Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1985. március / 1. szám

Dr. Bornemissza Sándor tanácselnök megbízatást, elsősorban az if­júság nevelésében. Végül egy tanulságos példával bizonyí­totta, hogy a gyermekek egy jelentős része az általános is­kola ’befejezéséig nem ismer­kedik meg a fizikai munkával, saját szülei munkáját sem is­meri. Éppen ezért az úttörő- mozgalomnak nagyobb támo­gatást kell adni a gyermekek közösségi nevelésében. Marjai József felszólalása A vita lezárása előtt szólalt fel Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, tolmá­csolva a párt vezető testületéi­nek üdvözletét. Vázolta nép­gazdaságunk jelenlegi helyze­tét, hangsúlyozva, hogy a köze­pesen fejlett európai országok sorába tartozunk, a munka termelékenységének színvona­lában és termékeink minősé­gében elmaradunk a fejlett országok mögött. Az egy főre jutó fogyasztásban jóval előbb­re vagyunk a rangsorban, mint gazdaságunk teljesítmé­nyében. A vezetés erőfeszíté­sei több mint öt éve arra irá­nyulnak, hogy teljesítményben utolérjük önmagunkat és ily módon biztosítsuk a külgazda­sági egyensúly stabilizálását. Marjai József számszerű adatokkal ecsetelte a legutóbbi évtizedben végbement nemzet­közi cserearány-változásból származó népgazdasági káro­kat. Kiemelte, hogy továbbra is nagy erőfeszítéseket kell tennünk az ország aktív fize­tési mérlegének megteremté­séért. A miniszterelnök-helyettes kifejezte azt a véleményét, hogy a gazdálkodás feltételei­ben egyik napról a másikra nem érhetünk el gyökeres vál­tozást, ehhez hosszabb idő cél­tudatos munkájára van szük­ség. A továbblépés útja az, hogy megalapozzuk a követ­kező évek egyensúlyt erősíti gazdasági teljesítménynövelé­sét, méghozzá a maitól éltére termelési és fogyasztási struk­túrában. Szólt a gazdasági élei különböző .posztjain álló veze­tők felelősségéről abban, bőgj iparunk teljesítő- és főleg ex­portképessége tovább növe­kedjék. A felszólaló reagált a vitá­ban elhangzott s az életszín­vonal alakulását érintő véle­ményekre is. Elismerte, hogy £ legutóbbi években végbemen reáljövedelem-csökkenés nen rakott egyenlő terheket társa dalműnk különböző rétegeire vannak olyan rétegek, ame­lyekre igen súlyos terheket ra­kott, ezt a kormány külön­féle szociális intézkedésekké igyekszik enyhíteni. Hozzászólása befejező részé ben Marjai József a pártszer­vezetek növekvő szerepéről é: felelősségéről beszélt. Működ jenek közre abban, hogy ( maga helyén mindenki meg tegye azt, amit a teljesítmé nyék növeléséért megtehet A párt harci szövetség, amely ben helye van a vitáknak amelyek néha igen szenvedő lyesek — de a viták hivatási legfőképpen az, hogy segítse nek kikovácsolni a cselekvő. egységét. Helytállás és példamutatás A vitában szinte központ helyet kapott a kommunistái helytállásának a témája. Töbl felszólaló is aláhúzta annal szükségességét, hogy a pár tagjai álljanak ki határozót tábban elveink és politikán! mellett.. Deák Gábor szóbél kiegészítésében úgy fogalma zott, hogy amivel egyetértünl az ország dolgaiban, annak következményeit a saját köz vetlen környezetünkben is vi ANG YALFÖLC (Folytatás az 5. oldalról) Részletesen kitért a kerület lakáshelyzetére. Söha annyi családnak nem oldódott meg Angyalföldön a lakásügye, mint a legutóbbi öt esztendő­ben. A lakásigénylők száma a felére csökkent, az igényjogo­sultak egy része azonban a magas lakásárak miatt nehéz helyzetbe került, mert kevés a reménye arra, hogy családi se­gítség nélkül az öröklakás vá­sárlásához szükséges pénzt ké­pes lesz összegyűjteni. A ta­nácselnök kiállt a lépcsőzetes lakáshoz jutás elve mellett, hangsúlyozva, hogy ehhez megfelelő lakásalapra is szük­ség van. Egyebek közt ezt is segíti a hétház már elhatáro­zott korszerűsítése. A lakosság joggal várja el panaszainak megválaszolását, gondjainak megoldását a ke­rületi tanácstól, mindazokban a megoldásra érett kérdések­ben, amelyek a kerület hatás­körébe tartoznak, a pártbizott­ság politikai irányításával a kerületi tanácsnak kell intéz­kednie. Ami a főváros vagy kormányzati szervek hatáskö­rébe tartozik, a kerületi ta­nácsnak abban is kezdemé­nyeznie kell a megoldást. Ez történt pl. a hétház felújítása és korszerűsítése ügyében, amelyben a főváros kedvező döntést hozott. Az Árpád-híd­főnél működő kavicskotró üzem kitelepítését azonban mindeddig nem sikerült kihar­colni, az az üzem továbbra is rontja az új lakótelepekkel Marjai József felszólalása szomszédos Duna-part környe­zeti képét. A kerületi tanács elnöke a pártértekezlet színe előtt is ki­fejezte köszönetét a vállalatok és intézmények dolgozóinak a kerületfejlesztéshez nyújtott segítségükért, amely a leg­utóbbi években 90 millió fo­rint értékű fejlesztési alap át­engedésében és igen kiterjedt társadalmi munkában öltött testet. Bartók János, a kerületi KISZ-bizottság titkára arról beszélt, hogy az ifjúság szá­mára vonzó, értelmes progra­mot jelent a részvétel a de­mokrácia fejlesztésében, a po­litika alakításában, hazánk és az egyén sorsának jobbításá­ban. Szeretnék megértetni a fiatalokkal, hogy saját sorsuk alakításáért nemcsak a társa­dalom, hanem önmaguk is fe­lelősek. Kitért a kerületi KISZ-bizottság és a tanács együttműködésére a lakásgaz­dálkodásban. Átmeneti lakás­hoz első lépcsőben évente 40-60 fiatal juthat. Bár nem Sók emberről van szó, ennek a politikai hatása az érdekel­tek körénél jóval szélesebb. Kifejtette, hogy a KISZ megtisztelő és igen fontos fel-) adatának tekinti a párt után-j pótlásának nevelését. Ebben már az alapszervezetek szint­jén is szoros és tervszerű együttműködés bontakozott ki a párt- és a KlSZ-szervezetek között. Kérte, hogy a fiatal párttagoknak mindenütt adja­nak személyre szabott párt­6

Next

/
Oldalképek
Tartalom