Angyalföld, 1990 (15. évfolyam, 1-5. szám)
1990. december / 5. szám
Művészetpártoló műkereskedés Az utóbbi években a gazdasági élet átrendeződése folytán több képző- és iparművészeti tárgyakat árusító galéria nyílt a városban, megtörve a Képcsarnok Vállalat egyeduralmát. Ezek azonban zömében gazdasági társulások, több személy tőkeerős vállalkozása. A Hegedűs Gyula utca 24. számú ház egyik kis utcai üzlethelyiségében már ötödik esztendeje működik egy magángaléria, amely Luttár Galéria néven ismert a művészetkedvelők és a környék lakói körében. A viszonylag kis alapterületű üzletben dr. Luttár Magdolnával, a tulajdonossal arról beszélgetünk, hogy a jövedelmező butikok világában hogyan és miért vállalkozott a XX. századi kortárs képzőművészet forgalmazására? — Ahhoz, hogy valaki egy ilyen üzletbe belefogjon, a művészetet ismerni, érteni és szeretni kell, továbbá némi induló tőkére is szükség van, de nem árt, ha gazdasági ismeretekkel is bír a vállalkozó. Nekem szerencsém volt a tekintetben, hogy ezt a kis üzlethelyiséget valaha mérlegkészítő édesapám bérelte a tanácstól. Miután ő már nem folytathatta az ipart, átvettem a helyiség bérleti jogát. Én közgazdász vagyok, a férjem pedig Káka Ferenc festőművész, akivel az elmúlt évtizedekben bejártam Európa képtárait, kiállításait és az ő révén tanultam meg látni, érteni a XX. századi képzőművészeti alkotásokat is. Ez adott bátorságot ahhoz, hogy ,a kortárs festészet forgalmazásával foglalkozzam. — Létezik hazai piaca a kortárs képzőművészetnek? — Létezik, de nem olyan mértékben, mint a régi alkotásoknak. A régiségkereskedők már eleve nem vásárolnak mai képeket, a Bizományi Áruház sem vevő ezekre a művekre. Évtizedeken keresztül a Képcsarnok Vállalat üzletei árusítottak egyfajta tömegigényt kielégítő „kortárs művészetet”, .amely javarészt tájképekből, csendéletekből állt. Amit én kínálok, az már Európában elfogadott, ismert művészet. Ha lassan is, de már nálunk is kezd kialakulni az a felvevőréteg, amely igényli és megérti ezt a sokszor elvont, nem könnyen értelmezhető festészetet. Akinek ilyen irányú az érdeklődése, az megkeresi a galériámat, hisz a legfrissebb műveket is átveszem forgalmazásra, igaz, leginkább bizományba. — ön szerint mi az oka annak„ hogy a kortárs művészetet nem látják értékállónak c tehetősebb emberek? — A régi művészeknek és műveknek az idő már megadta az elismerést, tehát a pénzüket a biztosba szívesebben fektetik a vásárlók. Azért nem kell azt hinni, hogy a XX. századi művészet nem értékőrző, hisz van olyan Urbán György képem, amely valaha kétezer forint volt a Képcsarnokban, ma már harmincezret ér, és ez csak növekedni fog az évek során. — Kikből tevődik össze a vásárlóközönsége? — A gyűjtőktől kezdve a kispénzű értelmiségiig, fiatal házasokig, sokféle ember megfordul nálam. Saját kockázatomra néha még részletfizetési kedvezményt is adok. — Nem fizetett még rá erre az üzleti fogásra? — Eddig még nem, remélem a jövőben sem fogok. — Külföldiek is vásárolnak önnél? — Igen, bár a kötöttségek miatt sokszor meghiúsul az üzlet. Minden műhöz a Magyar Nemzeti Galéria kiviteli engedélye szükséges, ami napokat vesz igénybe, továbbá valutát sem fogadhatok el, az átváltás pedig sokszor időigényes és körülményes. Akinek csak egy-két órája van a vásárlásra, az üres kézzel távozik, mivel nincs ideje kivárni a hosszadalmas procedúrát. Talán így kívánják megakadályozni, hogy értékes művek a határon túlra kerüljenek. — Én megértem, ha a régi alkotásokat, vagy ismert század eleji művészek képeit be kell mutatni. Azonban egy ma elkészült friss festmény értékét úgyis az idő dönti el. Hogy mennyire formális ez a szemle, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy eddig még mindenre kaptam engedélyt. A művészek egyébként nagyon is tisztában vannak alkotásaik értékével, mert amit igazán úgy ítélnek meg, hogy jó lenne itthon tartani, attól nem válnak meg, vagy figyelmeztetnek, hogy külföldre ne adjam el. Az ilyen kérésnek egy művészetszerető, jó hírére valamit is adó műkereskedő eleget tesz. Kólca Ferenc: Jelenet — A napról napra nehezedő gazdasági körülmények között hogyan látja a galéria jövőjét? — Sajnos, sok a kétség bennem, mivel a pénztelenség kihat a forgalomra is. Kétségeim vannak afelől is, hogy továbbra is megtarthatom-e az üzlethelyiséget. Félek, hogy az kapja meg, aki többet ígér érte. Kissé elbizonytalanodtam. Kár lenne, ha a fentiek miatt megszűnne a kis magángaléria, szegényebb lenne a kerület egy színfolttal, hiányozna művésznek, vásárlónak egyaránt. Kőhidi Erika ★ 1990. december 7-én, du. 5-kor, a Budatétényi Galériában (Nagytétényi u. 30.) kortárs képzőművészeti aukciót rendeznek, amelyen a Luttár Galéria is részt vesz XX. századi művekkel. Üimepigéző A karácsonyt váró családi programokra a belépés díjtalan, csak a felhasznált anyagokhoz kér a művelődési központ hozzájárulást. November 31-én, december 1-jén, 2-án, de. 10-19 óráig: ajándék- és játékvásár népi iparművészek, mézeskalács- és játékkészítők közreműködésével. December 2-án, vasárnap, de. 10-14 óráig: ajándékkészités (Mikulásra, karácsonyra) Diós Márta, Meszes Éva, Petrás Anna és Székely Éva népi iparművészek segítségével. December 5-én, szerdán, 10 órakor: óvodás Télapó a Kristály duóval. Belépő: 25 Ft. December 9-én: ünnepvárás-vendégvárás. Karácsonyi asztalidíszek készítése, terítési bemutató, receptajánlat. Vendégünk: Pelle Józsefné. December 7-8—9-én, de. 10-19 óráig: gyertya-, könyv- és edényvásór. December 14-15-16-án, de. 10-19 óráig: ajándékvásár (könyv, kerámia). December 14-én, pénteken, 15 órakor: bábszínház - Foltos és Fülenagy, mesejáték gyerekeknek. Belépő: 35 Ft. December 16-án: karácsonyfadíszek készítése, ajándékcsomagolás Fenyves Mária és Puskás László szakmai útmutatása alapján. December 22-én: karácsonyi koncert a XIII. kerületi Rokolya utcai templomban. Közreműködik a William Byrd Kórus és a Gaudium Fúvós Társaság. December 3-ától 23-áig, de. 10-18 óráig: Európa katedráli- sai — Gulyás László építész-festőművész kiállítása. Minden vasárnap délután fél 4-kor: gyermek-mozielőadás.