Hír 13 - XIII. Kerületi Hírnök, 1995 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1995. november / 6. szám
Kerületi gyermekkórus Japánban egyet-kettőt kiemelnék, amely sokakat érdekel. Ilyen például a héber nyelvtanfolyam, a Héra Tánccso-' port és a Computóra, ahol a 7-12 éves gyerekeknek ismertetjük meg számítógépes programok segítségével a Bibliát. Igyekszünk bemutatni, milyenek a zsidó tradíciók. Meglepően sok fiatal kíváncsi ezekre. Az idősebbek - köztük a holocaustot túlélők is - szívesen mesélnek a fiataloknak, akik kívánEgy rendezvény sikerét több tényező is befolyásolja, a szabadban rendezendőét elsősorban az időjárás. Nem csoda tehát, hogy szeptember 30-a előtti napon aggódva kémlelték az eget a verseny résztvevői. Bár szeles, de szerencsére - száraz-napos idő fogadta a szigetre érkező 128 diákot, a 16 kísérő tanárt, a vendégeket és rendezőket. A nyolc órai megnyitóra készen álltak' a berendezett RBV, egészségügyi, elméleti, futó, műszaki (gátépítési), és tűzoltó állomások. A sorsolás után máris indulhatott az egyes rajtszámú csapat. A gázálarc felvétele, szelencecsere, a tűzoltás csiak a gyökereikre. Mi nem akátjuk ezeket a fiatalokat zsidóvá tenni, csak meg szeretnénk nekik mutatni, hogyan kell embertársaink között élni tanulni, szórakozni. Filozófiánkat is úgy alakítottuk ki, hogy az idelátogatóknak is ez legyen a fontos. Mi tehát ebben a kulturált környezetben igyekszünk a fiatalok nevelését, szórakozását szolgálni. Kónya István képest öt iskolával több állt rajthoz. Ez azt jelenti, hogy a tanárok és diákok egyaránt hasznosnak ítélik a vetélkedőt. Általános és középiskolás kategóriában az alábbi iskolák nyertek helyezést: Középiskolás kategória: Megosztott I. helyezett: HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA (felkészítő tanár: Ternik Árpád) és VEREBÉLY LÁSZLÓ TECHN. (felkészítő tanár: Deme Henrik), III. helyezett: BERZSENYI DÁNIEL GIMN. (felkészítő tanár: Szenderfy Ferenc). Általános iskolás kategória: I. helyezett: DÓZSA Hokkaido szigetét a japánok csak a múlt század végén ítélték letelepedésre alkalmasnak, amikor a többi területen a népsűrűség túlnövekedése ezt kikényszerítette. Emiatt, valamint 1945. után az emigránsok tömeges visszatérése hatására megindult folyamat következtében napjainkban öt milliót meghaladó számú a helyi lakosság, ebből mintegy 1,8 millióan élnek Szapporó városában. A sziget fővárosa volt a színhelye az 1972-es téli olimpiának. Ide látogatott el kilenc napra a Gin-no-Szuzu (felnőtt) helyi kórus meghívására a Dózsa György úti Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola „Kis Harmonikus” nevű gyermekkórusa, pontosabban annak 25 tagja. Sok nehézség leküzdése után - mert ugyan a meghívók minden helyi költséget álltak, sőt az útiköltséghez is hozzájárultak, ám a repülőjegyek így is igen sokba kerültek - sikerült az utazás anyagi alapjait megteremteni, és szeptember 27-én délután a hosszú utazástól elfáradt társaság megérkezett Szapporóba. A vendéglátók már ekkor tanúbizonyságot tettek arról, hogy szinte hihetetlen módon ragaszkodnak az előre megtervezett programhoz, így a kórus mindjárt - átöltözés után - ünnepi vacsorával és rögtönzött koncerttel kezdte helyi programját. Ekkor és a későbbi napokon is a legtöbb gondot a nyolc órás időeltolódás jelentette. Budapesten éppen éjfél van, amikor ott már reggel nyolc órakor kezdődik a nap. Nehézségek ide vagy oda, fantasztikus kilenc nap volt. Vendéglátóink minden elkövettek, hogy a Kodály Zoltán hazájából érkezett gyerekek minél több helyen szerepeljenek. Tanimoto szenszej (Taiimoto tanár úr) még magától Kodály tanár úrtól tanulta módszerét, és elévülhetetlen érdeme van abban, hogy hazánkon túl a világon másodikként Japán az az ország, ahol a Kodály-módszert leginkább alkalmazzák a tanításban. Lánya, Szatoko már a pesti Zeneakadémia zongora-tanszakán végzett, és tolmácsolása sokat segített abban, hogy a kórus ne érezze idegenként magát a távoli iskolákban és koncerttermekben. Hogy mi volt a fantasztikus? Önmagában nem az, hogy a kórust fogadta Szapporó polgármestere, Hokkaido prefektusának titkára, és sok más fontos ember. Önmagában az sem, hogy mindenki díszoklevelet kapott Kuri- jama polgármesterétől, hogy visszavárják a városba. A csodálatos élményt az a szeretet és megbecsülés jelentette, ami a legkisebb iskolás gyerektől az idős emberig a vendéglátók részéről megnyilvánult. Szinte nyomasztó volt, hogy a szereplések után mindenütt síró gyerekek és felnőttek búcsúztak a kórustól. Óriási élmény volt az a hangverseny, amit a gyerekek, két másik helyi gyermekkórussal együtt Szapporó legszebb koncerttermében adtak. Á szó legnemesebb értelmében profi szereplés volt. Sok japán barátot sikerült szerezni ezen az úton. Az élet sajnálatos tényei miatt ezen barátságoknak csak kis része marad majd meg hosszútávon, de mégis őszintén hangozott mindenki részéről a búcsú: szajonara, a viszontlátásra. Ha semmi mást nem tanultak a gyerekek ezen az úton, „csak” azt, hogy a vállalt kötele-, zettségeket minden áron tartani kell, és azt, hogy egy, a mienktől gyökeresen különböző társadalomban is érző és szerető emberek élnek, már nem volt hiába az egész... azaz: Egerfai József 128 diák versenye Izgalmas nap a Népszigeten Egy versenyszám: tűzoltó célba fecskendezés még azoknak a „rutinos” versenyzőknek is izgalmas pillanatokat szereztek, akik minden évben résztvesznek a versenyen. Az akadályok leküzdése után a gyerekek közepes nehézségűnek ‘ítélték a feladatokat. Ennek némileg ellentmondani látszik az egészségügyi állomás parancsnokának véleménye, amely szerint a diákok elsősegély nyújtási ismeretei kissé hiányosak - ami természetes is, hiszen sehol nem tanulják -, ezért jó lenne a kerületi Vöröskereszt szervezettel közösen - amennyiben igény van rá - rövid, de tartalmas tanfolyamot szervezni. Az eredményhirdetés minden verseny csúcspontja. Az okleveleket, kupákat ajándékokat dr. Tóth József polgármester adta át néhány elismerő gondolat kíséretében. Mindenekelőtt örvendetesnek tartotta, hogy az elmúlt évhez GYÖRGY ALT. ISK. (felkészítő tanár: Szabó Csaba), II. helyezett: PANNÓNIA ÁLT. ISK. (felkészítő tanár: Fecskovics Csaba), III. helyezett: GYÖNGYÖSI SÉTÁNY ÁLT. ISK. (felkészítő tanár: Farkas Attila). A Polgármesteri Hivatal sport- csoportjának munkatársai - akik minden évben segítséget nyújtanak a Polgári Védelmi Parancsnokságnak a verseny lebonyolításához - idén mászófal felállításával, kötélcsúzdával örvendeztették meg a gyerekeket. Ennyi program után jólesett az ebéd a Kétevezős csárdában. ‘ A verseny összegezéseként elmondható, hogy a gyerekek a felnőttek komolyságával oldották meg a feladatokat, a felnőttek pedig gyerekes izgalommal szurkoltak mindehhez. Széphalmi Ildikó „A szó legszorosabb értelmében profi szereplés volt” 12