Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1985. május / 2. szám
Gyermeknap Polgári védelmi értekezlet Mit kell tudni az új házirendről? A házirend előkészítése már 1982- ben elkezdődött, de a lakásgazdálkodásra vonatkozó rendeletek miatt félbeszakadt, és 1984-ben folytatódott, majd a Fővárosi Tanács 7/1984. számú rendelete léptette hatályba. A házirend megalkotásakor különös tekintettel voltak az alkotók a következőkre: — a házirend legyen egyszerű és közérthető, — ne ismételjen olyan rendeleteket, amelyeket már más jogszabály tartalmaz, ezért több helyen utal más jogszabályban megfogalmazott rendeletekre, rendelkezésekre, amelyek függelékei lesznek a házirendnek és tartalmazzák a házirendben hivatkozott jogszabályokat; — a fogalmi részek legyenek szabatosak, érthetőek, pontosak, — terjedjen ki a zaj korlátozásra, a közbiztonságra, — utaljon a kezelő tisztántartási kötelezettségeire, — a gépkocsik parkolási lehetőségeire, — a közösségi helyiségek szabályozására is terjedjen ki. így az új házirend kilenc fejezetben és 20 szakaszban fogalmazódott meg. Az 1. szakasz a rendelet hatályával foglalkozik: — kiterjed a beépítetlen és ideiglenes épülettel rendelkező telkekre, — minden olyan személyre, aki állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodott ott, — utal a 18. szakaszra, amely meghatározza, milyen eltéréseket lehet alkalmazni személyi és szövetkezeti tulajdonban levő ingatlanoknál. A 2. szakasz fogalmakat határoz meg, például: — meghatározza a lakóépület, a kezelő, a használó fogalmát, — a közös használatra szolgáló helyiség, a közös használatra szolgáló terület és a közösségi helyiségek fogalmát. A 3-4. szakasz a zajos magatartással kapcsolatban rendelkezik: munkanapokon 7—20 óra között, szombaton 7—14 óra között, vasár- és ünnepnap 9—14 óra között engedélyezi a zajjal járó építési, szerelési munkák végzését. Lehetőséget ad a jogszabály a lakóbizottságnak a fentiek módosítására, a lakóépületen belül élők nyilatkozata alapján. A lakóbizottság kötelessége a hét végi munkálatoknál a lakók figyelmét felhívni az eltérő időpontokra. Azonnali beavatkozást igénylő munkánál a korlátozás nem érvényes! A 4. szakasz rendelkezik a művészek gyakorlási lehetőségeiről is. Az 5. szakasz a kapuzárásról rendelkezik: 22—5-lg (kell zárva tartani a kapukat, utalást tartalmaz a kezelők részére a 17/1972. EVM-rendelet. A 6. szakasz a kezelő tisztán tartási kötelezettségeit foglalja magában: napi, heti, évi takarítás, a közös használatra szolgáló területek és helyiségek takarítása (1/1972. Főv. Tan. rend.) és rendelkezik a közterületek tisztán tartásáról. (9/1970. Egészségügyi Minisztérium rend.) A 7. szakasz értelmében a lakáson kívüli takarítás 9—20-ig engedélyezett, egyúttal a rovarfertőzéssel (csótányokkal) kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A 8. szakasz a lakások és a közös használatú helyiségek rendeltetésszerű használatát írja elő. Egyúttal arról is rendelkezik, hogy a lakóbizottságot mindennemű munkálatokról értesíteni kell! A 9. szakasz tartalmazza a városképpel összefüggő határozatokat. A 10. szakasz a közös helyiségek zárva tartásáról intézkedik. A 13. szakasz a gépkocsik tárolásával foglalkozik, erre a célra az udvar csak az ott lakók használatára adható ki. A 14. szakasz a tüzelőanyag tárolásával és szállításával kapcsolatban rendelkezik (9—20 óra között csak (hétköznap szabad szállítani). A 15. szakasz értelmében az állattartásra külön jogszabályok érvényesek. Ez a szakasz a madarak és kóbor állatok etetéséről és lakóházba való szoktatásáról is rendelkezik. A 16-18. szakasz a szabálysértéssel foglalkozik, eszerint a rendelkezések megsértője 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható (a régi 1000 Ft bírsággal szemben). A 19-20. szakasz vegyes rendelkezéseket tartalmaz. Néhány héttel ezelőtt a XIII. kerületben polgári védelmi értekezlet keretében mérleget készítettek az elmúlt év munkájáról. Az értekezleten ott volt dr. Bornemissza Sándor kerületi tanácselnök, Angyalföld polgári védelmi parancsnoka, valamint Ruttkai István ezredes, a Budapest Fővárosi Polgári Védelem törzsparancsnoka is. Az értékelésen részt vettek a fegyveres erők és testületek kerületi vezetői is. Molnár Gábor főhadnagy, XIII. kerületi torzsparancsnok méltatta az 1984-ben végzett polgári védelmi tevékenységet és vázolta a további feladatokat. Az értékelés a múlt esztendő eredményei mellett elemezte a gondokat is. A legfontosabb megállapítás az volt, hogy a fővárosnak ebben a népes munkáskerületében tavaly is javult a lakosság és az üzemi dolgozók helyi, távolsági és egyéni védelmének színvonala. Az eredmények elérésében jelentős részük volt a kerületi tanács osztályvezetőinek, a szakszolgálati parancsnokoknak, az üzemek polgári védelmi vezetőinek és a beosztott állománynak. Ez az együttesen végzett sikeres munka a biztosítéka a következő évek polgári védelmi feladatai magasabb szintű végrehajtásának. Fotó: Müller Judit ÉRTESÍTÉS Értesítjük kerületünk lakosságát, dolgozóit, hogy a Szakszervezetek XIII. kerületi Szakmaközi Bizottsága JOGSEGÉLYSZOLGALATOT hoz létre, amellyel bővíteni kívánja a lakosság, valamint a dolgozók érdekvédelmi, érdekképviseleti tevé- ■ kenységét. A jogsegélyszolgálat bármilyen jogi természetű ügyben ingyenesen igénybe vehető. Alapvető feladata, Ihogy a hozzá fordulókat színvonalas jogi segítségben részesítse, mely kiterjed: — tanácsadásra — különböző hivatalos iratok megszerkesztésére — esetenként hatóságok, bíróságok előtti jogi képviseletre. A jogsegélyszolgálat 1985. május 8-tói kezdte meg tevékenységét a Hazafias Népfront XIII. kerületi Bizottságának épületében, a kerületi Szakmaközi Bizottság ' helyiségében (XIII., Váci út 50.). Ezen időpontban és ettől kezdődően minden második héten (páratlan hét) szerdán délután 10.30-tól 18.00 óráig tart félfogadást dr. Holczmann László jogtaná,esős. líolla László SZKB-titkár L4 ANGYALFÖLD
