Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1985. augusztus / 3. szám

'I Új eszköz a lakossági érdekek szolgálatában A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL Az Elnöki Tanács 1984-ben törvény- erejű rendeletet alkotott a település­fejlesztési hozzájárulásról. Az új tvr., illetve a végrehajtásáról intézkedő pénzügyminiszteri rendelet 1986. ja­nuár hó 1-én lép hatályba. Egyidejűleg a lakosság Iközségfejtesztési hozzájáru­lásáról szóló jogszabályok hatályukat vesztik. A törvényerejű rendelet célja annak elősegítése, hogy a helyi tanácsok a saT ját pénzeszközeiket kiegészítve, a la­kosság igényei és anyagi hozzájárulása alapján önállóan gondoskodhassanak a település intézményeinek és közfelada­tai ellátásának fejlesztéséről, színvo­nalának emeléséről. Ennék érdekében a helyi tanácsok működési területükön, illetve annak meghatározott részén tanácsrendelettel településfejlesztési hozzájárulást állapíthatnak meg. A helyi Itainács jogosult—-a lakosság véle­ményének kikérése alapján — tanács- rendelettel meghatározni a mértéket, figyelemmel a lakosság életkörülmé­nyeire és igényeire. Miután a törvényerejű rendelet a jövő esztendő első napjától hatályba lép, a tanácsoknál, így nálunk Angyal­földön is javában folynak az új hozzá­járulási rendszer alkalmazásának elő­készületei. Az elmúlt hetekben a ke­rületi pártbizottság foglalt áill'álst a kér­désben, majd a kerületi tanács végre­hajtó bizottsági ülése is napirendre tűz­te. Kánvási Péterrel, a kerületi tanács általános elnökhelyettesével minde­nekelőtt a településfejlesztési hozzá­járulás jogi részleteit kívántam tisz­tázni. — Elöljáróban vázoljuk, kinek kell majd fizetni? — Településfejlesztési hozzájárulás fizetésére a tanácsi bérlakások és a magánszemélyek tulajdonában álló la­kások bérlői, valamint a személyi tu­lajdonban levő ingatlanok tulajdono­sai kötelezhetők. — Es ez úgy értendő, hogy ha vala­kinek mondjuk az ország három kü­lönböző pontján van egy bérleménye, egy magántulajdonban lévő lakóháza, plusz egy telke, akkor több irányban szólnak a kötelezettségei? — Igen. Függetlenül attól, hogy va­laki a lakóterületén, tehát ahol állandó jelleggel lakik, kifizeti az őt illető hoz­zájárulást, további hozzájárulásra kö­telezhető a személyi tulajdonában és tartós használatában lévő, magánerő­ből beépíthető lakótelke vagy házingat­lana után is. íigy lesz, aki' — tételez­zük fel — három irányban támogatja majd az adott tanács településfejlesz­tési céljait. A felsoroltakon kívül ide tartoznak valamely üzlet, műhely, műterem tulajdonosai is. — S a kötelezettség alól nincs fel­mentés? — Az általános eljárási rendelet mó­dot ad rá, hogy méltányosság alapján mentesüljenek mindazok, akiknek a hozzájárulás összege esetleg komo­lyan veszélyeztetné a családi megélhe­tését. Ezért lehetőség van rá, hogy azok a családok, amelyekben az egy főre számított jövedelem a hozzájárulás megállapítását megelőző évben — egybevetve az együttlakó házastárs és más nagykorú közeli hozzátartozó jö­vedelmével — nem éri el a havi 2500— 3000 forintot, mentesülés alá essenek. Ugyanez érvényes a három vagy több eltartott családtagról gondoskodókra, valamint a közműtársulati, társasági hozzájárulást fizetőkre is. — S a szolgálati lakások bérlőit érinti-e valamilyen kedvezmény? — Őket csak akkor, ha telephelyen belül van a szolgálati lakásuk. Ha azon kívüli bérleményben laknak, akkor ugyanúgy kell fizetniük a településfej­lesztési hozzájárulást, mintha önálló rendelkezésű lakásban élnénék. — Azoknak, akik nem mentesülnek, nem kapnak kedvezményt, milyen mé­lyen kell belenyúlniuk a családi kasz- szába? — A hozzájárulás mértéke lakáson­ként (társbérletenként is), illetőleg egyéb ingatlanként 1985. évre vonat­kozóan maximum 600 forint lehet. 1986-ra majd miniszteri rendelet szabja meg a kötelezettség felső határát. — Egyben, vagy részletekben is fi­zethető? — Részletekben is, méghozzá kettő­ben: március 15-ii és szeptember 15-i határidővel. A határidőket érdemes lesz pontosan betartani, mert aki le- kési, nem élvezhet kamatmentességet. — S itt mindjárt áttérhetnénk arra, ami magából az elnevezésből, a telepü­lésfejlesztési hozzájárulásból értelem­szerűen adódik. Valóban és minden tekintetben a településfejlesztést szol­gálja? — Örülök a kérdésnek, amiben majdnem benne volt a válasz. Igen. 1986-tól a lakosság a saját pénzeszközei által is elérheti, hogy a település, amelyen él, szebbé váljék, vagy ké­nyelmesebben, választékosabban fel­szerelt legyen. A településfejlesztési hozzájárulás tulajdonképpen a község­fejlesztési hozzájárulás demokratiku­sabb utódja, továbbfejlesztése, a VII. ötéves terv egyik új eleme. Azt céloz­za, hogy ha a lakosság kér valamit tő­lünk, akkor ne kelljen azt mondani, sajnos nem megy, nincs rá fedezet. — Miért, a községfejlesztési hozzá­járulás ezt nem tette lehetővé? — Most merőben más rendszerű la­kossági hozzájárulással számolunk, ugyanis a befolyt összegekkel kizáró­lag a kerületi tanács rendelkezik, sőt a felhasználásról rendszeres időkö­zökben köteles számot adni a lakosság­nak, akár a tanácstagi beszámolók, akár városkörzeti tanácskozások útján. — Vagyis egy ténylegesen demokra­tikusabb kapcsolatról van szó? — Kiegészítem: egy lényegesen de­mokratikusabb állampolgári-állam­igazgatási összeköttetés teremtődik. A községfejlesztési hozzájárulást csak annak kellett fizetnie, aki jövedelem- adó fizetésére volt kötelezett. Most viszont sokkal szélesebb körben van­nak érintve a lakosság különböző cso­portjai. Ám nemcsak a befizetést il­letően, hanem a számonkérés vonatko­zásában is. A községfejlesztési adót a kötelezettek befizették, de senkitől nem kérhették számon, hová kerül, mire fordítják. Ez a helyzet mindjárt a kezdeteknél módosul, mivel a lakos­ság a saját fórumán, szavazással és közvetlenül dönti el, hogy van-e olyan célja, amire nem sajnál áldozni. Kerü­letünkben — s erre vonatkozólag- gon­dolom, minden tanács szolgálhatna sa­játos példával — rengeteg vitára adott alapot az elmúlt években, hogy min­denki másra voksolt. Hogy ide autó-" parkoló kell, vagy inkább játszótér kel­lene. Nos, ezentúl is elő lehet állni bár­milyen igénnyel, de előzőleg majd ki kell számítani, megéri-e. Tehát a la­kosság egy olyan lehetőséget kapott, hogy felelősséggel döntsön, elvégre ar­ról a pénzről lesz szó, amit egy bizo­nyos célra megszavazott. — Ahol szavaznak, ott ellenszavaza­tokkal is kell számolni! — Nyilván. De úgy ítélem meg, hogj ha az emberek olyan célok lehetőségét látják megvalósíthatónak, ami után évek óta sóvárognak, akkor a véghez­vitel sincs veszélyeztetve. — Sőt, ehlhez azt is Ihozzátehetam, hogy várihajbóan (miég a különböző lakó­területek között is lesz igénybeli külön­bözőség. Az Aingyailtfölü északi fölében lakóik például adást fognak kérni, és megint mást a déli részién élő úljiliipót- városliák, nyilván a szőkébb páltria ér­dekét szem előtt tartva. A 'tanács pe­dig, mimt felelős gazlda, felvállalja és támogatja a nemes délakalt. — Tehát ismét szavaznunk kell? — Helyesbítek: célszerű lesz, mert ,mi, a kerületi tanács csak abban tu­dunk segítő jobbot nyújtani, amihez az adott lakóterület vagy körzet lakossága kinyilvánítja az 51 százalékos többsé­get. Nem győzöm ismételni, mennyire fontos, hogy olyanok legyenek a célok, amelyek magukkal ragadják az esetle­gesen tétovázó kisebbséget is, hogy tudatosan, a cél világos ismeretében és önként vállaljalak részt lakóterületük modernizálásában. — Érzésem szerint sem nekünk, helyi lakosoknak, sem önöknek a tanácsnál nem lesz könnyű dolguk. — Szinlte még el sem kezdődött, s máris mekkora munka zúdul a nya­kunkba. Mi arra törekszünk, hogy központilag és testületileg egyaránt olyan célokat keressünk, amelyekre a lakosság igent mond. Miiként az előző­ekben szó esett róla, megint egy újabb leckét veszünk a demokráciával való élni tudásból, a többség és a kisebbség viszonyával kapcsolatosan. Egyúttal azonban nincs kétségünk afelől sem, hogy a tanácstagok, a népfronitáktívá'k, valamint a lakóbizottságok segítségé­vel akár közvetetten, akár közvetlenül, de mindenkihez eljutnak érveink, úgy, hogy mire egy-egy kérdés szavazásra kerül, addig a vélemények is nagyjá- ban-egészében egy nevezőre jutnak- Szebb, kényelmesebb környezetben, jobb közérzetet szeretnénk kialakítani Angyalföldön a településfejlesztési hoz­zájárulás segítségével is, ami tulaj­donképpen egy lehetséges eszköz lesz a kezünkben, a lakosság igényednek ki­elégítésére. * Pless Zsuzsa ANGYALFÖLD 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom