Angyalföld, 1989 (14. évfolyam, 1-5. szám)

1989. május / 2. szám

/ ■ Többen kérték olvasóink közül, hogy lapunk hasábjain adjunk tájékoz­tatást az „Űj Tükör” 6—10. számában megjelent sorozatról. Ezért a kerületi tanács elnökének válaszlevelét — amelyet a hetilap főszerkesztőjének írt — teljes terjedelmében ismertetjük. „Üj Tükör” főszerkesztője Fekete Sándor Budapest Lenin körút 9—11. 1073 Tisztelt Főszerkesztő Ür! Az elmúlt heteikben öt folytatásban közölte Kende Péter „Közérdekű bejelen­tés” című írását az ön által irányított hetilap. Amíg a szerző fiktív nevekkel és helyszínnel dolgozott, az ügy számunkra érdektelen volt. A helyszín konkrét megjelölése viszont alkalmas a közvélemény félrevezeté­sére. Kérem ezért a mellékelt válasz (közlését. Budapest, 1989. mardiuis 22. Tisztelettel: Kiss Zoltán s. k. Válasz egy „közérdekű bejelentésire Tisztelt Olvasó! Néhány héttel ezelőtt sorozat formá­jában látott napvilágot az „Űj Tükör” című hetilapban dr. Kende Péter írása, a „Közérdekű bejelentés”. A közérdekű bejelentés — az ilyen is! — választ kí­ván. Előrebocsátom, hogy Kende Péterrel két okból sem szándékozom részletek­ben elvesző vitába szállni: egyrészt nem vitatkozhatok olyan alkotóval, aki jo­gász és szociológus, mégis félretett egy sarkalatos jogi követelményt, mely sze­rint az igazság, a valóság tisztázása so­rán mindkét felet meg kell hallgatni. Másrészt a vitához az írásművet vala­miféle vitaalapnak kellene tekintenem, ezt viszont nem tehetem, hiszen néhány tény mellett húsbavágóan érdekelt — szükségképpen nem tárgyilagos — em­berek véleményének közlésén alapul. Emlékeztetem a Tisztelt Olvasót a szerző bekeretezett ajánló gondolatai­ra: ..........valamennyi név és helyszín fiktív, költött — és maga a történet tel­jes egészében igaz. (A szereplők valódi neve és a tényleges helyszín az összes dokumentummal együtt nálam termé­szetesen az illetékesek rendelkezésére áll.) ... A sorozat végén Kende Péter — mintegy, megerősítve az általa leírtak hitelét — leleplezte a helyszínt. Emiatt szükségesnek tartom közreadni az alábbiakat: — Nem ismerem Kende Péter doku­mentumait, s ez nem az én hibám. Az sem, hogy a szerző szükségtelennek tar­totta megzavarni önnön alkotói örömét a nálunk fellelhető teljes körű doku­mentumok tanulmányozásával. Ezek ugyancsak az illetékesek rendelkezésé­re álltak és állnak. Módjuk volt mély­rehatóan megismerkedni azokkal, hi­szen Kende Péter védencei bejelenté­sekkel, fellebbezésekkel azt újra és újra kikényszerítették. — A koncepciós perek áldozatai kivé­tel nélkül ártatlan emberek. Ilyen ér­telemben teszek néhány megjegyzést, s a közérthetőség kedvéért átveszem Kende Péter által használt neveket. Az ügy [szempontjából és a magam számára is legegyszerűbb Kerti György esete. Ha mégis szólok róla, azt azért teszem, mert 0 is az „áldozatok” között szerepel. Jó szándékú, kétségtelenül tisztességes ember, akivel szemben azért kellett eljárni, mert munkaterü­letén az általa feltárt és jelzett prob­lémákon kívül is felmerültek súlyos hiányosságok. Nem értem viszont a szerző következtetéseit, hiszen a széles körű és alapos „koncepciós” nyomozás teljességgel tisztázta Kerti Györgyöt, elhárította felelősségét az említett hiá­nyosságokat illetően. Azóta végzettsé­gének megfelelőbb, számára is kedve­zőbb munkahelyre távozott. Hovánné Fazekas Emese szakmai fel- készültségét, kezdeményező készségéi valószínűleg kevesen vonják kétségbe. Ugyanakkor mint nagy apparátust irá­nyító felelős vezető, nem viselte el a szakmai irányítás semmiféle megnyil­vánulását. Beosztottjainál általában megtorolt mindent, ami nem a feltétel nélküli engedelmességen alapult. Lehe­tetlen volt rászorítani az áttekinthető, a visszaéléseket kizáró fegyelmezett pénzgazdálkodásra. Befolyásos ismeret­ségét habozás nélkül igénybe vette a vele elővigyázatlanul konfliktusba ke­veredőkkel szemben. Mindebből arra következtetni, hogy mindig és minde­nütt másokban volt a hiba — merész fantáziára vall. Ha Kende Péter szük­ségesnek tartotta volna, felkeresi Ho­vánné környezetét, korábbi munkahe­lyeit és /meggyőződhetett volna a fel­soroltak valódiságáról. .. Horváth Miklóssal kapcsolatban — akiről Kende Péter hatásos életrajzot festett — végképp nem értem a szerző felfogását. Horváth Miklóst Hovánné hozta magával korábbi munkahelyéről. Alaposnak tűnő életrajzi ismeretek bir­tokában miért nem tudta Kende Péter — vagy ha tudta, miért nem tájékoztat­ta a Kedves Olvasót —, hogy Horváth nem Angyalföldön került szembe elő­ször az igazságszolgáltatással? Koráb­ban lopás és sikkasztás bűncselekmé­nyében két alkalommal is elmarasztal­ta a bíróság, ezekért börtönbüntetést kapott. És végezetül még egy pontosítás: a Hovánné és Horváth ellen folyó bíró­sági eljárást nem a kerületi pártbizott­ság kezdeményezte! Konkrét bejelenté­sek alapján magam tettem a rendőrsé­gi feljelentést. Ez hivatali kötelességem volt, és hittem, hogy az érdekeltek tisz­tázását is szolgálja. A tanúk sem a ke­rületi pártbizottságtól, vagy a tanácstól kerültek ki. A Pesti Központi Kerületi Bíróság Hovánnét és Horváthot első fo­kon bűnösnek mondta ki, társtettesként elkövetett hűtlen kezelés és sikkasztás vétségében. Ez az ítélet nem jogerős. Kende Péter koncepciós, konstruált perekről ír. Véleményem szerint hiva­talos szervek, kerületi vezető testületek, a növekvő nyilvánosság szeme előtt tisztességgel és felelősséggel dolgozó ve­zetők meg nem érdemelt meghurcolásá- ról van szó. Nem valószínű, hogy jelen soraim valamiféle újságírói „utolsó szó” nélkül maradnak, ezzel együtt is nyugodtan az Önök ligazságérzetére bízom a körül­mények megítélését. Tisztelettel: Farkas Péter alias Kiss Zoltán s. k. Budapest Főváros XIII. Kerületi Tanácsának elnöke A választ a hetilap a május 1-jei, 18-as számában leközölte, a témában előzőleg ol­vasói leveleket is megjelentetett. Közülük az indulatosabb hangvételűt dr. Perényi Dániel írta alá. A megadott lakcímen az a személy — fiktív! HÍREK A Szabad Demokraták Szövetségének XIII. kerületi csoportja szeretettel vár minden jó szándékú érdeklődőt a XIII. kerületi Szabó Ervin könyvtár előadó­termében (XIII., Dagály u. 9.), minden páratlan hét péntekén 18.00 és 21.00 óra között tartandó összejövetelein. E találkozón a kerületi problémákon kívül^a szervezet programtézisei jegyé­ben történő vitáink minden >magyar ál­lampolgárt érintő problémák, viták, melyre rendszerint a szervezet tanácsá­nak egy-egy tagját is meghívjuk. A Hazafias Népfront XIII. Kerületi Bizottság 1989. má­jus 5-én megtartotta kerü­leti népfrontértekezletét. A kerületi bizottság titkára Ignácz Béláné, elnöke dr. Rózsa László lett. Lapunk szeptember elején megjele­nő számában a népfrontér­tekezlet tapasztalatairól, * eseményeiről bővebb tájé­koztatást adunk. A Hazafias Népfront XIII. Kerületi Bizottsága és a XIII. Kerületi Tanács lapja. Szerkesztőség: XIII., Váci út 50. Felelős szerkesztő: Zavaros József. Szerkesztő: Csorba Mária Tervezőszerkesztő: Kun Edit Kiadja a Népszava Lap- és Könyvkiadó. Felelős kiadó: Kiss Jenő vezérigazgató 89—4494. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom