Hír 13 - XIII. Kerületi Hírnök, 1995 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1995. augusztus / 3. szám
A szociális és egészségügyi bizottság munkájáról Kezdeményezések a segélyezés hatékonyságáért A tizenegy tagú egészségügyi és szociális bizottság elnöke, Ecseghy Ágnes elsőként azt mondja el, hogy mind behatóbban foglalkoznak a kerület szociális gondjaival s a lehetőségekhez mért leghatékonyabb megoldásaikkal. Ezt azért is tehetik, mert az egészségügy nem kevésbé súlyos problémáinak gondozását fokozatosan átveszi a most létrejövő Egészségügyi Szolgálat. Következésképp beszélgetésünk szociális ügyek körül forog.- Abból kell kiindulnunk - mondja Ecseghy Ágnes -, hogy kerületünkben is egyre szűkül a segélyezésre és a szociális területre fordítható pénzekeret - ennek egyéves összege, ugyanúgy, mint tavaly: kettőszáz millió forint -, ugyanakkor egyre növekszik az a réteg, amelyik szeretné a segélyeket igénybe venni. Ez óhatatlanul feszültségekhez vezet, hiszen nem tudjuk azt adni, amit korábban. Már felülvizsgáltuk a segélyezési rende- letünket, és ennek folytán, sajnos, csökkentenünk kellett az egyszerre kiosztható segély összegét.- De hát nyilván nem nyugszanak bele ebbe a szomorú lénybe...- Új megoldásokat keresünk. Szeretnénk a pénzbeni támogatásról áthelyezni a hangsúlyt a természetbeni segélyezésre. Olyan körülményeket szeretnénk teremteni, hogy a rászorulók kedvezőbben tudjanak alapvető árucikkeket vásárolni, esetleg ruházkodni is, de úgy, hogy ezt a segítséget ne tudják másra fordítani. Már több üzlethálózatot megvizsgáltunk ebből a célból, de elfogadható formát a részünkről nem találtunk.- Nyilvánvalóan ez a szolgáltatás profitorientálton nem megoldható, ugye?- Úgy látjuk, az lenne célszerű, ha maga a kerületi önkormányzat hozna létre diszkont jellegű árusítóhelyeket, ahol csakis azok a személyek szerezhetnék be kedvezményesen a létfenntartási árucikkeket, akiket erre, igazolt rászorultságuk folytán, az önkormányzat kijelöl, így az árucikkeket nagyban, esetleg közvetlenül a gyártóktól beszerezve és csupán a fenntartás költségeit felszámítva, nonprofit alapon láthatnánk el a segélyezetteket. Ettől a lépéstől azt várjuk, hogy nagyobb értékű segélyhez juttathatjuk az —-ügyfeleinket, és eredményesebben védhetjük ki az inflációs értékcsökkenést.- De minden háztartásnak vannak egyéb, a boltban meg nem vásárolható rezsitételei is.- Igen, s ennek a részleges fedezésére szolgál, megfelelő feltételek mellett természetesen, a lakásfenntartási hozzájárulás. Szeretnénk azonban elérni, hogy azokat, akiket támogatunk, ésszerű takarékosságra is szoktassuk. Mert az ő körükben is tapasztalunk pazarlást, például a villanyáram- és a gázfogyasztásban. Tervezzük kártyás gázórák beállítását azokhoz, akik gázzal fűtenek, így talán takarékosabban bánnak a drága energiával. Hiszen ha ráadásul a fogyasztásuk díját ki sem fizetik, nincs akire azt áthárítsák. Mostanában a díjbeszedők kezdenek szigorúbban fellépni a hátralékosokkal. Közülük sokan minket próbálnak elárasztani az igényükkel, hogy szociális alapon rendezzük évekre visszamenően kifizetetlen közüzemi számláikat, amelyek horribilis összegekre rúgnak. Figyelmeztetésül meg kell mondanunk, hogy erre nekünk nincs fedezetünk, s nem is érezzük a feladatkörünkbe tartozónak.- A segély bármelyik módjáról szólunk, mindenképp fontos, hogy csak olyanoknak jusson belőle, akiknek ez a létfenntartásukat jelenti- A lakosság sem nézi jó szemmel, hogy a segélyeket igénybe vevők többsége erre nem jogosult, hanem egyszerűen önmagát jelöli ki rá. Életmódnak fogja fel, hogy ahonnan csak lehet, felveszi a segélyeket, közben esetleg feketemunkát végez, s így egészen jól megél. Elhatároztuk, előlük minden kiskaput bezárunk. Tüzetesen megnézzük, ki kaphat segélyt, s milyen összegűt. Aki eddig az írásos nyilatkozatában nem tüntette fel őszintén, hogy mivel rendelkezik, átmehetett a szűrőn. A közeljövőben, számító- gépes program segítségével, a segélyezést intéző előadó sokkal megbízhatóbban ellenőrizheti az adatok valódiságát.- Egyre több teher nehezedik tehát a szociális munka végzőire?- Vállalnunk kell. De szeretnénk ésszerűbben osztozni is rajta. Ismeretes, hogy kerületünkben is több karitatív szervezet dolgozik, amelyek szintén osztanak segélyeket főleg csomagok, élelmiszer és ruhatázati juttatások formájában. Van egy réteg, amelyik már gondosan feltérképezte ezeket a segélyező helyeket, állíthatom, hogy jobban, mint az önkormányzat. Végigjárják e szervezeteket, viszik, amit kapnak, részükre ez egy jó bevételi forrás. Most elindítottunk egy folyamatot. Először is leültünk a kerületi karitatív szervezetek vezetőivel, hogy a megfelelő információáramlás útján nyilvánossá lehessük, ők milyen segélyeket nyújtanak, és kiszűrhessük azokat, akik mindenütt megjelennek ezekért. A jövőben minden hónapban összejövünk a karitatív intézmények vezetőivel a jobb együttműködés érdekében.- Úgy gondolom, hogy a jogosulatlanul, élősdi módon, a rászorulók kárára támogatást igénylők elleni védekezéssel teljesen egyenrangú feladat azoknak a megkeresése és felkarolása, akik valóban nem tudják magukat fenntartani önkormányzati és társadalmi támogatás nélkül, éheznek és nyomorognak, de elesettségük vagy szemérmességük miatt vagy emberi méltóságuk megvédésének tudatában nem fordulnak segélyért sehova. Ráadásul őket nemcsak anyagilag illő támogatni, hanem erkölcsileg is, egyrészt, hogy ne azonosíthassák őket az előzőekben tárgyalt „tarhás” rétegekkel, másrészt semmi esetre se érezhessék magukat elveszett, senkinek sem kellő, felesleges embereknek amiatt, fnert támogatásra szorulnak Ezt a kötelező figyelem, a szolidaritás, az emberi jóérzés így diktálja.- Ezzel a felismeréssel és az említett tulajdonságokkal a bizottságunk tagjai is kivétel nélkül rendelkeznek. De nekünk mindezt kötelességünk szakmailag is megfogalmazni és megszervezni. A kerület szociális térképét most készítjük el, amely a rendelkezésünkre álló adatok alapján kimutatja, hogy mely területrészeken milyen a segélyezések gyakorisága, hol milyenek a jövedelmi viszonyok, s hol találhatók azok a fehér foltok, ahová szociális tevékenységünkkel még el kell érnünk. így juthatunk el fokozatosan azokhoz, akik részünkről törődésre tarthatnak számot, de nem jelentkeznek, nem jönnek be hozzánk. Következésképp nekünk kell hozzájuk mennünk.- Ebben segíthet a térkép, de másképp ez nem mehet, mint nagyfokú emberi odafigyeléssel és szervezettséggel. Helyesen vélekedem?- A mi kerületünk is gondozási központokra van felosztva, a szervezettség tehát adott, ha talán nem is elégséges. A szociális gondozók szinte minden házba bejáratosak, hiszen a magukat ellátni nem tudó emberekhez ebédet hordanak, gyógyszereiket beszerzik, fürdetik őkét, takarítanak rájuk. Ha ezek az emberek elégedettek a gondozók nehéz szolgálatával, ha a gondozók elnyerik a bizalmukat, könnyebb lesz körülnézniük a házakban, felmérni az ottani további kielégítetlen szociális szükségleteket. De ebben a ház minden lakója is segíthet, kiváltképp ha szomszédságukban olyan ínséget szenvedők laknak, akikre felhívhatják a figyelmünket.- Törvény írja elő ugyebár, hogy minden segélyezési kérelem elbírálásához környezettanulmány szükséges az igénylő lakásán. Hadd kérdezzem meg, eléggé reális kép nyerhető-e el ezeken a látogatásokon?- Sajnos, tapasztalataink azt mutatják, hogy a környezettanulmányok nem tárják fel kellő alapossággal a segélyt kérők családi, emberi, anyagi helyzetét. Egy rövid körülnézés a lakásban erre nem alkalmas. De ugyanez talán az úgynevezett tanulmányozást végzőkre is elmondható. Nem rendelkeznek azzal a felkészültséggel és alkalmassággal, hogy a rejtettebb tényezők feltáruljanak előttük. De rávilágíthatok ennek a másik oldalára is. Nem egy helyen találkozhatnak a tanulmányozók fenyegető, megfélemlítő magatartással is, ha nem javasolják segélyre a kérelmezőket, így a jelenlegi módon a környezettanulmány ugyan kötelező, ám formális eljárásnak nevezhető.- A szociális segítés egyik - mind a rászorulóknak mind a lakosoknak egyaránt - előnyös módja, ha közhasznú munkák elvégzésével foglalkoztatják a tartósan munka- nélkülieket. Ez hogyan működik kerületünkben?- Bevezettük mi is a közhasznú munkát egy pályázat segítségével, ami azt jelenti, hogy a Fővárosi Munkaügyi Központ a bérjellegű kifizetések egy részét átvállalta. Ebben az évben ötven fő közhasznú foglalkoztatására van keret. A szervezés ránk várt, illetve a Sima Út Kft.-re. Május elsejével indult az akció, de a kezdeti tapasztalatok cseppet sem kedvezők. Hiába küldtek hozzánk jelentkezőket, három közül ha egy vállalta el a felkínált munkát. Holott így jobban járnának, hiszen a szakmák átlagbére magasabb, mint a munkanélküli járadék vagy a jövedelempótló támogatás. Ez is jelzi, hogy jobban körül kell néznünk a rászorultság megítélésében. A közhasznú munka keretében most már hat kerületi parkot tudunk őriztetni. Ez még kevés, ezenkívül munkába állítottunk néhány szakembert, akik a kisebb-na- gyobb szerelési, javítási munkákat elvégzik azok lakásában, akiknek erre már nem telik.- Bizottságuk mennyire nyitott a felvilágosításért vagy bejelentéssel, panasszal, még inkább ötletekkel, javaslatokkal, segíteni akarással önökhöz forduló intézmények és lakosok előtt? Ecseghy Ágnes a búcsúzó kérdésre is nyíltan válaszol.- Ha az ügy közérdekű, mint eddig is, ezután is megkereshetők vagyunk. Akik pedig nekünk segíteni, velünk együttműködni vagy bírálni akarnak, azokat megfelelő témájú bizottsági ülésünkre szívesen meghívjuk és meghallgatjuk. Sas György * Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy kerületi közhasznú munkára 51 főt felvettek, s így a létszám- keret betelt 4