárosi önkormányzatot a hivatal Jogi és Ellenőrzési Ügyosztálya képviseli. A XI- II. kerület tulajdonában lévő közterületeken a parkolási dí­jat a Petrolex Top Garázs a kerületi önkormányzattal kö­tött megállapodás alapján szedheti. Az utóbbi időben három la­kossági fórumon is részt vet­tem. De most nem erről szeret­nék írni. Az egyiken egy részt­vevő felkérte az önkormányza­tot, hogy egy adott törvényt ilyen meg ilyen irányban mó­dosítson. Ez késztetett arra, hogy tollat ragadjak. Az önkormányzat nemhogy törvényt nem hozhat, de még beleszólása sincs a parlament törvényhozó munkájába. Elvi­leg természetesen joga van az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv veze­tőjéhez fordulni. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, abból lehet a legvilágosabban látni, hogy a parlament az 1998 de­cemberéig megválasztott ön- kormányzatokat 1998 októbe­rével a megkérdezésük nélkül, gyakorlatilag feloszlatta. Sem a választó méltósága, sem az önkormányzat munkaképessé­ge és tervezési lehetőségei nem jelentett a parlamenti képviselőknek semmit. De ez nem minden. A való­ság még egy fokkal rosszabb. A törvények egy része direkt akadályozza az önkormány­zatok munkáját. Ezekből sze­retnék néhányat csokorba gyűjteni: O Vegyük az önkényes la­kásfoglalást. Ha esetleg még akadna valaki, aki azt hinné, hogy egy lakásfeltörőt az ön- kormányzat kirakhat a feltört lakásból, az téved. Nem így van. A törvény szerint ez nem magánlaksértés, az önkor­mányzatnak bírósághoz kell fordulnia, és még neki kell kérnie, hogy az illetőt a lakás­ból tegyék ki. A bíróságok ter­mészetesen túlterheltek. (sze­rintem éppen az ilyen és ehhez hasonló törvények miatt), így a per évekig elhúzódik. Ha az önkormányzat megfizeti az ún. gyorsított eljárás díját (50 000 forint), akkor csak egy évig, ha nem, több évig. Tetézi ezt az a bírósági gyakorlat, hogy ha az egyik fél nem megy el a tár­gyalásra, azt nem megbünte­tik, hanem új tárgyalást tűznek ki. Ha több év után az önkor­mányzat mégis pert nyer, vitat­ható, hogy kap-e karhatalmat a kilakoltatáshoz. Mindezek Vendéglők - zárszalaggal A Pozsonyi úti járókelőknek feltűnt az elmúlt hetekben, hogy a 4. számban működött Rugantino és a 12. szám alatt található Kiskakukk éttermek bezárt kapuira a XIII. kerületi önkormány­zat tulajdona feliratú pecsétes zárszalagok kerültek. A nyár fo­lyamán a fővárosban előfordult visszaélésekre, számlaadási kö­telezettség elmulasztására - amelyek miatt több vendéglátó-he­lyiség bezárására is sor került - gyanakodtak. A Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályától, valamint az Angyalföldi Vagyon­kezelő Rt-től nyert értesülésünk szerint nem erről van szó, ha­nem bérlőváltoztatásról, s a zárszalagok biztonsági okból kerül­tek az ajtókra (mellesleg, mire a fotósunk lencsevégre kapta, a Kiskakukkról nagyrészt már lekaparták). A két üzlet hamarosan újra megnyílik. A Polgármesteri Hivatal egyébként ellenőrzi mindazon kereskedelmi tevékenységet folytatókat, akik a kor­mányrendeletben előírt határidőig nem újították meg működési engedélyüket, s mindaddig, amíg nincsenek ennek birtokában, a működésüket felfüggesztik. végeredménye az, hogy az ön- kormányzatok általában nem is fordulnak a bírósághoz. Ehelyett méregdrága őrző-vé­dő kft.-kkel próbálják meg­előzni a feltörést. Mi például évente 10 millió forint felett költünk erre a célra. Összefog­lalva: a törvény a bűnözőt védi és nem a jogos tulajdonost. © Ugyanakkor törvény írja elő a következőt. Ha a bíróság a házasság felbontása során saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi va­lamelyik felet az önkormány­zati lakás elhagyására, elhe­lyezéséről az önkormányzat gondoskodik. Remélem, értik. Egyszerű, mit kell csinálni. El­válni, követelni az önkor­mányzattól a lakást. Aztán újra megnősülni, újra elválni. És kezdődhet elölről az egész. Engem felháborít, hogyan mer valaki az én vagyonommal rendelkezni. Összefoglalva: a mai magyar törvénykezés szellemében tulajdont el lehet törvénnyel venni. (Lapunk áprilisi számában közreadtuk, hogy a XIII. kerü­leti önkormányzat indít­vánnyal fordult az Alkotmány- bírósághoz a vonatkozó tör­vény megsemmisítése ügyé­ben. -A szerk.) © Ha lehet választani, a kedvencem az a törvény, amelynek alapján a házfalakra engedély nélkül plakátokat ra­gasztókat lehet csak megbün­tetni, a plakát kiadóját nem. Éppen ezért a ragasztók éjjel ragasztanak, amikor a közterü­let-felügyelők nincsenek szol­gálatban. Emiatt őket nem érik tetten soha. A plakát kiadóját meg védi a törvény. A lakások, a házak tulajdonosai semmit sem tudnak tenni az ellen, hogy a házfalukat elcsúfítják. © A lakáskérdés egyik rák­fenéje a következő. Idős, egye­dülálló emberek laknak az igé­nyüket messze meghaladó mé­retű önkormányzati lakások­ban. Természetesen nem sza­bad kirakni őket onnan. Ez azonos erkölcsi szinten lenne azzal, mint amikor régen ki­küldték az öregeket a hegyek­be meghalni. Ugyanakkor mindenki jól járna egy olyan konstrukcióban, amelyben pénzt és kisebb lakást ajánlana fel az önkormányzat az ezt igénylőknek. Nehézséget je­lent viszont az a tény, hogy az önkormányzatnak sem pénze, sem üres lakása nincs. Meg­próbáltuk a következőt. Össze­hozzuk a kis lakásban élő és nagyobbat igénylő családot meg a nagy lakását ki nem használót, hogy a különbözeti pénzt lakáshasználatba vételi díj néven elkérjük az elsőtől. Kiderült, hogy ezt tiltja a tör­vény, pontosabban, hogy az önkormányzatot a megfelelő (jelen esetben az 1993. évi LXXVIII.) törvény erre nem hatalmazza fel. Összefoglalva: a törvény lehetetlenné teszi az önkormányzat lakásgazdálko­dásának egy ígéretes elemét. (Talán mondanom sem kell, hogy zugügyvédek megkör­nyékezik a fent említett lakó­kat, csak ott rajtuk kívül min­denki pórul jár. Igaz viszont, hogy ők teljesen törvényesen működnek.) © Hogy ne érhesse a tör­vényhozást az a vád, hogy csak a lakásgazdálkodás területén tudnak alkotni, írok egy példát egészen más területről is. El akartuk tiltani a Lehel piacon a kimért szeszes ital árusítását. Kiderült, hogy ehhez nincs jo­gunk, mivel erre nincs törvényi felhatalmazása a kerületi önkor­mányzati képviselő-testületnek. Miénk a piac, mi vagyunk az alapító jogutódja, mi üzemeltet­jük, miénk minden felelősség, de nem dönthetjük el, hogy mit áruljanak a piacon. © Befejezésül, nem én len­nék, ha nem írnék a kutyapi­szokról. A parlament már har­madszor halasztotta el az állat- védelmi törvényt. Ily módon nem lesz ebadó sem (bár én sohasem értettem, hogy miért van ez a kettő összekötve). Az­az minden marad a régiben. Olvasóimnak azt tudnám java­solni, hogy a törvényi rendezé­sig járjunk gumicsizmában az utcán. Annak a talpát otthon könnyebb lemosni. Esze Tamás Tűzre, vízre vigyázzatok! Tűzvédelem óvodásoknak, iskolásoknak Az utóbbi években a felnőt­tek világának felgyorsult, zak­latott ritmusa a gyerekek éle­tére is nagy hatással van. Tud­juk, érezzük, gyermekeink több időt, törődést, odafigye­lést igényelnének. Egyre ko­rábban kényszerülünk végig­gondolni, mi minden veszé­lyezteti biztonságukat. Felké­szülni és felkészíteni őket az önállóságra, mindannyiunk közös felelőssége. A BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága olyan anya­gokat készített, amelyek segí­tenek a közoktatási intézmé­nyeknek, hogy megalapozhas­sák a gyermekek tűzvédelmi kultúráját. Az óvodások számára „Tü­zet viszek” címmel 20 oldal­ból álló képsorozat készült, amelyet az óvodapedagógusok „Útmutató” alapján dolgoz­hatnak fel. A képek példákat adnak arra, mikor lehet barát, mikor pedig ellenség a tűz. Se­gítenek megalapozni a tűz megelőzését szolgáló maga­tartás kialakítását. Olyan pél­dákat mutatnak be, amelyek a gyerekek szűkebb környezeté­ben előfordulhatnak. Felhív­ják a figyelmet a veszélyhely­zetben elvárható helyes visel­kedésre. Az iskolások számára „Tűz­re, vízre vigyázzatok!” cím­mel négy munkafüzet és egy tanári kézikönyv készült. Egy- egy füzet két évfolyamra szól. A különböző témakörök egyre bővülő terjedelemben, az élet­kori sajátosságoknak megfele­lően rajzokkal, képekkel bő­ven illusztrálva jelennek meg. A füzetek fejezetei ízelítőt adnak a tűzoltóság, az embe­rek tűzzel való kapcsolatának történetéből. Feldolgozzák a legfontosabb tűzmegelőzési ismereteket (háztartásban, szabadban). Összefoglalják a gyújtás, az oltás, a menekülés, illetve a segítségkérés legfon­tosabb szabályait. A kiadvá­nyokkal kapcsolatos informá­ciók a kerületben az illetékes tűzoltó-parancsnokságon, va­lamint a Visegrádi utcai BM óvodában kérhetők. A következő tanévi beveze­téssel kapcsolatban érdeklődni lehet: BM Tűzoltóság Orszá­gos Parancsnoksága, 1064 Bu­dapest, Izabella utca 62-64. Telefon: 266-1193.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom