Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1985. március / 1. szám
ÉRDEKVÉDELEM A GYÁRKAPUN KÍVÜL Bemutatjuk a szakmaközi bizottság titkárát Keveset olvasunk, hallunk a szakmaközi bizottságok tevékenységéről, pedig a szakszervezet szerveként jelen vannak valamennyi kerületben, így Angyalföldön is. Azt sem sokan tudják, hogy a hatáskörük ott kezdődik, ahol a gyári, vállalati, intézményi szakszervezetek munkája, feladatköre véget ér: a gyárkapun kívül, a lakóterületen. Bolla László, a szakszervezetek XIII. kerületi szakmaközi bizottságának titkára találóan a gyárkapun kívüli lakossági, dolgozói érdekvédelemben jelöli meg a szakmaközi bizottság feladatát, célját. E feladatkör rendkívül szerteágazó; munkások, tisztviselők, tanárok, mérnökök és orvosok, szinte valamennyi szakma képviselői szövetkeztek arra, hogy munkakörük ellátásán túl szakszervezeti feladatként, társadalmi munkában járuljanak hozzá a lakosság érdekvédelméhez. A feladat nem könnyű, mint ahogyan nem lehetett könnyű helyzete Bolla Lászlónak sem, aki a múlt év áprilisában egy olyan időszakban vette át a szakmaközi bizottság vezetését, amikor újra kellett fogalmazni a testület céljait. Két funkcióban Bolla László a szakmunkásbizonyítvány átvétele után a Magyar Hajó és Darugyár ha- jóműhelyóben hegesztőként kezdett el dolgozni. Példamutató munkájával, embert tisztelő közösségi magatartásával igen fiatalon elnyerte a dolgozótársai bizalmát. Jó ideig, mintegy tizenegy éven át bizalmiként és főbizalmiként képviselte a dolgozók érdekeit. Innen az útja egyenesen a vállalati szakszervezeti bizottságba vezetett. 1981-től ő a vállalati szakszervezeti bizottság szervező titkára. — Hogyan tudja összeegyeztetni nem kis felelősséggel járó munkakörét a szakmaközi bizottsági titkári teendőkkel? — Csak eleinte volt nehéz a kétirányú teendők ellátása, hiszen a szakmaközi bizottságban felvállalt feladatkör újszerű volt számomra. Aztán hamar belerázódtam a munkába. Megtaláltam és kiépítettem a társadalmi munkakör elvégzéséhez, a bizottság vezetéséhez szükséges kapcsolatokat. Ehhez jó alapot adott az 1985. évi feladattervünk, amelyben megfogalmaztuk: tovább kell erősíteni a jó együttműködésen alapuló partneri kapcsolatainkat a kerületi irányító szervekkel és testületekkel és nem utolsósorban a tagsággal. Mindezt természetesen úgy, hogy kétoldalú, kölcsönös legyen. Aktívák bevonásával Igen rövid idő alatt, együttműködési megállapodásokat, szerződéseket kötöttünk a kerületi tanáccsal és a rendőrkapitányság tt-alosztályával, valamint a Hazafias Népfront kerületi szervezetével. Munkánk megismertetése és népszerűsítése érdekében felvettük a kapcsolatot a kerületi pártkörzetek titkáraival és néhány nagyvállalat, gyár szak- szervezeti bizottságával. Ez a munka már tavaly elkezdődött, így jutottam el a Fémmunkáshoz, a Láng Gépgyáriba és a Kohászati Gyárépítő Vállalathoz. Terveink között szerepel egyéb ágazatok szakszervezetének megismerése is. A szakszervezeti érdekvédelmi munka összehangolásán túl nem titkolt célunk, hogy híveket, aktivistákat toborozzunk a kerületért folytatott érdek- védelmi tennivalók, társadalmi munkakörök ellátására, az utánpótlás biztosítására. Már a múlt év második felére elkészített feladattervben elhatároztuk, hogy javítunk az albizottságok szakmai összetételén olyan aktivisták bevonásával, akik hivatásszerűen képesek ellátni társadalmi feladataikat. Ennek megfelelően már az év második felében új tagokkal egészítettük ki a közlekedési, a környezetvédelmi és a város- fejlesztési albizottságot. Ugyancsak elhatároztuk, hogy még a múlt év végéig sport- és kulturális feladatkörrel felruházott munkatársat szervezünk be a szakmai bizottságba. Ezt a funkciót eddig még senki sem töltötte be. — Milyen albizottságok gondoskodnak arról, hogy a lakosság érdekvédelme minden területen érvényesüljön? — Túlzás lenne azt állítani, hogy az érdekvédelem mindenütt maradéktalanul megvalósul; az is eredménynek számít, ha egyes területeken részleges sikereket érünk el. Persze ez nem jelentheti azt, hogy ebbe bele kell nyugodnunk. Szerencsére vannak kitűnő aktivistáink, akik tényleg hivatásszerűen látják el a rájuk bízott feladatokat. Ilyen például a kereskedelmi és társadalmi albizottság vezetője Waldman István, a Rádió dolgozója, aki igazi angyalföldi patriótaként, szívügyének tekintve irányítja albizottsági kollégái munkáját. A 28 fős albizottság a fogyasztói érdekvédelem legfőbb pat- ronálója a kerületben. A lakosság közvetlen tapasztalatokból nem értesül az albizottság munkájáról, erőfeszítéseiről, hiszen sokan azt sem tudják, hogy létezik egy érdekvédelmi szerv, amely a többi között a fogyasztók napi érdékeit képviseli az ABC-ben és a kereskedelem minden területén. Munkájuk különösen most f ontos, mikor a szabadáras termékek köre mindinkább bővül. A kerületi rendőrkapitányság tt-alosztályával kötött szerződés kifejezetten munkájuk könnyítését szolgálja. így nyílt lehetőség és nyílik a jövőben is a zöldség-lánckereskedelem stabil ellenőrzésére és kialakulásának megakadályozására. F. munkában együttműködünk a tanács munkatársaival és a népi ellenőrzéssel is. így még arra is marad időnk, hogy közreműködjünk a gazdasági rendőrség munkájában. Erre legutóbb a nagy fenyőfavásárlási láz idején volt példa. — A lakosság nyilván azt sem tudja, hogy a szakmaközi bizottság nem hatóság, nem büntet és nem a feljelentés a kizárólagos célja, hanem a megelőzés... — Ezt érdemes hangsúlyozni, hogy minden érdekelt tudomást szerezzen róla, legyen az kereskedelmi dolgozó vagy fogyasztó. A vevők megkárosítását a rendszeres ellenőrzéssel szeretnénk megelőzni. — Nemcsak vevők, néha betegek is vagyunk. A lakossági bejelentések, feljegyzések, panaszok tükrében milyennek ítélik meg a kerület lakosainak egészségügyi ellátását? — Több helyen tartottunk vizsgálatot. Egyik tanulságos ellenőrzésünk a Róbert Károly körúti kórházban zajlott le, ahol a többi között az ügyfél- szolgálati iroda működését vettük nagyító alá. Megállapítottuk, hogy a lakosság még mindig nem ismeri az ügyfélszolgálati iroda rendeltetését; az ezzel kapcsolatos lehetőségeit, jogait. Ám azt is tapasztaltuk, hogy nehányan felesleges beírásokkal, kérésekkel zaklatják az itt dolgozókat. — Mondana példát az esetekre? — öt esetben kértek sürgős elhelyezést a szociális otthonba, többen kórházi beutalót kértek — e kéréseket sikerült teljesíteni. Mások a fogtechnikai munkák késését kifogásolták, meglehet joggal. Ám azt sokan nem tudják, hogy e téren a lehetőségeit behatároltak. — A szakmaközi bizottság munkájában — mint egyebütt is — kiemelt helyen szerepel a nyugdíjasokkal való foglalkozás ... — Annál is inkább, mert a főváros kerületei közül a XI. és a XIV. kerület után Angyalföldön lakik a legtöbb nyugdíjas, mintegy 37 ezer fő. (Legutóbb a múlt év novemberében tárgyaltuk helyzetüket. A téma annál is aktuálisabb, mert a mostani népgazdasági körülményeink között, az áremelések után szükségszerű javítani főleg a kevés nyugdíjjal rendelkezők helyzetén. A szakmaközi bizottság nyugdíjas albizottsága e cél érdekében fogja össze erőit. Anyagi lehetőségeinkhez mérten a legrászorultabbak kivételes nyugellátást kaphatnak. Az idén valamivel többet, mint tavaly. Nemcsak a nyugdíjasoknak, de a kerület valamennyi lakójának az első negyedévtől a népfront székházában jogtanácsadó fogadóórákat tartunk. Kulturális igényeiket is szeretnénk kielégíteni: áprilisban 600 nyugdíjasnak ünnepi műsort adunk a Láng Gépgyár kultúrházában. Az üdülni vágyó nyugdíjasokat is támogatjuk: tavaly nyolcvanan üdülhettek SZOT-üdülőkben. Hogy további, a kerület minden lakóját érintő tervekről számoljak be: az első negyedévtől minden albizottsági vezető fogadóórát tart havonta egy alkalommal a HNF-szék- házban. Ennek egyik célja, hogy személyes kapcsolatok alakuljanak ki a szakmaközi bizottság és a lakosság között. Mégkodkáztatom: ez talán a legfontosabb célunk, hiszen nem tudjuk az érdekeket jól képviselni a lakosság rendszeres visszajelzései nélkül. Márpedig nekünk erre van szükségünk. Buzgó Ferenc ANGYALFÖLD 27 *
