Angyalföld, 1990 (15. évfolyam, 1-5. szám)
1990. szeptember / 4. szám
BESZÉLGETÉS RAJK LÁSZLÓVAL Emlékszem, úgy másfél évtizede láttam egy színdarabot. A díszleteit Rajk László tervezte. Akkoriban még nem „illett” a nevét sem kiejteni, nemhogy méltatni a kitűnő munkát. Ma Rajk László Angyalföld 20. számú választó- kör,zetóneik országgyűlési képviselője. — Gondolta valaha, hogy képviselő lesz? — Talán csak azért nem, mert nekem más a pályám, építész vagyok, és az is szeretnék maradni. Nem végleges ez a fordulat. A díszlettervezéssel nem hagytam fel, a Pesti Színház októberi bemutatójához én terveztem a díszleteket, akárcsak egy hamarosan induló filmhez. — De ön mindig is politizált! 1985- ben is indulni kívánt az országgyűlési választásokon. — Annak idején a művészeti tevékenységemért ragasztották rám az ellenzéki címkét, a magyar avantgárd akkor ellenzékinek számított... ’85-ben nem volt semmi illúziónk affelől, hogy bármelyikünk is bejuthat a Parlamentbe. Szerettünk volna kilépni a nagy nyilvánosság elé, mert már akkor is hangsúlyoztuk, hogy lesz még szabad választás Magyarországon. Akkor csalással megakadályozták, hogy egyáltalán felkerüljek a jelölőlistára. — ’85-ben a Belvárosban indult volna, most, angyalföldi képviselőként sajátos helyzetben érzi-e magát? — Nem véletlen, hogy itt lettem képviselő,, sokáig laktam ebben a kerületben, csaknem húsz esztendeig. „Nehéz” kerület ez — különösen az én körzetem, külső Angyalföld —, nem irigylem a jövendő polgármesterét! Borzasztó leromlott a lakásállomány, rosszak a szociális körülmények, nagy a szegénység. Egyelőre tovább él az emberekben a hagyomány, hogy a képviselőnek a dolga változtatni ezeken. Engem is ilyenfajta problémákkal keresnek meg a fogadóóráimon — hétfő esténként a párt- irodám és minden hónap első és utolsó péntekjén a tanácsházán —, noha én nem kívánok ún. kijáró képviselő lenni. Megértem a gondjaikat, hiszen építészként is látom, hogy ezen a területen rengeteg szanálásra ítélt lakás van, amelyeket sem a 'tanács, sem az IKV nem gondoz, viszont húsz éve építési tilalom vám rajtuk, ezért a lakók sem újíthatják fel. Borzasztó nehéz összeszedni az információkat, hiszen a helyhatósági választások előtt a hivataloknak kisebb gondja is nagyobb ennél. — Nem kijáró képviselőként mit tehet a választóiért? — Az a feladatom, hogy a különböző helyhatóságok között tartsam a kapcsolta tot — például a rendőrséggel —, jelezzem a problémákat. Jó kapcsolatom vám a kerületi rendőrkapitánnyal, így a tapasztalatait felhasználhatjuk a rendőrségi törvény megalkotásánál. Komoly gondnak tartom a megnövekedett cigánylakosság helyzetét, amivel foglalkozni kell1. Ahhoz, hogy a társadalmi feszültségek megszűnjenek, a társadalomnak kell áldozatot hoznia, nem lehet magára hagyni ezt a réteget. Ez nem jótékonykodás, hanem tényeken alapuló szükséglet. Nekem, mint képviselőnek, borzasztó nehéz lesz elfogadtatni az emberekkel ezeket az elveket. — Hogyan készül az SZDSZ a hely- hatósági választásokra? — Kíváncsiak vagyunk, az MDF milyen jelölteket állít, mert úgy látjuk, igazából nem rendszerváltást, csak személycseréket akarnak végrehajtani. A mi jelöltjeinknek két alapelvinek kell megfelelniük: a lojalitásnak és a szakértelemnek. Aiz előbbi a mindenkori kormánnyal szembeni lojalitást jelenti. Én személy szerint is próbálom segíteni a XIII. kerületi kampánymunkát, de az SZDSZ ügyvivőinek inkább az országos kampányban van szerepük. — Mik a tapasztalatai a vidéki gyűléseken? — Legjobban a földprogram izgatja az embereket, és egyre inkább rájönnek, hogy nekünk van igazunk a kisgazdák példátlan, irtózatos veszélyeket magában rejtő tervezetével szemben. Ügy látszik, ma már nem dőlnek be az emberek a demagógiának. — A kerületi MSZP-szervezet lapja, a MI, nemrég kommentár nélkül idézte a Szent Korona című kiadványt, miszerint az SZDSZ tagsága megegyezik a vezetőség létszámával... — Mulatságos megállapítás. Ügy vélem, az emberek érettebbek annál, semmint ilyen dolgokat komolyain vegyenek. Aki elhiszi, lelke rajta. Az SZDSZ-inek jelenleg 660 vidéki szervezete van és 30 ezer fős tagsága. A választások után jelentősen emelkedett a taglétszámunk, az embereknek nem kellett azért aggódniuk, hogy azt mondják, „karriervágyból” lépnek be. — Milyen a kapcsolat a kerületi párt- szervezetek között? — A FIDESZ-szel felhőtlen, de a 'többi párttal sem volt késhegyre menő vitánk, mint más kerületekben. Személy szerint jó viszonyban vagyok Beke Katával éppúgy, mint Győriványi úrral vagy Marosán Györggyel. A helyhatósági választások előtt bizonyára felerősödik a párbeszéd, megint leragasztjuk egymás plakátjait, de ez nem főbenjáró 'bűn. Ez egy ilyen város, itt a rock plakátokat is leragasztják, vidéken jobb a helyzet ebből a szempontból. Mindenesetre a helyhatósági választások alatt és után is együtt kell működnünk, mert az nem lenne jó, ha négy éven keresztül folyton civódnánk, ahelyett, hogy a kerület dolgaival foglalkozunk. — Nem találja túl általánosnak az SZDSZ helyi választási programját? — Nem akarunk abba a hibába esni, mint a kisgazdák, nem ígérünk olyan konkrétumokat, amikről fogalmunk sincs. Őszintén el kell mondani, kevés esély van arra, hogy a problémák egy csapásra megszűnjenek. Vissza kell állítani a helyhatóság hitelét. Az elkövetkezendő két-három év arra kell szolgáljon, hogy kiépüljenek azok a kapcsolatok, amelyek negyven év alatt eltűntek. Tarján Vera T— I A Teve utca — 1 Arató István raj- [i za.
