Hír 13 - XIII. Kerületi Hírnök, 1995 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1995. május / 1. szám

Százéves varázslat: a mozi Hova tűnt a Diana, a Délibáb, a Dósa? Hallod-e Rozika, te, gyerünk a mozi­ba be, tudok egy olyan mozit, hogy valami csuda... - cseng vissza még ma is nagynéha a régmúltból az édes hívogató sláger. Az a csudamozi még néma volt, nem tudott beszélni, máris világhódító volt. Sőt, hódítani lehetett vele a kisebb pénzű gavalléroknak is, amint az idézett dal bizonyítja. A kedves, az elandalító, a rémítő, a felzaklató, a megríkató-megnevettető, a szívdobogtató, az őszinte, a hazug, az okosító, a butító, a mindennél nép­szerűbb mozi az idén százéves. Köz­tudott, hogy 1895. december 28-án Párizsban, a Boulevard des Capu- cines-en, a Grand Café indiai szalon­jában tartották az első belépőjegyes mozielőadást. Fél év sem telt bele, a mozi megérkezett Magyarországra is. 1896 június havában nyílt meg az első mozgóképszínház az Andrássy út 41- ben. A fővárosi közönséget úgy lát­szik felkészületlenül érte, meg annyi más újdonság és látnivaló volt a nagy­szabású milleneumi kiállításon, hogy az első mozink hamar becsukott. Az ezt követő évek a vándormozik kora volt, s ezzel máris a százéves sztori­hoz kapcsolódik Angyalföld és kör­nyéke mozitörténelme. A hazai mozizás úttörő személyisé­ge, az 1858-ban született Winkler Lambert 1902-ben alapította sátoros moziját. Azzal bejárta az egész orszá­got. Eközben juthatott el Budapesten a mai Lehel út és Róbert Károly körút sarkára (úgy mondják, akkor még Hajcsár útnak hívták, s itt volt erede­tileg a Lehel-piac is). Élénk forgalmú Már csak a fotó őrzi az emlékét... (Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményből) Rejtvény Csillagok a filmvilág egén A mozi százéves története alatt nem lehetett volna meg népszerű színészei, színésznői - a filmsztárok óriási vonzereje nélkül. Nevüket, arcukat ismerte, művészetüket, egyéniségüket szerette a világ. Sőt, volt akiét istenítette. Sokan bevonultak a halhatatlanságba. Soha le nem hulló csillagok maradtak. Legendás alakjaik közül közlünk itt két fotóportrét. Az Önök dolga - ameny- nyiben kedvük tartja - a felismerésük. Kit ábrázol az 1-es és kit a 2-es kép? 1. 2. A választ levelezőlapon küldjék be május 20-ig a XIII. kerületi Hírnök szer­kesztőségébe. Levélcím: 1399 Budapest, Pf. 652. A helyes megfejtők között lOx 2-2 mozijegyet sorsolunk ki. Megfejtés és névsor a következő számunkban. helynek ítélhette meg, mert itt, e vá­sározó központban ütötte fel időnként a sátoros moziját. A helyválasztás üz­letileg olyannyira bevált, hogy 1912- ben állandó kőmozit épített ide, ame­lyet már két év múlva ezerszemélyes­re nagyobbított. Ez volt a negyvenes évek elejéig Angyalföld kedvelt „mo­zipalotája”, a Winkler mozi, amely akkor a Délibáb nevet vette fel, válto­zatlan látogatottsággal. A második vi­lágháború után keresztelték át ugyan­ezt a mozit Dózsa filmszínháznak.' Akik megfordultak benne a maiak kö­zül, tudják, hogy a Dózsa volt An­gyalföld nagy befogadóképességű premiermozija. De már csak az emlé­kezet őrizheti. Volt, nincs. Nemcsak a mozikonjunktúra leáldozása végzett vele, hanem helyszínének nagyarányú építészeti fellendülése is. Immár kevesen emlékezhetnek vi­szont a Váci út és a Dráva utca sarkán hajdanvolt Nép mozgóra. Nemes hom­lokzatú önálló építmény volt, ám belül eléggé szomorú hodály. Filléres hely- árai révén az ezen a tájon nagy szám­ban élő szegény emberek - vagy aho­gyan a neve is hirdette: a nép - kedvenc szórakozóhelyei közé számított. Jobbá­ra úgynevezett piff-puff filmeket ját­szott. Az abszolút sztár itt a Tom Mix nevű híres színész volt, a „kovboj” ki­rály, üvöltő colijával és elmaradhatatlan Tony lovával. Ma már e mozit is hiába keresnénk, a hűlt helyét találjuk. A Nép nagy mozi volt, de kisebb tár­sai régen egész Budapestet behálózták. Általában „kispiszkosnak” nevezték őket. Padlójuk teli volt köpködve tök­mag és szotyola héjával. Akkor még nem volt divatban a popcorn, bár isme­retes volt pattogatott kukorica néven. A mozikban a szünetekben friss vizet, pe­recet, cukrot, csokoládét hordoztak körbe és kínálgattak hangos szóval, mi­közben illatosító pumpával szórták a pacsulit a nézőtér elhasználódott leve­gőjének a feledtetésére. Akinek akkoriban kedve szottyant moziba menni, nemigen kellett a la­kásától két-három sarokkal messzebb­re fáradnia. Beugorhatott például a Visegrádi utca 15. nyitott udvarában lévő kis Diana mozgóba. Ugyan van-e még, aki itt látta a némafilmek zongo­rával kísért ugrálós képeit? De ugyan­így, csak később, tűnt a múlt ködébe a Váci út 150. alól a Hazám mozi; a metró Forgách utcai megállójának a lejárata van a helyén. Ellenben áll még, igaz, „ramaty” állapotban a Szent László úton a volt Béke mozi épülete. Ma a Zichy Galéria raktára van benne. De azért nem minden ősmozi lett az enyészeté. A mai XIII. kerület leg­régibb mozija a kéttermes artkino, a Szindbád a Szent István körúton. 1911-ben alapították Elit mozgó né­ven, aztán úgy negyven év múltán Ta­nács mozi lett. Az újabbkori filmszín­házak közé sorolható a Hollán Ernő utca 7-ben létrehozott Lloyd, mai ne­vén Duna. Valamivel ifjabb a Hege­dűs Gyula 65-ben 1939-ben megnyílt Ipoly, amely ma L’amour néven az erotikának hódol. A Kossuth a Váci út 14. alatt egyike azon kevés filmszín­házaknak, amelyek a főváros ostroma után jöttek létre. Eredeti óriási méretű nézőteréből később egy nagy- és egy kamaratermet alakítottak ki, amelyek­ben párhuzamosan reggeltől estig tart a vetítés. S ezzel már be is jártuk a XIII. ke­rület mozikrónikáját és mozitérképét. Eléggé különös képet mutat. A mozi centenáriumára Angyalföldnek egyet­len mozija sem maradt, holott az utóbbi évtizedekben népes lakótele­pek épültek fel errefelé. Persze, ami igaz, az igaz: aki ma mozizni akar, otthon is maradhat. Ott a tévé, esetleg a video. Ha meg egy újonnan bemu­tatott filmre vágyik, metróra száll és öt-tíz perc múlva a Nagykörút vagy Újpest egyik mozijában köthet ki. S hogy manapság Rozikát köny- nyebb-e vagy nehezebb moziba csábí­tani? Annyi biztos, hogy a gavallérnak ma mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Drága a mozijegy. Egy százasból már csak a mozi életkora jön ki... Mindazonáltal a száz év alatt a mo­zi mitsem öregedett. Sőt, fiatalabb, modernebb, dinamikusabb, mint vala­ha. Megünneplésére már nagyon ké­szül a világ. S. Gy. A Hazám mozinak is hűlt helye van 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom