Angyalföld, 1990 (15. évfolyam, 1-5. szám)

1990. szeptember / 4. szám

maya —-dD AZ ÖRDÖGBOCSKOR-SZIKLÁTÓL ANGYALFÖLDIG Beszélgetés Örsi Ferenc íróval A magyar társadalom több korosztá­lyának felejthetetlen művészi élménye volt a Tenkes kapitánya a hatvanas évek első felétől. A kalandokban bő­velkedő, Moszkvától Mongóliáig, Né­metországtól Vietnamig kirobbanó si­kerrel bemutatott tévéfilmsorozat és a számos kiadásban megjelent törté­neti kalandregény valódi fogalommá vált. Hatására a nyugatnémet keres­kedőktől tucatszámra kapkodták el az európai turisták a karikás ostorokat Divat lett külföldön akkoriban a ku­ruc kori versek olvasgatása is. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a Tenikes kapitányának szülőapja, a dél-magyarországi Barcsról származó író, örsi Ferenc, már több mint 25 éve itt lakik a XIII. kerületben. — Mit adott önnek Angyalföld? — kérdezem az írótál. — Ez a kerület jó otthont és kitűnő lehetőséget biztosított, hogy éljünk és gyermekeinket neveljük. Feleségem, aki "első önfeláldozó olvasóm és leg­következetesebb bírálóm, ma is innen megy naponta az Élmunkás téri piac­ra. Korábban itt tanított a Pozsonyi, majd a Gyöngyösi úti általános iskolá­ban. Voltam ugyan néhányszor a szig­ligeti és a nagymarosi alkotóházban, de regényeimet, forgatókönyveimet itt­hon, az Alig utcában írtam. Azt mond­hatom, hogy írásaimat Angyalföldön öntöttem végső formába. — A korábbi emlékek azonban él- tek-élnek önben? — Hogyne! A Tenkes kapitányának élményei a siklósi várhoz kötődnek. Még tízéves koromban egy tanév végi iskolai kirándulás alkalmával ismer­kedtem meg az ódon épülettel, amely akkor a régi tulajdonosoké, a Be- nyovszky családé volt. Hatalmas elfo­gódottság vett rajtam erőt. Tudtam, hogy egyszer ide vissza kell térnem. Majd a második világháború után, mái felnőttként láttam újra a siklósi várat Lengyel hadifogolytábor volt. Hosszú idő elteltével •— mint a baranyai Ter­ményforgalmi Vállalat egyik dolgozója — kerültem ismét a siklósi várhoz. A sok történelmi kalandot megélt épület pincéjéből krumpliraktárt alakítottak ki, és egy ideig ebben dolgoztam köny­velőként. — Engedje meg, hogy egy kis apró­ságra rákérdezzek. A Tenkes kapitánya regényben többször is előfordul az ör- dögboc&kor-szikla földrajzi elnevezés. Alaposan áttanulmányoztam a Baranya megye földrajzi nevei című vaskos kétkötetes forrásművet, de az ördöggel kapcsolatos furcsa szavak sorában ezt sehol sem találtam. Írói leleménnyel van dolgunk ebben az esetben? — Tudja, az élet mindig gazdagabb, mint bármely kézikönyv. Sosem felej­tem el Czompó Sándor bácsit, a leg­jobb tanítót Siklós környékéről, ö volt az, aki a nagyharsányi monda mitikus színhelyeit, az ördögbocskor-ormot, az ördögszántást, a pokol gyógyító kénes forrásának helyét, a Büdös-Tapolcát megmutatta nekem. Bizony az ördög- bocskor-szikla az élő tájhagyomány ré­sze. — A szerves tradíció és a történe­lem kalandos szövevényéből nőtt ki a Tenkes kapitányának sikert és tetszést arató alakja? — Sokszor eltűnődtem, mi játszott közre a Tenkes kapitányának megszü­letésénél. Elsősorban az, hogy a hat­vanas évek elején kíváncsian ismer­kedtem a tévé műfajával. Egyik korai tévéjátékom egyenes adásban ment, mert akkor még nem volt rögzítési lehetőség. Másik tévédrámám kétsze­replős volt, hiszen minél kisebb hely­színre, minél kevesebb szereplőre kel­lett terveznem. Fontos egyéni indítékul szolgált a kalandos írás világra segí­tésére, hogy gyermekeim abban az időben a szomszédba jártak a hétvé­gén tévézni. Az idő tájt ment a Robin Hoodról szóló tévésorozat. Amikor be­fejeződött az érdekfeszítő kalandok izgalmas sorozata, a fiam megkérdez­te, nem lehetne ugyanilyet nálunk is létrehozni. De igen, mondtam neki, és három óra hosszat meséltem azt a cselekményt, amelyből aztán kialakult a Tenkes kapitányának története. — A siklósi vár történeti jellegű emléke után Angyalföld jelenkori ro­mantikájának felfedezése következett? — A Lehel tér és a piac környéke a Princ, a katona filmregényhez adta a hátteret. Akikor, a hatvanas évek első feliében Pestből jóformán semmit sem ismertem, csak lakóhelyem közvetlen környékét. Nem tudtam másban gon­dolkodni, mint a Lehel tér és környé­ke világában. Princhez minden meg­volt itt, kézzelfogható közelségben. Ez a filmregény volt Angyalfölddel való házasságkötésem. A pályaudvari vá­gány alatt átmenő alagút, a Bulcsú ut­ca meghosszabbítása előfordul a Princ- ről szóló filmben. Amikor módszeresen feltérképeztem a kerületet, bejártam a környéket, bebizonyosodott, hogy van­nak itt területek, amelyekre kalandos jeleneteket lehet írni. — Vannak tervei a jövőben is? — Különösebb elképzeléseim nincse­nek. Egy színdarabot melengetek a szívemben, de már régen nem nyúl­tam hozzá. Már eljutottam a hetven- hatodik oldalig, de még úgy húsz ol­dalnyi hiányzik. Viszont a húsz oldal­tól függ az egész mű. Ügy látszik, nem érlelődött meg bennem eléggé a teljes­séget meghatározó lényeg. Búcsúzom az írótól. Távozáskor pil­lantásommal megsímogatom Tenkes kapitányának karikás ostorát, amely a könyvek mellett ott függ a falon. Jól­eső emlékeket ébreszt bennem. Dr. Dömötör Ákos Őszi program- ajánlat Bár a nyári hónapokban csak a hétvégeken volt közönségtől han­gos a József Attila Művelődési Központ, a munkatársak hét köz­ben sem pihentek. Még jóformán be sem fejeződött az előző évad, máris a következőt, a szeptember­ben indulót kezdték tervezni, szer­vezni. A tapasztalatokon okulva, a legkülönbözőbb igények kielégí­tését tűzve ki célul, igen sokszínű, igényes programajánlatot állítottak össze. A népszerű virágkötő tanfolyam — amelyből már eddig is négy csoport működött — most egy, az ikebanával foglalkozó stúdiummal bővüli. A szabás-varrás, gépi sík- kötő és mintázó, gyorsolvasó, gép­kocsivezetői és számítógép-prog­ramozó tanfolyam .melllett új az alapfokú gombaismerői. A „NEBULÓ” Nyelvstúdióban kis létszámú csoportokat indítanak az angolul vagy németül tanulni szándékozóknak, felnőtteknek és gy érméik éknek egyaránt. Lesz'kez­dő, újrakezdő és középhaladó tankör. Intézmények, iskolák, üze­mek, gyáriák részére kihelyezett tanfolyamokat is szerveznek. Az immár nagy hagyományú, komoly eredményeket is felmutató Moholy Nagy László Képző- és Iparművészeti Stúdió is bővíti szakiköreinek körét, számát. A gyermekek a festészet-szobrászat és a kerámia-fazekasság melllett népi játékkészítéssel-néprajzzal is foglalkozhatnak. A felnőttek a rajzon, festészeten, kerámián, öt­vös-tűzzománcom kívül ezentúl a textilszövést és a népi játékkészí­tést-néprajzot is választhatják. Az utóbbit főleg óvónők és napkö­zis nevelők számára ajánlják. A foglalkozásokat a Néprajzi Múze­um munkatársa vezeti. A kínálatból nem maradhatnák ki a torna-, a sport-, a mozgás­művészeti tanfolyamok sem. Min­den korosztály talál magának megfelelő csoportot. Hat-nyolcéve­sek megismerkedhetnek a táncmű­vészet alapelemeivel vagy járhat­nak sportgimnasztikára tizenkét éves korig. Különböző korúakmak tartanak zenés gyermektornát. Lesz testtartást javító torna is. Már hatévesek részt vehetnek a karate kyokushinkai edzésein. A fiatalok járhatnak klasszikus ba­lettre, akrobatikus rock and roll- ra. A tizenhat éven felüliek disz­kótánc-, dzsesszbalett- és társas­tánctanfolyam (kezdő és háladó) közül válogathatnak. A zenés kon­dicionáló tornát nőknek szánták korhatár nélkül. Ugyancsak bárki jelentkezhet a jógafoglalkozások­ra. A tanfolyamukon, szakkörökön kívül több klub is működik a mű­velődési házban, összehozva az azonos érdeklődési körűeket. A bélyeggyűjtőik minden hétfőn ösz- szejönnek, s nemcsak csereberél­nek, hanem vezetőjüktől szakta­nácsokat is kapnak. Az írisz klub a glaukóma betegségben szenve­dők közössége. A Kertbarát klub tagjai termelési tapasztalatcsere mellett érdekes és hasznos előadá­sokat is hallhatnak. Mindennap találkozhatnak a nyugdíjasklub­ba tartozók. Üj, s várhatóan nagy sikerű kezdeményezés a Füles klub. A népszerű rejtvényújság lapmenedzsere, Mag László a há­zigazda, s minden alkalommal egy-egy illusztris vendéget hoz magával. A klubnapokon lehető­ség nyílik kötetlen, jóízű beszél­getésekre, játékra, rejtvény verse­nyekre. Három művészeti csoport mun­kájába iis be lehet kapcsolódni. A William Byrd Kamarakórus már több díjjal és számos külföldi és hazai szerepléssel dicsekedhet. A Triomfó Táncszínház azonban csak az idén kezdi meg működé­sét, akárcsak a Clown Színjátszó Csoport. A különböző tanfolyamokra, szakkörökbe, klubokba, művészeti csoportokba 1991), augusztus 21-től lehet beiratkozni a József Attila Művelődési Központban (Bp. XIII., József Attila tér 4.). munkanapo­kon 10 és 19 óra között. A műve­lődési házban minden programról részletes információt adnak a 120-3843 és a 120-3844-es telefon­számon. Aba

Next

/
Oldalképek
Tartalom