Angyalföld, 1986 (11. évfolyam, 1. szám)
1986. április / 1. szám
ANGYALFÖLD A HAZAHAS NÉPFRONT XIII. KERÜLETI BIZOTTSÁGA ÉS A XIII. KERÜLETI TANÁCS LAPJA KISZ XI. KONGRESSZUS 1086 A KISZ kongresszusára készülünk Ez év májusában ülésezik a KISZ XI. kongreszusa. Egy-egy kongresszusi felkészülés mindig alkalom az ifjúság gi szövetség számára, hogy elemezze, értékelje az ifjúság körében, az ifjúságért végzett munkáját, meghatározza a következő időszakra feladatait Amikor számot vétünk tevékenységünkről. mindig abból kell kiindulni, milyen politikai környezetben dolgoztunk. dolgozunk. A helyzetelemzést bizonyos mértékig megkönnyíti, hogy aa elmúlt időszakban lezajlott tanácskozások —, az MSZMP XIII. kongresszusa, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek kongresszusai — bár más-má*. szemszögből, de azonos politikai megközelítéssel értékelték társadalmunk fejlődését, a céljlaink megvalósításáért végzett munkát. Most a Kommunista Ifjúsági Szövetségen, az ifjúkommunistákon a sor. A kenüléti KISZ-bizottság és az irányított KlSZ-szervezeték politikai munkájának középpontjában az állt, hogy hirdesse és képviselje a párt politikáját az ifjúság körében. Az, hogy minél több ffaltait nyerjünk meg szocialista céljainknak, csak úgy lehetséges, ha világosan értjük és ismerjük a világ és szűkebb környezetünk problémáit, ellentmondásait, s ha a felismerés cselekvő részvétellé érik jelenünk és jövőnk alakításában. Igyekeztünk tárgyilagos, marxista vá- laSzít adni minden felvetésre. Mozgalmi eszközeinkkel reálisabb képet mutattunk a két világrendszer szerepéről, a szocialista világrendszer helyzetéről. Angyalföld fiataljainak döntő többsége m'agáénak vallja hazánk béketörekvéseit. s kész ezt tetteiben is kinyilvánítani. Ennek meggyőző bizonyítéka volt az 1984. október 26-i békemeneten való tömeges részvétel és a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek politikai hangulata. DIFFERENCIÁLT RÉTEGMUNKA Munkánk középpontjába az egyes ifjúsági rétegek közötti differenciált munkavégzés került. összességében erősödött befolyásunk a munkásifjúság körében. Növekedett — jelenleg 42 százalék — a KISZ szervezettsége a 30 éven aluli munkás- fiatalok körében. A réteggel való foglalkozás beépült a dolgozó j£ISZ-szer- vezétek munkájába, mindennapi életébe. Munkánk eredményéként tudato- sabbá vált a munkásfiatalok problémáinak komplex kezelése, a munkássá válás folyamatától a gazdasági munkában való részvételig. Kibonta- Kozóban van a »BciiUnriurilráskPDZŐ iílté- zetek és a szakmai gyakorlatnak otthont adó munkahelyek KlSZ-szerveze- tei közötti kapcsolat. A kerüleitben dolgozó fiatal értelmiségiekre gyakorolt hatásunk differenciált. Egyértelműen tovább erősödött a fiatal pedagógusok körében. Ez a réteg az ifjúsági szövetségben értelmes cselekvési forímát. érdekképviseletet talál. A pedagógus KlSZ-alapszervezete'.; nem egy esetben hatékony segítséget adnak az oktató-nevelő munkához, az úttörőcsapaitok életének szervezéséhez, a tanulói KISZ-szervezetek munkájához. Az ütemekben, intézményekben dolgozó értelmiségiek körében jelenlétünk nem erősödött, jelenleg stagnál. Korábban bevált munkaformáink (FMKT AIP sitb.) nem tudtak kellően megújulni, a vállalatok gazdasági vezetése sem nyújtott ehhez megfelelő segítséget. A kerület KISZ-es fiataljainak jelentős része. 40 százaléka a tizenéves korosztályba tartozik és valamelyik középfokú oktatási intézményben folytatja tanulmányait. Mozgalmi munkát nemcsak tanintézeteinkben végeznek, hanem egyre többen a kollégium vagy a szakmai gyakorlatnak helyet adó vállalat KISZ-szervezetének tagjai. Az elmúlt években Angyalföldön a középiskolás diákmozgalom —, a diákság és e korosztály sajátosságainak jelentősebb kiemelésével — önállóbb-arculatot kapott. Nőtt sikeres rendezvényeink száma és azok érzelmi, hatása. Az iskolák KISZ-szervezetei egymás számára is adnak programot. Angyalföldön mintegy 24—25 ezer fiatal dolgozik és tanul. Túlnyomó többségük — köztük a 173 szervezetben dolgozó 12 és fél ezer KISZ-tag — becsülettel helytáll munkahelyén, tanintézetében. A fiatalok munkája fontos részét képezi a kerület és a kerületi vállalatok, intézmények fejlődésének eredményeinek. A KISZ-tagok és a fiatalok fontos elvárása, hogy az egyéni és a társadalmi érdék összhangja minden területen maradéktalanul megvalósuljon. Ma már ezt az érdekazonosságot selhol sem vitatják. Ez számos esétben tükröződik a napi munka során. A szűk keresztmetszetek feloldásária. fontos vállalati feladatok megva- íosuáafao - viqz-ps kollektívák új módszerek és munkaformák /certst;« vei, alkalmazásával vállalkoznak. A HATALOK ÉLETSZÍNVONALA ■ Nem egy esetben azonban nem ismerik fel időben, hogy munkánk feltételeinek alakulásáért saját magunk is felelősék vagyunk. Több KlSZ-szerve- zetünk lépéskényszerbe, nem egy esetben lépéshátrányba került a vállalat átszervezésének, a munkaerő szervezett átcsoportosításának ügyében. A fiatalokat mla leggyakrabban és legközvetlenebbül életszínvonalunk alakulása foglalkoztáitj'a, A fiatalok nagy részét a bekövetkezett differenciálódás hátrányosan érintette. Természetesen ebben a kérdésben sem beszélhetünk homogén ifjúságról. Azok kerültek s legnehezebb helyzetbe, akik önálló életkezdésük elején állnak és kevésbe számíthatnák számottevő családi támogatásra. A kerületben dolgozó fiatalok csaknem fele túlmunkavállalással próbál többletjövedelemhez jutni. Ez a szándék többnyire találkozik munkahelyük érdekeivel, lehetőségeivel, lehetővé tészli szűk keresztmetszetek feloldását. A. 30 éven aluli dolgozó fiatalok egyharmadának van önálló lakása, a kerületben lakók helyzete ennél valamelyest jobb. A gyermekes fiatal családok kétharmada rendelkezik önálló lakással. A gyermeküket egyedül nevelők — közel ötszáz fiatal —. többsége albérletben él. A fiatalok lakáshelyzetének javítására több kerületi — köztük KISZ-es —. kezdeményezés is született. A korábbinál nagyobb arányban — a lakáskérelemmel rendelkezők közötti arányúknál kevesebben — jut(Folytatás a 2. oldalon.) XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1986. ÁPRILIS
