XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1996. május / 5. szám

XIII. KEKÜIETI [4 Találkozás Verebély Ivánnal Vizafogón él, hobbija a gyermekei Kérésére az Elektromos Művek sportpályájának kis­vendéglőjében találkozom Verebély Iván színésszel.- Miért ezt a helyet válasz­tottad?- Egy riporthoz is fontos a jó közérzet. És én az Elmű sportpályáján, amely szinte a második ott­honom, nagyon jól ér­zem magam. Ha egy jót akarok beszélgetni, számomra erre ez a legalkalmasabb hely.- A lakásod a kö­zelben van?- Igen. 1983-ban költöztem ide, a Viza­fogó lakótelepre. Éle­tem döntő része, és a második házasságom ehhez a helyhez kötő­dik. Itt kezdtem újra az életemet. Hat évvel ezelőtt itt született Marci fiam, és négy évvel ezelőtt a kis Fanni. Velük majdnem egy- korúak unokáim, Döme és Luca. Nekik Cosima lányom az édesanyjuk. Nagyon ara­nyosak, amikor négyesben játszadoznak. Az én hobbim volt és maradt: a gyermekeim. Az átlagosnál is többet szere­tek együtt lenni velük. Bodro­gi Gyula kifejezésével élve: én egy tyúkapó típus vagyok.- Mi a véleményed a lakó­telepekről?- Tudom, sokan nem ked­velik a lakótelepeket, de én más véleményen vagyok. Én nagyon szeretem, mert olyan, mint egy falu. Egyszerre vá­rosi és egyszerre falusi nekem ez a telep. Itt én mindenkit is­merek, mindenkivel köszönő, elbeszélgető viszonyban va­gyok. És nekem az alaptermé­szetemhez tartozik a kapcso­latteremtés. — 1968 óta vagy a Vidám Színpad tagja, előtte a Nem­zeti Színházban játszottál. Mi volt a váltás oka ?- A Nemzetiben nagyon jól éreztem magam, fiatalon nagyszerű szerepeket osztot­tak rám, de a vidám műfaj is nagyon érdekelt, izgatott, és amikor a Vidám Színpad ak­kori igazgatója meghívott, örömmel mondtam igent, mert itt még közelebb kerül­hettem a nézőkhöz.- Mi a véleményed a vi­dám műfajról?- Horváth Tivadar mondta nagyon bölcsen, hogy ezt a műfajt ugyanúgy kell csinál­ni, mint a többit, csak teljesen másképp. Osztom a vélemé­nyét. Mostani szerepemben, Kalmár Tibor rendezésében, Az élettől keletre című kaba­réban többek között perecet árulok Kosa András társam­mal. Másvalaki restellné, hogy perecet kell árusítania, de én alig várom ezt a számot, mert közben jól eldiskurálha­tok a nézőkkel az előadásról, a perecről, vagy akármi más­ról.- És fogy a perec?- Ha ötször annyit hoznánk, akkor is el­fogyna.- 28 év egy munka­helyen elég nagy idő. Hűséges típusra vall.- Én ugyanolyan hűséges vagyok a csa­ládomhoz, a XIII. ke­rülethez, ezen belül a lakótelepemhez. És ehhez a sportpályához is, mely számomra a béke szigete. A Nyilas jegyében születtem, és e jegy gyermekeinek jellemzője a hűség.- Hiszel az asztro­lógiában ?- Nemcsak az asztrológiá­ban, hanem a kártyavetésben is, ha valaki olyan hozzáértő­en csinálja, mint a mi gazda­sági igazgatónőnk, a híres Bö­zsi. 0 a második házasságo­mat is kivetette, és két hónap­pal előre megjósolta a külföl­di utazásomat. Ezek után ne higgyek neki?- Milyen új szerep vár rád a közeljövőben?- Szurdi Miklós főrendező meghívott a Família Kft. egy epizódjába, aminek nagyon örülök. Ezúton is köszönöm.- Akkor viszontlátásra a képernyőn!,, Kónya István A szülők iskolaválasztásának motívumai Egyre többször állítanak meg bennünket az utcán, egyre gyak­rabban cseng a telefon a követke­ző kérdés miatt: melyik iskolába írassam leendő első osztályos fi­amat, lányomat? Ki lesz az első osztályos tanító? A kérdések mö­gött kihallani az aggodalmat: jó-e az iskola, vajon megállja-e helyét a tanulásban a gyerek, kik lesz­nek az osztálytársai, fogják-e sze­retni, ő fogja-e szeretni társait és a tanítót? Az Oktatási Törvény biztosítja a szülőknek a szabad iskolavá­lasztásjogát. A választás igen ne­héz és felelősségteljes döntés, hi­szen meghatározó az első osztály élménye a tanuláshoz való vi­szony alakulásában. Melyek a szülő lehetőségei? A körzet szerinti iskola ma is köteles fogadni a lakóhely szerint hozzá tartozó gyerekeket. De a szülőnek lehetősége van arra is, hogy maga keressen igényeinek, elképzeléseinek megfelelő isko­lát. Szerencsés és mindenképpen javasoljuk, hogy vegyék figye­lembe a gyerek személyiségét, érdeklődését, képességeit, meg nem valósított álmukat ne akarják a gyerekkel beteljesítetni. XIII. kerületi nagycsoportos óvodások szüleit megkérdeztük egy kérdőíven a beiratkozás után arról, milyen szempont szerint választottak iskolát gyermek­üknek. ezekből a válaszokból, ta­pasztalatokból adunk közre néhá­nyat. A válaszoló szülők több, mint fele körzeten kívüli iskolát vá­lasztott. Szinte mindenki szerzett információt az iskoláról, legtöb­ben az óvodától. Nagy bizton­ságot adott, ha nagyobb gyerek is az adott iskolába jár, de jelen­tős szerepe van az ismerősök vé­leményének is. Sok szülő az ott tanító pedagógustól hallott az is­koláról. Bizonyára fontos számá­ra, hogy az iskola belső munka­társaitól kapjanak információkat, ez meghatározó lehet a választás szempontjából. Sajnos, kevesen választották a kiadványok nyúj­totta információkat, pedig a kor­rekt tájékoztatásban jelentős sze­repe van. A kerület Ónkormány­zata minden évben „Tájékoztató” címmel megjelenteti az általa fenntartott óvodákról és iskolák­ról szóló ismertetőjét, melyet megtalálhatnak az ez iránt érdek­lődő szülők az óvodákban, az is­kolákban, a Művelődési osztá­lyon és a Pedagógiai Kabinetben (XIII., Karikás Frigyes u. 12.) Fontos szempont a szülők is­kolaválasztásában az olvasási módszer. Az összehasonlító mé­rések bizonyítják, hogy az ered­ményesség szempontjából a kü­lönböző módszerek között nincs nagy eltérés. Meghatározó ténye­ző a kisgyermek tanulását támo­gató család légkör és a tanító sze­mélye. Ezzel a szülők is tisztában vannak, hiszen ez a válaszokban jól tükröződik. A választások következő szempontja, hogy milyen tagoza­tot indít az iskola. Főleg a nyelv­tagozatok iránt nagy az érdeklő­dés, de a számítástechnika tago­zatok is nagy népszerűségnek ör­vendenek. Ugyanilyen fontosnak ítélik meg az iskola felszereltsé­gét és tárgyi környezetét: pl. van- e udvara, ahol a gyerekek bizton­ságos körülmények között mo­zoghatnak, levegőzhetnek, játsz­hatnak. Mindezek mellett az egésznapos oktatás biztosítását is igénylik a szülők. Ebből arra következtettünk, hogy az iskola igazi vonzerejét nem a tagozatok kínálata, hanem a személyi és tárgyi feltételek mi­nőségi színvonala jelenti a szülők számára. A kérdőívet kitöltők nagy többsége örül a szabad iskolavá­lasztás lehetőségének, de ugyan­akkor érzi a döntés felelős­ségének súlyát. Szeretne úgy vá­lasztani, hogy a gyerek számára a legmegfelelőbb legyen: élvezze az iskolában töltött időt, sikerei legyenek. Kívánjuk a jövő első osztályo­sainak és szüleinak, hogy minden elképzelésük valóra váljon! Bódi Erika és Pusztai Katalin szaktanácsadók XIII. kerületi Pedagógiai Kabinet Kezdd a könyvtárban...! Ötlet tanácstalan tanulóknak- Szeretnél jó jegyet szerez­ni? - Szeretnél könnyedén felké­szülni az érettségire? - Szeretnél magabiztosan, felkészülten felvé­telizni? — Szeretnél olvasgatni, nyelvet tanulni, zenét hallgatni? Szeretnél kazettákat, CD lemeze­ket kölcsönözni? - Vagy nem is tudod, hogy mit szeretnél? Nézz körül könyvtárainkban! Segítünk neked, hogy megta­láld mindazokat a könyveket, ka­zettákat, lemezeket, melyekre ép­pen most van szükséged! Ha felvettek egy felsőoktatási intézménybe, továbbra is bátran látogathatsz könyvtárainkba, ná­lunk megtalálhatod sehol elő nem forduló kötelező és ajánlott iro­dalmadat. Ha mégsem: segít a KÉSZ (Központi Ellátó Szolgá­lat)! Egy telefonba kerül és könyvtáradba kiszállítják a szá­modra fontos, „beszerezhetetlen” könyveket. A vetélkedő májusi kérdései: 1. Melyik évben és milyen néven jött létre a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár? 2. Melyik felsőoktatási intéz­ményben lehet háztartásökonó- mia-életvitel szakra jelentkezni? 3. A következő anagrammák mely írók nevét rejtik? Mai kór jó. E nő hajít el. 4. Melyik három színdarab szereplői az alábbiak? Szilvái, Mariska, Szellemű, Kányái uram * Balga, Ledér, Kalmár, Tünde * * Theseus, Lysander, Zuboly, Her- mia 5. Melyik „Színjáték”-ban sze­repel a következő idézet? „Gondol­jatok az emberi erőre: nem szület­tetek tengni, mint az állat, hanem tudni és haladni előre!” A válaszokat személyesen il­letve levélben a IV; XIII. és XV. kerületi Szabó Ervin Könyvtárba lehet eljuttatni. Krónika egy építész szemével Hogyan alakult ki a XHL kerület? (2.) Folytatjuk, az előző számunkban megkez­dett építésztörténeti áttekintésünket, ame­lyek Nieder Iván, kerületünk főépítésze írt Gáspár László építész munkatárs segítésé­gével. Korszakok, irányzatok 1945 után A háború befejezése után először újjáépítési, majd új építési feladatok jelentkeztek. Az építés módja, stílusa lényegében a Bauhaus-korban már el­fogadott jegyekkel folytatódott. A feladatok mások voltak, amennyiben most már a legtöbb esetben a megrendelő nem egy magántulajdonos volt, hanem általában a város közigazgatása vagy valamelyik mi­nisztérium. A XIII. kerületben új lakótömböket kezdtek építeni azzal a régi céllal, hogy az itt dolgo­zó emberek üzemeik közelében lakjanak. 1945 és 1949 között épültek a Béke úti házak Schőmer Ervin építész és az Övezet utcai épületek Weichinger Károly építész professzor alkotásai. A Lehel út mellett úgynevezett élmunkás-házakat Schall József tervezte. 1948-ban adták át a mai Né­meth László Gimnázium épületét, amely a neves építész, Kozma Lajos munkája. Kozma Lajos kerü­leti munkái közül meg kell még említeni a Schmoll- pasztagyár épületét (Véső u. 7.), amely ugyan a há­ború előtti években épült, de szépen szerkesztett bel­ső terei, rendszere miatt kuriózum. 1949-től új ideológiát erőltetnek az (építésztár­sadalomra. Sok jelmondatot lehetne idézni ebből a korból. Például hirdették, hogy „vissza kell nyúlni a magyar építészet alapjaihoz”. Az igazság inkább a kilóra mért régi stíluselemek előráncigálása volt, a megfelelés a külföldről jött elvárásoknak. A kerület­ben nem nagy az a terület, ahol ezen időszak stílus­jegyeit tanulmányozhatjuk: egy-két gyárépület, mint Dunapark-ház. Hofstätter Béla és Domány Ferenc terve 1937-ből a Ganz Váci úti igazgatási épülete, a Fiastyúk utcai, a Tömöri köz körüli lakótömb épült a szocreál jel­zővel illetett időszakból. Az akkor elítélt stílust mai szemmel nézve azt lehet mondani: azóta volt ennél sokkal rosszabb is. Sőt, sok tekintetben nosztalgiá­val gondolunk ezekre az épületekre. Miért? Még él­tek a háború előtt tanult mesterek, igényességük, arányérzékük ezen rövid idő alatt nem múlt el. Eze­ket a lakótömböket - ahol ugyan szerény lakásokat találunk - még hagyományos eszközökkel, téglából, kőből, fából, vakolva építették. Nem nőtte túl az em­beri léptéket, mert maximum 3-4 szint készült. Na­gyon humánus környezetet csatoltak mellé. Napja­inkban beérett növényzetükkel ezek a területek a ke­rület kellemes részei. Itt gondolok például a Gyer­mek térre, a Fiastyúk utca melletti lombos öblökre. • Az ismét új időszakot 1957-től datáljuk. Ak­korra már megszűntek a szocreál ideológiai kény­szerei. Kicsit szabadabban lehetett gondolkozni az építészet terén. Igaz, nem sokáig. Az 1960-as évek egyéni ízű építészetet hoztak, modern, ismét Bauha- us-gyökerű építészetet, de már olcsóbb anyagokkal és kevesebb igényességgel. Vannak jó példák a XIII. kerületben. A leginkább figyelemre méltó a Tahi úti lakónegyed. A Rákos-patak partján, egy ma már be­érett parkterülethez kapcsolva, szép épületsor áll (Boross Zoltán építész és társai műve). • Bár feledhető lenne viszont az 1970-es és 80-as évek produktuma! Sajnos itt van körülöttünk, beton­ba dermesztve. Ki tudja, meddig? Nem tanulva a más kárán, amikor nyugatabbra már elbontogatták a házgyári lakótömböket, mi megveszünk egy elavult technológiát Dániától, egy másik értéktelenebbet a Béke úti lakótelep 1949. Schőmer Ervin tervezte Szovjetuniótól. Ma már azért biztonsággal kimond­ható: ez a nagy tévedések időszaka a városépítésben. Szomorú, hogy lakásaink nagy része innen szárma­zik. Az e korban készült lakótelepek már minden, évezredek során kialakult városépítési gyakorlatnak ellentmondanak. Kiradírozzák a térképről a régi tulajdoni határo­kat, utcákat és a rajzasztalon azt próbálják elérni, hogy egy egyenes toronydaru-pálya mentén minél több lakást lehessen elhelyezni. Ezek a lakótelepek sterilek, mert szinte csak la­kást tartalmaznak. Embertelenek, mert a házak mé­retei és az uniformizálás félelmetessé és unalmassá teszi e telepeket az ott lakók számára. Értéktelenek, ugyanakkor pazarlóak, mert az épületszerkezetek si­lányak, a hőszigetelés, zajszigetelés elégtelen, a fű­tésszámla összegét pedig a földről már nem is látni. A XIII. kerületben utoljára 1988-89-ben épültek panelházak. Az Esztergomi úti terület valamint a Fu­tár utca környezete már szelídebbé vált. A házak a régen kialakult utcahálózatra épültek, és magassá­guk nem lépi túl a 3-4 emeletet. Talán feltűnt, hogy nem említem az alkotók ne­veit. Itt a felelősök neveit kellene felsorolni és ez igen nehéz lenne. Mindezek után milyen a jelen és a jövő? Az 1990-es évek és a jövő trendjei azt mutatják, hogy a XIII. kerület a legdinamikusabban fejlődő városrészek egyike. Ez több tényezőnek köszönhető, Fiastyúk utcai szocreál korszak az 1950-es évekből talán fontossági sorrendben: a beépítetlen területek­nek, a beépített infrastruktúráknak, a területek ter­vekkel való előkészítettségének tudható be. Az egykori gyárnegyed egyre inkább elveszti ipa­ri jellegét. Az üzemek helyét, régi épületeit a raktá­rozás, szolgáltatás, üzleti területek veszik át. A Váci út lassan a város legjelentősebb bevásárló útvonala lesz. Ismert a Csavargyár területén kialakított üzlet- központ, az Ampullagyár fokozatosan áruházzá ala­kul, most épül a Gyöngyösi útnál az ország legna­gyobb bevásárló-szabadidő komplexuma, a Duna Plaza, áruház lesz az északi villamosremízből. Épül a Váci út és a Róbert Károly körút csomó­pontjában Budapest egyik legnagyobb hivatali ne­gyede. Az ORFK-BRFK központ (Finta József épí­tésztől), a Nyugdíjfolyósító Intézet, különböző ma­gánirodaházak. Lakótelep reméljük, többé nem épül, de sok al­kalmas terület vár arra, hogy lakásokkal építsék be. Például a Teve utcában 420 db. korszerű lakás épül fel pár év alatt. Beépítik lassan a Béke út és a Tatai út közötti terület foghíjtelkeit kisebb társasházakkal. • Már eddig is nagyvonalú tervek készültek a du- naparti területekre: A Jászai Mari tértől kiindulva a jö­vőben az Újpesti rakpart sétánnyá alakul. A Palatínus házak földszintjén üzleti passzázs épülhet. A környék parkolási gondjait egy, a Szent István park alá telepített mélygarázs oldaná meg. A Dráva utca és a Rákos-pa­tak közötti alsó rakpart továbbépítését elősegítő rende­zési tervek is elkészültek. Jelenleg készül a dunaparti rész északi szakaszának városrendezési terve. Elfogadott a Béke út és a Tatai út közötti terüle­tek új terve. Rendkívül jelentős lépés volt, hogy a képviselő-testület a terv kapcsán utcák és terek ki­alakítására ingatlanokat áldozott. Ezzel város egyik legkorszerűbb, sok zöldterülettel oldott lakónegyede lesz. A Róbert Károly körút mentén sok értékes épí­tési telek képződött a bontások révén. Mielőbbi be­építésük várható. Váci út. A csavargyárból nagyforgalmú üzletközpont lett i >• * r

Next

/
Oldalképek
Tartalom