Hír 13 - XIII. Kerületi Hírnök, 1995 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1995. május / 1. szám

intézményeinek a működési költségeit finanszírozta. Ez a folyamat csak rövid távon lehet megoldás. Hosszú távon lehetetlenné teszi az önkormányzat működését. Az 1995. évi költségvetés A lakást nem terheli Júliustól építmény- és telekadó kiadási főtételét 6 240 748 000 forintban bevételi főtételét 6 240 748 000 forintban állapította meg a képviselő-testület. Ki nem elégített ágazati igényként 1 763 024 000 forintot tart nyilván az önkormányzat. Az ez évi költ­ségvetés előirányzatai igen feszítettek. A működtetési célú bevételek között csökkenő arányt képvisel az állami hozzájárulás. Gondot okoz az is, hogy a költségek növekedése ellenére a normatívákat változatlan összegben hagyta jóvá az Országgyűlés. így hát a kerület felhalmozási és tőke jellegű bevételeinek egy részét is be kell vonni a működtetési feladatok finanszírozásába. A viszonylag magas ki nem elégített ágazati igények abból fakad­nak, hogy a nem tervezett többletbevétel estén legelőször az egyensú­lyi problémákat kell megoldani és csak ezután lehet a legindokoltabb többletigények kielégítésével foglalkozni. Ugyanakkor szükség van az intézményekben meglévő belső tartalékok feltárására és az intézmény- hálózat reformjára. A kiadások visszafogása szükségszerűen elsődlegesen a beruházá­sokat és a tartalékokat érinti. A pénzügyi nehézségek ellenére az önkormányzati intézmények működőképességének fenntartása, ha szűkös körülmények között is, biztosítva van. A kerületnek nincs szüksége hitelfelvételre. Egy csomagtervet is elfogadott el a testület a március 28-i ülésén. * Ez .tartalmazza a kerület vagyongazdálkodási koncepcióját, a kerület vagyonrendeletét és a Vagyonkezelő Részvénytársaság létrehozásáról szóló döntést. A Vagyonkezelő Rt. létrehozásának a gazdasági háttere és indoka az a szándék és felismerés, hogy a hatósági-hivatali jogkört szét kell választani a tulajdonosi jogkörtől. A közigazgatással és közszolgálta­tással kapcsolatos hatósági tevékenység maradna a hivatali apparátus­ban, a piaci-gazdasági tevékenység pedig átkerülne a Vagyonkezelő Rt.-hez. Az Rt. tevékenysége július elsején indulna. Ezzel egy új mozgásformát adnának az önkormányzati vagyonnak, amely megfelelő .vagyonkezeléssel biztosítani tudja az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet, meg tudja állítani a vagyon­felélést és vagyonvesztést, és középtávon többletbevételt realizálna a felújításra és fejlesztésre is. Ez a kerületben értékmegőrzést-értéknö- vekedést jelentene. Az alaptőke nagyságával kapcsolatban még folynak a pénzügyi elemzések és a hatásvizsgálatok. Az Rt. egyszemélyes, zártkörű rész­vénytársaság lesz, amelynek egyszemélyi tulajdonosa a XIII. kerületi önkormányzat. A testület kb. 50-60 fős részvénytársasági személyzet­tel számol. Ennek 90%-a a jelenlegi apparátusból kerülne ki, 10%-a pedig külső szakemberekből állna. A kb. 20 fős központi irányítás élén az elnök-vezérigazgató, egy 7 fős felügyelő bizottság és egy 5 fős igazgatóság működne. Az a tény, hogy a felügyelő-bizottságot és az igazgatóságot az ön- kormányzati testület választja meg, valamint az, hogy az önkormányzat és a Vagyonkezelő Rt. között szindikátusi szerződés jön létre, megfelelő biztosítékot ad a vagyonkezelés törvényességére és célszerűségére. Vagyis arra, hogy az önkormányzati vagyon kezelése a jogszabá­lyoknak és a XIII. kerületi lakosság érdekeinek messzemenő figyelem­be vételével és betartásával, a vagyonkezelési folyamat állandó ellen­őrzése és naprakész információs követése mellett történjen. Az önkormányzat április 11-i tes­tületi ülésén megvitatta az épít­ményadó és telekadó bevezetésé­ről szóló előterjesztést, s megal­kotta e két új adónemre vonatko­zó rendeletét. Az ennek indokát és lényegét illető felvilágosításért Kása Attilához, a kerületi adócso­port vezetőjéhez fordultunk.- Miért kellett kitalálni az adózás új formáit?- Koránt sincs új és általunk kitalált adókról szó - jelenti ki a téma illetékese. - Az öt évvel eze­lőtti 1990. évi C. törvény felhatal­mazása és rendelkezései szerint a települési önkormányzatok kép- viselő-testületei az illetékességi területükön jogosultak vagyoni tí­pusú adók, kommunális jellegű adók, továbbá helyi iparűzési adó bevezetésére. Ez tehát a törvény által biztosított lehetőség. Kerüle­tünk önkormányzata a vagyoni tí­pusú adókból az építményadót és a telekadót választotta.- Miért éppen e kettőt?- Mert ez nem a lakosság szé­les rétegeit terheli. Acél éppen az, hogy e rétegek érdekeit szolgáló, helyzetüket könnyítő önkormány­zati kiadások egy részének fede­zetére teremtsen bevételi forrást a két helyi adó. Ezek inkább a va­gyonhoz, a tulajdonhoz, a gazdál­kodáshoz kötődnek. Olyan tár­gyakhoz és tevékenységekhez, amelyekből az adózóknak bevéte­lük is származhat.- Mit terhel az építményadó?- A nem lakás céljára szolgá­ló épületeket, épületrészeket. Pél­dául garázsokat, üzlethelyisége­ket, műhelyeket, irodákat.- Mi az építményadó alapja és mértéke?- A felsorolt építmények négyzetméterekben számított hasznos alapterülete. Minden egész négyzetméter után évi 200 forint adót kell fizetni.- És hogyan áll ez a telek­adóra?- E tekintetben adókötelezett­ség terheli az önkormányzat ille­tékességi területén lévő beépítet­len belterületi üres telkeket, föld­részleteket. Az adó alapja a telek négyzetméterben számított hasz­nos alapterülete. A telekadó mér­téke négyzetméterenként 100 fo­rint évente. Hozzá kell tennem, hogy a telekadó várakozásaink szerint ösztönzésül szolgál az üres telkek, az úgynevezett foghí­jas területek beépítésére, ami nem csak az üres telkek után kirótt adók fizetőnek, hanem mindnyá­junknak is érdeke.- Mennyi bevételre számíta­nak a két adóból?- A rendelettervezet elő­terjesztésében a becsült adózók száma mintegy 5-6000. ’Tőlük évi 40-50 milliós bevétellel szá­molunk. Természetesen minden­nek kezelése valamelyes költség­gel is jár, az erre szolgáló számí­tógépes program azonban már ké­szen áll.- Tartalmazza-e a rendelet az adómentesség, az adómérséklés és az adóelengedés feltételeit is?- Természetesen. A rendelet teljes szövege az ügyfélszolgálati irodánkon rendelkezésre áll. Annyit kiemelnék belőle, hogy mind az építmény-, mind a telek­adót két egyenlő részletben min­den év március 15-ig és szeptem­ber 15-ig kell megfizetni. Ez pót­lékmentességet biztosít. Késedel­mes teljesítés esetén késedelmi kamatot számítunk fel. A beveze­tés évében az adó megfizetése egyösszegben szeptember 15-ig esedékes.- Mikortól?- A rendelet hatályba lépésé­től, ez év július elsejétől. De az adózónak adókötelezettségét már a rendelet kihirdetésétől számított 15 napon belül az e célra szolgáló nyomtatványon bevallás útján kell az önkormányzat adóhatósá­gánál bejelenteni - fejezte be tá­jékoztatását Kása Attila, az adó­csoport vezetője. Mindenkit szeretettel vár az Angyalföldért Egyesület Öt éve működik a Váci út 50. sz. alatt ez az egyesület. Tagjai főleg a XIII. kerület lakosaiból verbuválódnak, de máshonnan is ide.látogatnak Az egye­sület pártsemleges. Különféle világné­zetű, eltérő politikai nézeteket valló emberek gyűlnek itt össze, hogy köz­vetlen társadalmi és egyéni kérdésekre kapjanak választ. Az egyesület nemze­dékeket fog össze. Működik keretei között babaklub, amely a kicsiny gyer­mekek és anyák találkozóhelye min­den kedden délután fél 4-től 6 óráig. A mozgássérültek és az érszűkülete- sek köre is rendszeresen jön össze. Az Angyalföldért Egyesület idősek, ele­sett emberek számára ad tanácsokat és nyújt baráti, kézzelfogható segítsé­get. A gerontológiai előadásokat igen sokan látogatják. Ausztriába, Bakony- bélbe, Visegrádra, Esztergomba szer­vezett kedvezményes kirándulások el­sősorban ennek a vékonypénzű társa­dalmi rétegnek szólnak. Munkáját úgy kívánja eredményessé tenni, hogy kapcsolatot tart fenn a Xin. kerületi önkormányzattal. Nem egyszer láto­gattak el ide, a Váci út 50-be önkor­mányzati vezetők és képviselők. Az egyesület folyamatos kapcsolatot tart fenn a civil parlamenttel, a Magyar Békeszövetséggel. Az egyesület által szervezett lakossági fórumokon egészségügyi, közbiztonsági, közgaz­dasági témák kerültek napirendre. Az egyesület utolsó közgyűlésén, 1995. január 26-án elnöknek Bogár Já­nosnál, alelnöknek pedig Matuz Lász­lót és Hídvégi Lászlót választották. Az Angyalföldért Egyesület min­denkit szeretettel vár, főleg a XIII. ke­rület lakói közül. Ügyelet hétfőtől csütörtökig 9-13 óra között van, ese­tenként még délután is. (d. á.) 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom