Angyalföld, 1988 (13. évfolyam, 1-3. szám)

1988. szeptember / 2. szám

OLYAN ÜZLET SAJNOS NINCS Mi újság a Lehel piacon? A hétköznapi életben gyakran előfordul, hogy méltatlankodva lessük a mérleg nyel­vét és a kereskedő ceruzáját, vajon stim­mel-e a súly és az ár. Persze, ha sorban állunk, és sürget az utánunk következő, ak­kor nemigen van érkezésünk arra, hogy reklamáljunk. Am, ha mégis „rajtakapjuk” a csalafintaságon a hentest, a zöldségest, a . . . akkor beírunk a panaszkönyvbe, eset­leg elrohanunk a Kerületi Népi Ellenőrzési Bizottságra. S ha túlságosan sérelmesnek érezzük az IKV passzivitását, vagy drágál- lunk egy' javítást, amit a szolgáltatóipar túl­számláz, akkor is. De vajon hatékony-e ez a panasz? Van-e olyan szerv, fórum, ahol orvosolják a lakosság kisebb-nagyobb sérel­meit? Ezek a gondolatok késztettek arra, hogy felkeressük a Fogyasztók Kerületi Tanácsá­nak titkárát, Stéger Lászlót és a kerületi NEB elnökét, Érsek Ferencet. Jó három órát beszélgettünk összesen, ám nem éppen optimista a kép a két érdekvédelmi testület tapasztalatai alapján. Mindkét vezető ha­sonlóan vélekedett a kerület szolgáltatásai­ról, legyen az élelmiszerbolt, piac, Gelka vagy éppen az IKV. Érdekes módon, szinte szó szerint ugyanazt mondták bizonyos hely­zetekre, holott nem hallhatták egymás vé­leményét, lévén külön-külön beszélgettünk, különböző időpontokban. — Van arra valamiféle adat, hogy mi­lyen a leggyakoribb panasz? Vagy kire vonatkozik? — kérdezem Stéger Lászlót. — A köztudatban többnyire a vásár­lók megkárosításával foglalkozunk. Pedig a szolgáltatások, így az IKV is a mi el­Kerületünk lakosságának egyre nagyobb hányada olyan idős, beteg ember, aki egyedül már nem tudja megoldani saját és környezete tisztántartását, ellátását, ha­nem külső segítségre szorul. Nagyon sok az olyan idős ember, akinek nincs csa­ládja, vagy a családtagok távol élnek tő­le. A kerületi tanács Házi Szociális Gon­dozási Központjának feladata, hogy a hoz­záforduló idős embereknek segítsen. Ezt a segítséget olyan embereknek szervezzük meg, akik külső segítséggel még elboldo­gulnak valahogy. A kerületben két gondo­zási központ működik: I., Jász u. 130. (490-730) az északi részt látja el a Róbert Károly körútig; II., Balzac u. 5 (jelenleg lenőrzésünk alatt áll. S bizony, velük var. a legtöbb gond. Persze, egy IKV-s is bizonyára „megmagyarázná a bizo­nyítványt”, de az nem vigasztalná meg azt a lakost, akinek mondjuk harmadik éve beázik a lakása... De a kisnyugdí­jast sem lehet elmarasztalni azért, ha mondjuk a Gelka szakembere felajánl neki kétféle összeget egy szerelésért. S természetesen, az alacsonyabbat választ­ja, -s nem érdekli, hogy arról nem kap számlát. Viszont, ha két nap múlva új­ból bedöglik a tévéje, akikor már bepa­naszolja a Gelíkát. Holott ebben az eset­ben mindketten adócsalóknak minősül­hetnek ... Szóval, igen jól elbeszélgettünk, Stéger Lászlóval, csak éppen sok pozitív tapasz­talatról nem tudott beszámolni. Ugyan­így jártunk Érsek Ferenccel is, a kerületi NEB elnökével. Bár ő igen fontos ered­ménynek tartja, s végül is annak tekint­hető, hogy a Lehel piacon tapasztalt számtalan zavaró körülmény közül haté­kony intézkedéssel egy alapvetőt meg­szüntettek. Nevezetesen, a Váci úti olda­lán a piacnak már nem lehetett közleked­ni a sok butik, alkalmi bódétól, a kirakott áruktól. Mára rendezték ezt a sort és így meg a Jász utcában üzemel a Balzac ut­cai épület átadásáig). Kérjük a lakossá­got, beszéljék rá idős szomszédaikat, is­merőseiket, forduljanak bizalommal a két gondozási központ vezetőjéhez, akik min­dig készek a segítségnyújtásra. Bejelentést telefonon (490-730), levélben vagy szemé­lyesen is elfogadunk. Ez év őszétől cukorbeteg gondozottaink részére diétás ebédet szeretnénk biztosíta­ni. Ezt a szolgáltatást jelenleg szervezzük. Az igények bejelentése, felvilágosítás szin­tén a fenti telefonszámon történik. Fejér Józsefné kerületi vezető gondozónő osztályvezető-helyettes megfelelő szélességű járdán hömpölyög­het a vásárlóközönség. Mert köztudott, hogy az egyik legnépszerűbb piac a fő­városban az úgynevezett „Lehel”. Ezt indokolja az árubőség és a viszonylag mérsékelt árak. Persze a környéken la­kók nem túl lelkesek a piac okozta zaj­tól, a hajnali rakodások autódudálásá­tól, a ládák, zsákok puffogásától. Talán ezért is született terv a piac bővítésére. A jövő évben egyébként is várható, hogy még többen fognak itt vásárolni, lévén, hogy bezárják a Tolbuhin csar­nokot, felújítás miatt. De a metró közel­sége is egyre több vásárlót zúdít erre a piacra. így a tervek szerint épülne egy hatalmas ABC-üzlet, hogy minden áru­cikket egy helyen vehessen mag. az, aki itt szeret vásárolni. Persze, pénz erre sincs, viszont van egy remek ötlet. Spon- zorokat fognak toborozni a piac terüle­tén árusító téeszek, állami gazdaságok és egyéb cégektől, hiszen, az itt kereskedők­nek is érdeke, hogy rendezettebb, kor­szerűbb legyen ez. a piac. Érsek Ferenc azt is elmondta, hogy az ő feladatuk csupán kis részben az üzle­tek ellenőrzése. Főleg, a kerület vállala­tainak belső gazdálkodására ügyelnek, így például, ha komoly takarékosságot, jó ötleteket tapasztalnak mondjuk az újítások terén, akkor azt példaként állít­ják más üzemek szakemberei elé. Mint például a közelmúltban a Medicor talál­mányaival kapcsolatbam ... A Fogyasztók Kerületi Tanácsa titká­rának és a kerületi NEB elnökének is feltettem ugyanazt a kérdést: — Van-e olyan elárusítóhely, hentes, zöldséges, közértüzlet a kerületben, ahol még soha semmi panasz nem volt az ára­zásra, a mérésre? S a válasz, szomorkás mosoly kísére­tében mindkettőjüktől ugyanaz volt: — Olyan üzlet sajnos nincs . .. Nyerges Mária Képviselői beszámolók A kerület lakossága ebben az évben április hónapban találkozott országgyű­lési képviselőivel. A kerület öt or­szággyűlési képviselője közül négyen — dr. Borosok Dezső, dr. Paulini Márta, Kovács Károly, Gazdag József — tartot­tak április hónapban lakossági fórumot Valamennyien szóltak a képviselői mun­káról általában,, ezen belül külön be­széltek saját képviselői tevékenységük­ről úgy az orzsággyűlés ülésszakain, mint az országgyűlés bizottságaiban. Külön ki­emelték az új adótörvényt, mint a kor­mány stabilizációs programjának első lépcsőfokát. Tájékoztatták választóikat a várhatóan napirendre kerülő törvényja­vaslatokról, törvénytervezetekről. Az or­szággyűlési választókörzetenként megtar­tott lakossági találkozókon, összesen 5S0-ian, jelentek meg, közülük 55-en szól­tak hozzá a közrend, közbiztonság gond­jairól, a sok önkényes beköltözőről, ezzel kapcsolatban a lakónyilvántartó-könyv vezetésének a hiányosságairól. Szinte mindenhol sürgették a műholdas televí­zióműsor vételi lehetőségének mielőbbi megteremtését. Hírek a Helytörténeti Gyűjteményből Bár a gyűjtemény ajtaján ..Nyári szünet” felirat fogad, az irodában nem állt le az élet. Le­hel Eszter gyűjtemény vezető örömmel mutatja be új munka­társát, dr. Dömötör Ákos mú- zeológust, aki pályázat útján nyerte el az állást. A távlati terveikben szerepel, hogy 1990-ig a gyűjteményt mú­zeummá kell fejleszteni. Az anyag állandóan gyűlik, tudomá­nyos rendszerezése, feldolgozása azonban még várat magára. Ezt a feladatot keli a jövőben az új múzeológusnak elvégeznie, hisz a múzeológiai munka lényege a gyűjtés, feldolgozás, publikálás. Dömötör Ákos terveiben szerepel az egyes témakörök kialakítása, a fotóanyagok tómaszerimti és időrendi sorolása, meghatározása. Majdan szeretné elkészíteni egy angyalföldi munkáscsalád geneo- lógiáját, a paraszti léttől a mun­kássá válásig. Szép, tartalmas munka lenne fotókon levezetni, viseletekkel, tárgyakkal, régi ira­tokkal dokumentálni ezt az át­alakulást. A nagy múzeumokban idővel elszemélytelenednek a mű­tárgyak, ezzel szemben a Hely- történeti Gyűjteményben, vagy idővel múzeumban a tárgyakat szóra lehet bírni, hisz az ajándé­kozók ismerik eredetüket, tulaj­donosukat, a hozzájuk fűződő történeteket. Ez lenne a távlat. A jelenben azonban el kell ké­szíteni a‘pontos leltárt, hisz epéi­kül nem lehet munkához kezde­ni. Mindezek mellett az .idő sür­get, hisz két fontos évforduló közeledik, október végén az Őszi­rózsás Forradalom, március 21- én a Tanácsköztársaság (kikiáltá­sának évfordulója. A két emlék- kiállítás forgatókönyvét már Dö­mötör Ákos készíti. Bízik benne, hogy (azok a lokálpatrióták és önkéntesek, akik eddig is szív­vel lélekkel dolgoztak a gyűjte­ményért, a jövőben az ő munká­ját is segítik, hisz közvetlen kör­nyezetükért, Angyalföldért teszik továbbra is. Kőhidi ANGYALFÖLD 7 A lakosság kérdez, az illetékes válaszol

Next

/
Oldalképek
Tartalom