XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1996. december / 12. szám
Találkozás Csűrös Karolával A Duna csodálatos látványa kápráztatta el Országos Betlehemes találkozó lesz újra Angyalföldön Ismét itt a tél, s a havazás meghozza újból a betlehemeseket. Ezúttal hatodízben érkeznek Angyalföldre, a Gyermekházba. Találkozójukat immár IV. Országos Betlehemes Találkozóként jegyzik. Dátuma: 1996 december 21-22. Távoli padlásokról, tisztaszobákból előkerülnek a betlehemes örök kellékei, kijavítják, fényes papírokkal újra díszítik a betlehemet, s ha az egerek, molyok kárt tettek bennük, újra faragják a figurákat. Megindul a komoly gyűjtő, szerkesztő, rendezői munka, s kezdik összekéregetni a bő gatyákat, bundákat a nagyszülőktől. Kezdődnek a szigorú énekes, táncos, szövegmondós próbák, az ősi gesztusok, hangtorziók pontos átvétele. Futkosás az ön- kormányzathoz, hogy adjon járművet az ünnepi követeknek... Hogy amikor eljön a nagy nap, december 21-22-én kigyúljon a fény a kis betlehemekben, s ismét köztünk járjanak a papírcsák- ós háromkirályok, kócszakálú pásztorok, széphangú angyalok a szeretet üzenetével. Kérünk mindenkit, ha meglátják a vonuló angyali-pásztori seregeket, fogadják jó szívvel őket! Akiket érdekel a műsor, kérjük, kísérjék figyelemmel a kitett plakátokat. Várunk minden érdeklődőt szombaton és vasárnap délelőtt a gyermekfoglalkozásokon, ahol ajándékokat, népi gyermekjátékokat, krumplibetlehemet, mézeskalácsot, szalmacsillagot, angyalt készíthetnek. Közben egy-egy betlehemes csapat is be-be köszön majd. Advent van. Ne feledjék, messzi kis falvakban az Önök alvó városába készülnek a háromkirályok, gyerekek, felnőttek. De az ünnep csak azé lehet, aki részt vesz benne! A december 17-i képviselőtestületi ülés napirendje Felvételi hirdetmény A Tamás Apostol Katolikus Általános Iskola az 1997/98-as tanévre felvételt hirdet alsó tagozatos osztályaiba. Mindazok számára, akik gyermeküket keresztény közösségben szeretnék iskoláztatni, p jelentkezés folyamatos. Érdeklődni lehetőleg személyesen - telefonon történt bejelentkezés alapján felvételi elbeszélgetés az első osztályba 1997. január 20-21-22-én. Jelentkezés: Tamás Apostol Katolikus Általános Iskola 1138 Budapest, Vizafogó sétány 2. Tel.: 173-2249. Fáy Péterné igazgató Klubból egyesület Értesítjük a XIII. kerület polgárait, hogy a Kerületi Közös Képviselők Klubjából 1996. október hónapban megalakult a Budapest XIII. kerületi Közös Képviselők és Lakás- tulajdonosok Egyesülete Az Egyesület célja: a közös képviselők és társasházakban lakó tulajdonosok és bérlők számára a társasház működésével, üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók ismertetése, tanácsadás, szükség szerinti segítségnyújtás. (Alapszabályban részletezve.) Az egyesület található: a XIII. kerület Pannónia u. 40- ben minden páros héten hétfőn 17-18 óra között. Ebben az időpontban várja az Egyesület az érdeklődőket és a belépni szándékozókat. Bővebb felvilágosítást ad telefonon: Duka Jenőné 129-5007, Pogácsás Istvánná 140-8852. A társasházak zavartalan működése a kerület minden lakójának érdeke. Ezt ismerte fel az Önkormányzat, amelynek támogatása és segítsége nélkül nem számolhatnánk be erről az eseményről. Az alapító tagok örömére szolgál, hogy a vegyestulajdonú társasházak kezelésével megbízott Vagyonkezelő Rt. vezetői is együttműködnek az Egyesülettel. Duka Jenőné az Egyesület elnöke A telefon búgó hangja éppen negyedszer jelzett, amikor a vonal végén egy alig hallható, fátyolos hang szólalt meg:- Halló, tessék! - mondta. Féltem, leteszi a kagylót, hamar bemutatkoztam, és közöltem az erőtlen hanggal, hogy Csűrös Karola művésznővel szeretnék beszélni. Kis csend következett. S az előzőleg ismeretlennek tűnő hangocska hirtelen fegyelmezetté válva kitisztult, és a már megszokott színben válaszolt visszafogottan:- Igen, én vagyok az. Rögtön boldog születésnapot kívántam neki, melyet most már csillogó hangon, nem titkolt örömmel köszönt meg. Kértem, jöjjünk össze valahol, mert írni sze-t retnék róla a kerületi lapban. Végül a Fészek Művészklubban találkoztunk, ahová pontosan érkezett. A klub patinás lépcsőjének oldalában lévő asztalnál vártam rá, ahol még amolyan takarékos félhomály derengett - de nem sokáig, mert rövidesen Karolával együtt a fény is megérkezett. Légies könnyedséggel jelent meg. Csendben mondta:- Helló. Lassan közeledett felém, miközben fürkésző tekintettel nézett rám, és az akkor még sötét lámpákra, melyek egyszeriben hipp-hopp, a portás távirányításával megvilágosodtak. Úgy tűnt, mintha Karolát üdvözölte volna e néhány lámpa is. Hangtalanul ült le velem szemben az asztalhoz, haját még megigazította, és szelíd értelemmel figyelte kérdéseimet. Engem elsősorban az érdekelt, hogy Csűrös Karola művésznőt mi vonzotta a budai XI. kerületből ide, Újlipótvá- rosba, ahol immáron 27 éve lakik. O így emlékszik vissza:- Amikor az ablakból megláttam ezt a csodálatos Dunát, az összes hajóival együtt, amelyet a távolból jó öreg, türelmes hegyek őriznek, teljesen ámulatba ejtett. Úgy döntöttem, in maradok. Férjem, Horváth Adám is csatlakozott a véleményemhez. Hiszen ezt a pompás panorámát a budai oldalról soha nem láthattuk volna meg. Különben is szerencsére egy jó házba kerültem, ahol sok kedves, valósáCsűrös Karola gos szomszéd vesz körül, akikkel olykor a lakógyűlésen össze-összefutunk. De valójában tudják-e az igazi szomszédok azt, hogy Csűrös Karola soha nem akart művésznevet felvenni. A sors tréfája? Mert mégis három névvel azonosították őt: a Karcsi nevet színházi kollégáktól kapta. Az Etus nevet a Szomszédok című teleregényből viseli szívesen, remélhetőleg még sokáig. Ám beszélgetésünk során az is kiderült, hogy amikor a művésznő kisiskolás volt, sokáig úgy írta a nevét, hogy dr. Csűrös Karolina, mert az gondolta, hogy ha az édesapját dr. Csűrösnek hívják, akkor az ő neve is nyilván az. Csak hosszas rábeszélés után sikerült vele elhagyatni a neve előtti dr.-t - végleg, hiszen elsősorban keramikus, illetve színészi pályára készült, ahhoz pedig nem szükséges a doktori cím - bár ki tudja? Végül is szülei megdöbbenésére a színészi pályát választotta. A főiskola után a győri Kisfaludy Színházhoz szerződött. Ott ismerte meg a szakma szépségeit és nehézségeit, melynek könnyítését Budapestre kerülése után a régi nagyok segítették: Kiss Manyi, Pécsi Sándor. Ott szorítottak egy-egy próbáján vallotta büszke meghatottsággal Karola, miközben ruháján diákosan igazított egy kicsit, és a régi emlékektől oly távolinak tűnő arcvonásait újrarendezte. Nagy szeme ismét a jelent sugározva csillogott. Karola derűs egyéniségéből fakad az is, hogy képes színekre bontani a hét szürke napjait, így például a csütörtököt piros színben látja, és kedvenc számát, a nyolcast is. Kedvenc virága az erdei ciklámen, és az ősz számára a legkedvezőbb évszak. Hobbija a könyvgyűjtés, az olvasás, a zenehallgatás, amely igen jó hatással van rá. Költői: Arany, János, Radnóti Miklós, Tóth Árpád. írói: Déry Tibor, Szerb Antal, Gyurko- vics Tibor, Sz’akonyi Károly - akivel baráti kapcsolatban van. Karola egyébként neheze^ barátkozó típus, de a meglévő barátokat igen komolyan veszi és tud küzdeni értük. Szüleit nagyon szerette. Édesapja híres, Kossuth-díjas vegyészprofesszor volt, édesanyja pedig festőművész. Rajtuk kívül egy nővére van, aki gyermekorvos, és egy öccse, aki szintén vegyészmérnök. Élete legnagyobb tragédiáját szülei elvesztése okozta, némi megnyugvást testvéreinél talált. Vágya, hogy azok a dolgok, amelyeknek eddig örülni tudott, még sokáig megmaradjanak - a színház, a Szomszédok, a boldog magánélet. Beszélgetésünk színhelyét lassan lépkedve hagytuk el. Úgy belefeledkeztünk a társalgásba, hogy észrevétlenül a művészklub bejárata előtt találtuk magunkat. Most már az utcai lámpák fényénél búcsúz- kodtunk. Két szervusz? között Karola még visszanézett. Szemei karácsonyi csillagként ragyogtak, mintha a közelgő ünnepeket jelezték volna. Piros autójához igyekezett, de még halkan utánaszóltam:- Kedves Karola, mit üzensz a kerület lakóinak és a valódi szomszédoknak? Ő ragyogó arccal így felelt:- Csókoltatom őket! Szigetvári Gabriella 1. Beszámoló a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat középtávú programjának időarányos teljesítéséről. 2. Javaslat a Bp. XIII. kér. Dózsa György út—Ángy alföldi út-Klapka u.-Tüzér u. által határolt terület részletes rendezési tervéből kivett Rózsafa u.-Csángó u.-Kassák L. u;- Botond u.-Tüzér u.-Huba u.- Kassák L. u. tömbök részletes rendezési tervére. 3. Bp. Főváros XIII. kerület építési szabályzata és melléklete, a zónaterv. 4. Javaslat a Képviselő- testület 1997. évi munkatervére. 5. Beszámoló a Költségvetési Bizottság munkájáról; az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, valamint az éves bizottsági költségkeret felhasználásáról. 6. Beszámoló a Pénzügyi Bizottság munkájáról, valamint az éves bizottsági költségkeret felhasználásáról. 7. Tájékoztató a kamarákkal kötött együttműködési megállapodások értékeléséről. 8. Javaslat az oktatási és nevelési intézményekben igénybe vehető ingyenes, rendszeres egészségügyi felügyelet (gyermek- és ifjúsági szolgálat), szolgáltatás bevezetésére. 9. Tájékoztató a szociális bolthálózat működéséről. 10. A felügyelő bizottságokba, igazgatóságokba, tanácsokba delegált önkormányzati képviselők tájékoztatója féléves tevékenységükről. [A 85/1996. (V. 14.) Ó.K. számú határozat alapján.] 11. Az Angyalföldi Vagyonkezelő Rt. 1997. évi részletes üzleti tervének elfogadása. 12. Javaslat a Margitszigetet üzemeltető Közhasznú Társaság alakítására. 13. Javaslat Érdekegyeztető Tanács létrehozására. 14. Javaslat az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház nevének megváltoztatására. Az ülés nyilvános. Helyszíne: XIII., Frange- pán u. 44/a. tanácsterem. Útmutatás a Polgármesteri Hivatalt felkeresőknek A Jogi Osztály tevékenysége A Jogi Osztály az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal, illetve intézményei jogi ügyeivel foglalkozik. Ezen belül ellátja a képviselő-testület, a hivatal és az irányítása alá tartozó intézmények jogi képviseletét bíróságok és más szervek, illetve hatóságok előtt. Ugyancsak jogi képviseletet biztosít cselekvő- képességet és gyermek- elhelyezést érintő perekben. Beadványokat, szerződéseket, egyéb okiratokat készít, részt vesz a versenytárgyalások szabályszerű lebonyolításában. Közreműködik a hivatal szerződéseinek elkészítésében, megkötésében, a szerződési igények érvényesítésében, valamint egyéb megállapodások elkészítésében. Megkeresésre jogi véleményt ad az önkormányzati képviselők, a tisztségviselők, a hivatalvezetők, az osztály- vezetők, valamint a bizottságok elnökei részére. A jegyzői irodával történő munkamegosztásban és együttműködésben ellátja a jegyző törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó ellenőrző, jelző, koordináló és kezdeményező feladatokat. Ennek keretében biztosítja a képviselő-testület elé kerülő rendelettervezetek és előterjesztések törvényességi vizsgálatát. Előkészíti a fővárosi Köz- igazgatási Hivatal törvényességi kifogásaival kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket. Közreműködik a jegyzői irodával történő munka- megosztásban és együttműködésben a polgármester irányítói és a jegyző hivatalvezetői feladatainak ellátásában. Kivizsgálja a polgármesterhez és a jegyzőhöz érkező panaszokat, bejelentéseket, azokra választervezetet készít, részt vesz a képviselői bejelentések és javaslatok vizsgálatában. Nem tartozik viszont az osztály feladatkörébe a lakossági ingyenes jogsegélyszolgálat. Ezt a szolgáltatást az állampolgárok a parlamenti pártok kerületünkben működő irodáiban vehetik igénybe. dr. Kapuváry Magdolna osztályvezető jogtanácsos Telefon: 149-0107 Baranyi Ferenc: BÉKESSÉG! N agyapám, Baranyi Sándor, igen derék, de felette indulatos ember volt, szemének haragos villámlásai gyakorta bénították rémült-merevre a család ijedősebb tagjait. Karácsony és újév reggelén azonban a helyzet mindig gyökeresen megváltozott: nagyapám nyájassága már-már az olvadé- konyságig jutott el, a népes család minden egyes tagját kronológiai sorrendben végigcsókolta, majd vakítóra fényesített csizmában és még vakítóbbra fényesített lélekkel komótosan elindult az Isten háza felé. A kálvinista törvény ugyanis megköveteli, hogy az ünnepi úrvacsora előtt a haragos indulatoktól megtisztíttassék a lélek, az Úr asztalához csakis megbékélt szívvel lehet járulni, az „átölellek, emberiség” hatajmas schilleri humánumának a jegyében. így aztán minden derék hívő a sátoros ünnepek reggelén gyors ütemben kibékült haragosaival, bévül talán fogcsikorgatva, külsőleg, viszont krisztusi nyájasságot parancsolván magára. Nem volt ez igazi kibékülés, inkább csak felfüggesztése a haragnak, amely aztán az ünnepek elteltével még pirosabban virágzott tovább. Az esztendő többi napján már nem érvényesült a jámbor lelkiállapot ütésfogó kényszere: az emberek felfrissülve folytatták tovább a veszekedést, a csalást és az intrikát. No meg a heccelődést. Az imént már megidézett nagyapám kalapos volt egy Cegléd környéki községben. Szorgosan dolgozgatott a műhelyében minden nap, időnként felkerekedett és a sajátkezűleg előállított süvegeket, kalpagokat és egyéb fejfedőket maga árulta a környező falvak vásáraiban. Legjobb cimborája Hadák volt, a bicskakészítő mester, akinek remekbe szabott sza- lonnázó szerszámait még maga a híresneves Börcsök is megirigyelte volna Tolna-országban. Nagyapám és Hadák rendesen együtt utaztak a kirakodóvásárokra, ráérősen vonatkozva az akkor még korántsem muzeális vicinálisokon. Egy alkalommal Vezsenyből - vagy Dánszent- miklósról, esetleg a csemői szőlők közül - döcögtek hazafelé, szívükben a jól végzett munka csöndes örömével. S - tekintve, hogy étvágytalansággal csak a bánat jár - hamarosan előkerültek az iszákok- ból a jókora darab szalonnák is, sokára szikkadó, puha bélű falusi kenyérrel súlyosbítva. Szótlanul szalonnáztak, miközben a Duna-Tisza-közi táj egykedvűen szaladt el mellettük. Szaladt az akácos, a legelő, a faluszél. A szájukban meg le, a falat. Egyszercsak Hadák rábökött nagyapám bicskájára:- Hadák-féle kés ez?- Nem a.- Szégyeld magad, vén, kajla-bajszú kontár. Rossz néven veszem, hogy nem a hazai ipart támogatod. E zzel kikapta nagyapám kezéből a bicskát és kihajította a nyitott vonatablakon. A sértett nem szólt egy szót sem. A továbbiakban harapdálni volt kénytelen a szalonnát meg a kenyeret. (Volt még foga hozzá.) Aztán, néhány perc múlva, zsíros ujjúval felmutatott a harmadosztályú vasúti kocsi rozsdás fogasára.- Hát ez meg ott Baranyi-kalap?- Az biz nem.- Akkor már ketten szégyenkezünk. Ezzel, fogta a kalapot és a bicska után küldte. Hazáig aztán meg nem nyikkant volna egyikük sem. Mindez még a kora őszön történt. A kölcsönös némaság karácsonyig eltartott. Akkor aztán nagyanyámat, a nagykárolyi születésű Matesz Karolint átküldte az ura Hadákékhoz egy szemkápráztató, vadonatúj kalappal. Hadák meg a legbrilián- sabb bicskáját küldte el a Baranyi-portára a saját hitvesével. Szent volt a béke, legalábbis január másodikéig. Mert a heccek, kibabrálá- sok, bosszantások sorozata később mindig folytatódott, mindaddig, míg mind a ketten le nem csihadtak a sírban. Ejnye, hát miért van a békességnek és a szeretetnek karácsonykor meg újévkor a pünkösdje? Mármint a pünkösdi királysága? Itt lakom a Duna-parton, a Margit híd és az Árpád híd között. Naponta nézem, „hogy úszik el a dinnyehéj”. És ugyanolyan gondolataim támadnak, mint a nagy elődnek. (Bárcsak megfogalmazni is úgy tudnám őket!) A sok csip-csup és ádáz harcot, amiket őseink vívtak, mikor oldja végre már huzamos békévé az emlékezés?
