XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1997. november / 11. szám
Cselekednünk kell a kerület jövőjéért A z elmúlt hetekben többen tették fel a kérdést: komoly dolog-e az, hogy az önkormányzat az ezredfordulót követő évtized jövőképével foglalkozik, miközben azt sem tudjuk, mit hoznak a következő hónapok? A választ egy régi tengerész mondással lehet megadni, amely szerint semmilyen széljárás nem jó annak, aki nem tudja melyik kikötőbe tart. Az önkormányzat úgy értelmezi saját szerepét, hogy a napi dolgokkal való foglalkozás mellett a jövőbe is tekint, hogy az előbb említett példánál maradva a széljárást megváltoztassa. Elérhetőnek tartja, hogy a rendelkezésre álló gazdasági, jogi, hatósági, politikai eszközök tudatos és összehangolt felhasználásával a kerületben felerősítse a kedvező makroszintű folyamatokat, és mérsékelje, tompítsa a kedvezőtlen folyamatok lakosságra gyakorolt hatásait. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, szükség van jövőképre, a mintegy tíz év múlva bekövetkező állapotok minél pontosabb megfogalmazására. Ez a jövőkép iránytűként szolgálhat a mindenkori önkormányzat számára napi döntéseik meghozatala során. E jövőkép megalkotásának fontos, de nem a legutolsó lépése volt a képviselő-testület október 7-i ülése, ahol elfogadta „A kerület hosszútávú általános fejlesztési koncep- ciójá”-1. S zükségesnek tartom megemlíteni, hogy ezt a dokumentumot a képviselők nagy többsége pártállástól függetlenül mint pártpolitikai érdekek fölött álló, a kerület érdekeit és céljait meghatározó dokumentumot támogatta. A tervezetről véleményt mondott több, kerületben működő civil szervezet, a kerület díszpolgárai, és mintegy ezer kerületi választópolgár a kérdőíves felmérés keretében. Nem túlzás azt állítani, hogy a kerületben nem készült még ilyen fajsúlyú és jellegű tanulmány, amely ennyire támaszkodhatott a sokféle nézetet valló, sokféle érdeket képviselő emberek véleményére. Ez azért fontos, mert biztosítékot ad arra, hogy a megvalósítás menetében is támaszkodni lehet majd a folyamatosan fenntartott és megújított egyetértésre. A koncepció készítésének befejező fázisa, amikor lakossági fórumokon ismertetjük meg a választópolgárokkal a kerület jövőjéről alkotott elképzeléseket. Most a koncepció felfogását mutatom be és kiemelem főbb gondolatait. A helyzetelemzéssel foglalkozó fejezet rámutat arra, hogy az elmúlt évek átalakulással együttjáró megrázkódtatásai, a stabilitás megteremtése érdekében szükségessé vált intézkedések hatásai nehéz helyzetet teremtettek mind a kerület működtetése, mind a kerületben lakó emberek megélhetése szempontjából. Az általánosan nehezedő helyzet differenciáltan hatott az egyes kerületrészek fejlődésére, és az egyes családok, emberek életkörülményeire. K erületünkben is laknak szép számmal olyanok, akik előtt a rendszerváltozással új lehetőségek nyíltak tehetségük, képességeik, vállalkozókészségük kibontakoztatására, míg mások (és sajnos ez a többség) munkahelyük elvesztésével, a korábbi szociális támogatások leépítésével, az infláció magas szintjével vesztesei az átalakulásnak. A kerületrészek is egyenlőtlenül fejlődtek. Az átalakult világvárosi színvonalú épületegyüttesek jellemzik egyfelől a változásokat, míg közvetlen közelünkben lepusztult lakótömbök, lakóházak árulkodnak az évtizedek óta elmaradt felújításokról és karbantartásokról. Fentiekből a jövőre nézve veszélyes helyzet alakulhat ki. Nem zárható ki olyan kedvezőtlen folyamat, ami a kerület lakosságának nemkívánatos átrétegződését, ezzel együtt az épület- és lakásállomány gyorsuló ütemű pusztulását eredményezi. A kerületfejlesztési koncepció fő feladata a kedvezőtlen folyamatnak a megállítása. Egy kerület életében szinte mindent eldönt az, hogy kik lakják az adott települést, a- többi körülmény átalakítható, megteremthető, pótolható. Legyen a kerület az otthona valamennyi törvénytisztelő állampolgárnak, függetlenül anyagi helyzetétől, társadalmi körülményeitől, a jobb helyzetben lévő polgárai se kívánkozzanak el, találják meg itt biztonságos és színvonalas otthonukat, anyagi és szellemi igényeik kielégítésének lehetőségeit. A koncepció - a kedvező gazdasági helyzet kialakulását feltételezve - igényként azt fogalmazza meg, hogy lakják a kerületet a polgári értékrendet valló, kiegyensúlyozott anyagi körülmények között élő emberek. Sajnos, a mai viszonyokhoz hozzátartozik az is, hogy a kerület ne legyen vonzó terep a bűnözés, a bűnöző életmódot folytató emberek számára. Felvetődik a kérdés, hogy mit tud tenni az önkormányzat ennek érdekében? A kerületfejlesztési koncepció lényegében erről szól. Gazdag eszközrendszerének néhány alkotóelemét sorolom fel:- a létbiztonság erősítése új munkaalkalmak teremtésének ösztönzésével, a kerület jellegének megfelelő vállalkozások támogatásával, a rászorultak magas szintű szociális ellátásával;- a lakókörnyezet biztonságának megteremtése mindenekelőtt lakásépítéssel, a lakóház rehabilitáció meggyorsításával, a leginkább lepusztult kerületrészek újraélesztésével;- a bűnözés visszaszorítása az önkormányzat rendelkezésére álló eszközökkel: a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek megkülönböztetett támogatásával, az emberhez nem méltó lakáskörülmények megszüntetésével, a megélhetési bűnözés kényszerének csökkentésével, a rendőrség munkájának anyagi és erkölcsi támogatásával;- a kerület arculatát alkotó értékek megőrzése és fejlesztése, az oktatás, a kultúra, a közművelődés és a sport terén;- a gyógyítás, a betegség-megelőzés, a rászoruló betegek és időskorúak ellátása, az ehhez szükséges létesítmények, eszközök és anyagi források biztosítása. K erületünknek a főváros legtöbb kerületénél kedvezőbb adottságai vannak, amelyek a fejlesztések anyagi alapját adják. Kiemelkedően értékes, és ma még kihasználatlan területek húzódnak meg az Északi összekötő hídtól az Árpád hídig, amelyek környezetbe illő hasznosítása szinte újraformálhatja a kerület arculatát. Folytatódik a Váci út, a Róbert Károly körút, a Lehet út megújulása, ahol új városrész születik. Mindezek és a még hasonló kedvező adottságok fogják várhatóan továbbra is vonzani a befektetőket, a befektetések hasznából pedig a többi kerületrész fejlesztése fog zajlani. Tíz év, amiről a koncepció szól, látszólag hosszú idő, de már nem tűnik olyan hosszúnak akkor, ha az ez idő alatt megoldásra váró feladatokkal vetjük össze. Ráadásul, mivel már megindult és sok területen előrehaladott folyamatok vannak, amelyek akár rövid időn belül is visszafordíthatatlanná válnak, a cselekvésre igen rövid az idő. A képviselő-testület ülésén a képviselők döntő többsége úgy látta, hogy cselekedni kell. Ebből kiindulva a képviselő-testület megbízatásának ideje alatt el kell indítani olyan folyamatokat, amelyek korrekt előkészítése és a szükséges források biztosítása nem egész egy év alatt megoldható. A konkrét lépések megtételéhez kérem valamennyi kerületi lakos, szervezet, vállalat, intézmény egyetértését, aktív támogatását. És ezentúl együtt: cselekedni kell! Dr. Tóth József polgármester November 16. Országos népszavazás Tisztelt Kerületi Választópolgárok! Az Országgyűlés 86/1997. (X. 8.) OGY.. számú határozatával elrendelt országos népszavazás időpontját a Köztársaság Elnöke 145/1997. (X. 10.) KE határozatában 1997. november 16. napjára, vasárnapra tűzte ki. Szavazni 6.00 órától 19.00 óráig lehet. A népszavazásban résztvevő választópolgárokat nyilvántartásba vettük, amelyet közszemlére tettünk a Polgármesteri Hivatalban október 29. november 5. között. A nyilvántartásban szereplőknek postai úton megküldtük az értesítő szelvényeket („kopogtató cédulákat”), amelyek a népszavazás időpontját, a szavazóhelyiségek címét is tartalmazzák. Azok az állampolgárok, akiknek lakóhelye a XIII. kerületben van és a névjegyzék esetleges pontatlansága miatt abból kimaradtak, a Hivatalban működő Választási Irodán (I. 26.) kérhetik felvételüket. Ugyancsak a Választási Irodán kérhetnek november 15-én, délután 16.00 óráig igazolást azok a választópolgárok, akik lakóhelyüket a nyilvántartás elkészítése után a kerületben megszüntették, illetve akik a népszavazás alkalmával lakóhelyüktől távol tartózkodnak és ott kívánnak szavazni. A népszavazás napján a szavazókörökben működő választási szervek, a szavazatszámláló bizottságok tagjainak neve és hivatalos címük (a szavazóhelyiség címlistája) a Hivatalban működő Választási Munkacsoportnál (I. 16.) teljes munkaidőben megtekinthető. Dr. Sinka József jegyző a Kerületi Választási Munkacsoport vezetője Túl a kétezrediken Angyalföldben gyökerezik a Szabó család A tartalomból Mi a helyzet a MÉH telepekkel? 2. oldal Képernyőn kívül Bayer Ilonával 3. oldal A pocsolya nem leküzdhetetlen 4. oldal Látogatás Réz Pálnál 5. oldal Rendőrségi krónika 6. oldal Kimonó-kavalkád Angyalföldön 7. oldal IVÁ ' 1959-ben a Magyar Rádió bemondta, hogy az elkövetkező hetekben néhány folytatásból álló hangjátékot sugároznak egy egyszerű angyalföldi munkáscsalád hétköznapjairól. Hogy mennyire egyszerűek és átlagosak, azt a nevük is bizonyítja, hiszen ki tudná megmondani, hogy hány ezer Szabó család él az országban. És valószínűleg Angyalföldön sem egy. Az angyalföldi eredetet az is megerősítette, hogy a hangjátéksorozat kigondolója és egyik írója a három közül Liska Dénes volt - és maradt hál’ Istennek mindmáig -, aki annak idején itt, Angyalföldön dolgozott, lévén a József Attila Színház dramaturgja, és a kezdeti adások főszereplőinek javarészét is ebből a színházból válogatták. Arról különösebb részletességgel felesleges lenne beszámolni, hogy a Szabó család egyszeriben milyen népszerű és sikeres lett a rádióhallgatók - bátran mondhatni - milliói körében, úgy hogy a néhányra tervezett adásból 1997 október közepére kétezer lett. Angyalföld népe tehát méltán gratulálhat a földjéről indult Szabó családnak, valamennyi alkotójának és szereplőjének, amiért ennyire a szívükbe zárták őket a többi magyar családok, s nem kevésbé azok a magányosok, akiknek a családját valamelyest éppen Szabóék pótolják. Azt talán kevesen hiszik el, akik nem ezen a tájon laknak, hogy Angyalföldön nem létezik Lapály utca, amelyet Szabóék lakhelyéül nevezett meg a rádió. Hát, nincs. Egyelőre legalább is. Van Apály utca, Dagály utca, de Lapály, ez hiányzik a térképünkről. Majd a következő ezredikre csak szorítanak neki valahová helyet... (s- gy.) A BUDAPEST FOVÁ-ll ROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜ- LETE LAKOSSÁGI F0RUM0T TART 1997. november 18-án (kedden) 17 óra kezdettel a József Attila Művelődési Központ színház- termében (Bp. XIII., József Attila tér 4.). A KERÜLET ÁLTALÁNOS HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI TERVÉRŐL. Ezt követően a képviselő- testület KÖZMEGHALLGATÁST TART 1997. november 25-én (kedden) 17 órai kezdettel a Berzsenyi Dániel Gimnázium mozitermében (Bp. XIII., Kárpát u. 49-53.). Az önkormányzat vezetése szívesen lát minden érdeklődőt. Dr. Tóth József polgármester „Nie gyújts rá!" Világnap November 20. Jó húsz éve az Egyesült Államokból indult el az a kezdeményezés, hogy minden év novemberének harmadik csütörtökén a cigarettázás visszaszorításának fontosságára hívjuk fel a társadalom figyelmét. Nálunk idén ötödik alkalommal emlékeztetjük ezen a napon dohányzó családtagjainkat, munkatársainkat, barátainkat nem csak a cigarettázás jól ismer ártalmaira, hanem arra is, hogy van lehetőségük ezektől megmenekülni: „csupán” abba kell hagyni a dohányzást. Ez nem könnyű, de egyáltalán nem lehetetlen. Magyarországon a felnőttek 16%-a „volt” dohányos. Nekik sikerült - ha nem is az első, hanem esetleg a sokadik próbálkozásra - végleg letenniük a cigarettát, és ez a lehetőség minden dohányos számára nyitva áll. Ma már sok helyen van olyan speciális rendelés, ahol a leszokni kívánó dohányos szakszerű segítséget kaphat elhatározásának sikeres megvalósításához. Az a dohányos, aki lemond a cigarettáról, biztos, hogy megfosztja magát egy jól bevált eszköztől többek között a stressz leküzdésére, az unalom elűzésére és még sok minden másra. De mit kap helyette? A dohányzás abbahagyásával javul a közérzete és a teljesítőképessége, megszűnik ruhájának, hajának, leheletének „bagószaga”. Tisztábbnak és egészségesebbnek fogja érezni magát - és valóban az is lesz! Védi nem csak a maga, hanem szerettei, családtagjai (esetleg még meg sem született) gyermekei egészségét is. Ráadásul megtakarít egy csomó pénzt. Rajta, vágjon bele! Meglátja, Önnek is sikerülni fog! A „Dohányzásról leszokást segítő” rendelés címe: Nemzeti Egészségvédelmi Intézet. „Dohányzás vagy Egészség” Központ. 1062 Budapest, Andrássy út 82. Telefon: 332-7380/119. Rendelési ideje: hétfő, szerda, péntek 9.00- 13.00 óráig, kedd és csütörtök 13.00- 17.00 óráig.
