Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1985. május / 2. szám

A NEMZETI EGYSÉG PROGRAMJA Ez a szellemiség sugárzik a népfront egész választási prog­ramjából. A társadalmi köz- megegyezés programja ez, amely számításba veszi négy évtized vívmányai között a leg­utóbbi időszak legfőbb politi­kai értékeit. Olyan program ez, amely kitágítja az ember cse­lekvési terét. Eléggé konkrét ahhoz, hogy benne legyenek a szocializmus védelmének al­kotmányos biztosítékai, de eléggé tág ahhoz, hogy senki ne érezze béklyónak, ha a nép szolgálatában, a nép javára személyes elképzelései, prog­ramja szerint akar politizálni. A népfront választási prog­ramja alapján megválasztott és törvényesített! képviselőjelöltek százai, illetve tanácstagjelöl­tek tízezrei közül kerülnek majd ki az elkövetkező öt év törvényhozói, tanácstagjai, akiktől azt várja az ország, hogy felelősségteljes megbíza­tásukat a képviselt állampol­gárokkal kiépített jó kapcsola­tok segítségével teljesítik. Továbbhaladásunk egyik fontos politikai feltétele, hogy az egész nép lássa: az ország­nak olyan vezető pártja és kor­mányzata van, amely nemcsak felismerni, de kezelni is tudja a bajokat. A XIII. kongresz- szus dokumentumai: a beszá­moló, a határozat és Kádár Já­nos előadói beszéde meggyőz­tek bennünket arról, hogy jól bevált politikánk lenini fő irányvonalának, az MSZMP nagy történelmi tettekben ki­alakított és kipróbált módsze­reinek megerősítésével, foly­tatásával birtokolhatjuk azo­kat az eszközöket, amelyek se­gítségével eredményesen vé­gezhetjük el a jövő nagy fel­adatait. A Hazafias Népfront­ban tömörülő párttagok és pártonkívüliek arra töreksze­nek, hogy a XIII. kongresszu­son elfogadott politika a szo­cialista nemzeti egység jegyé­ben az egész nép politikája, tehát nemzeti program legyen, amelynek megvalósulásával ki­tágul az állampolgár, a terme­lő, teremtő ember cselekvési tere. A NÉPFRONT SZEREPE A Hazafias Népfront olyan kiterjedt, az egész népet ma­gába foglaló politikai mozga­lom, amely közéleti keretet ad a párttagok és pártonkívüliek hívők és nem, hívők együttmű­ködéséhez. A közmegegyezés ka érvényesülését, a szocialis­ta nemzeti egység megerősíté­sét. Az utóbbi években tovább nőtt mozgalmunk aktivitása. A társadalmi viták számának gyarapodása, a párt- és álla­mi szervek döntéselőkészítő munkájának további demokra­tizálása jótékony hatással volt a népfrontra is. Amilyen mér­tékben a közkiadásokkal való takarékosság megnövelte a he­lyi kezdeményezés szerepét a településfejlesztésben, olyan mértékben erősödött a nép- írontbizottságok és a tanácsok együttműködése, s nőtt meg a lakosság aktivitása ezen a te­rületen. Ezek a teljesítmények a nép sikerei, önkormányzatra való képességének! bizonyítékai. Igazolásai annak, hogy ahol a kommunisták és párton kívüli szövetségeseik felismerik az ál­lampolgári öntudat és felelős­ség jelentőségét, ott megvan az értelmes, hasznos kezdeménye­zés lehetősége, s nem marad el az eredmény sem. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a közösségi célokra megmozdult emberek nem fogják elherdál­ni a közösségi szükségletek kielégítésére teremtett javakat. A településfejlesztési társa­dalmi munka sikerében része van a népfront egész tevé­kenységének. Része van annak, hogy a választott helyi nép- képviseleti, önkormányzati szervek, vagyis a tanácsok és választóik között javult a kap­csolat, az együttműködés. Bi­zottságaink ennek az együtt­működésnek a fejlesztésén munkálkodtak akkor is, ami­kor a kormány településpoli­tikai programját vagy az új választási törvény tervezetét vitatták meg; akkor is, ami­kor gazdaságpolitikai vagy mű­velődéspolitikai feladatokat ol­dottak meg. Ezért) lettek élén- kebbek, tartalmasabbak a nép- frontfórumok, a falu- és város­körzeti gyűlések. És, bár a problémák, feszültségek növe­kedésével együtt, kritikusab- balc lettek ezek a fórumok, mégis mindenütt kivétel nél­kül politikai céljainkat szol­gálták, mert konkrét feladatok megoldását segítették, amikor helyi ügyek megtárgyalásával foglalkoztak. Ugyanakkor még­sem merültek el a partikula­ritásban, a kicsinyes részlet- kérdésekben, mert erős állam- polgári öntudattal az egész or­szágért érzett felelősség vezet­te őket. A legutóbbi évek társadal­mi-politikai vitáiban meggyő­ződhettünk arról, hogy a Ha­zafias Népfront alkalmas in­tézménye a nélkülözhetetlen társadalmi aktivitás fellendí­tésének. Az itt támadt kezde­ményezések, megélénkült akti­vitás fontos tényezője volt és lesz a társadalmi stabilitásnak, a szocialista nemzeti egység erősödésének. Biztosak- vagyunk abban, hogy a népfront programja alapján megtartandó választá­sok megmutatják majd, hogy egy felnőtt nép, a nemzet és társadalom együtt irányítja majd sorsát, s jól élve a párt vezető szerepével, az önállóság adtd lehetőségekkel, a nép ja­vát szolgáló tanácsok és tör­vényhozás jön létre 1985. jú­nius 8-án. ^ népfront képviselőjelöltjei az országos választási listára 2. 3. : 4, : 1. 8. ; 9. 10. 11. : 12. 13. 14. 15. 16. 17. BARCS SÁNDOR, a Magyar Távirati Iroda nyugalma­zott vezérigazgatója, BARTHA TIBOR, református püspök, BIRÖ IMRE, római katolikus kanonok, BOGNÁR JÓZSEF, akadémikus, DTJSCHEK LAJOSNÉ, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke, GÁSPÁR SÁNDOR, a Szakszervezetek Országos Taná­csának elnöke, GYENES ANDRÁS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, HAVASI FERENC, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. HÄMORI CSABA, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságának első titkára, JAKAB ROBERTNÉ, ä Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének főtitkára, KATONA IMRE, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára, KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, KALDY ZOLTÁN, evangélikus püspök, KALLAl FERENC, színművész, KÁLLAI GYULA, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke, KISS JANOS, római katolikus címzetes kanonok, LÄZÄR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, 18. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, 19. MÁNDITY MARIN, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének főtitkára, 20. MÁRK GYÖRGY, a Magyarországi Románok Demok­ratikus Szövetségének főtitkára, 21. NÁNÁSI LÁSZLÓ, nyugdíjas, a Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsa Felügyelő Bizottságának elnöke, 22. NEMETH KÁROLY, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese, 23. ÓVÁRI MIKLÓS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, 24. PESTA LÁSZLÓ, a Fővárosi Tanács nyugalmazott el­nökhelyettese, 25. PETER JÁNOS, nyugalmazott külügyminiszter, 26. POZSGAY IMRE, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, 27. REGER ANTAL, a Magyarországi Németek Demokra­tikus Szövetségének alelnöke, 28. SALGÓ LÁSZLÓ, főrabbi, 29. SARLÓS ISTVÁN, az Országgyűlés elnöke, 30. STRAUB F. BRÜNÓ, akadémikus, 31. SZABÓ ISTVÁN, a Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke, 32. SZAKÁCS JÓZSEF, a Szabadegyházak Tanácsának el­nöke, 33. SZENTÁGOTHAI JÁNOS, akadémikus, 34. TRAUTMANN REZSŐ, nyugalmazott építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, 35. VARGA IMRE, szobrászművész. 2 ANGYALFÖLD L szellemében a népfrontban egyesültek az ország társadal­mi, politikai szervezetei, ame­lyek a közösségi érdek jegyé­ben képviselik a különböző osztályokat, rétegeket, előmoz­dítva ezzel a szövetségi politi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom