Angyalföld, 1986 (11. évfolyam, 1. szám)

1986. április / 1. szám

Napirenden: gyermekeink egészségügyi Valamennyiünk közérzetét, hangula­tát igen nagy mértékben meghatározza, hogy a gyermekek egészségügyi ellátá­sát szolgáló intézmények hogyan mű­ködnek: valóban segítenek-e minden­napi gondjaink megoldásában vagy ép­pen ellenkezőleg, szaporítják azokat. Jól tudja ezt a kerülét pártvezetése is, és éppen ezért rendszeresen napi­renden tartja azokat a kérdéseket, amelyek lakosságunk széles körét érin­tik. így került sor a közelmúltban a gyermek és serdülő korosztály egész­ségügyi ellátásának, egészséges élet­módra nevelése helyzetének vizsgállaltá- ra, TÖRTÉNELMILEG NAGY EREDMÉNYEK Hazánkban az elmúlt évtizedekben jelentősen fejlődött a gyermek és if­júsági korosztály egészségügyi ellátása. Kialakult a gyermek körzeti-orvosi há­lózat, szervezett anyavédelem folyik, önálló gyermekkórházak jöttek létre, a gyermekgyógyászatban is megvalósult az integráció. Az újszülöttek számára Intenzív centrumokat hoztak létre, megindult az iskolaorvosi hálózat ki­építése. korszerű védőoltási rendszer óvja á gyermekéket egy sor pusztító, fertőző betegségtől. Az egyes korosztá­lyok rendszeres, és egyre több szem­pontból történő „szűrésen” esnék át, amelynek adatai állapján a korábbiak­nál lényegesen pontosabb kép alakít­ható ki egészségi állapotukról, fejlődé­sükről. 'Mindezek eredményéként jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság, eltűnt egy sor „népbetegség”, a mai gyerme­kek és fiatalok egészséges fejlődésére nagyobb figyelmét fordít a társádialom. Ugyanakkor a társadalom általános fejlődése (a jólét növekedése, a táp­lálkozási szokások, a közlekedés, a csa­ládok szeparálódása, a felgyorsult élét- tempó, stb.) magával, hozótt egy sor új egészségügyi problémát. AZ ELLÁTÁS JELLEMZŐI A korszerű szemlélet szerint a gyer­mekről való komplex gondoskodás ma­gában foglalja a fogamzás előtti felvi­lágosítást is. A kerületi Nővédelmi Ta­nácsadóban van ilyen rendelés, de ma még viszonylag kevesen veszik igény­be ezt a szolgáltatást. A terhesgondo­zás az elmúlt évékben folyamatosan, a legkorszerűbb szemlélet alapján fej­lődött kerületünkben is. Jó a védőnői hálózat, a gyermekorvosi hálózat és a szülészek együttműködése. Ma már korszerű eszközökkel oldható meg a magzat méhen belüli állapotának nyo­mon követése, a veleSzülétett rendelle­nességek egy részének korái felismeré­se. Megoldott a terhesek belgyógyászati ellenőrzése és kezelése. Az újszülöttek szülés alatti és köz­vetlenül szülés utáni ellátása korsze­rű elvek szerint történik. A Madarász utcái Gyermekkórház és a Róbert Ká­roly körúti Kórház szülészeti osztályai között az együttműködés kifogás tálán. A szülőszobai ellátás elveit, valamint a kis súlyú újszülöttek kezelésének szempontjait a két intézet szakemberei közösen dolgozták ki. A szülészetek újszülöttosztályain az ellenőrzést a Mladarász utcai Gyermekkórház újszü­löttellátásban speciálisan képzett szak­orvosai végzik. Nagy eredménynék tekinthető, hogy az elmúlt évekhez képest nagymérték­ben csökkent kerületünkben a szülés körüli halálozások száma és csökkent a koraszülések gyakorisága is. A csecsemők ellátásának lehetőségé a gyermekgondozási segély bevezetésével nagymértékben javult. Jó a bölcsődei ellátottság, a kerületben már évek óta nincs gond az elhelyezéssel, még a jo­gos egyéni óhajok is teljesíthetők. A szülészeti osztályok dolgozói és a vé­dők munkája eredményeként örven­detesen növekszik a gyermekük szop­tatását vállaló kismamák száma. Mind a bölcsődei, mind az óvödai tantervek kréméit figyelmet fordítanak a gyermekek testi és szellemi fejlődé­sének segítésére. A tervek megvalósí­tásában kulcsszerepé Van a gondozó- és óvónők felkészültségének, szakmai elkötelezöftségénék. GONDJAINK Legégetőbb gondunk a Madarász ut­cái Gyermekkórház zsúfoltságának eny­hítése. Jövőre elkezdődik a kórház bő­vítése. de más módon is igyekeznek az illétékesek változtatni a jelenlegi álla­potokon. Kerületünkben jelenleg az általános iskolás korosztály a legnépesebb. Az eredetileg kisebb létszámokra épült iskolákban oktatási-nevelési körülmé­nyeik messze alatta maradnak az opti­málásnak. Nem ritkaság a 35 főnél na­gyobb osztály sem. Sok a panasz az el­helyezési körülményekre, a tárgyi fel­tételekbe. A gyermekek testi alkatának nem megfelelő bútorok hozzájárulnak a tartási hibák kialakulásához. Bizo­nyára a helytelen világításnak is sze­repe ván abham, hogy amíg az óvodá­sok 2,3 százalékának van szemészeti problémája, addig az általános iskolák Mill, osztályosainak 7,4 százalékát, a középiskolákba járók 10,9 százalékát fezűrték ki ilyen okkal. A tanítás-tanulás megkövetelte „ülő életmód” és a megfelelő kapacitású tor­natermek, udvarok hiánya következté­ben a gyermekek már-már fejlődésüket veszélyeztetően keveset mozognak. A szűrővizsgálatok észak-pesti területi statisztikája is igazolja azt az általá­nos tapasztalatot, hogy az iskolai évek múlásával növekszik a mozgáshiányra visszavezethető problémák száma (pl. amíg az általános iskola első osztályo­sai 2,8 százalékánál találtak hátgerinc- ferdülést, ez a nyolcadik osztályos ta­nulóknál már több mlint 5 százalék). Bár a tanterv előírja az úszásokta­tást, ez a feltételek hiányában csak részben valósul meg. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a két tanuszo­dán kívüli lehetőségek feltárására, az úszásoktatás, és a gyermekek rendsze­res sportoltatása érdekében. E korosztály hatékonyabb egészség- védelme nagyobb figyelmet, az iskola, az egészségügy és a család jobb, céltu­datosabb együttműködését igényelné. Kellő figyelemmel és megfelelő gon­doskodással itt lehetne megelőzni sók — később felszínre jutó — problémát (beilleszkedési zavarok, deviáns maga­tartás stb.) A SERDÜLŐK HELYZETE Külön kell szólnunk arról a mintegy hét és fél ezer fiatalról, akik 14-18 éve­sek. Az elmúlt évék országos tapaSzta- latJai is azt jelzik, hogy ők alkotják a népesség egyik legveszélyeztetettebb csoportját. Fejlődési sajátossá'gaik (pubertás), korábbi kötődéseik (család, pedagógus) l'azulásá folytán — vala­miint annak következtében, hogy az ő egészségügyi ellátásuk rendszere nincs kialakítva —, a korábbi helyzetükhöz képest elhanyagolitabbák. ők azok, akik mind testileg, mind szellemileg sérülékenyebbek, érzékenyebbek a kü­lönféle társadalmi és ideológiai hatá­sokra —, amelyeket már jórészt önál­lóan. de nagyon kevés tapasztalat bir­tokában dolgoznak fel. Jelentősen nőtt körükben a társadalmi beilleszkedési zavarok elnevezéssel illetett jelenségek (alkoholizmus, „szipózás”, öngyilkos­ság, mentális zavarok) száma. 'Míg az utóbbi évék összehangoltabb intézkedése nyomán az összlakosság al­koholfogyasztása stagnál, a fiatalok egyre többen és többet isznak. Magyar és nemzetközi tapasztalatok szerint is egyre fiatalabb korban s gyakrabban alakítanak ki egészségtelen szokásokat, visszaélnek az élvezeti cikkekkel. Magas az aktív dohányzók száma — a moz­gáshiánnyal kíaröltve ez a későbbi szív­ás érrendszeri rendellenességek leg­főbb oka. Terjed a kábító hatású szerek fogyasztása — gyakran alkohol kísére­tében. Újkeletű — a család, az iskolák, az állami éis társadalmi szervek összehan­golt tevékenységét igénylő — feladat a fiatalkori alkohol és drog toxikománia elleni küzdelem. Sajnos a világon se­hol sem találtak feQ egyedüli és haté­kony módszert e területre. Leginkább a megelőző propagandával és a kis, klub­szerű öngyógyító közösségek szervezé­sével. szakszerű segítésével lehet ered­ményeket elérni. KOMPLEX FELADAT Az egészséges életmódra nevelésben nem lehet kizárólag az óvodára, az is­kolára hagyatkoznunk, hiszen nem el­hanyagolható a családok és a gyerme­keket érő egyéb hatások (televízió) sze­repe sem. Amíg azonban az iskolai rá­hatást Viszonylag homogjénmalk tekint­hetjük, addig a többi már nagyon he­terogén, és kölcsönhatása révén igen sok esetben lerontja az iskola hatását. Sajnos az egészséges életmódnak, élet­ANGYALFÖLD 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom