XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1996. október / 10. szám

xiii. múttTi í/®®& Adalékok a kerület milleniumi arculatához ANGYALFÖLD 1896 A kialakuló Nagykörút Pest belsőbb területeiről kiszorította az ipari létesítményeket, ame­lyek kerületünk területén talál­tak olcsóbb otthonra. Ennek eredményeként a Váci út és a Duna közötti területre malmok, gabona- és szeszipari létesítmé­nyek, fűrésztelepek, fa és búto­ripari objektumok, raktárok, ócskavastelepek stb., míg a Vá­ci út két oldalára vas, fém, gép és hajóipari üzemek és gyárak települtek. A központi területe­ken tehát már a millenniumi időszakban jelentős és országo­san is meghatározó ipari objek­tumok sora található. Kerületünk fejlődésére lé­nyegesen kihatottak a milleni- um előtti építkezések is. 1846- ban kiépült a Pest-Vác vasút­vonal. (Csupán a különlegesség miatt megemlítem, hogy 1867- ben a Váci út 201. hrsz-on meg­épült az a halászcsárda, mely­nek tervezője Wágner Sándor, de a tervezésben Ybl Miklós is részt vett. Ez egyik ránk maradt műemléképülete kerületünk­nek.) 1870-71-ben szélesítik a Váci utat s kőburkolattal látják el. 1870-től kezdetét veszi a Margit-hídtól északra lévő du­nai rakpart és a vizafogói rév­gát kiépítése. 1872-ben kezdő­dött a Hajcsár út (később Hun­gária, majd Róbert Károly kör­út) kiépítése. Ugyancsak ebben az évben épült meg a Nyugati Pályaudvar. 1875-ben átadják a Ferdinánd-hidat. 1876-ban megépült a Margit-híd. 1893- ban - a Váci út és Tutaj utca sarkán - felépült a Magyar Vil­lamossági Rt. központi épülete. 1894-ben indult meg a BÚR (Budapest-Újpest-Rákospalota) villamosvasút s ezt követően - közvetlenül a Millennium előtti időben - a Váci út-Újpest vil­lamosjárat. A főútvonalakról letérve azonban lényegesen eltérő kép - teljesen külterjes körülmények - fogadták a szemlélődőt. Sár, mo­csár, erdő, futóhomok, homok­buckák, sivár kietlenség. A Tar- nay réten például jégvermek sora települt, ahol is télen feltöltötték a vermeket, majd azok kiürülése után az elhagyott területeket haj­léktalanok, munkanélküliek, csa­vargók foglalták el, meghúzva ott magukat a tél beálltáig. A mai Lehel téren 1790-ben temetőt létesítettek, amelyet 1890-ben végleg megszüntet­tek. Ekkor keletkezett a helyén a Ferdinánd piac, amely a Lehel piac elődje. A kerület területén - a roha­mos iparosodás következtében nagy volt a lakáshiány. A le­bontott barakképítmények és nyomortanyák helyett kerüle­tünkben emeletes házakat csak 1890-1900 körül kezdtek építe­ni. Az első lakóházakat a Váci út és a Lehel út mentén az Oszt­rák Magyar Vasúttársaság épít­tette. 1896-ban indult meg a „Weiner Lipót és Neje” mun­kás lakóház építkezés a Váci út és a Visegrádi utca közötti te­lektömbön. Ez ösztönözte Ehr­lich Manót, hogy a tulajdoná­ban lévő telkeken - az addigi raktárak helyén - tömbházakat építsen. A telek határai: a Váci út, Visegrádi utca, Süllő utca, Zsilip és Árboc utca. Ezek az épületek kapták később a „hét­ház” és a „tizenháromház” ne­veket. A kerület területén a gyer­mekek barakk-iskolákba jártak. (Kőből csak a századfordulón épült iskola.) Mozi a területen nem működött. (Angyalföld első moziját 1909-ben a Lehel téren, egy fabarakkban nyitották meg.) 1896-ban készült el kerüle­tünk északi határán az Újpesti vasúti összekötő híd. S egyben megnyílt a Budapest-Esztergom vasútvonal. Ennek kerületünkre gyakorolt hatása, hogy az an­gyalföldi gyáraknak dorogi szén­nel való ellátását tette lehetővé. Az ünnepi események sem rejthették el azonban a munkás­tömegek elégedetlenségét. Az év legnagyobb sztrájkja kerüle­tünk területén a Jutagyárban zajlott le. 1896 augusztus 2-től 17-ig 900 női és 200 férfi mun­kás hagyta abba a munkát. A napi 12 órás munkaidő helyett 11 órás munkaidőt követeltek és béremelést. Céljukat elérték. A munkaidő csökkentése mel­lett 6-15%-os béremelést vív­tak ki, amit az igazgatóság - a megegyezést felrúgva - igyeke­zett később visszavonni. A főváros legnagyobb mun­káskerülete a munkásmozgalmi tradíciók egyik központjává vált. Hosszú és rögös út vezet el azon­ban ahhoz, amikor is - 1930-ban - Angyalföld a XVIII. te. alapján önálló kerületté vált. Forgács András a XIII. Kerületi Helytörténeti Klub tagja GYORSPOSTA DR. PRECHLIK LAJOSNÉ FOGADÓÓRÁJÁNAK helyszíne megváltozott. A képviselőnő minden hónap harmadik csütörtökén 17-19 óra között a Szegedi út 6-ban a föld­szinti közösképviselői irodában fo­gad. A XIII. KERÜLETI HELY- TÖRTÉNETI KLUB 1996. október 24-én, csütörtökön 16.30 órai kezdet­tel tartja következő foglalkozását az újlipótvárosi Klub-Galériában (XIII. kerület, Tátra u. 20/B, bejárat a Rad­nóti Miklós utca felől). Téma: „1956 a XIII. kerületben”. Előadó: Eörsi László, az 1956-os Intézet munkatár­sa. Minden érdeklődőt szeretettel vár a klub vezetősége. AZ MSZOSZ TERÜLETI ÉS NYUGDÍJAS ALAPSZERVEZET (XIII., Rozsnyai utca 3.) tájékoztatja tagjait, hogy fogadóóráját minden kedden 15-17 óra között tartja. Ezen szívesen látja mindazokat is, akiknek megszűnt munkahelyi kapcsolatuk. A PEDAGÓGUSOK SZÁMÁ­RA KÖTELEZŐ ÓRASZÁM- EMELÉST az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság javaslata alap­ján, a képviselők döntése szerint a XIII. kerületi nevelési-oktatási in­tézményekben a lehető legkésőbbi időpontra, 1997. szeptember 1-jére halasztották. CZETZ JÁNOSRA, az 1948-49- es Szabadságharc legifjabb örmény tábornokára emlékeztek október 5-én a Városháza Dísztermében a Fővárosi Örmény Kisebbségi Önkormányzat rendezésében. A bevezetőt dr. Kato­na Tamás történész tartotta. A művé­szi műsorban Czetz önéletírásából és Klapka György emlékirataiból részle­tek hangzottak el. Örmény dalokkal lépett fel Moldován Stefánia érdemes művész, a XIII. kerületi örmény ki­sebbségi önkormányzat tagja is. A CREDITANSTALT RT. ke­rületünk gazdasági vérkeringésé­ben ötödik bankérdekeltségként szeptember 27-én megnyitotta a Váci út 99-ben modernül felszerelt új fiókját. A volt Ampullagyár így, új funkciójának megfelelően, a Vá­ci út gazdasági-kereskedelmi-szol- gáltató jellegét erősíti. A BRINGOHINTÓ Gazdasági Munkaközösség 1996. október 19- 20-án harmadik alkalommal szervezi meg a Margitszigeti őszi Nyugdíjas Napokat. Ezen a két hétvégi napon minden nyugdíjas vendégünk annyi % kedvezménnyel bringóhintózhat, ahány éves. Után a Pepsi Cola, a Schöller, a Rákóczi Sütőipari Vállalat segítségével - jelképes összegért - két forintért vásárolhatnak óriáspere- cet, Pepsi Colát, Schöller jégkrémet. Mind a két napon kisorsolnak 1-1 nyugdíjas házaspárt, akik a Visegrádi Silvanus Hotel vendégei 1 éjszakára, teljes ellátással. AZ AULART ISKOLA-GALÉ­RIA (XIII., Karikás Frigyes u. 3.) je­lenti: Nagy Imre festőművész kiállí­tása október 3—22-ig tekinthető meg. LAPUNK KÖVETKEZŐ SZÁ­MA november 11-én jelenik meg. Lapzárta: október 28. Olvasói hozzászólás egy diáksport egyesület elnevezéséhez „Optimista vagyok és számolok tovább” Látogatóban Pataki Ferenc fej számolóművésznél Pataki Ferenc érdemes mű­vésznek, Pozsonyi úti ottho­nában gratulálhattam a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetéséhez, amelyet augusztus 20-án vett át a Parlamentben. Kérésemre örömmel mesél gyermekkorá­ról és ifjúságáról.- 4-5 éves koromban cso­dagyerekként emlegettek a környékünkön. Szüleim ke­reskedők voltak, és az idő tájt kellett a pénzt koronáról-pen- gőre átváltani. Mielőtt anyu­kám kiszámolta volna, én már bemondtam neki az összeget. Máig vallom, hogy ez adott­ság kérdése. Szerencsére szü­leim nem éltek vissza tehetsé­gemmel és iskoláztattak. Érettségi után kitanultam a női és férfi kalapos szakmát. Azóta lakom itt a XIII. kerü­letben. Volt ugyan kisebb megszakításom munkaszolgá­lat és hadifogság miatt, de 1947-ben ugyanide jöttem vissza. Más kerületben már el sem tudnám képzelni az élete­met. 1947 után tettem le az ar­tista vizsgát. Először a Fővá­rosi Nagycirkuszban léptem fel, majd következtek az ifjú­sági műsorok. A XIII. kerület összes általános-, és középis­kolájában többszörösen fel­léptem már. 1961 emlékezetes év számomra, akkor 162 előa­dásom volt. Lassan szűk lett nekem ez az ország, ezért elha­tároztam, hogy megpróbálok külföldön is érvényesülni. Eh­hez nyelveket kellett tanulnom, legalább is egy olyan szókin­cset elsajátítanom, ami a fellé­péshez szükséges.- Könnyen tanul nyelve­ket?- Igen, de ez nálam már nem adottság kérdése, hanem annak köszönhető, hogy 8 éven át tanul­tam latinul. Ez na­gyon jó alap volt a nyelvtanuláshoz. 1956-ban oroszul, németül és svédül is tartottam előadást. Természetesen ren­geteg élményem van, és ha már megemlí­tettem a svédeket, becsületességük jel­lemzésére megoszta­nék egy sztorit a ked­ves olvasókkal. Gö­teborgból Stock­holmba igyekeztem egy távolsági busz- szal. A hosszú út ese­ménytelen volt egé­szen a 217-es kilo­méterkőig. Ott a busz megállt és a vezetője kitett az országút szélére 10-12 bőröndöt, majd továbbmentünk. Nagyon kí­váncsi voltam, és megkérdez­tem, miért kellett azokat a csomagokat őrizetlenül kiten­ni. Gustavson úr megjött Amerikából, és a felesége majd valamikor este elviszi a kofferjait erről a megbeszélt helyről... - mondta a sofőr.- Szokott ön gyakorolni? Hogyan gyakorol egy fejszá­moló művész?- Például amikor leviszem a kutyámat sétálni, megnézem az első autó rendszámát és el­végzek vele valamilyen mate­matikai műveletet. Az összes többi rendszámmal is elvég­zem ugyanezt. Van, amikor könnyebben megy, van, ami­kor tovább tart. 40-50 autó mindig van a közelben.- Feladatai szórakoztató- ak. Mondana egyet a sok kö­zül az olvasónknak?- A cipőméretét szorozza meg 2-vel. Az összeghez ad­jon hozzá 39-et, majd az ered­ményt 50-nel szorozza meg és adjon hozzá 46-ot. A kapott összegből vonja ki születési évének négyjegyű számát. Ha jól számolt, akkor a kapott négyjegyű szám első két számjegyéből „visszakapja” a cipőméretét, a második két számjegyéből pedig az életko­ra jön ki.- Mostanában hol láthat­juk a művész urat?- Nagyon sok jótékony cé­lú rendezvényen lépek fel, de a szívműtétem óta nem haj­szolom magam. 1993-ban műtötték, és az életemet dr. Bodor Elek professzor úrnak köszönhetem, valamint dr. Já- nossy András professzor úr­nak, akihez havonta járok kontrollra. Köszönet és hála nekik. Optimista vagyok és egészséges. És számolok to­vább. Kónya István Elmosta... Az idei Angyalföldi Utcabál az eső miatt nem sikerülhetett úgy, ahogyan a rendezőség és a közönség remélte. A Dagály utca képét az őszi szomorúság jellemezte. Kezdje a könyvtárban! Hobbiállatok a lakásban Tisztelt Szerkesztőség! A Hírnök 1996. szeptemberi számában megjelent „Különvé­lemény egy diáksport egyesület elnevezéséről” című íráshoz szeretnék néhány kiegészítő megjegyzést tenni. Tisztelettel jegyzem meg, hogy a Fügediné Csőri Ágnes és Fügedi Ubul kerületi szocialisták által aláírt cikkben hivatkoznak Bajcsy- Zsilinszky Endrére, párhuzam­ba állítva Sallai Imrével, ez az összehasonlítás azonban törté­nelmileg nem helyes. Ugyanis Bajcsy-Zsilinszky Endre koráb­bi önmagával szembefordulva utasította el a két világháború közötti Magyarország antiszo­ciális társadalmi berendezkedé­sét, a földreform elszabotálását, később a náci Németországgal való szövetséget. 1930-ban megszervezte a Nemzeti Radi­kális Pártot, amely 1936-ban egyesült a Független Kisgazda- párttal. Tarpa országgyűlési képviselője volt, 1939-44 kö­zött szerkesztette a Független Magyarország című lapot, 1941-ben az antifasiszta Sza­bad Szó főszerkesztője, 1944- ben a fegyveres ellenállási mozgalom megszervezésére alakult Magyar Nemzeti Felke­lés Felszabadítási Bizottságá­nak elnöke. 1944 november 22- én fegyveresen szállt szembe a Gestapo ügynökeivel, megse­besült, a nyilas gyilkosok Sop­ronkőhidán vérbíróság elé állí­tották, halálra ítélték és decem­ber 24-én kivégezték. Sallai Imre ellenben soha nem tagadta meg múltját, a Tanácsköztársa­ság - melyben rendkívül visz- szataszító szerepet játszott - bukása után emigrált, 1928-ban gyakorlatilag szovjet titkosügy­nökként tért vissza Magyaror­szágra, 1932-ben a statáriális bíróság ítélete alapján Fürst Sándorral együtt kivégezték. (Adatok forrása: Akadémiai Kislexikon, Akadémiai Kiadó, Bp. 1989.) Kénytelen vagyok a Fügedi házaspár levelében foglaltakat történelmi csúsztatásnak minő­síteni, amely szerint Sallai és Bajcsy-Zsilinszky Endre egya­ránt nemzeti történetünk már­tírjai voltak. Sallaf Imre halála sajnálatos tény, de saját politi­kai szerepvállalásának áldozata volt, annak a hatalomnak állt szolgálatában, amely nyakunk­ra ültette Rákosit és rendszerét, illetve az ÁVO-t, amely hata­lom tankjainak lánctalpai sárba és vérbe taposták 1956. novem­ber 4-én a magyar nemzet re­ményét a szabadságra. Bajcsy- Zsilinszky Endre múltját meg­tagadva a magyar antifasiszta küzdelem mártírja lett, életét adta a nemzetért, alakja ott él minden magyar ember lelké­ben, mint ahogy Bocskai, Beth­len, Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Nagy-Imre és az 56-os mártírok emléke is megmarad mindörök­ké. Ezért nem helyes, hogy egy, az önkormányzat által fenntar­tott iskolában Sallai Imréről el­nevezett diáksport egyesület működjék, mint ahogy képte­lenség lenne pl.: egy „Péter Gá­bor Diáksport Egyesület” léte­zése is. Remélem ezen vélemé­nyemet nem tartják kirekesztés­nek vagy szélsőséges uszítás­nak. Kíváncsian várom, vajon pártonkívüliként lehetséges-e levelem megjelenése, vagy csu­pán az MSZP és az SZDSZ tag­jai levelezhetnek egymással a XIII. kerületi Hírrjök hasábjain. Újvári Gabor nyomdász szakmunkás Váci út 1321b * * * Augusztusi lapszámunkban Szegő András kezdeményezte a vitát a diáksport egyesület elne­vezéséről. Erre válaszolt szep­temberi lapszámunkban Csóri Ágnes és Fügedi Ubul. Vála­szuk hangnemét Szegő András személyeskedőnek ítélte, s azt ezúton sérelmezi. A vitát a fenti olvasói levéllel lezárjuk. Annak, aki nem ismeri a ku­tyafajtákat, figyelmébe ajánlom Színák János: A világ kutyái c. könyvét, annak pedig, aki ku­tya- vagy macskatulajdonos Bruce Fogle: A kutyatartás nagy kézikönyvét vagy Andrew Edney: A macskatartás nagy kézikönyvét. Megtalálhatók a kerületi Szabó Ervin Könyv­tárakban. Alkalmanként a kedvencek is elkísérik a gazdikat a könyv­tárba. Előfordult, hogy a „mű­velt eb vagy rágcsáló” otthon elcsente a róla szóló kikölcsön­zött könyvet, és annyira elmé­lyedt annak tanul­mányozásában, hogy csak a tar­talomjegyzék maradt meg. Ilyenkor olvasóink kicsit szé­gyenkezve bejelentik ezt a kis balesetet, és megállapítják, hogy van mit nevelni kedven­cünkön. Erre az esetre érdemes áttanulmányozni Desmond Morris: Miért csinálja a...? A kutya; A macska; A ló c. köny­veit. Az állattartás felelősséggel járó feladat. Ezt főleg akkor érezhetjük, ha teknősünk, papa­gájunk vagy hörcsögünk beteg lesz. Ebben a témában is talál­hatnak könyvet, pl. Graf Zol­tán: Állatkedvencek tartása és gyógyítása címmel. De mi történik akkor, ha a könyvtáros is állatszerető? Egy szép tavaszi napon, egy csokis­dobozból kaparászó hangokat hallottam. Felnyitottam, egy csíkosmókus volt. Lelkendez­tem, milyen arányos és milyen szép a bundája; ennek a követ­kezménye az lett, hogy két nap múlva örökbe az enyém lett. Á gazdája nekem szánta. Nagyon meglepődtem, és hirtelen nem is tudtam, mit kell vele tennem. Aztán megnéztem a polcokon az idevonatkozó könyveket, Pénzes Bethen: Kisemlősök a lakásban, Schmidt Egon: Hör­csögök, egerek, egyebek... és a mókussal együtt hazavittem. Ezért javaslatom a követke­ző: amikor elhatározzák, hogy valamilyen állatot szeretnének, vagy vennének gyermekeiknek, jöjjenek el a könyvtárba és köl­csönözzék ki a megfelelő szak­könyveket, így megelőzhetnek néhány váratlan helyzetet. A vetélkedő kérdései: 1. Melyik a Földön a legna­gyobb emlősállat? Az elefánt, a kék bálna, a je­gesmedve? 2. Melyik állat volt az em­ber első háziállata? A kecske, a szarvasmarha, a kutya? 3. Milyen állat a dromedár? 4. Mit jelent az állatok vilá­gában a territórium? 5. Hol él a pandamackó és hol a koalamackó? Japán és Dél-Amerikaj Kína és Ausztrália, India és Eszak- Amerika? Karakasné Kőszegi Katalin könyvtáros Az augusztusi rejtvény he­lyes megfejtései: 1. Kormos István. 2. Richard Scarry. 3. Ellentétek, Évszakok, Formák, Hangok, Méretek, Szí­nek. 4. Ágh István, Csoóri Sán­dor, Horgas Béla, Karinthy Fri­gyes, Weöres Sándor. 5. Mérei-Binét: Gyermeklé­lektan. Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió. Könyvet vagy hangkazettát nyertek: Bede Zoltánné, Kohut Kata­lin, Márer Beatrix, Réth János- né, Tószegi Piroska. I > )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom