Hír 13, 1994 (3. évfolyam, 1-12. szám)
8-9. szám
Lapunk olvasói előtt ismertek azok a problémák és botrányok, melyek korábban a XIII. kerületi lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos önkormányzati munkát időnként kísérték. Lassan befejeződik egy 4 éves önkormányzati periódus, ezért megkértük dr. Kőmíves Istvánt, az Elidegenítési Iroda vezetőjét, tájékoztassa olvasóinkat az elidegenítés jelenlegi helyzetéről. L. Gy.: Az Elidegenítési Iroda megalakulása óta rendeződni látszanak az elidegenítési problémák. Kérem, foglalja össze olvasóinknak 1993. január 1-je óta végzett tevékenységüket. K. I.: 1993. január 1-jével jött létre az Elidegenítési Iroda, mely 1993. augusztus végére átvette a korábbi, a testület által végelszámolási eljárás során megszüntetni rendelt Társasház Kft. anyagait. Az alvállalkozói háttér szakmai megrostálásával, az elidegenítés folyamatos szakmai, jogi korrekciójával sikerült elérni, hogy az elmúlt időszakban, éves szinten közel 3000 lakás, illetve helyiség kerül értékesítésre. Az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásnak és a képviselő-testület rendeletének megfelelően folyamatosan idegenítjük el a jogszabályok szerint elidegeníthető lakásokat és helyiségeket. Sajnálatos, hogy a kerületben 1969 óta senkinek sem jutott eszébe egy elidegenítési koncepció, egy elidegenítési terv megalkotása, így ez a folyamat meglehetősen áttekinthetetlenül és a dolog természeténél fogva mindig a kisebb ellenállás irányába haladt. Az elidegenítési folyamat végére maradtak az úgynevezett zűrös ügyek, és szinte alig van már rutinból elidegeníthető épület. L. Gy.: Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a bérlők nem vásárolhatják meg bérleményeiket? K. I.: Nem. Szeretném a HÍR 13 olvasóit megnyugtatni, hogy hatályos jogszabály és a kerület rendeletéi is kötelezik az elidegenítést végző szervezetet, hogy az elidegenítés érdekében oldják meg azokat a problémákat, amelyek az elidegenítést gátolják. Itt elsősorban telekmegosztási, telekrendezési problémák vannak, de sikerült egy olyan apparátust, háttér- szakértői gárdát az ügynek megnyerni, akik tapaszMegvehetők-e a lakások? talatukkal, felkészültségükkel garanciát nyújtanak arra, hogy ezek az ügyek is idővel rendeződjenek. L. Gy Ez azt jelenti, hogy mindenki, aki meg akarja lakását vásárolni, előbb-utóbb megveheti? K. I.: Sajnos nem. Csak azt tudjuk bérlőnek eladni, ami a miénk. Változatlanul nincs lehetőség olyan ingatlanok, lakások, helyiségek elidegenítésére, amelyeknek önkormányzatunk nem telekkönyvi tulajdonosa. Ezeket az ingatlanokat a bérlők csak a tulajdonostól - például főváros - vásárolhatják meg. Ugyanakkor tájékoztatni kívánom olvasóinkat, hogy kerületünk folyamatosan tárgyalásokat folytat a fővárossal a vitás tulajdonú ingatlanok átadása érdekében, hogy ezeket a bérlőknek eladhassuk. L. Gy.: Hol tart az elidegenítés a XIII. kerületben? Kérem, tájékoztassa a HÍR 13 olvasóit, milyen időszakon belül várható az elidegenítés befejezése? K. I.: Nyilvántartásunk szerint a létrejött adásvételi szerződések száma már meghaladta a 18 ezret, ez a kerületi összlakás- állomány több mint 50%-a. Az elidegeníthető lakás- és helyiségállomány további részére már megkötöttük a megbízási szerződéseket, folynak a felmérések, folyamatosan mennek ki az eladási ajánlatok. Az új jogszabály észrevételezési jogot biztosít a leendő vevőnek a Társas- háztulajdont Alapító Okirat tartalmára, folynak az egyeztetések. Remélem, hogy a jelenlegi készültségi fok mellett a lakások és helyiségek elidegenítése - mint tömeges feladat - 1995 első félévére lezárul. L. Gy .: Erre az időpontra aki meg akarja venni a lakását, mind megveheti? K. I.: Túlzott és megalapozatlan optimizmus és magasfokú szakmai hozzá nem értés lenne a részemről, ha erre a kérdésre igennel válaszolnék. Egy olyan folyamatról van szó, amelynek csak a tömeges jellege fog megszűnni. Maga az elidegenítés még hosszú időn keresztül folytatódni fog. Sok esetben államigazgatási, sőt bírósági eljárás kell hogy megelőzze az elidegenítést, és ismert, hogy ezek az ügyek gyakran 4-5 évig is elhúzódhatnak. Azon vagyunk, hogy ne legyen elfelejtett ügy, akármilyen nehéznek tűnik a probléma. Ha saját felkészültségünk a megoldáshoz kevés, külső szakértők bevonásával eljárunk az elidegenítést gátló okok megszüntetése érdekében. L. Gy.: Többször említette Kőmíves úr, hogy az elidegeníthető lakások és helyiségek eladása érdekében dolgoznak. A HÍR 13 olvasóit érdekelné, milyen alapon tagadhatja meg az önkormányzat az elidegenítést? K. I.: Maga a törvény és a törvényen alapulva a kerület rendelete az esetek elenyésző százalékában kizárja a bérlemények elidegenítését. Például akkor, ha az épület bontásra van ítélve, távlatilag a telken mára beépítésre kész tervei vannak az önkormányzatnak, vagy például - a teljesség igénye nélkül - az épület állaga oly mértékben leromlott, hogy annak felújítása előtt nem lehet a bérleményt bérlőknek eladni. L. Gy.: Milyen áron adja el az önkormányzat mostanában a lakásokat? K. I.: Ahogy nem lehet arra a kérdésre válaszolni, hogy általában mennyibe kerül egy autó, ugyanúgy nem lehet megválaszolni, hogy mennyibe kerül egy lakás, illetve egy telek. Nem az önkormányzat, hanem külső értékbecslők állapítják meg minden bérlemény - legyen az helyiség, lakás - értékét. Figyelembe veszik, hogy a szabadpiaci értékhez képest egy bérleti joggal terhelt ingatlanról van szó. A jogszabály adta keretek között figyelembe veszik a bérlő által végzett saját beruházást, és ezek után kerül a szabadpiaci érték 10-20%-a közötti értékkel - minden esetben kü- lön-külön - az eladási ár, forgalmi érték 15-30-50%-ában megállapításra. Változatlanul lehetőség van saját jogú kárpótlási jeggyel való fizetésre, egy összegű fizetés esetén 40% ár- kedvezmény illeti meg a bérlőt, és lehetőség van a vételár 25 évig tartó, részletfizetéssel való kiegyenlítésére is. L. Gy.: Ilyen kedvezőfeltételek mellett - úgy gondolom - nagyon nagy a nyomás az Elidegenítési Irodán. K. I.: Valóban nem panaszkodhatunk. Első hullámban azért ostromolnak bennünket a bérlők, hogy készítsük elő az elidegenítést, mikor kapják kézhez az eladási ajánlatot. Második hullámban megpróbálják a vételá. at „lesími”, majd harmadik hullámban a már megkötött adásvételi szerződéseket próbálják utólag módosítani. L. Gy.: Van lehetőség a vételár csökkentésére? K. I.: Jogszabály keretei között mindenre van lehetőség. Valahol nem igazán tudom megérteni azokat a bérlőket, akik saját vélt vagy - az esetek kis. százalékában - valós problémájuk, kérelmük miatt akár több száz bérlő tulajdonszerzését akadályozzák. Az elidegenítés nem piaci alku, ahol a felek szabadon állapodhatnak meg. Az elidegenítő önkormányzat eljárását - ezen belül a vételárat is, az előkészítést is, a szerződéskötést is - jogszabályok határozzák meg, ezektől - az Elidegenítési Iroda vezetőjeként, az általam vezetett csapat nevében is nyilatkozva - kijelentem: semmiféle nyomásra, fenyegetésre eltérni nem fogunk, nem akarunk! L. Gy.: Értsem ezt úgy, hogy Önt megfenyegették volna? K. I.: Sajnos már kaptam - névvel vagy név nélkül - komoly fenyegetőt. Sok esetben személyesen kell közbeavatkoznom munkatársaim védelmében. Említettem már, hogy az elidegenítési folyamat végén tartunk. Többéves „elaludt”, „elpuskázott” ügyeket hozunk rendbe. Emberileg érthető, ha valaki - adott esetben - 10 évet várt az elidegenítésre, nem biztos, hogy a türelem kifogyhatatlan. Ez a bérlő részéről gyakran tapasztalható feszültség, idegesség, türelmetlenség esetenként sajnálatos jelenetekhez vezethet. L. Gy.: Befejezésül kívánok Önnek és munkatársainak az Ön által prognosztizált alig egy évre eredményes és nyugodt munkát, de búcsúzóul kérem, mondjon pár szót a helyiségelidegenítésről. K. I.: A jókívánságot köszönöm, ránk fér. A helyiségelidegenítésről pedig annyit, hogy - azokban az esetekben, amikor az ár tekintetében meg tudtunk egyezni a helyiség bérlőjével - az elidegenítési folyamat tavaly ősz óta folyik. Magánemberként nem teljesen értem azokat az ügyeket, amikor Szt. István krt.-i üzleteket bérlő, komoly cégek, akik az önkormányzati bérleti díj többszörösét szedik be „albérlőiktől”, a szabadpiaci ár 60%-át is „méltánytalannak, eltúlzottnak” tartják. Több esetben még meg sem száradt a tinta az adásvételi szerződéseken, és az újsütetű tulajdont már 50- 100%-os haszonnal tovább is adták. Ezek ellen a visszásságok ellen sajnos nincs eszközünk. Köszönöm a beszélgetést. Lasz György ÖNKORMÁNYZATI LAP 7
