Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1985. december / 4. szám

A KISZ munkája a középiskolákban A KISZ KB 1985. november 15-i ülésén megvitatták és elfogadták a KISZ kongresszusi felhívását. Kiemelten foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy milyennek kell len­nie napjaink KISZ-vezetésének. Többek között megfo­galmazták annak szükségét is, hogy a kor követelmé­nyeinek csak politikusabb, demokratikusabb szervezet képes megfelelni, olyan szervezet, ahol a fiatalok meg­találhatják érdeklődésük, igényeik, elképzeléseik meg­valósulásának lehetőségeit. E gondolatok gyakorlati meg­valósításának lehetőségeiről, problémáiról és feladatai­ról folytattam beszélgetést Kotlámé Tóth Évával, a KISZ XIII. Kerületi Bizottságának munkatársával. — Angyalföldön 12 oktatási intézményben (2 gimnázium, 5 szakközépiskola, 4 szakmun­kásképző intézet, 1 gyors- és gépíróiskola) több mint 6000 diák tanul, akik közül klb. 4 és fél ezer a KISZ-tag. A ke­rületi KISZ-bizottság különös figyelmet fordít arra a diák­rétegre, amelynek gondjai el­térnek a dolgozó KISZ-esek problémáitól. Részükre min­den éviben külön rendezvény- tervet készítenek. A terv ki­dolgozásának egyik meghatá­rozó szempontja, hogy a kü­lönböző iskolatípusokban ta­nuló gyerekeket közelítsék egymáshoz, ismerjék meg egy­más munkáját, szakmáját, problémáját, szórakozását, rö­viden: az életét. A kitűnő elv gyakorlati megvalósításának egyik fő akadálya: az iskolák korláto­zott anyagi lehetőségei, külö­nösen a kerületi kultúrház hiánya. A különbségek áthi­dalására való törekvésből adó­dóan a terv kidolgozásának másik fontos célkitűzése, hogy a gyengébb lehetőségekkel rendelkező iskolákat közelítsék a jobb helyzetben lévőkhöz. Eddig e törekvéssel testvér­kapcsolatok alakultak ki egyes iskolák között. Ilyen például a 21-es számú Katona József Szakmunkásképző Intézet és a Bolyai János Híradástechni­kai Szakközépiskola. A baráti kapcsolatök kiala­kításának érdekében — a ke­rületi KISZ-bizottság kezde­ményezésére — indították el „Az iskola bemutatkozik” moz­galmat. A gyakorlat és a to­vábbi tervek szerint évente 3-4 vállalkozó szellemű iskola a házigazdája a rendezvényso­rozatnak. A házigazda az ér­deklődő diákok részére egész napos, két részből álló progra­mot szervez. Először bemutat­ják iskolájuk épületét, tanmű­helyeikben ismertetésit adnak szafcmájükból. Elmondható, hogy a rendezvények népsze­rűek a diákok körében. A mozgalom erénye, hogy az ál­talános iskola VII—Vili. osz­tályos tanulóit is bevonják az ismerkedésbe, azzal a céllal, hogy minden tanuló tisztában legyen továbbtanulási lehető­ségeivel, közelebb kerüljenek a középiskolai élethez. Az ötlet megfogalmazására és az elképzelés kidolgozására a tatai vezetőképző táborban került sor. Az évente megren­dezésre kerülő tíznapos veze­tőképző táborba valamennyi középfokú oktatási intézmény KISZ-titkárát és reszortfelelő­seit meghívják. A tábor célja: a mozgalmi ismeretek bővíté­se, egymás gondjainak megis­merése, eszmecsere és vita a jelen és a jövő feladatairól. Ez a tábor a mozgalmi év előké­szítését jelenti, ahol elsősor­ban azok a fiatalok jönnek össze, akik iskolájuk vérke­ringésének motorjai. A veze­tőképző táborban csak KISZ- tagok vesznek részt. A kerületi KISZ-bizottság támogatásával az angyalföldi diákok részére évente mintegy 12 tábort szerveznek. Ezekbe a táborokba — mezőgazdasági építőtábor, környezetvédelmi tábor, régészeti tábor stb. — a KISZ-tlagokon kívül minden fiatalt szívesein látnak. A régészeti tábort az idén rendezték meg először Gyoma- endrődöm ahol egy rézkori te­lepülés maradványait tárták fel a fiatalok. A tábor nagy visszhangra talált. További cél, hogy a hagyo­mányos építőtáborok színská­láját az említett táborokhoz hasonlókkal bővítsék. Ez azért is előnyös, mert a kellemes időtöltés mellett hasznos infor­mációkhoz, tudáshoz jutnak a diákok. Az építőtáborokon kívül a kerületi KISZ-bizottság szer­vez olyan táborokat is, ame­lyek speciális rétegeket, illet­ve különleges érdeklődésűeket kívánnak kielégíteni. Ezek kö­zé tartozik a Szivárvány tábor is. Ezt a tábort a hátrányos helyzetű, ún. veszélyeztetett gyerekeknek szervezik. Célja a családi háttér pótlása, a tábo- rozók kulturális hátrányának csökkentése, megfelelő tár­gyaló-, vitakészség és reális ítélőképesség kialakítása. A 10 napos táboroknak sajá­tos ritmusuk van. Nem állan­dó kötött program határozza meg a tábor életét, hanem mindenki igényeinek megfele­lően töltheti idejét. Ezzel is a családi légkör megteremtésére törekszenek. A gyerekek ked­vük szerint választhatnak a programok között, ákár egész nap olvashatnak, ehhez az egész táborozás ideje alatt működő könyvtár biztosít iro­dáimat. Ezért külön köszönet illeti a Dagály utcai könyvtár dolgozóit, ákik minden évben segítenek a könyvek kiváloga­tásában és kölcsönzésében. A kerületi KISZ-bizottság a Szi­várvány táborra fordítja a leg­nagyobb szellemi és anyagi fi­gyelmet, amelyhez a Hazafias Népfronttól is kapnak támo­gatást. A terv az, hogy az el­telt három év tapasztalatait közösen átgondolva és össze­foglalva, módosítsák és javít­sák tevékenységüket, ami a tábor további sikeres működé­séhez szükséges. Különleges érdeklődés ki­egészítésére szervezik az isko­larádiósok és diákújságírók tá­borát. Ezek a táborok jelentős Fiatalok a régészeti táborban szakmai ismereteket adnak a résztvevőknek, mivel profi rá­diósokkal és újságírókkal dol­gozhatnak együtt. Tanulnak műsorszerkesztést, vágástech­nikát, riport- és hangjáték- írást. Ez a tábor a társadalmi összefogás jó példájának te­kinthető. Megközelítően 20 vállalat, intézmény nyújt konkrét segítséget a sikeres le­bonyolításhoz. Olyan eszközö­ket kölcsönöznek, amelyek a tábor lényegét adják: magnó, kazetta, mikrofon. A kerületi KISZ-bizottság a KISZ KB pályázatán nyert 37 000 forin­tot is erre a táborra fordítja. A tábor iránti egyre nagyobb érdeklődés miatt indult be ősszé! a diák újságírók és az iskolarádiósok klubja. Az isko­lák közötti kapcsolat további bővülését jelenti, mert a klub tagjai egész évben konzultál­hatnak az aktuális kérdések­ről, kicserélhetik egymás mű­sorait. A tábor és a klub ered­ményességét az is tükrözi, hogy a rádióstáborról az Ötö­dik sebességi is közvetített mű­sort, ami elismerés. A fiatal újságírók írásai is rendszere­sen megjelennek különkiadás­ban, és reméljük, hogy a jövő­ben már az Angyalföld c. lap­ban is olvashatjuk munkái­kat. A következő évek tervei kö­zé tartozik, hogy a Róbert Ká­roly nevelőotthon diákjait raj­nál jobban bevonják a kerület életébe. A másik nagy terv, a gyerekek igényeire alapozva, hogy létre kívánják hozni az ifjúsági információs és tájé­koztató irodát. Életrehívásá- nak egyik akadálya, hogy a kerület nem rendelkezik ifjú­sági házzal, illetve az iskolák is nagyon szegényesek a klu­bok tekintetében. A gyerekek­nek nincs olyan helyiségük, ahol megfordulhatnának, hogy üzenetet hagyjanak egymás­nak, leülhetnének beszélgetni vaigy újságot olvasni. A gazda­sági lehetőségeket figyelemibe- véve nem „palotára”, hanem egy kb. 100 négyzetméter nagyságú helyiségre lenne szükség. Ez ellensúlyozná a kultúrház hiányát. A hírek szerint a Gyöngyösi út és Váci út találkozásánál egy volt ne­velési tanácsadó — jelenleg üres — helyisége adhatna megfelelő otthont az angyal­földi fiataloknak. Reméljük, hogy a XIII. kerületi KISZ szervezetének — amelyről mél­tán elmondhatjuk, hogy a kor­ral. haladva az ifjúság érdeklő­désének és igényeinek megfe­lelően próbálja aktivizálni, mozgósítani az angyalföldi fia­talokat — klubhelyiségért folytatott küzdelmét siker ko­ronázza. Miklós Imre ANGYALFÖLD 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom