Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1985. december / 4. szám
krumplival. — Aki az egészségkultúrát már gyermekkorban megismeri és aszerint él — fejti ki nézeteit dr. Bagdányné — annak minden valószínűsége megvan arra, hogy egészséges fiaital Mnőtt váljék belőle társadalmunk számára. S hogy milyen lesz egészségileg a jövő nemzedéke, amely fenntartja és továbbviszi nemzeti létünket, nem közömbös a társadalom számára. Ezért is került a programba az óvodás, kisdobos korú gyerékék számára a Makk Marci játszóház. Ez a József Attila Művelődési Házban 'került megrendezésre, a pomázi általános iskola bábjátszó együttesének közreműködésével. A gyerekek itt játszás közben, a bábfigurákkal együttműködve tanulták meg az életükben szükséges higiéniai ismereteket és vidáman szórakozva ismerkedtek meg olyan szokásokkal, amelyek gyerekkorban alapvető követelményei az egészségügyi kultúra építésének. Nem maradhatott ki a programból az „Eletet az éveknek” című rendezvény sem, amely az időskori életmód vitelét részletezte. Valamennyi rendezvény felkiáltó jelként (hirdette: előzzük meg a betegségeket, tartsuk karban magunkat, védjük életünket. S ha a látottak, hallottak a rendezvényeken megforduló angyalföldiek egy bizonyos százalékára ösztönző hatással voltak, akkor nem volt hiábavaló a XIII. kerületi Vöröskereszt titkárának és közreműködő lelkes társadnak egészségnevelési, a betegségeket megelőző szervezési munkája. Gyalog Rozi Müller Judit felvételei a Makk Marci játszóházban készültek. nyos rántott karajt sült it helytörténeti A múzeumi hónap záróeseményeként 1985. október 31-én a Hazafias Népfront XIII. kerületi bizottságának helyiségében ösz- szejövetelt tartott az angyalföldi honismereti-helytörténeti munkabizottság. Matúz László, a HNF XIII. Kerületi Bizottságának elnöke köszöntötte Fischl Erikát, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkárát és az ösz- szejövetelan megjelent mintegy ötven résztvevőt. Ezután Jelenics József, a kerületi honismereti-helytörténeti munkabizottság vezetője adott tájéfkoztatást az 1983—1985 közötti időszak munkaprogramjának végrehajtásáról. A beszámolóban elhangzott, hogy a munkabizottság célkitűzéséit döntő többségében megvalósította. Tevékenységük fő területe a felszabadulás és az azt követő évek eseménytörténetének feltárása volt. A munkabizottság tagijiai jó munkát végezték. A munka folyamatából az előadó három eseményt emelt ki és értékelt: a kerületi úttörők részére meghirdetett, 1984 novemberétől 1985. január végéig tartó felszabadulási akadályversenyt és vetélkedőt, amelynek győztese a kerületi SaLlai Imre Általános. Iskola úttörőcsapata tett. A körzeti népfrontbizottságok között megrendezett felszabadulási vetélkedőt — 1984 decembere és 1985 márciusa között —. amelybe nyolc körzet csapata kapcsolódott be. Ezzel jelentősen hozzájárultak szülőföldjük, lakóhelyük fel- szabadulásának d okúmén- tumdkoh és visszaemlékezéseken alapuló esemény- történeti feltárásához. A harmadik kiemelkedő esemény az 1985. júniusában a KISZ-szel közösen megrendezett 1945—1948. közötti volt angyalföldi ifjúsági vezetők találkozója, amelynek egész napos programja keretében a régi Angyalföldiét is bejárták, de megismerik editeik napjaink új Angyalföldjével is. A beszámoló további részében arról szólt, hogy a KISZ-szel és az úttörőkkel — Ikülönösen az úttörőház- zai — példás volt az együttműködés. A körzeti népffirantbizottságolk hely- történeti munkájának segítésében pedig jól beváltak az ún. helytörténeti módszertani levelek, amelyeket a körzetekben jól tudtak hasznosítani. A kerületi helytörténeti munkában, minőségi változást jelentő eseményként értékelte az 1985. február 13-án, a kerületi pártbizottság szorgalmazására megnyílt Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményt. Ezzel megteremtődtek a feltételei annak, hogy a sok éven át gondos, kitartó munkával összegyűjtött anyagokat. Angyalföld lakóinak minél szélesebb körével megismertessék. Főleg az ifjúság számára fontos, hogy megismerje: hogyan éltek, dolgoztaik és harcoltak nagyapáik és apáik, honnan jutottunk el a jelenlegi Angyalföldhöz. A célkitűzés helyességét bizonyítja, hogy az elmúlt hónapok több ezer látogatójának nagy többségét az általános iskolások és az üzemi KISZ- sízervezeték fiataljai tették ki, viszont hiányoztak a középiskolás korúak a látogatók közül. Ezek után rövid tájékoztatást adott az 1985 nyarán Soproniban megrendezett IV. Országos Honismereti Konferenciáról, amelyen az angyalföldieket Pécsi György képviselte. Befejezésül az a javaslat került ismertetésre, amit már. érkezéskor írásiban mindenki megkapott: a helytörténeti munkabizottság 1986—1990. közötti munkaprogramja. Einnék főbb gondolatat a következők: az elkövetkező években valamennyi körzeti népfrontbizöttság mellett lakóhelyük, szülőföldjük múltja és jélene iránt érdeklődő személyekből hely- történeti munkacsoportokat kell létrehozni. Továbbá a kerületi Szakmaközi Bizottsággal szorosan együttműködve, a kerületi üzemékfoen — a lehetőségeket figyelembe vévé, — előbbre kell lépni az üzemtörténeti és helytörténeti munka segítésében. A meghatározott időszakban célszerű tenne megtartani a II. angyalföldi üzem történeti tanácskozást. A KISZ-szel1 és az úttörőkkel kialakult harmonikus és az ifjúság nevelése szempontjából igen eredményes kapcsolatot az elkövetkező itíőszákban célszerű lenne a középiskolás fiatalokra is kitér jesztenii. A helytörténeti gyűjtőmunkát változatlanul tovább folytatják és a gyűjtött tárgyak folyamatos bemutatását szorgalmazzák az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény kiállítóhelyiségében. Végül azt javasolta, hogy az 1986—1990-es évekre közösen állítsanak össze egy „Angyalföldi kalendáriumot” — évfordulós naptárt —, amely az országos és budapesti eseményeken túl, elsősorban angyalföldi évfordulókról emlékezzen meg és a kutatómunkát, a rendezvényeket az abban foglaltakhoz igazítsák. Ehhez kérte a megjelentek és a népfrontkörzetek javaslatait é® támogatását. Ezt követően az összejövetel kiemelkedő eseménye következett, amikor is Lehel Miklósné, az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője a gyűjtemény létréhozásában végzett kiemelkedő munkájukért, társadalmi, munkásokat részesített elismerésiben. A jutalmaikat Zavaros József, a kerületi népfront- bizottság, titkára adta át. Ilttt került először átadásra Muray Róbert, kerületünkben élő grafikusművész által tervezett EMLÉKLAP tizenkilenc, többségében a kerületben lakó olyan személynek, akik Angyalföld múltjára vonatkozó különösen értékes adományaikkal járultak hozzá a gyűjtemény létrejöttéhez. A XIII. Kerületi Tanács és a1 József Attila Művelődési Központ által biztosított szerény lehetőségekből, néhány emléklaphoz jelképes pénzjutalom, másokhoz pedig ajándéktárgy is járult. Az összejövetel méltó befejezése volt, amikor a megjelentek közösen megtekintették az újjárendezett Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményt, ahol számos írásos és tárgyi emléket látott viszont egykori megőrzője, bizonyítva, hogy a sokszor személyes vonatkozásúnak tűnő emlékek immár közkinccsé váltak. (j) ANGYALFÖLD 7 NAPOK
